P. Szathmáry István első regényében egy kissé fásult krimiíró életébe nyerhetünk bepillantást, aki már beletörődött abba, hogy kiszámítható izgalmakat csak saját könyveiben élhet át. Éppen ezért ő maga számít rá a legkevésbé, hogy egy haláleset és a tökéletes magyar bűnügyi regény felbukkanása majd eltűnése fenekestül felforgatja az életét. Tartsatok három bloggerünkkel a Bánatos férfiak kézikönyve című kötet blogturnéján, játsszatok az állomásokon, és nyerjétek meg a Cser Kiadó által felajánlott példányt!
Miért választottam ezt a könyvet?
Van a kiadó oldalán egy beleolvasó, és az, valamint a fülszöveg alapján érdekes történetnek tűnt. Nem tudtam biztosan, hogy ez most konkrétan egy krimi lesz-e, vagy csak egy krimisztoriba ültetett társadalomkritika, esetleg a férfiak gondjairól szóló pszichológiai regény, de reméltem, hogy bármi is sül ki belőle végül, az jó lesz.
Véleményem a könyvről
A történet főszereplője egy átlagférfi, aki krimi tucatregényeket ír, a családi élete eléggé megkeseredett, és nem találja a helyét a világban és a saját életében. Aztán valami kizökkenti a mókuskerékből. A legjobb barátja, Nagykef, aki nála sokkal sikeresebb író, megírja a tökéletes magyar krimit Vércsetánc címmel, majd rögtön utána holtan találják, és a kézirata is eltűnik. A főszereplő nyomozni kezd, a múlt és a jelen titkai pedig egyaránt veszélybe sodorják.
Először is, nagyon tetszik az író stílusa. Szépirodalmi szintű, mégis könnyen olvasható és élvezhető. Észre sem vettem, és nagyon gyorsan a könyv végére értem, mert olvastatta magát a történet. Olvasás közben pedig rájöttem, hogy ez egy elég összetett sztori. Elsőre valóban szimpla kriminek tűnik: meggyilkolnak valakit, a főszereplő nyomozni kezd, és ki akarja deríteni, ki volt a tettes. Ám a mélyben egyfajta pszichológiai, filozofikus szál is rejtőzik, ami által megismerhetjük a főszereplő gondolatait, érzéseit, hozzáállását a világ különböző dolgaihoz, és betekintést nyerhetünk egy csalódásokkal teli életbe. Na meg az írók világába is.
Tetszett, ahogy P. Szathmáry megtévesztett, folyamatos kétségek között tartott és megmozgatta az agyamat. Ahogy haladtam előre a történetben, újabb és újabb elméleteket gyártottam arról, mi is történhetett. Először azt gondoltam a főszereplőjéről, hogy íme, egy újabb férfi, akinek nem jött össze az élet, ezért megkeseredett, elhanyagolja a feleségét és a gyerekét, és még inkább elcseszi a saját életét is.
Aztán szép lassan előkerült egy újabb meg újabb kirakós darab, és elkezdett azon járni az agyam, hogy talán semmi és senki nem az, aminek látszik. Felmerült bennem, hogy a főszereplő mentálisan instabil, és esetleg a halott íróbarátját is csak kitalálta, valójában nem is létezik, csak a fejében vagy az egyik történetében. Ezt erősítette meg bennem a Nyomozó karaktere is, aki nem tűnt valódi nyomozónak, de nem lehetett tudni, ki is valójában, valamint a banki ügyintézőnő is, akinek lényegében csak a hangja játszott szerepet a történetben. És hát, a főszereplő pszichológushoz járt, és nyilvánvalóan volt valami pszichés problémája. Szóval egy csomó karakterrel kapcsolatban azt éreztem, hogy mintha nem valós személyek lennének, simán el tudtam volna képzelni, hogy a főszereplő csak képzeli ezeket a karaktereket. De újabb apróságok jöttek, titkok a múltból, egy furcsa rendőrségi kihallgatás, és ismét elbizonytalanodtam.
Aztán újabb ötletem támadt... Nagykef személyisége és élete pont a főszereplőjével ellentétes. Nagykef íróként olyan célokat ért el, emberként pedig olyan életet élt, amilyenre a főszereplő is vágyott. Időnként érezni lehetett, hogy bár a barátjának nevezi Nagykefet, mégis féltékeny rá. Épp ezért felmerült bennem az is, hogy ő gyilkolta meg a barátját, csak ezt is törölte az agya, és egyszerűen nem emlékszik rá, mit tett. Talán a kéziratát akarta ellopni, vagy egyszerűen csak kiborult, hogy Nagykefnek összejött az, ami neki soha, megírta a tökéletes magyar krimit, és ettől gyilkos indulatai támadtak. Természetesen, hogy valamelyik elméletem bejött-e részben vagy egészben, azt nem árulom el, mindenki megtudhatja majd, ha elolvasta a könyvet.
„A fikció nem menedék, a meséhez nem csak szavak kellenek! A betűlisztbe vért is kell gyúrni, hogy a massza életre keljen, akár a gólem.”És néha a vér a mesében fakad fel ugyan, ám kiderül, már rég átcsordult a valóságba.
A sok elmélet ellenére szinte a könyv végéig nem tudtam, hová is fog kifutni a történet. És ez klassz, mert általában nehéz meglepni.
Egy apró hiányossága akadt a történetnek, mégpedig a múltbeli sztori. A múltban történt valami, ami lényegében az egyik legfontosabb darabja volt a kirakósnak, de számomra homályos maradt. Mi történt pontosan? Ki hogyan járult hozzá az adott esethez, vagyis kit miért lehetne bűnösnek kikiáltani akár emberileg, akár jogilag? Csak felelőtlenség történt, vagy direkt tettet követtek el? A hajóskapitányról miért állítja a főszereplő, hogy ártatlan, amikor ha az történt, ami, ő is ugyanúgy felelős a tetteiért és döntéseiért, mint mindenki más? A főszereplő hogyan volt részese az egésznek, miért állítja magáról, hogy ártatlan, amikor ő is jelen volt? Miért nem emlékezett a dolgokra? Vele is történt valami, csak neki nem esett baja, vagy szimplán a látvány miatti trauma okozta a részleges amnéziát? Rengeteg kérdés maradt bennem ezzel kapcsolatban, amire nem tudtam tényszerű válaszokat találni az oldalakon.
A krimiszál mellett rengeteg filozofikus gondolat található a regényben az életről, az alkotásról, azon belül is az írásról, a családról, a magányról és sok egyéb másról, amivel egy hétköznapi olvasó azonosulni tud. Én ezek közül íróként kifejezetten érdekesnek találtam az írással, könyvkiadással kapcsolatos részeket. A főszereplőnek rendszeresen jelennek meg krimiregényei, amik jól is fogynak, viszonylag jól is keres velük, mégis úgy érzi, hogy eladta a lelkét, és boldogtalan emiatt. Az írásaival ugyanis nem teremt igazi értéket. Ezt jól mutatja az is, hogy kiderül, a krimisorozatáért és annak férfi főszereplőjéért leginkább az incelek rajonganak. Pedig az írónak nem ez volt a célja, őt magát is megrázza ez a tény. Időnként próbált valami értéket becsempészni a sztorijaiba, de a kiadója végül ezt megakadályozta. Pedig ő arra vágyik, hogy valami olyan irodalmi remekművet alkothasson, mint az elhunyt barátja. De az élethez pénz kell, a pénzt pedig könnyebb ponyvákkal előteremteni, így mindig csak halasztgatja, hogy tényleg azt írja, amit írni akar. Ez pedig nagyban hozzájárul a lelki gondjaihoz, depressziójához, fásultságához.
A családi élete is elég boldogtalan. A feleségével elhidegültek egymástól, a fia, bár egy házban laknak, lényegében nem beszél vele. Elsőre úgy tűnik, mindez a férfi hibája, és igen, az övé is, de ahogy haladunk a sztoriban, rá kell jönnünk, hogy nem csak ő a bűnös. Sőt, nem ő a főbűnös. Izgalmas volt, amikor lehullt az álarc, és végre mindenki felfedte a valódi arcát. Egy kicsit meg is lepett, mert ekkora változásra nem számítottam. De mivel a főszereplő szemén át láttuk a különböző karaktereket, és ő nem feltétlenül a teljes valóságot látta, ezért teljesen érthető, hogy miért kaptunk torz tükröt az adott szereplők személyiségéről.
A történet végét lényegében már korábban, a rendőrségi kihallgatás során megtudni, de akkor még nem áll össze, hogy pontosan hogyan is történtek a dolgok. Az biztos, hogy a végén sikerült meglepni. De itt is maradt némi ürességérzetem, mert nem tudni, mi történt végül a rendőrségi kihallgatást követően. Rájöttek a rendőrök, mi történt pontosan? Tudtak bizonyítékokat szerezni? A bűnösök megbűnhődtek?
Hogy tetszett ez a könyv?
Nagyon érdekes és egyedi volt, imádtam elméleteket gyártani, és imádtam, hogy fogalmam sem volt, mire számíthatok. Maradt néhány homályos folt a múltbeli esetnél és néhány lezáratlan kérdés a legvégén, de ennek ellenére igazán szórakoztató volt a történet.
Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Mindenkinek, aki egy igazán egyedi krimisztorit szeretne olvasni.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:
Nyereményjáték:
Mostani nyereményjátékunkban a Cser Kiadó további kötetei után nyomozunk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Idézet a játékhoz:
„Anya a konyhában várakozott, tekintete türelmetlen volt, de ajka mosolygott, mintha karambol történt volna az arcán, bőre tele volt féknyomokkal.”
Állomáslista:
06. 02. Könyv és más
06. 04. Spirit Bliss Sárga könyves út
06. 06. Szembetűnő
