~ Sárga könyves út ~

2025. szeptember 1., hétfő

Bea Fitzgerald: Harcolj a szerelemért! – Blogturné Extra



A Menő Könyveknek és Bea Fitzgeraldnak köszönhetően egy újabb görög mitológia ihlette regényben merülhetünk el. Ezúttal Kasszandra trójai hercegnő és meg nem értett jövőbelátó és a férjétől megszökött spártai Heléna történetét ismerhetjük meg, akik ellenfélként kezdik, hogy aztán együtt harcoljanak a megtámadott Trójáért és az ott élő emberekért. Tarts hat bloggerünkkel a trójai háborúba, és a turné végén te is nyerhetsz egy példányt a könyvből.


Néhány érdekes idézetet hoztam nektek a könyvből ezúttal extraként. Jó olvasást hozzájuk! 😊


1.

Azt hittem, Apollón csak azt akarja, hogy tehetetlennek érezzem magam, amiért képtelen vagyok megakadályozni, hogy a rémisztő dolgok, amiket láttam, megtörténjenek. De ennél többről van szó. Apollón nem csak azt akarja, hogy tehetetlen legyek, azt akarja, hogy elszigetelődjek, és magányossá váljak.
Tényleg ennyire gyűlöl? Ám ekkor megszólalnak a szavai a fülemben, és minden világossá válik: „A mi kis játékunkban.”
Meg akar törni, ellenség lettem, akit le kell győznie, a lány, akinek végül nem marad más választása, mint, hogy hozzá forduljon, és kegyelemért esedezzen. Ez neki csak egy játék, márpedig az egyetlen játék, amit ezek a férfiak játszani tudnak, az üldözés és a hódítás.


2.

Talán ennyi nem lesz elég, de a nőket gyakran egyetlen szóval is tönkre lehet tenni.
Az én esetemben ez a szó az „őrült”.


3.

Az összezavarodottság még nem őrültség, de az előszobájának számít. Menelaosz is felhasználta ellenem, amikor hazudott arról, ami történt, és azt mondta, rosszul emlékszem, hogy össze vagyok zavarodva, hogy én vagyok az ő bolond felesége.


4.

– A városunkat fal övezi. Be kellene gyűjtenünk annyi terményt, amennyit csak tudunk, és csendesen kivárni.
Szkmandriosz felhorkan.
– Miféle tisztesség juthat egy ostromlott városnak? Mi a dicsőségért harcolunk.
– El fogsz pusztulni a dicsőségért. Harcolj inkább a győzelemért!


5.

– Azért fosztottak meg a papi tisztségemtől, mert Apollón ma reggel megjelent a templomban. Azt mondta, megérdemeltem az átkot, és ha ennyire aggódom miatta, akár kárt is tehetnék magamban, hogy megakadályozzam. És aztán félreérthetetlen célzást tett arra, hogy az átkot visszavonja, ha lefekszem vele, ezért megdobtam egy szoborral.
Heléna homlokán minden egyes szavam után egyre mélyebbek lesznek a ráncok.
– Nem csoda, hogy annyi ember viselkedik borzalmasan, ha ilyenek az isteneink.


6.

– Utálom hallani, amit az emberek mondanak rólad, és egyszerűen csak úgy gondolom, nem kellene még nagyobb támadási felületet nyújtanunk nekik.
– Kasszandra létezése nem támadási felület – fortyog Kreusza. – Te vagy a királynő, ha az emberek a szájukra veszik a lányodat, velük csinálj valamit, és ne Kasszandrával.


7.

– (...) Bármennyire is hibáztatod magad, én azt állítom, a valódi probléma más – az, ha valaki megpróbálna szexre kényszeríteni egy lányt, és nem az, hogy a lány nemet mond.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:


Nyereményjáték:

Ezúttal Kasszandra és Heléna személyével kapcsolatban találhattok kérdéseket a blogjainkon. A helyes választ írjátok be a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Kérdés a játékhoz:

Melyik isten vetett szemet Kasszandrára?


Állomáslista:

09. 01. Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra
09. 02. This is my (book) universe.
09. 04. Könyv és más
09. 06. Csak olvass!
09. 08. Dreamworld
09. 10. Hagyjatok! Olvasok!
09. 12. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2025. augusztus 29., péntek

Robin Stevens: Hajtűrejtély Hongkongban (Úrilányok nem gyilkolnak 6.) – Blogturné



Immáron hatodik alkalommal követhetjük Daisy Wells és Hazel Wong detektív irodájának ténykedését. Ez alkalommal Hazel otthoni terepén tesznek hőseink látogatást, ugyanis Hongkongba utaznak. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megismerkedjetek a kiváló regénysorozat legújabb darabjával, és ha velünk játszotok, esélyetek van megnyerni a Manó Könyvek által felajánlott regény egy példányát is.


Miért választottam ezt a könyvet?

Nagyon szeretem ezt a sorozatot, mert érdekes, csavaros, megmozgatja az agyamat, és a két főszereplője igazán egyedi személyiség. Szóval kérdés sem volt, hogy el szeretném olvasni a hatodik részt is, na meg persze az ez után következőket is.


Véleményem a könyvről

Hazel nagypapája meghalt, ezért haza kell utaznia Hongkongba, hogy a családjával legyen a gyászidőszakban. Természetesen Daisy is vele tart lelki támaszként. Ám odahaza nagy meglepetés vár Hazelre, neki és a két húgának kisöccse született, akit a kínai kultúrában többre tartanak, mint a lánygyerekeket. Hazel emiatt nemcsak a jövőjét érzi veszélyben (hiszen eddig azért tanulhatott Angliában, mert fiútestvér nélküli legidősebb lánygyerek volt), hanem úgy érzi, az édesapja figyelmét és szeretetét is elvesztette. Valamint a dadájáét is, akit a második édesanyjaként szeret, ám most az öccse dadájának nevezte ki az apja. Így érthető, hogy nem igazán van oda az öccséért. Ám amikor valaki elrabolja a kicsit, mégis mindent megtesz Daisyvel, hogy kiderítsék, ki az elkövető, és visszaszerezzék a testvérét.

Nagyon tetszik, hogy mikor azt gondolom, Stevens már nem tud valószínűleg semmi újat mutatni, ő bebizonyítja, hogy tévedek. Csodás ötlet volt ezúttal Hongkongba helyezni a cselekményt, mert így ismét új helyszínen járhatunk, méghozzá egy olyan egzotikus helyszínen, aminek a kultúrája teljesen különbözik a miénktől. Vagyis ezúttal a nyomozás során teljesen más logika alapján kellett Hazelnek és Daisynek elindulnia, ahogyan nekünk is, mivel a kínai emberek teljesen másképp gondolkoznak, nagyon hagyománykövetőek, olyan dolgokban hisznek, amikben mi nem, és hasonlók. Ettől függetlenül viszont hasonló motivációik vannak, hasonló érzéseik. Szóval egyszerre különbözünk és hasonlítunk egymáshoz.

Ez már csak azért is megnehezítette és egyedivé tette a nyomozást, mert ezúttal Hazel kezébe került az irányítás. Ő beszél kínaiul, így olyan dolgokat is ki tud hallgatni, amiket Daisy nem, emellett ismeri a kínai hagyományokat, gondolkodásmódot, embereket és persze magát a helyszínt is. Izgalmas volt látni, hogy Daisy miként engedi ki a gyeplőt a kezéből, és hogy Hazel a saját terepén mennyivel másképp viselkedik.

Egyébként még mindig imádom mindkét lányt. Daisy nagyon furcsa személyiség, de az biztos, hogy jó barát, és Hazel is az. Szeretem őket együtt, mert kiegészítik és támogatják egymást.

Ezúttal is több gyanúsítottunk volt, akik szinte mind gyanúsak voltak. Az egyik tettes személyét valahogy az elejétől sejtettem, de bizonyos okokból mégis meg voltam lepve, hogy igazam volt. A másik tettesről viszont nem tudtam volna ilyen biztosan megmondani, hogy ő az, bár fenn volt a gyanúsítottaim listáján. Szóval volt sikerélményem olvasás és nyomozás közben, de sikerült kicsit meglepni is. És ami a legjobb, hogy még mindig teljesen logikusan vannak felépítve öt könyv után is a bűnesetek és a nyomozás.

A felénél tartottunk, mikor May odarohant és megkérdezte, mit csinálunk.
– Unalmas felnőtt dolgok – siettem lehűteni.
– Szerintem hazudsz – közölte May. – Vannak érdekes felnőtt dolgok is. Ha felnövök, kalózkirálynő leszek!
Botját lengetve elrohant megint, mi meg csak néztünk.
– Vigyázzon rá meg Rose-ra, ha majd visszatérek Angliába – kértem Ah Lant. – Ne hagyja, hogy túl nagy veszélynek tegyék ki magukat.
– Nem merem megígérni – támaszkodott Ah Lan a gereblyéje nyelére. – A húgai, ugyebár. A vérük hajtja őket.

Imádtam megismerni Hazel családját. Főképp a kishúgait, akik mindketten nagyon cukik voltak, és a „kis kalóz” jeleneteinek sikerült megmosolyogtatnia. Hazel apja... hát, őszintén szólva nem igazán szimpatikus, mert a kultúrájukban a gazdag férfiak eléggé hímsoviniszták, elnyomóak, és ő is az. De az tagadhatatlan, hogy szereti Hazelt, a másik két lányát és a fiát is. Nagyon kíváncsi voltam, hogy Hazel félelmei vajon valóra válnak-e, és tényleg veszélybe kerül-e az öccse születése miatt a további oktatása, a szabad angliai élete és a családban betöltött helye, vagy alaptalanok az aggodalmai.

De nemcsak a családtagok kaptak szerepet a családi jeleneteknél, hanem a szolgálók is, akik közül többet is nagyon megkedveltem. Mert bár akadtak köztük gyanúsabbak, mégis azt éreztem, hogy valóban hűségesek a családhoz, és tényleg meg akarják védeni Hazelt. Többek között nagyon érdekes karakternek találtam Ah Lant, egy fiatal fiút, aki Hazel családjánál szolgál, de közben tagja az egyik kínai triádnak.

A triádok világába is izgalmas volt betekinteni. Ezek a kínai bűnözői csoportok igazán érdekesen működnek. Egyfelől simán embereket gyilkolnak, másfelől létezik valamiféle becsületkódexük. Épp ezért érdekelt, hogy vajon Hazelék mit kezdenek azzal a triáddal, ami belekeveredett az ügyükbe, és arra is, hogy a triád mit kezd a lányokkal.

Imádom, hogy még hat könyv után is új dolgokat tudtam meg Hazelről és Daisyről, és hogy még mindig képesek ők is a karakterfejlődésre, nem rekedtek meg egy ponton.


Hogy tetszett ez a könyv?

Még mindig pont ugyanúgy imádom, mint az elején. A minőség cseppet sem romlott még így hat könyv után sem. Hazel és Daisy izgalmas karakterek, és folyamatosan fejlődnek, változnak. A többi karakter is összetett és érdekes, a nyomozás pedig kalandos volt, a bűnügy logikusan lett felépítve, és nagyon tetszett, hogy ismét egy számunkra egzotikus környezetben nyomozhattunk.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Krimirajongóknak, és azoknak, akik szeretik az egyedi személyiséggel bíró főszereplőket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:


Nyereményjáték:

Mivel már a hatodik részénél járunk a sorozatnak, játékunkban korábbi ismereteinket eleveníthetjük fel, úgyhogy az Úrilányok nem gyilkolnak előző kalandjaival kapcsolatos kérdésekre kell helyesen válaszolni.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Kérdés a játékhoz:

Melyik egyetemi városban töltötték a lányok a karácsonyt?


Állomáslista:

08. 29. Spirit Bliss Sárga könyves út
08. 30. Csak olvass!

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2025. augusztus 24., vasárnap

James Islington: A sokaság akarata – Blogturné



James Islington monumentális fantasyregénye már meghódította a világot, és az Agave Könyveknek köszönhetően most már magyar nyelven is olvasható. Tarts bloggereinkkel, és merülj el te is A sokaság akarata különleges, izgalmas világában, ha pedig velünk játszol, akkor akár a könyv egy példányát is megnyerheted!


Miért választottam ezt a könyvet?

A fülszövege alapján egy nagyon komoly, nagyon összetett disztopikus történetnek tűnt, és én szeretem az ilyeneket.


Véleményem a könyvről

A történet főszereplője egy Vis Telimus nevű fiú, aki a Cateni Köztársaságban, vagy más néven a Hierarchiában él. Egy árvaház lakója, közben egy furcsa börtönben dolgozik, éjszakánként pedig illegális harcokba és fogadásokba bonyolódik. Ám valójában ő Suus szigetének hercege, akiről mindenki azt hiszi, hogy a családjával együtt meghalt, amikor a Hierarchia megszállta az otthonukat. Egy nap furcsa férfi (Ulciscor) jelenik meg a börtönben, majd később az árvaházban is, és közli Visszel, hogy örökbe akarja fogadni. Ám cserébe azt várja, hogy Vis a gazdag családok gyerekeit összegyűjtő Akadémiára járjon, ott a megfelelő szintre jusson a ranglétrán, és közben derítse ki, hogy mi történt Ulciscor öccsével évekkel ezelőtt. Ugyanis Ulciscor úgy hiszi, hogy nem öngyilkos lett, hanem az Akadémia principalisa (igazgatója) gyilkolta meg. Közben az Hierarchiát vezető három csoportosulás, a Vallás, a Katonaság és a Kormányzat is egymásnak feszül a hatalomért, és kezdetét veszi egy összeesküvésekkel és titkokkal teli, egyelőre titkos és csendes háború.

A könyv több mint 800 oldalas, de ez esetben cseppet sem éreztem úgy, hogy túlságosan el lett húzva. Nagyon érdekes és összetett volt, tele mindenféle problémával, politikai és társadalmi kérdéssel, titkokkal és rejtélyekkel.

Már az adott társadalom felépítése is igazán izgalmas volt, bár kellett némi idő, míg összeraktam magamban, mit is jelent az akarat, és hogyan működik az átadása. Az embereket ugyanis nyolc szintre osztották be ebben a világban. A nyolcadik szinten lévők, vagyis octavusok vannak a legtöbben, ők átadják az akaratuk (én úgy értelmeztem, hogy az életerejük) felét a hetes szinten lévőknek (septimusok), akik már kicsit kevesebben vannak, és szintén átadnak az akaratukból a hatos szinten lévőknek (sextusok), akik még kevesebben vannak, így még több akarattal bírhatnak. Ők is akaratot adnak át az ötös szintűeknek (quintusok), akik a négyeseknek (quartusok), és így tovább, és így tovább, míg a legfelsőbb szinthez (princeps) nem érünk, aminek a tagjai a legkevesebben vannak, viszont a legtöbb akarattal bírnak és így a legerősebbek (fizikailag is, meg valamiféle mágikus képességük is van).

– A testi állapotod irreleváns – vágja rá bosszantó határozottsággal. – Ulciscornak kételyei vannak a temperamentumoddal kapcsolatban; én intellektuálisan fel tudlak készíteni az Akadémiára, de érzelmileg nem. És ha az utóbbira nem állsz készen, akkor hiába is fecsérelnénk az időnket az előbbire. Ezért ki kellett derítenem, milyen.
– Az egy istenek verte iskola – hörgöm. – Nézze meg a hátamat! Nekem már rohadtul nem tudnak ártani.
Lanistia az arcához emeli a kezét. Leveszi a szemüvegét.
Visszarettenek.
Mindkét szeme helyén fehér heges, üres szemüreg tátong.
(...)
– Ez csak egy apróság a nagy egészből, amit az Akadémia elvett tőlem – mondja, míg visszabiggyeszti a szemüvegét az orrára. Látom, hogy majdnem észrevehetetlenül remeg a keze. – Az embernek mindig van még mit vesztenie, Vis.

Vagyis a rendszer lényegében arra a sokaságra épül, akiktől elveszik az akaratot vagy épp nagyon keveset kapnak belőle. Ami felveti azt a nagyon izgalmas kérdést: vajon a legelnyomottabb réteg is bűnös, ha fenntart egy elnyomó, kizsákmányoló rendszert és együttműködik vele?

Ez volt az a kérdés, ami a lázadókat, vagyis az anguisokat is érdekessé tette a szememben. Egyfelől egy igazságtalan rendszer ellen harcolnak, és a céljukért meghalni is hajlandóak, csak az a probléma, hogy ártatlanokat ölni is. Vagyis ők nem tartják a társadalmi ranglétra alján lévő embereket ártatlannak, úgy gondolják, pont olyan bűnösök, mint a felsőbb szinteken lévő vezetők, és így megérdemlik a halált is.

– Ártatlanok voltak.
– Ártatlanok? – fakad ki most sértetten Estevan. – Nem az akaratukat önként Caten céljainak átengedő octavusok és septimusok?
– De, viszont...
– Akkor ők is részei az egésznek, vagyis a bűn az ő bűnük is.
– Nem volt választásuk.
– Neked volt? Vagy neki meg nekem? – szögezi le Estevan eltántoríthatatlanul, a hangja keményebb a kőnél.

Ezért nem tudtam velük teljesen együttérezni annak ellenére, hogy megértem, miért próbálják legyőzni a Hierarchiát. Viszont kíváncsi voltam, hogy Vis vajon hogyan fog érezni velük kapcsolatban. Neki is komoly oka lenne arra, hogy a gyűlölet vezesse, hiszen a Hierarchia kivégezte a családját, elvesztette miattuk az otthonát, a népét, hercegből elszegényedett gyerek lett belőle. Mégis reméltem, hogy kiderül, benne is ott vannak azok a kétségek az anguisok módszereivel kapcsolatban, amik bennem.

Vis egyébként nagyon érdekes és kedvelhető karakter, de mellette rengeteg egyéb izgalmas szereplő is van a történetben. Ulciscor, akiről nem tudom eldönteni, hogy jó ember-e. Pusztán a testvére miatt fenyegetőzik időnként, és csak a szája jár, de egyébként nem ártana Visnek, vagy valóban képes lenne őt eltiporni, ha nem tenné, amivel megbízta? Aztán ott van Veridius principalis, akiről szintén nem tudom eldönteni, hogy jó vagy gonosz karakter, mert valahogy azt érzem, hogy Ulciscor téved vele kapcsolatban, viszont tényleg van valami a háttérben, egy súlyos titok, ami miatt emberek halnak meg, és az igazgató látszólag nem tesz ellene semmit.

Vis iskolatársai és barátai is kifejezetten érdekesek, mert mindegyiküknek jól kidolgozott személyisége van. A két kedvencem Eidhin és Callidus. Egyfelől, mert érdekesen kezdődött a hármuk ismeretsége, és klassz fejlődésen ment keresztül a kapcsolatuk, másfelől, mert úgy tűnt, hogy igazi, megbízható barátok, akik mindig mindenben egymás mellett állnak majd. Mindkettejüknek érdekes háttérsztorija van, és mindketten pont elég szerepet kaptak a történetben ahhoz, hogy a szívemhez nőjenek. Épp ezért a könyv végén volt egy jelenet, amin egy pöttyet bőgtem, de azt nem árulom el, hogy miért.

Emissa karaktere is érdekes volt, de őt megint csak nem tudom egyelőre hová tenni. Úgy éreztem, hogy szereti Vist, ám van valami nagy titka, tud valamit, amit mi és Vis egyelőre még nem. És nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy mi az.

Bár az író nagy hangsúly fektetett a világépítésre, ezáltal a leírásokra és a filozofálásra is, a történet cseppet sem volt unalmas vagy vontatott. Folyton történt valami izgalmas, valami kalandos és akciódús. Amikor már épp kezdtem volna megnyugodni, akkor bumm, jött valami váratlan, ami miatt ismét aggódhattam Visért és a többi karakterért.

Emellett Islington nagyon jól át tudta adni Vis érzéseit. Például, amikor visszatért Suus szigetére új emberként, akkor szinte nekem is megszakadt a szívem miatta. Egyszerűen teljesen átéreztem, amit ő is érzett. De sok egyéb ilyen jelenet volt még, amikor sikerült teljesen bevonzania a sztorinak, és a karakterek érzései szinte az enyémek voltak.


Hogy tetszett ez a könyv?

Tele volt egy csomó érdekes filozófiai és morális kérdéssel, amin azóta is járatom az agyamat, hogy az utolsó oldalra értem. Ennek ellenére nem volt vontatott a sztori, mindig történt benne valami izgalmas, érdekes, akciódús. Vis karakterét nagyon megkedveltem, és a mellékszereplők között is volt jó pár, akit izgalmasnak, érdekesnek vagy épp szerethetőnek találtam. A könyv vége egy pöttyet homályos volt számomra, de épp ezért nagyon érdekel a folytatás, mert most már nagyon kíváncsi vagyok, mi fog kisülni ebből az egészből.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Mindenkinek, aki szereti az elgondolkoztató, izgalmas történeteket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:


Nyereményjáték:

Ahhoz, hogy nyerhessetek egy példányt A sokaság akaratából, nincs más dolgod, mint elolvasni a kötet beleolvasóját, és megválaszolni a blogokon található kérdéseket. A helyes válaszokat ne felejtsétek el beírni a Rafflecopter-doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kérdés a játékhoz:

Hogy hívják Vis társát az őrségben?


Állomáslista:

08. 22. Utószó
08. 24. Spirit Bliss Sárga könyves út
08. 26. Könyv és más

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2025. augusztus 22., péntek

Sarah Beth Durst: Bűbájok boltja – Blogturné

 


A Bűbájok boltja egy mesésen idilli történet lopott varázskönyvekről, titkos bűbájokról orvosságokról, váratlan barátságokról, lekvárokról és a szerelemről. Egy történet arról, hogy mi történik akkor, ha kilépünk a biztonságos csigaházunkból, és elkezdünk nyitni a többiek felé. Tartsatok velünk, merüljünk el együtt a regény világában, ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv.


Miért választottam ezt a könyvet?

Gyönyörűnek találtam a borítóját az élfestéssel együtt, és azt reméltem, hogy a történet is annyira varázslatos lesz, mint az illusztrációk hangulata.


Véleményem a könyvről

A történet főszereplője Kiela, az Alyssiumi Nagy Könyvtár egyik könyvtárosa, aki az egész életét a polcok között tölti, mígnem kitör a forradalom. Ennek fő oka, hogy az uralkodóréteg elzárja a mágiával kapcsolatos tudást a köznép elől. Mikor a pusztítás elér a könyvtárig, Kiela összepakol annyi mágikus tudást rejtő könyvet, amennyit csak tud, hogy megmentse azokat, és segédjével, Cazzal, a mágikus póknövénnyel elmenekül a könyvtárból. Mivel fogalma sincs, hová menjen, gyerekkori otthona, Caltrey, egy kis sziget felé veszi az irányt, azt remélve, hogy azt nem érte el a forrongás, és meghúzhatja magát egy ideig. Mivel tiltott könyvek vannak nála, először megpróbál remeteéletet élni, ám a barátságos szomszédság ezt lehetetlenné teszi. Aztán mikor rájön, hogy a könyvbeli tudással segíthetne is a sziget lakóin, nyit egy lekvárboltot, amiben nemcsak lekvárt, hanem orvosságnak álcázott bűbájokat is árul az emberek számára. Kivéve, mikor épp ingyen adja. Természetesen a forradalom hatása végül a szigetet is eléri, Kielának pedig attól kell félnie, hogy megbüntetik, amiért tiltott könyvek vannak nála, és tiltott mágiát használt.

Nos, ez volt a legcukibb könyv, amit valaha olvastam. Bár egy diktatúrával és forradalommal indítunk, ez a történet mégsem egy tipikus sötét, ijesztő, gyomorszorító, disztópikus sztori. Egyfelől Caltrey szigete annyira csodálatos, békés, kellemes kis hely, hogy az ember egyszerűen csak kényelmesen elmerül benne olvasás közben. Másfelől Kiela és Caz olyan vicces és szerethető páros, hogy az ember szinte az összes párbeszédüket végigmosolyogja. De a többi karakter is (egyetlen morcos, gonosz vénember kivételével) mind szerethető, igazi jó szomszéd. Rég éreztem már úgy, hogy szívesen beköltöztem volna egy történet világába, de ezúttal gondolkodás nélkül csomagoltam volna, ha lehetséges.

– Nem mindig azok az emberek jelentik a családot, akikhez a vér köt – mondta Larran, majd újabb deszkát illesztett a könyvespolc elé, és elkezdte a helyére kalapálni.

Kiela körülbelül olyan személyiség, mint én, úgyhogy teljesen azonosulni tudtam vele. Az életét a könyvek és az olvasás teszi ki. Nem igazán vannak barátai, de úgy érzi, nem is vágyik rájuk. Tökéletesen elég számára Caz, aki lényegében a fogadott családtagja. Aztán berobban az életébe egy kedves, segítőkész pasas, Larran, aki pont a szomszédban lakik. És Larran a személyiségével, a tiszta lelkével és gyönyörű szívével szép lassan áttöri a falakat, amiket Kiela épített maga köré. Nem úgy, hogy kényszerrel megváltoztatja a lányt, hanem úgy, hogy egyszerűen elfogadja őt olyannak, amilyen. Megismeri és tiszteletben tartja a határait. És amilyen rég éreztem olyasmit, hogy örömmel beköltöznék egy regény világába, olyan rég éreztem azt is, hogy ha a férfi szereplője létezne, gondolkodás nélkül feleségül mennék hozzá. Larrannek viszont bármikor igent mondanék. Főképp a regény végén lévő jelenet után, mert az tette fel számomra a pontot az i-re. Larran a tökéletes férfi, a tökéletes férj, egyszerűen azért, mert igazi jó ember. És bizonyíték arra, hogy a sötét múltú, tapló-bunkón viselkedő rosszfiú karakterek ideje lejárt, és épp itt az ideje, hogy ilyen csodálatos, rendes férfiakat kapjunk a könyvek lapjain.

Cazt és Mípet (ő egy később létrehozott kis varázskaktusz) is imádtam, annyira cukik, viccesek voltak. Külön-külön is, de együtt meg főképp. Nagyon jókat mosolyogtam a jeleneteiken, Caz beszólásain, ők voltak azok, akik humort hoztak a történetbe még a szomorúbb vagy veszélyesebb pillanatokban is.

– Kiela! – robogott ki Caz az ajtón, hogy az indái alig érték a földet. Csak szaladt, egészen addig, míg nagy lendületet véve fel tudott ugrani a lány karjaiba. Leveleit szorosan Kiela nyaka köré fonta. – Azt hittem, meghaltál!
Kiela ügyet sem vetett a póknövény nedvességtől sáros földlabdájára. Szorosan magához ölelte az összes levelével együtt.
– Jól vagyok, és nagyon boldog, hogy veled is minden rendben!
– Lecsaphatott volna rád egy villám, elsodorhatott volna a tenger, rád dőlhetett volna egy fa! Már félig elkészültem a nekrológoddal. Egyébként nagyon szép dolgokat írtam bele.
– Hát, nem is tudom, mit mondjak – kacagott Kiela. – Köszönöm?
– Jambikus pentameterben írtam.
– Elképesztő!
– Több különböző változatot kellett készítenem aszerint, hogy milyen módon haltál meg.

A cselekmény nagy része igazából kellemesen nyugis volt. Mindig történtek dolgok, de inkább olyasmik, amiket ámultan, elvarázsolva olvastam, mert annyira csodálatosak, érdekesek, elbűvölőek voltak. Csak a könyv felénél jött be egy kicsit akciódúsabb szál, amikor Kiela, aztán pedig egy másik szereplő is bajba kerül a mágia és egyéb dolgok miatt.

Imádtam a szigeten lakó embereket. A mogorva vénembert leszámítva, mindegyiküket. Őszintén szólva introvertáltként én sem szeretem, ha az emberek túl közel jönnek a kis életemhez, de ha már valakiket be kéne engednem, hát egy ilyen szomszédságot akarnék. Akik nemcsak úgy mellettem laknak, hanem igazi barátok is. Olyan barátok, akik nemcsak akkor barátok, amikor minden klassz, hanem akkor is, amikor bajban vagy, és segítség kell.


Hogy tetszett ez a könyv?

Számomra tökéletes könyv volt. Elbűvölt a világa, a hangulata olyan kellemesen varázslatos volt, és megszerettem a karaktereket, akiknek kidolgozott, egyedi személyiségük volt. Bármikor szívesen odaköltöznék Caltrey szigetére, és megtaláltam a történetben a tökéletes férfit is, akihez bármikor gondolkodás nélkül feleségül mennék. A történet humoros volt, és pont annyira izgalmas, amennyire szükség volt erre.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Azoknak, akik szeretnének egy varázslatos, kellemes hangulatú, nagyon pozitív szemléletű regényt olvasni, és megmelengetni a lelküket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:


Nyereményjáték:

Az Agave Kiadó oldalán találhattok egy beleolvasót a regényhez, így a játékunk is most ehhez kötődik. Minden állomáson találtok egy kérdést. Nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a jó választ.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kérdés a játékhoz:

Milyen tárgyakat menekített ki Kiela és Caz a tűz elől?


Állomások

08. 08. Csak olvass!
08. 10. Kitablar
08. 20. Utószó
08. 22. Spirit Bliss Sárga könyves út
08. 24. Könyv és más

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz