Végre valahára a kezünkben tarthatjuk Király Anikó Az Éjféli Rémmondó című sorozatának második részét, Az Ordasverem énekét. Kövessük Leventét a Duna angyalához, nyomozzunk Garami Andrással együtt a titokzatos Eleonóra után, legyünk Lili és Dante társai az úton. Legyünk közösen tanúi annak, hogy miként alakul Hedvig és nagymamája találkozása. Ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv.
Miért választottam ezt a könyvet?
Nos, ezt a könyvet totális tévedésből választottam turnéra. Ugyanis, amikor jelentkezni lehetett rá, felmentem a Líra oldalára, elolvastam a fülszövegét, ami nagyon érdekes volt, megnéztem a borítóját, ami kifejezetten tetszett, és rögtön jelentkeztem is rá blogturnézni. A gond csak az, hogy a borítót piciben láttam, és így nem tűnt fel az a két picike kis vonal (II) a közepén, ami azt jelezte, hogy ez egy második rész, a Líra oldalán pedig sem a címnél, sem a fülszövegben nem jelezték ezt. Pár napja kézbe vettem a könyvet, hogy most akkor nekiállok elolvasni, és amikor fellapoztam, és megláttam az elején, hogy első fejezet helyett egy „Ami eddig történt” résszel kezdődik, akkor egy pillanatra megállt bennem az ütő. Mert hát, most mit csináljak? Olvassak el egy második részt, mikor az elsőt még nem olvastam? Érteni fogom? Tudok majd teljes értékű értékelést írni róla? Vagy szóljak a kiadónak és a turnés társaimnak, hogy hát, elcseszerintettem a dolgot?
Nem nagy spoiler, ha elárulom, hogy úgy döntöttem, elolvasom először az „Ami eddig történt” részt, aztán belekezdek a történetbe, és meglátjuk, mi lesz...
Hála a jó égnek, mintha az író számított volna arra, hogy lesz legalább egy ilyen hülye, mint én, mert a könyv elején részletes beszámolót kaptam arról, mi történt az első részben, és így gond nélkül be tudtam kapcsolódni a történetbe. Ha apróságokról le is maradtam, az maximum a könyv 1%-a lehet, mert mind a szereplőket el tudtam helyezni a sztoriban, mind a cselekményszálakat tökéletesen értettem. Ez amúgy annak is köszönhető, hogy a fejezetekben az író lényegében mindig bemutatta az adott karaktert, mesélt arról, kicsoda, mi történt a múltjában, hogyan kapcsolódik a többi karakterhez, milyen küldetés hajtja éppen, és hasonlók.
Szóval hála a jó égnek, cseppet sem éreztem azt, hogy elvesztem a sztoriban, azt viszont igen, hogy így, a második részt elolvasva nagyon kíváncsi vagyok az első részre is, szóval biztos, hogy meg fogom majd venni valamikor, és utólag pótlom a hiányosságaimat.
Külcsín és kivitelezés
Ahogy már fentebb említettem, a borító nagyon szép lett. A háttér sötétpiros, rajta feketével egy épület és különböző a történethez kapcsolható jelképek vannak, mint például molylepke vagy gombák. Külön ajándékként négy szintén csoda szép, baromi jó stílusban megrajzolt, és a történet hangulatát zseniálisan visszaadó könyvjelzőt találtam, amiket imádok. A könyvjelző-illusztrációk a történethez kapcsolható termékek, cégek hirdetései lényegében, pl. Ottó barát szellemhajtó citromfüves illóolaját ajánlja az egyik, míg a másik a Duna angyalának gyógyító csodakönnyeit. Ez a kis ajándék nagyon kedves, hasznos és szép is egyben, szóval köszönöm.
A könyv kemény borítós, a belső lapok minőségiek, a betűméret pont megfelelő az olvasáshoz akkor is, ha valakinek már romlik a szeme, mint nekem, és mintha a sorköz egy picit tágabb lenne, mint egy átlagos könyvben, ami szintén megkönnyíti az olvasást.
Szóval nekem 5-ből 5 pont.
Alapötlet
A történet az 1800-as évek végén játszódik az Osztrák–Magyar Monarchiában, de egy alternatív világban, ahol léteznek természetfeletti lények, furcsa képességekkel bíró gyerekek és felnőttek. És létezik egy Természetfeletti Hivatal, ami különböző módokon kordában akarja tartani ezeket a különleges lényeket és embereket. A sztori lényege nagyon röviden, hogy a természetfeletti lények és képességgel bíró emberek próbálják visszanyerni vagy megtartani a szabadságukat, így vagy rejtőzködnek, vagy különböző terveket hajtanak végre, míg a hivatal vezetői és dolgozói igyekeznek elfogni, megállítani, bezárni, esetleg megölni őket.
Hasonló alapsztorival találkoztam már sok helyen, kapásból a Napernyő Protektorátus és a Stranger Things jutott eszembe, amikben hasonló alapok találhatók. Ám Király Anikónak a stílusával, a különleges történetvezetésével és a szerintem kifejezetten jó karakteralkotásával sikerült egyedivé, újszerűvé és izgalmassá tenni a sztoriját.
Szóval 5-ből 5 pont.
Cselekmény
A cselekményről nagyon nehéz írni, mert ezerfelé ágazó. A hangsúly a történetben nem is igazán a cselekményen van, hanem inkább a karaktereken, és minden karakternek megvan a külön küldetése, külön célja, külön cselekményszála. Amik persze mind összekapcsolódnak valamilyen módon, mégis különállóak.
A fejezetek E/3-ban íródtak, és szinte mindegyik fejezet középpontjában másik karakter áll. Van olyan karakter, akinek több fejezet is jutott, és előfordul, hogy az adott fejezetben X karakter a lényeg, de mellette ott van Y mellékesen, a következő fejezetben viszont Y karakter kerül a reflektorfénybe, és X lesz a mellékszereplő mellette.
– Zsófinak nem szabadna kiszöknie – jegyezte meg halkan az idősebb, de a lemondó hangjából ítélve már letett arról, hogy bármiről is meggyőzze a többieket.– Én inkább azon csodálkozom, hogy visszaszökik. Ha én madárrá változhatnék, a büdös életben nem találkoznék veletek újra.Erre a megjegyzésére többen felhördültek.– Ugyan, Márton, egy napot sem bírnál ki nélkülünk.
Ezenkívül időnként visszatérünk a múltba, és bepillantást nyerhetünk a már leégett Ordasverembe, ahol anno a különleges képességgel bíró gyerekek intézete (pontosabban börtöne) volt. Valamint a különböző karakterek gyerekkorát, fiatalkorát is meg-megidézi az író általában visszaemlékezések formájában. Azt nem tudom, hogy ezekről a múltbeli dolgokról volt-e szó, és ha igen, mennyi, az első könyvben, de örültem neki, hogy itt előkerültek, mert egyfelől jobban megértettem ezek segítségével a dolgokat, másfelől mélységet adtak a karaktereknek.
Annak ellenére, hogy karakterről karakterre, cselekményszálról cselekményszálra ugrottunk szinte fejezetenként, mégsem éreztem azt, hogy széttöredezne a történet, vagy ne lehetne követni, ki kicsoda, és mi történik. Ami az író tehetségét jelzi, mert ilyen sok fontos karakter esetén csodaszámba megy, ha nem esik szét egy történet teljesen.
Szóval számomra 5-ből 5 pont.
Karakterek
Ahogy már fentebb írtam, ez egy karakterközpontú regény. Olyan sok főbb karakter van benne, hogy őszintén szólva olvasás közben már nem is számoltam. És mindegyik karakter érdekes! De tényleg, egyet sem tudnék mondani, akinek a fejezetét akár csak egy kicsit is untam volna. Persze voltak kedvenceim (pl. Lantos, Hedvig, Félszemű, Ignác), és akadt olyan, aki kevésbé volt szimpatikus vagy érdekes, sőt, olyan is, aki baromi érdekesnek tűnt, de épphogy csak felbukkant ebben a második részben, és még szívesen olvastam volna róla (remélhetőleg a harmadik részben majd lesz rá lehetőségem), de mindegyik karakter csodásan ki volt dolgozva, és egyikre sem tudnám azt mondani, hogy unalmas vagy rosszul megírt volt.
Lantos az, aki miatt el akarom majd mindenképpen olvasni az első részt is, mert nagyon kíváncsi vagyok arra, mi is történt pontosan Ordasveremben és Ordasveremmel. Lantos az egyik ott élő gyerek volt, aki eltitkolta, milyen komoly képessége is van, hogy a Természetfeletti Hivatal ne használhassa fel őt a céljaira. Egyébként arra képes, hogy ha valakit megérint, akkor rá tudja kényszeríteni az akaratát, amivel lássuk be, tehet jót, de lehet nagyon komoly fegyver is akár más, akár a saját kezében. Lényegében ő volt a vezér az ordasvermi gyerekek között, de mikor a hely leégett, megszökött. Azóta pedig átlagos embernek tetteti magát, felnőtt, és illusztrátorként dolgozik a Váczi Remete szerkesztőségében. Nagyon érdekes és szerethető karakter, aki fel akarja kutatni a múltja egyik nagyon fontos szereplőjét, akit korábban halottnak hitt. Ignác is hozzá kapcsolódik még gyerekkorukból. Nagyon érdekesnek találtam a múltbeli történetüket, valamint remélem, hogy még a jelenben is összehozza őket újra a sors annak ellenére, hogy Ignác nem igazán szeretné ezt.
Hedvig azért tetszett, mert belevaló lány. Mint megtudtam, az első részben férfi ruhát öltve akart a Váczi Remeténél dolgozni, de kiderült, hogy kicsoda, az apja valami intézetbe küldte, ahonnan megszökött, és ebben a második részben a halottlátó nagymamáját akarja megkeresni, aki évekkel ezelőtt egyik napról a másikra eltűnt az életéből, és Hedvig nem érti, miért. Abban a korban azok a dolgok, amiket Hedvig fiatal nőként tett és tesz, igazán bátornak számítanak.
– Tetten értél. Nem tagadhatom tovább nagyságomat. Az Országházban lenne a helyem, fel is ajánlották, maga Kossuth Lajos.Hedvig a fejét rázva felhorkantott.– De hát ő már meghalt.– Éppen ezért utasítottam vissza – vágta rá Félszemű. – Szellemekkel nem alkuszunk. Nem lehet megbízni bennük.– Úgy gondolom, a hiányzó szemed miatt több hely marad a fejedben az ostobaságokra.
Félszemű pedig sokat szenvedett, titokzatos karakternek tűnt, akinek mindennek ellenére jó lelke van, és akinek a szála ebben a könyvben elég izgalmas pontnál szakadt félbe egy női ruhába öltözött férfi társaságában egy sikátorban. Szóval nagyon érdekelne, hogy mi lesz vele ezek után.
A Fausztusz családnak is nagyon fontos cselekményszála van. A családfő, Mihály irányítja most a Természetfeletti Hivatalt, a bátyja, András pedig egy norára vadászik, aki viszont el akarja pusztítani a hivatalt, meg akar szerezni egy titokzatos és nagyon fontos bestiáriumot, és meg akarja gyilkoltatni Ferenc Józsefet. Ebben a szálban vannak titkok, összeesküvések, kalandok és izgalmak, és még egy kis nyomozás is.
Még rengeteg izgalmas karakter van a sztoriban, de nem akarom mindegyiküket külön bemutatni, mert akkor elég hosszú lenne ez a bejegyzés.
De nekem ez is 5-ből 5 pont.
Lezárás
A történet Hedvig fejezetével zárul, de az előtte lévő fejezetben egy rémálom teszi érdekessé ennek az utolsó fejezetnek a végét. Az egyik karakter ugyanis megálmodja, hogy milyen veszély vár azokra, akik azon a hajón tartózkodnak éppen, amin Hedvig is. De hogy az álom valóra válik-e, baja esik-e valakinek, az a harmadik kötetre marad, ugyanis kaptunk egy nagyon izgalmas pillanatban lezárt függővéget.
Ami hát, olvasóként kicsit frusztráló, mert most azonnal olvasnám tovább a történetet, de íróként jó írói fogás, pont azért, mert így az olvasók extrán kíváncsiak a folytatásra.
Szóval 5-ből 5 pont.
Hogy tetszett ez a könyv?
Annak ellenére, hogy én hülye kihagytam az első részt, és csak egy tévedés miatt került a kezembe a második, nagyon-nagyon élveztem ezt a második kötetet. Szerintem szinte mindent értettem benne, egyáltalán nem éreztem úgy, hogy az első rész hiánya miatt valami nem állna össze a fejemben. Tetszett a cselekmény, és érdekesnek találtam a történet világát is, de a középpontban a jól kidolgozott, nagyon összetett karakterek álltak, akik tényleg mindannyian érdekfeszítőek voltak számomra. Biztos, hogy be fogom szerezni az első könyvet, hogy pótoljam utólag a hiányosságaimat, és az is biztos, hogy kíváncsi vagyok a folytatásra.
Szóval összességében 5-ből 5 pont.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Azoknak, akik egy egyedi stílusú, minőségi nyelvezetű, jól kidolgozott világú, összetett és érdekes karakterekkel teli történetet szeretnének olvasni. És bár ez a második rész önmagában is érthető, azért ti kezdjétek az elsővel.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:
Nyereményjáték:
Az Ordasverem éneke című kötet a sorozatnak már a második része, így a karaktereket régi kedves ismerősként köszönthetjük. A játékban most rájuk koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy nevet, de a betűi sajnos a nagy kavarodásban összekeveredtek. Nincs más dolgotok, mint a megfelelő sorba beírni, hogy melyik szereplőre gondolhattunk.
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Betűk a játékhoz:
Totó tabár
Állomáslista:
12. 03. Csak olvass!
12. 05. Könyv és más
12. 07. Spirit Bliss Sárga könyves út
