Rebecca Yarros legújabb regénye, a Nova a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg, és a romantikus regények rajongóinak ismét izgalmas, érzelmekkel teli olvasmányt ígér. A történetben újra a hősies küzdelmek, veszélyes titkok és mély emberi kapcsolatok kapják a főszerepet, miközben a tét nagyobb, mint valaha. Tarts velünk a blogturnén, és megnyerheted a Nova egy példányát!
Miért választottam ezt a könyvet?
Én voltam az egyik korrektora a sorozat első részének, a Wildernek, és bár ezzel a résszel nem volt munkám, mivel élveztem Wilder történetét, gondoltam, talán ez a második rész, Nova sztorija is jó szórakozás lesz majd.
Külcsín és kivitelezés
Bevallom őszintén, ahogyan az első rész borítóját, úgy a második részét sem tudom értelmezni. Bár ez nem a KMK hibája, mert ahogy láttam, csak szimplán átvették az eredeti nyelvű könyv borítóját. Az elülső borítón valami víz van, amibe belecseppen talán egy esőcsepp. Fotóként jól néz ki amúgy ez a kép, csak hát, nem igazán értem, mi köze van a történethez. Persze ez a rész is egy hajón játszódik, de lényegében a víz mint motívum egyáltalán nem középponti eleme a sztorinak. Ha már víz, akkor inkább a hó...
Szóval én erre 5-ből 2 pontot tudok adni csak sajnos.
Alapötlet
Lényegében a sztori ott folytatódik, ahol félbemaradt, csak épp ezúttal a Renegátok közül Nova, vagyis igazi nevén Landon áll a középpontban. Ugyanúgy folytatódik a tanulmányi hajóút az extrém sportról és a Renegátokról szóló filmforgatással vegyítve, ám a második negyedévre már az előző könyv végén felbukkant Rachel, Nova volt barátnője és élete szerelme, akit bizonyos okokból néhány éve elhagyott, de azóta sem tudta őt elfelejteni. Most talán újabb esélyt kaphatnak arra, hogy kijavítsák a múltbeli hibákat, begyógyítsák a sebeiket, és új, boldog életet kezdjenek együtt.
– Én vagyok az, az átok – felelte gúnyosan.– Tényleg? – Alex szeme most már majdnem kiguvadt.– Személyesen. Fogalmam sincs, mi a fenéért engedtétek egyáltalán, hogy veletek tartsak. Valószínűleg már azelőtt villámlani fog miattam, hogy a reptérre érnénk.
A sztori lényegében ugyanolyan huzavona-szerelem, mint az első részben, csak ezúttal nem újonnan megismerkedett szereplők között, hanem olyanok főszereplésével, akik már régről ismerik egymást, vagyis kiegészítve múltbeli sebekkel, hibákkal, bizalmatlansággal. Itt is van extrém sportos mellékszál, ezúttal Nova fő attrakciója kap nagyobb figyelmet, Nepálban egy veszélyes hegygerincről akar lesnowboardozni. Valamint van egy titokzatosabb szál is, bár ezúttal nem egy bűnesetről van szó, hanem Rachel származása, örökbe fogadása körüli titkokról.
Szóval túl sok újdonságot nem nyújt ez a második rész alapötlet tekintetében, viszont amit az ember az első könyv után elvár a történettől, azt simán hozza.
Szóval 5-ből 4 pont.
Cselekmény
Őszintén bevallom, nekem egy picit néha sok volt a szerelmi huzavona. A történet elején nem igazán értettem, hogy Rachel hogyan szeretheti még mindig Landont, amikor a fiú olyan csúnyán cserbenhagyta, aztán a történet közepe táján nem értettem, miért nem látja már be, hogy Landon azóta megváltozott, és már meg lehet bízni benne. Aztán a történet végén kiderült egy nagy csavar azzal kapcsolatban, hogy Landon miért hagyta el Rachelt évekkel korábban, és akkor ismét dühös lettem rá. Majd újra megbocsátottam neki. Tiszta hullámvasút volt az egész, és néha annak ellenére, hogy élveztem a történetet, úgy voltam vele, hogy ez már egy picikét sok, ennél egyszerűbben is meg lehetett volna beszélni és oldani a dolgokat.
Nagyon izgalmas volt Landon fő attrakciója. Tényleg izgultam miatta, mert sokkal nagyobb őrültségnek tűnt már első hallásra is, mint amit Wilder csinált az első könyvben, pedig az sem volt semmi. Aztán amikor konkrétan ott voltak a helyszínen, és előkészültek, valamint belevágtak a dologba, rájöttem, hogy ez még annál is veszélyesebb, mint elsőre gondoltam. Azt hittem, hogy nagyjából tudom előre, mi is fog történni ezzel az attrakcióval kapcsolatban, de Yarrosnak a könyv vége felé sikerült meglepnie. Lényegében az attrakcióval kapcsolatos döntés miatt bocsátottam meg Landonnak, és reméltem, hogy Rachel is megteszi...
A Rachel örökbefogadása és múltja utáni kutatóút is érdekesebben alakult, mint arra számítottam. Kiderült itt is egy nagy csavar, ami meglepett, de érdekes volt. Ennek ellenére ez a szál egy kicsivel kevésbé sikerült izgalmasra, mint az első könyvben a szabotázsakciók és gyilkossági kísérletek. Míg ott végig nagyon érdekelt, hogy vajon ki is követi el ezeket a dolgokat, és próbáltam rájönni, kinyomozni a szereplőkkel együtt, itt ez a nyomozósdi nem volt annyira élet-halál komolyságú, és csak a legvégén vált pszichológiai, családi szempontból érdekessé.
A hajóút, a megállóhelyek és kirándulások leírása amúgy ismét klassz lett. Ennek a sorozatnak az olvasása közben mindig kicsit úgy érzem, mintha én is bejárhatnám a világot. És annak is örültem, hogy az első könyv főszereplői és néhány mellékszereplője ebben a könyvben is fontos szerepet kapott, vagyis tovább követhettem az életük alakulását.
5-ből 4 pont.
Karakterek
Nova, vagyis Landon elsőre pont olyan pasinak tűnt, amilyennel sosem kezdenék. Bulik, életveszély és csajozás minden mennyiségben. Aztán ahogy Rachel visszakerült a színre és Landon életébe, kiderült, hogy a mélyben vannak azért bőven értékek. Tényleg olyan volt kicsit, mintha Nova és Landon két különböző férfi lenne, akik különböző életet élnek, és teljesen más a személyiségük is. Kíváncsi voltam olvasás közben, hogy vajon Landon képes lesz-e megszabadulni a Nova álarctól, vagy az már annyira a részévé vált, hogy szép lassan azonosult is vele. Mert hát, mondani könnyű, hogy mostantól Rachel számára az első, a minden, többet rá sem néz más nőkre, és a Renegátokat is visszaszorítja a második helyre, ha kell, de megtenni egy egészen más szint. Drukkoltam neki, hogy képes legyen bizonyítani, bár volt egy pillanat a könyv vége felé a nagy titok kiderülésekor, amikor azt gondoltam, hogy Rachel sokkal jobbat érdemelne.
– Az a csók nem jelentett semmit. – Feltolta a napszemüvegét, mintha a felhúzott szemöldökének ívelt vonala meggyőzhetne arról, hogy komolyan gondolja.– Oké – cukkoltam.– Landon! – figyelmeztetett.– Figyelj, ha nem élném túl, legalább a te csókoddal az ajkamon halok meg.A szeme tágra nyílt, és felszisszent.– Ez… ez nem vicces!
Rachel szimpatikus nő volt, az egyetlen, ami kicsit zavart vele kapcsolatban, az a bizonytalanság és az önálltatás. Hogy elvileg nem akar már semmit Landontól, de azért valahogy mégis... Hogy kerülni akarja, de valahogy mindig mellette köt ki. Úgy voltam vele, hogy most vagy küldje el örökre, vagy adja fel az ellenkezést, aztán lesz, ahogy lesz, mert ez a huzavona teljesen feleslegesen gyötörte Landont is, meg Rachelt is. És nyilvánvaló volt, hogy úgysem tudja távolt tartani magát Landontól. Az viszont tetszett, hogy nagyon bátor volt, simán passzolt a Renegátokhoz és az életmódjukhoz.
Meglepő módon Rachel szülei voltak számomra a legérdekesebb mellékszereplők. Nem voltak a történet előterébe tolva, mégis nagyon összetettre sikeredtek. A múltjuk, a házasságuk, a Rachellel való kapcsolatuk, a titkaik... Érdekelt, hogy a végén mire jutnak egymással és a lányukkal kapcsolatban.
Penna karaktere, a lelkifurdalása, kétségei szintén felkeltették a figyelmemet. Valahogy még azelőtt sejtettem, hogy övé lesz a harmadik könyv főszerepe, mielőtt ennek utánanézhettem volna a Molyon. Az angol fülszöveget direkt nem olvastam el, de mivel ebben a részben azt állította, hogy még sosem volt szerelmes, valószínűleg egy új karaktert köszönthetünk majd mellette. Nagyon kíváncsian várom, hogy ki lesz az, és mi lesz a fő konfliktus a harmadik részben.
5-ből 5 pont, mert mindenkit megszerettem a hibáival együtt végül.
Lezárás
A könyv végén volt két nagyobb fordulat, de lényegében úgy ért véget, ahogyan arra előzetesen számítottam. Azt hiszem, egy ilyen romantikus regénytől nem is elvárható, hogy valami totálisan meglepő dologgal érjen véget, szóval...
5-ből 5 pont.
Hogy tetszett ez a könyv?
Körülbelül azt adta, amire az első rész alapján számítottam. Nekem egy kicsit hiányzott ebből a krimis szál, ami az előző könyvben a szabotázsakciók miatt megvolt, és feldobta a cselekményt. És bár a karakterek szerethetőek voltak a hibáik ellenére is, kicsit lehetett volna kevesebb a huzavona. De így is élveztem az olvasását.
Szóval 5-ből 4 pont.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Azoknak, akik szeretik a huzavona-szerelmeket, az extrém sportot, a kalandokat.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:
Nyereményjáték:
A nyereményjáték során Rebecca Yarros köteteit vesszük sorra – nektek az a feladatotok, hogy az idézet alapján kitaláljátok, melyikről van szó. A helyes megfejtést írjátok a Tally megfelelő sorába!
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Idézet a játékhoz:
„– Eszedbe jutott valaha, hogy azért vagy boldogtalan, mert nem azt az életet éled, amire mindig is vágytál?”
Állomáslista:
11. 16. Kitablar – extra
11. 18. Spirit Bliss Sárga könyves út
11. 20. Kitablar
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése