Stahl Judit: Ínyenc szárnyasok – Blogturné

Csirke, pulyka, liba, kacsa, ha valaki nem vega vagy vegán, biztos, hogy a szárnyasok a konyhája alapját képezik. Ám épp azért, mert gyakran eszünk szárnyast, néha már nehéz kitalálni, hogyan készítsük el újféleképpen vagy hogyan dobjuk fel a régi recepteket. Stahl Judit Ínyenc szárnyasok című receptkönyvével segít ebben. Most három blogger mondja el a véleményét a könyvről úgy, hogy természetesen egy-egy receptet is kipróbálunk belőle. A turné végén pedig ti is nyerhettek egy saját példányt. 

Azt hiszem, a szárnyasok, főképp a csirke, minden húst is evő embernek ott van a konyhájában. Mi például a darált sertéshús mellett csirkéből esszük a legtöbbet, annak is a melléből, a combjából és a szárnyából. A gond mindig az, hogy mivel a darált húsnál és a csirkénél drágább húsokat nem nagyon engedhetünk meg magunknak, egy idő után nincs már ötletünk, hogyan is lehetne ezeket finoman, újszerűen elkészíteni, hogy ne érezzük azt, állandóan ugyanazt esszük. Ezért is választottam ki magamnak Stahl Judit Ínyenc szárnyasok című könyvét, hátha találok benne új, érdekes, finom recepteket, amikkel feldobhatjuk kicsit a megszokott alapanyagokat.

Ami tetszett

1. Szárnyas sokszínűen

100 receptet ismerhetünk meg ismételten ebben a könyvben, amik ahhoz képest, hogy mindig a szárnyasoké a főszerep, nagyon változatosak. Vannak köztük fűszeres, édes, újszerű és hagyományos, könnyebben emészthető és kiadós ételek is, úgyhogy bármire is vágyunk éppen, biztosan találunk az aktuális kedvünkhöz való receptet. Természetesen itt is vannak fő- és alreceptek, hogy ha megszoknánk a főrecepteket, az alreceptekkel fel tudjuk dobni az étkezéseket.

2. Gyönyörű fotók

Stahl Judit ezen könyvében is kiemelkedően gyönyörű ételfotók vannak. Ha jól értelmezem, akkor több fotós készítette őket, mégis mindegyik ugyanolyan jó minőségű. Az embernek jólesik rájuk nézni, és kedvet kap az adott ételhez. Ami jó dolog. A hátránya az, hogy a valóságban sosem olyan szépek az ételek, mint a képeken, de ehhez hozzá kell szoknunk, és mindig az a lényeg, hogy finom legyen, amit végül az asztalra teszünk.

3. Átlagember pénztárcája

A Csokis csábítások és az Ázsiai kalandok című könyv esetében is úgy gondoltam, hogy az alapanyagok nagy része viszonylag könnyen és megfizethető áron beszerezhető egy átlagember számára is, de ezúttal még inkább ezt érzem. Az ebben a könyvben található legtöbb recepthez valóban csupa olyan dolgot kell felhasználni, amik vagy alapból megtalálhatók a konyhánkban, vagy máskor is szoktunk vásárolni belőle, és egyszerűen be tudjuk szerezni a legközelebbi boltból. Szóval eddig is azt éreztem, hogy Stahl Judit az egyszerű, nem flancoló, kis pénztárcával bíró emberekhez szól a receptjeivel, de ez erre a könyvre még inkább igaz. És jó látni, hogy egy átlagember is simán fel tudja dobni az ételét, ha valaki segít neki ötletekkel.

4. Sokszínű, de csak okosan

A sokszínűség a húsokban is megmutatkozik, ugyanis a csirkemell, -comb, és -szárny mellett megjelenik még a csirkemáj, a kacsacomb, kacsamáj, kacsamell, libamáj, libacomb, libaaprólék, fácánhús, pulykamell is. Ám arra nagyon okosan odafigyelt Stahl Judit a receptek összeállításánál, hogy mégiscsak a csirkehúsreceptekből legyen a legtöbb. Hiszen nem csak a mi családunk preferálja anyagi okokból a csirkét, úgyhogy a leghasznosabb az átlagemberek számára, ha a csirke különböző részeiből minél változatosabb ételeket tud készíteni az unalom elkerülése végett. Ehhez tökéletesen hozzájárul ez a receptkönyv pontosan azt adva az átlagos embereknek, amire a legnagyobb szükségük van.

Amin elgondolkoztam…

1. Pontosan

A korábbi receptkönyveknél azt éreztem, hogy pontos recepteket kaptunk, amiket, ha követünk, nem lehet nagy baj. Itt viszont a sütési-főzési időknél és fokoknál azt éreztem, hogy muszáj hozzáigazítanom a sütőnkhöz és ízlésünkhöz, különben a mi ízlésünknek nem eléggé átsült húsokat kaphatunk. Ez mondjuk nem feltétlenül a receptek hibája, inkább az a gond, hogy minden tűzhely, sütő különböző, valamint az ízlésünk is más és más. Ami valakinek már jól átsült, azt én még simán sütném tovább egy kicsit. 

Amit kipróbáltam

A körtés csirke „tagine” receptet választottam ki ezúttal a könyvből próbaként. Be kell, hogy valljam, legtöbbször inkább magyaros, sós-fűszeres, semmint édeskés húsokat eszünk, szóval biztos voltam már a választáskor abban, hogy kilépünk a komfortzónánkból, ami vagy teljes katasztrófa lesz, vagy jól sikerül majd.

Az elkészítésben nem volt semmi nehéz, viszont ahogy fentebb is írtam, az időkkel és sütési fokkal volt némi gondom. 160 fokon, lefedve, egy órán át pároltam a csirkét hagymaágyon, vízzel felöntve, de mikor kivettem, úgy éreztem, nem lesz elég, ha ezek után csak úgy összerottyantom majd a körtével rövid idő alatt, hanem bőven ráfér még, hogy tovább rotyogjon a körtével együtt immár a tűzhelyen. Már csak azért is, mert a körtével kapcsolatban is azt éreztem, hogy a 15 perc nem volt elég neki korábban a főzőlevében, még túl kemény.

Viszont ezek könnyen orvosolható dolgok, az ember egyszerűen ránéz a húsra, és el tudja recepttől függetlenül is dönteni, hogy az eléggé átsült, főtt-e számára vagy sem.

Ízre mindenki azt mondta a családban, hogy bár nem a megszokott ízvilágot kapták és ez furcsa volt elsőre, mégis finom lett az étel. Úgyhogy néha érdemes más fűszerezést, ízeket is kipróbálni a megszokott magyaros helyett.

Nekünk egyébként hiányzott a köret az ételhez, úgyhogy bulgurral tálaltam, ami tökéletesen passzolt a csirkéhez és a körtéhez.

Az egyetlen, amit sajnálok, hogy az étel kinézete nem lett olyan szép, mint a könyvbeli fotón, de a Chokito óta tudjuk, hogy ha valami finom, akkor nem baj, ha kicsit ronda.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik unják már a megszokott csirkéből készült receptjeiket, és szeretnének kicsit újítani, feldobni a megszokott alapanyagokat.

Értékelés: NAGYON TETSZETT.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT 

Nyereményjáték:

Mivel szárnyasokhoz kapcsolódó receptek találhatók a könyvben, ezért a feladat az lesz, hogy szárnyasokhoz kapcsolódó dolgokat találjatok ki a leírások alapján. Csak írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy az adott leírás milyen szárnyasokhoz kapcsolódó dolgot takar.

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésükre, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, különben automatikusan újat sorsolunk.

Leírás a játékhoz:

Olyan rácsos hely, ahová díszmadarakat szoktak zárni, hogy háziállatként tartsák őket.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

02. 09. Könyv és más

02. 10. Kelly és Lupi olvas

02. 11. Spirit Bliss Sárga könyves út

Iklódi Dóra: Cukormentes örömök - Blogturné

A BOOOK Kiadó jóvoltából megjelent Iklódi Dóra - a Wander. Food. Wonder bloggere - első receptkönyve, Cukormentes örömök címmel. Ennek örömére a Blogturné Klub négy tagja fakanalat ragadott, hogy kipróbálja az inzulinrezisztensek, cukorbetegek és egészséges életmódot folytatók számára összeállított gyűjteményt. Tartsatok velünk és kényeztessétek magatokat egészséges ételekkel! 

Iklódi Dóra Cukormentes örömök című könyvét azért vettem a kezembe, mert igyekszem egészségesebben étkezni, és gondoltam, kapok néhány jó tippet és receptet ahhoz, hogyan ehetnék finom dolgokat, amik nem hizlalnak annyira.

Ami tetszett

1. Személyes, segítő szándékú

A könyv elején egy előszóban megtudhatjuk, hogy miért is kezdett a szerző odafigyelni arra, hogy mit is eszik. Konkrétan ennek az az oka, hogy inzulinrezisztens és PCOS-es is egyben. Nekem csak PCOS-em van, de így is át tudom érezni, hogy milyen nehéz ilyenkor a táplálkozás, inzulinrezisztenciával párosítva pedig még durvább lehet. Ez a rész azért tetszett, mert a szerző őszintén leírta, hogy majd beleőrült eleinte a kontrollba, amit az étkezésben kellett bevezetnie. Sokan azt mondják, ó, ez könnyű, simán csinálom én is, ezzel pedig egyfajta kudarcélményt okoz azoknak, akiknek nehezen megy az életmódváltás (márpedig a többségnek nehezen megy). A kudarcélmény pedig sokszor vezet ahhoz, hogy az ember feladja az egészet. Viszont, ha valaki azt mondja, igen, ez baromi nehéz, én is majdnem beledöglöttem az elején, de aztán rájöttem, hogyan lehet ezt túlélni, sőt, élvezhetővé tenni, gyere, megmutatom neked is, segítek, akkor az ember úgy érzi, nincs egyedül a gondjával.

2. Tények, fogalmak magyarázata

Jó, hogy a szerző a könyv elején elmagyarázta érthető, hétköznapi nyelven, mi az inzulinrezisztencia, mi a diétájának (jobban mondva életmódváltásának) a lényege, célja, hogyan mérjük a napi szénhidrátmennyiséget, és hogyan osszuk fel egy napra azt az étkezéseink során, valamint, hogy édesítés során mit kerüljünk nagy ívben, és mit használhatunk nyugodt szívvel.

3. Könnyen értelmezhető

A receptek mellett találhatók jelmagyarázatok, amikkel azt jelzik, hogy mely receptek valók laktózérzékenyeknek és tejallergiásoknak, valamint glükózérzékenyeknek. Így mindenki azonnal láthatja az adott receptnél, hogy az neki való-e vagy jobb, ha továbblapoz a következőre. Ezen kívül minden receptnél megtalálható, hogy mennyi energiát, szénhidrátot, fehérjét és zsiradékot tartalmaz, ez abban segít, hogy könnyebben tudjuk számolni mi is, miből mennyit fogyasztottunk már az adott napon.

4. Minden étkezésre

A receptek sokszínűek. A cím alapján azt gondoltam, hogy csak desszerteket találok majd a könyvben, de ennél sokkal többet kaptam. Hét fejezet van összesen: Reggelik, Péksütemények, Kisétkezések, Saláták, Levesek, Főételek és Desszertek. Vagyis egy komplett nap összes étkezéséhez lehet receptet találni a könyvben a reggelitől kezdve, az ebéden át, a közti étkezéseken keresztül a vacsoráig.

5. Nyálcsorgató, mégis egyszerű, házias képek

Az ételekről készített képek igazán szépek, még ha az általunk főzött-sütött ételek nem is mindig úgy nézek ki, mint a könyvben. Míg más könyvekben étterminek tűnnek a fotók, addig itt inkább olyan, mintha egy profi háziasszony konyhájában készültek volna. Ez talán annak köszönhető, hogy sok a fafelület, az ételek mellett egyszerű kések, kanalak találhatók (nem profik által használt hiperszuper svédacélból készült kések és hasonlók), néhol a tányér mellett szétgurult alapanyagok, megpucolt zöldség hulladéka látható. Olyan természetes az egész.

6. Csak könnyen…

A receptek egyszerűen, érthetően vannak leírva. Ha valaki képes az értő olvasásra, akkor kicsi az esély rá, hogy elront valamit.

Amin elgondolkoztam…

1. Megtévesztő cím

A könyv címe Cukormentes örömök, ebből arra következtet az ember (legalábbis én erre következtettem), hogy olyan recepteket kap majd, amikhez alapvetően kellene cukor, de megmutatják, mivel, hogyan lehet helyettesíteni. Ezzel szemben a receptek között rengeteg olyan étel is van, amelyhez alapvetően nem kell cukor. Szóval szerintem a cím nem feltétlenül passzol a könyv tartalmához, nem azt adja, amit az ember előzetesen vár. Ahogy fentebb is írtam, én ezt nem igazán bántam, mert tetszett, hogy többet kaptam a könyvtől, mint amire a cím alapján számítottam. De ha valaki konkrétan olyan ételek receptjét akarja megtanulni, amikhez alapvetően kéne cukor, az lehet, hogy nehezményezni fogja, hogy nem passzol a cím a könyv tartalmához.

2. Pénzkérdés?

Bár a szerző is azt mondja, hogy az egészséges étkezés nem pénz kérdése, és részben ezzel egyet is értek, azért egy átlagember pénztárcájának mégsem könnyű ez a fajta életmódváltás. Ha csak néhány alapanyagot nézünk, a kókuszolaj litere kb. a 3x-osába kerül a legolcsóbb sima étolajnak. Vagy ott van a sima tej és a kókusztej, a sima tejet literenként kétszáz Ft alatt meg lehet kapni, a kókusztej litere ezzel szemben hétszáz Ft fölött kezdődik. Természetesen, az ember egészsége megéri ezt a plusz pénzt, de úgy vélem, nem annyira egyszerű ezt anyagi szempontból megoldani, mint azt sokan állítják.

Amit kipróbáltam

Úgy döntöttem, hogy időhiány miatt most a főzést választom sütés helyett, viszont két ételt is kinéztem magamnak és a családnak, egy levest és egy főételt. A leves a kolbászos lencseleves lett, a főétel pedig a rakott cukkini.

A lencseleves nem volt újdonság számomra, majdnem úgy szoktuk készíteni, ahogy a recept is írja, csak néhány eltéréssel. Egyfelől mi a hagymát egészben szoktuk beletenni a levesbe, itt viszont fel kellett kockázni. Másfelől mi tejfölt is keverünk a végén a levesbe, a mustárt viszont kihagyjuk, valamint nokedli tésztát szaggatunk bele kanál segítségével. Természetesen a könyvben lévő változat tejföl és nokedli nélkül sokkal egészségesebb. Ó, és mi általában olyan kolbászt használunk, ami kicsikét csípős.

A különbségek ellenére eszerint a recept szerint is nagyon finom volt a leves.

A rakott cukkiniről pedig csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Nagyon-nagyon finom lett. És ami klassz, hogy nagyon gyorsan el lehet készíteni, így bármikor össze tudom dobni a délutános műszak előtt, és még ebédelni is van időm belőle otthon. Annyit változtattam rajta, hogy nekem az étel mellé hiányzott még valami, ám mivel nem akartam hozzá rizst enni, inkább egy vékonyka tortilla lappal ettem.

Kinek ajánlom a könyvet?

Azoknak a hétköznapi embereknek, akik szeretnének egészségesen, de változatosan étkezni cukortól és egyéb szénhidrátoktól mentesen.

Értékelés: IMÁDOM.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT 

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során édesítőszereket keresünk. Minden állomáson olvashattok egy leírást, mely alapján ki kell találnotok, milyen édesítőre gondoltunk, majd a helyes választ beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ha mind a négyet eltaláljátok (vagy legalább megpróbáljátok), esélyetek nyílik megnyerni a Cukormentes örömök egy példányát.

Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Leírás a játékhoz:

Egy teljesen természetes édesítőszer, melynek levelei körülbelül harmincszor, míg kivonata és por formája 250-300-szor édesebb a cukornál.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

02. 06. Dreamworld

02. 08. Hagyjatok! Olvasok!

02. 10. Spirit Bliss Sárga könyves út

02. 12. A Szofisztikált Macska

 

Lana Millan: Raziel

Lana Millan Raziel című regényét azért kezdtem el olvasni, mert valami könnyed, de mégis érdekesnek tűnő fantasyre vágytam éppen, és a fülszöveg alapján úgy gondoltam, megfelelő választás lesz. A borítója is tetszett a könyvnek, de ez csak mellékes plusz volt számomra az érdekesnek tűnő tartalom mellett. Ami vicces, hogy csak utólag jöttem rá, hogy az írónő valójában magyar, úgyhogy teljesen fehér lappal álltam neki az olvasásnak.

A történet főszereplője Raziel, akit valamilyen titokzatos oknál fogva azzal büntettek, hogy elvették a szárnyait, és angyalból egyszerű halandóvá fokozták le. Raziel egy (nem sokkal korábban meggyilkolt) emberlány testébe kerül, akit a hegyekben találnak meg sérülten. Azt hazudja, hogy elveszítette az emlékezetét, és nem tudja, hogy került oda, így először kórházba kerül, majd megmentője, Kendra hazaviszi őt magával, és először csak ideiglenes lakótársává, majd később barátnőjévé fogadja. Raziel, emberi nevén Sierra már kezdené megszokni az új, emberi életét, amikor is felbukkan Uriel, egy másik angyal, és közli vele, hogy azonnal elő kell keríteni a Tudás Könyvét, mert ha nem, akkor eljön az emberiség vége. A könyvre viszont csak Raziel találhat rá, ugyanis a hozzá vezető térképet egy démon, Belader hátára írták, ezt pedig csak és kizárólag a Tudás Könyvének őrzője, a legfelsőbb misztériumok és titkok angyala láthatja, vagyis Raziel.

Meglepi

Ennek a történetnek már rögtön az első oldalon sikerült meglepnie, ugyanis a fülszöveg és az előzetes tudásom alapján azt gondoltam, hogy Raziel személyében egy férfi főszereplőt kapok majd. Ám mikor kiderült, hogy nem így van, és Raziel emberként női bőrbe került, kellemes meglepetést éreztem.

Az angyalokról szóló történetekben az arkangyalok általában férfiak, esetleg nemtelen lényként emlegetik még őket, akik nem férfiak, de nem is nők. Szóval nem is tudom, láttam vagy olvastam-e valaha olyan regényt, amiben az egyik arkangyal nő lett volna. Tetszik, mikor egy író el mer térni a megszokottól, és be meri vállalni, hogy szembemegy egy berögzült elképzeléssel.

Angyal-ember

Az írónőnek azt is tökéletesen sikerült megmutatni, hogy mennyire különböző az angyali és az emberi természet. Az ő történetében az angyalok nem a jóság, hanem inkább valamiféle felsőbbrendűség képviselői. Halhatatlanok, akik az emberekre úgy gondolnak, mint múlandó kis porszemekre, Isten apró játékaira. Ha meghal egy-kettő, vagy akár az összes, nincs semmi baj. Nem pótolhatatlanok, és a jó lelkek úgyis a mennyországba kerülnek majd. Gond egy szál se.

Azért, hogy elérjék a céljaikat, simán és lelkifurdalás nélkül manipulálják az embereket, akár úgy is, hogy tudják, az veszélyes, és az illető életébe is kerülhet. Nem mellesleg az sem okoz számukra lelkiismereti kérdést, hogy a jó célért együtt szabad-e dolgozni a gonosszal, simán szövetkeznek démonokkal, ha úgy vélik, ezáltal megkaphatják, amit akarnak.

Ezt a hatalmas különbséget angyalok és emberek között az írónő kétféle módon mutatja be, egyfelől Uriel által, aki a manipuláció nagymestere, másfelől a Razielben történő lelki változások által. Raziel bár embertestbe került, sokáig úgy gondolkozik és érez még, mint egy angyal. Ám ahogy szép lassan megismeri az embereket, ő maga is kezd egyre emberibbé változni. Elkezdi megérteni azt, hogy egyetlen ember élete is lehet annyira fontos valaki számára, hogy bármit megtegyen érte, akár még rossz dolgokat is. A szeretet és kötődés, ami Kendra iránt alakul ki benne, olyan erős, hogy néha akár a teljes emberiség helyett is inkább a lányt választaná. Arra is rájön, hogy a gonosz sem mindig velejéig gonosz. Megesik, hogy egy rossznak tűnő ember egyszerűen csak csak rossz helyre, rossz körülmények közé született, és emiatt viselkedett rossz emberként, pedig ott pislog benne a fény is. Csak kell valaki vagy valami, ami felerősíti benne a lángot. Vagyis megérti, hogy a világ nem fekete és fehér, ahogyan azt korábban angyalként hitte, hanem ezerféle árnyalata van mindennek. Ahogy Kendra is felveti a regényben: vajon bűn az, ha rosszat teszel, de a jó cél érdekében?

Eltérítve

A cselekmény lényegében úgy indul, hogy Razielnek és Beladernek össze kell fognia, hogy megkeressék a Tudás Könyvét, különben az emberiségnek befellegzett. Neki is vágnak az útnak a démon hátán megjelenő mágikus térkép alapján, amit csak Raziel láthat, és… Nos, lényegében újra és újra és újra eltéríti őket valami.

A történet így végül nem a „kincskeresésről” szól, hanem arról, hogy random események (főképp veszélyek) csapnak le Razielékre. Az első egy-két ilyen elterelésnél még nem volt ez különös, de amikor már a sokadik random dolog történt, akkor elgondolkoztam azon, hogy ez akkor lenne reális, ha valaki direkt küldené rá a „csapásokat” Razielékre, hogy eltérítse őket a céljuktól. Mert ilyen sok véletlen dolog magától nem történhet.

Szóval kicsit furcsa volt, hogy az írónő a regény elején kijelölt egy célt, vagyis hogy a térképet követve meg kell találni a Tudás Könyvét, ám végül a cselekmény mégsem volt ennek a célnak alárendelve. Önmagában az események izgalmasak voltak, csak nem éreztem azt, hogy fel lennének fűzve egy reális cselekményláncra.

A történet végén persze visszatérünk az eredeti célhoz, de pont azért, mert korábban eltértünk tőle, túl gyorsak az események. És… én pont emiatt nagyon remélem, hogy lesz folytatása ennek a regénynek, mert az alapok jók, a karakterek érdekesek, a személyiségük és az angyal-ember közötti különbség kidolgozása nagyon profi, de kéne nekem az a megerősítés a folytatásban, hogy ez a sok minden nem véletlen volt, hanem valaki tényleg keresztbe akart tenni Razieléknek, hogy ne érjenek el a céljukhoz.

A Tudás Könyve

Erről csak röviden írok, mert nem szeretnék spoilerezni, de tetszett az a csavar, ami kiderült a Tudás Könyvéről. Razielt ebben is kicsit megvezetik, ahogyan az írónő is az orrunknál fogva vezet minket, mert azt gondoljuk, tudjuk, mi a pontos cél, aztán kiderül, hogy mégsem az, amire gondoltunk.

Összességében a könyvet annak ajánlom, aki szereti a jól felépített karaktereket és az egyedi, angyalos történeteket, amelyeknek a cselekménye izgalmas (annak ellenére, hogy túl random történnek az események).

Kedvenc karakter: Raziel, Belader.

Kedvenc jelenet: amikor Belader elmeséli az emberi életét és a bűneit.

Kedvenc idézetek:

„– Ő Raziel, a tudás angyala – mutat be Kendra. Tommy mereven bámul, egész biztos, hogy a hátamat fürkészi.
– Nincs szárnyam, elvették, amikor emberré tettek.
– Így már minden világos. – Tommy feláll, és felém nyújtja a kezét. – Engedd meg, hogy bemutatkozzam, a Dalai Láma vagyok.”

„Ezalatt a majdnem egy év alatt egy csomó lelket megmenthettem volna, ehelyett a pokolba küldöm a sajátomat. Erre mondák a halandók, hogy lúzer?”

Értékelés: TETSZETT.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT

Lois Duncan: Sötét folyosók – Blogturné Extra – Interjú a fordítóval, Miks-Rédai Viktóriával

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg a Sötét folyosók című könyv, aminek a filmadaptációját hamarosan láthatjátok a mozikban. A történet főszereplője Kit Gordy, aki megpillantva új bentlakásos iskolájának épületét azt gondolja, hogy: ez a hely gonosz. Blackwood Hall fenyegető kinézete borzongató félelemmel tölti el, ráadásul kiderül, hogy csupán három diáktársával és három tanárral kell osztoznia a hatalmas épületen. Kövessétek bloggereinket a titokzatos Blackwood Hallba, és a turné végén megnyerhetitek a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét! 

1. Az olvasók íróként is ismerhetnek Laura Arkanian néven, de az eredeti neveden, Miks-Rédai Viktóriaként fordítással is foglalkozol. Ha jól tudom, összesen 49 könyv fordításában vettél részt, hol teljes egészében te fordítottad a könyveket, hol társfordító voltál. Mikor kóstoltál bele először ebbe a szakmába? Mennyiben nehezebb vagy könnyebb számodra, mint egy saját történet megírása?

Az első fordításom a Crescendo volt, Becca Fitzpatrick regénye. A második Gail Carriger Soulless-e. Azt hiszem, ott kapott el a gépszíj.

Fordítani egyszerre nehezebb és könnyebb. Nehezebb, mert van egy stílus, egy szövegvilág, amihez alkalmazkodni kell, ráadásul nem tehetem le a könyvet a felénél, ha nem tetszik benne egy fordulat. A fordítónak minden könyvvel úgy kell bánnia, mint a rajongóknak, így tudja a legjobbat kihozni magából és a „nyersanyagból” is. Másfelől könnyebb, mert bár alkotás ez is, nem nekem kell azzal foglalkoznom, merre vigyem a cselekményt, ki kivel, mit és hogyan csináljon. (Bár néha lennének ötleteim…)

2. Melyik volt eddig a kedvenc könyved az általad fordított KMK-s könyvek közül, és miért pont azt szeretted a legjobban?

Erre könnyen tudok válaszolni: a Napernyő Protektorátus sorozatnak minden szavát élveztem, részben a szokatlan humor, részben a szereplők miatt. (Lord Maccon! Lyall professzor! Floote! Lord Akeldama! Nem lehet nem szeretni őket.)

3. Te fordítottad Lois Duncan Sötét folyosók című regényét is, amely a KMK gondozásában jelent meg. Ha meghallod a könyv címét, mi az első, ami eszedbe jut róla fordítójaként?

Az, hogy sajnálom az eredeti cím alliterációját. Meg az, hogy szerettem vele dolgozni, annak ellenére, hogy a modernizált átdolgozás (szerintem) nem tett jót a könyvnek. Lois Duncan stílusa igényelt némi ráhangolódást, de amikor „megszoktuk egymást”, könnyen haladtam, nem akadtam meg a történetben.

4. Egy ifjúsági regényről van szó, amely horror elemekkel van megfűszerezve. Van olyan ismerősöm, aki azt mondta, az olvasást követően be kellett néznie az ágy alá lefekvés előtt. Rád is ilyen hatással volt a történet, miközben fordítottad? Munka közben bele tudtad élni magad az eseményekbe?

Könnyen bele tudtam élni magam, már csak azért is, mert – a spoilereket lehetőség szerint elkerülve – a könyv témáját adó parajelenségről már sokat olvastam. Ez viszont azzal is járt, hogy a horror-elemek rám nem tettek akkora hatást, mint az olvasókra. Én különben is bírom az ilyesmit. Megsúgok egy titkot: sokkal jobban kedvelem a sötét zsánereket, szívesebben olvasok és fordítok horrort, thrillert vagy disztópiát, mint romantikus regényeket.

5. Van esetleg olyan szó, mondat, rövidebb bekezdés a könyvben, amely valamiért (nehezebb volt lefordítani, frappáns fordítást találtál ki rá stb.) nagyon megmaradt az emlékeidben?

Huh, a versek. Nem vagyok költő, nagyon nem. Persze ilyenkor is muszáj próbálkozni, aztán bízni benne, hogy a szerkesztő majd megbocsátja :)

6. Melyik karakter és/vagy jelenet volt a kedvenced a regényből?

A karakterek közül Ruth, de nem mondom el, miért, mert azzal egy rakás fordulatot lelőnék. A jelenetek közül talán a ceruzás. :)

7. Nemrég kijött a regény filmváltozata is. Meg fogod nézni vagy esetleg láttad is már? Ha láttad, hogy tetszett? Hűen hozta a könyvet vagy nagyban eltért tőle? Ha nem láttad, tervezed, hogy meg fogod nézni?

Amint tudtam, megnéztem, persze. Meglepően hű maradt a forgatókönyv a regényhez, rosszabbra számítottam, bár persze a látványra nagyon nagy hangsúlyt helyeztek. Azt a függönyös jumpscare jelenetet viszont, ami a könyvből teljesen hiányzik (vagy álmomban fordítottam, de aki látta már, tudja, melyikre gondolok), a férjem nem fogja megbocsátani Hollywoodnak: mivel ő vak, ha együtt megyünk moziba, én általában halkan „narrálom” neki, hogy éppen mi történik – és hát belevisítottam a fülébe, úgyhogy az a jelenet neki is fájdalmas élményt jelentett.

Nyereményjáték:

A történet főszereplőjét akarata ellenére beköltöztetik egy bentlakásos iskolába, ahol furcsa dolgok történnek a diákokkal. A turné minden állomásán egy-egy olyan hős/hősnő nevét kell kitalálnotok a rájuk tett utalásainkból, akik szintén valamilyen borzongató helyzetbe kerültek, vagy akikkel paranormális dolgok történtek. Annyit segítünk, hogy magyar nyelven megjelent, rémisztő hangvételű ifjúsági regényekre gondoltunk; a ti feladatotok csak annyi, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a főszereplők nevét!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Leírás a játékhoz:
Főszereplőnk a húgával él együtt egy rémisztő dolgokat produkáló helyen, ugyanis a régi házban különös dolgok történnek: ajtók nyílnak ki és csukódnak be maguktól, a víz felforr a meggyújtatlan gázon, és a kikapcsolt légkondicionáló úgy lehűti a levegőt, hogy látszik az ember lehelete is.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

01. 22. Könyv és más

01. 23. Hagyjatok! Olvasok! – Borítómustra

01. 24. Nem félünk a könyvektől

01. 25. Sorok között – Filmes extra

01. 26. Hagyjatok! Olvasok!

01. 27. Nem félünk a könyvektől – Top 10 idézet

01. 28. Spirit Bliss Sárga könyves út – Interjú a fordítóval

01. 29. Sorok között

01. 30. Never Let Me Go