Lovranits Júlia Villő: Bűntény a Sas-hegyen (Bodza, a természetmentő 2.)

 

 

Miért választottam ezt a könyvet?

Az első részt is nagyon aranyosnak találtam, ezért úgy véltem, ez is klassz kis esti mese lesz számomra.

 

Véleményem a könyvről

 

Egy kisebb méretű, kemény borítós mesekönyvről van szó, amelynek nagyon aranyos a borítója. Imelda Green illusztrációi mosolyra késztetik az embert, nagyon szeretem őket. Olyan festményszerűek, vagy nem is tudom... Nem értek hozzá, így nem ismerem fel a pontos technikát, de egyediek, édesek.

A történet főszereplője, Bodza és a nagymamája kirándulni megy a Sas-hegyre más felnőttekkel és gyerekekkel közösen. Miközben Bodza fotózgat, azt látja, hogy egy férfi egy különleges pókot suttyomban dobozba rak és zsebre vág. Bodza érzi, hogy ez nincs így rendben, de nem tud hirtelen segítséget kérni, mert a nagyival baj történik. Ám később sem hagyja nyugodni az eset, ezért újdonsült barátaival nyomozásba kezd.

 

– Alapítsunk szövetséget! Sőt, egy szupertitkos klubot! És esküdjünk fel valamire – mondta Bodza. – Legyen a neve... Kövirigó Klub. A kék madár miatt, ami eltűnt a hegyről. És esküdjünk fel rá, hogy többet nem engedjük, hogy egyetlen állatnak is baja essen a Sas-hegyen és Budapesten!

– Esküszünk! – mondták utána áhítatosan a többiek.

– Mindig is szerettem volna egy titkos társaság tagja lenni! – lelkesedett Mirtill.

Kezdjük ott, amit a borítón is kiemelnek, hogy ez Az év természetvédelmi gyermekkönyve. Bodza valóban jó példát nyújt az olvasóknak. Foggal-körömmel és ésszel védi a környezetet, nem tántorítja el az sem, ha gyerekként felnőttekkel kell szembeszállnia. Szereti és óvja az állatokat, nemcsak a cukikat, hanem mindegyiket, akár egy pókot is. Vagyis ő tényleg természetvédő.

Emellett a könyv segítségével megismerkedhetünk néhány állatfajjal, amit talán nem mindennap láthatunk városi környezetben. És olyan témák is előkerülnek, mint hogy vajon egy nem védett állatot bűn-e megölni, vagy hogy egy gyantába öntött bogárból készített csecsebecse lehet-e valamilyen módon hasznos.

De ez a történet nemcsak természetvédelmi mesekönyv, hanem egyben gyerekeknek szánt krimi is. Pont a napokban beszélgettem erről ismerősökkel... Hogy vannak nagyon cuki gyerekkönyvek, de a legtöbb nem ad semmi pluszt azon kívül, hogy tényleg irtó cuki. Persze ezeket is élvezettel olvasom, ahogy gondolom, a gyerekek is, de azt gondolom, hogy szükség van olyan mesekönyvekre is, amik a cukiságon kívül adnak valami pluszt is. Valamit, amin a gyerekek úgy igazán elgondolkozhatnak. Amin valóban izgulhatnak. Vagyis szélesíteni kell a mesekönyvek palettáját.

Mostanság találkoztam már olyan nagyobb gyerekeknek írt mesekönyvekkel, amikben valódi krimiszál jelent meg, de ez volt talán az első olyan kisebb gyerekeknek szánt mese, amibe az író szintén bele merte vinni a valódi krimit. Azt, amelyik persze nem véres és iszonytató, hiszen mégis csak gyerekekről van szó, de van igazi tétje. A nyomozó gyerekek valódi veszélyes helyzetet élnek át, és sok múlik azon, ki tudják-e nyomozni az adott ügyet. Itt is Bodza tényleg veszélybe kerül, miközben nyomoz, és hát élő-lélegző állatok sorsa függ attól, elég ügyes, okos és kitartó-e.

Vagyis ettől a mesekönyvtől megkaptam azt, amit hiányoltam az ismerőseimmel való beszélgetés során, színt vitt a szimplán cuki mesekönyvek közé. Nagyon remélem, hogy egyre több ilyen krimis (vagy egyéb szempontból izgalmas és összetett) mesekönyv kerül majd piacra. Én gyerekként ezeket sokkal jobban élveztem és értékeltem, mint a szimplán cukikat. Azok is feldobtak egy fél órára, de ezek sokkal tovább az életem és gondolataim részei maradtak.

Bodza egyébként továbbra is nagyon belevaló kislány. Határozott, jószívű, kitartó. A nagymamája ezúttal kevesebb szerepet kapott a történetben, viszont megismerhettünk új gyerekkaraktereket. Ezek a karakterek jól passzoltak Bodzához és a meséhez is. A gonosz karakterek is tökéletesen illettek a mesébe. Valóban gonoszak voltak, alig vártam, hogy Bodza végre lebuktassa őket. 

 

Hogy tetszett a könyv?

Szerintem ilyen egy igazán jó mesekönyv, amit kisebb gyerekeknek szántak. Aranyos, de nem pusztán ennyi. A krimis szál megmozgatja a gyerekek agyát, fantáziáját, a természetvédelmi rész pedig oktatja, fejleszti, jóra tanítja őket. Kíváncsian várom a harmadik részt.

Vagyis összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

 

Kiknek ajánlom a könyvet?

Minden kisgyereknek. Lányok, fiúk egyaránt élvezni fogják az állatos nyomozást.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT

 

 

Klausz Melinda: A közösségi média nagykönyve – Blogturné

 

Azt mondják, aki nincs fent a Facebookon, az nem is létezik. Ennyire fontos a közösségi média a 21. századi ember életében. Az Athenaeum Kiadó jóvoltából jobban is beleláthatunk ebbe a virtuális világba Klausz Melinda A közösségi média nagykönyvének köszönhetően. Ezúttal öt bloggerünk véleményezi a könyvet, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek belőle egy példányt.

 
Miért választottam ezt a könyvet?

Sok-sok évvel ezelőtt kinéztem már magamnak A közösségi média nagykönyvét, de valahogy mindig elmaradt, hogy beszerezzem, elolvassam. Aztán most láttam, hogy megjelent egy kibővített, aktualizált változat belőle, és úgy éreztem, eljött az ideje, hogy tényleg kézbe vegyem.

Szinte minden ember életében játszik valamilyen szerepet a közösségi média, kiében nagyobbat, kiében kisebbet. Íróként az enyémben fontos része van. Emlékszem, hogy anno az elsők között voltam Magyarországon, akik írói Facebook-oldalt hoztak létre. Akkor még könnyű volt felhívni az olvasók figyelmét az írásaimra. Most, hogy milliónyi megosztás, oldal, csoport létezik, és ezekkel kell felvenni a versenyt, már sokkal-sokkal nehezebb. Épp ezért azt reméltem, ez a könyv majd ad néhány tippet arra nézve, hogyan lehet igazán szorossá fonni ismét a kapcsolatot az olvasóimmal.

Véleményem a könyvről

Néhány hónappal ezelőtt részt vettem a Google egyik ingyenes, marketinggel foglalkozó képzésén, ami nagyon érdekes és hasznos is volt, egy csomó új dolgot tanultam általa. Ám mivel eléggé belemásztam a témába, kicsit féltem attól, hogy ez a könyv vajon tud-e új információkkal, ötletekkel szolgálni számomra, és ha igen, mennyivel. Azt kell mondanom, a félelmeim után nagyon pozitívan csalódtam, mert rengeteg olyan infót kaptam Klausz Melindától, amiről a képzésen nem vagy alig volt szó. Nem mellesleg ő magyar szemszögből is nézi azt, hogyan működik a közösségi média és a marketing, vagyis olyan tippeket kaphattam, amik nemcsak egy külföldi, hanem egy olyan magyar felhasználó számára is hasznosak, mint én.

Az alapoktól kezdi a könyv. Megtudhatjuk, hogyan jött létre az internet, a közösségi média, kik ennek a résztvevői, milyen típusba lehet sorolni őket, milyen fajta közösségimédia-felületek vannak, melyik mire jó, és hasonlók. Ahogy olvastam, rá kellett jönnöm, hogy még az alapokban is voltak hiányosságaim. Például olyan közösségimédia-csoportok is benne vannak a könyvben, amikről korábban még soha nem hallottam, pedig hasznosak lehetnek számomra.

A könyvben nem csak elmélet van. Tele van olyan feladatokkal, amelyek segítenek tudatosítani bennünk azt, hogy kik és hogyan lehetnek a segítségünkre, hol, mivel és milyen módon érdemes megjelennünk a közösségi médiában. Ezek alapdolgoknak tűnnek, de nem azok. Több mint tíz éve vagyok aktív résztvevője íróként a közösségi médiának, de a könyvet olvasva rá kellett jönnöm, hogy 90%-ban csak ösztönösen éreztem rá dolgokra, nem pedig tudatosan hoztam meg a megfelelő döntéseket. Ez pedig azt jelenti, hogy csak nagyon minimálisan éltem azokkal a lehetőségekkel, amelyek segíthették volna az utamat. Persze azok, akik nem éreztek rá ösztönösen a megfelelő lépésekre, még ennyire sem jutottak előre, szóval szerencsés vagyok, hogy az ösztöneim viszonylag jól működnek. De ez nem elég, és erre most jöttem rá. A könyv miatt eldöntöttem, hogy több területen is sokkal tudatosabb leszek, még ha ez több időmbe, energiámba kerül is. Mert ez segíthet abban, hogy minél több olyan olvasóhoz eljussanak a könyveim, írásaim, akiket tényleg érdekelne a munkásságom.

A másik, ami miatt érdekes volt számomra ez a könyv, hogy általa elkezdtem új szemmel nézni a követőimre, olvasóimra. Őszintén szólva mindig is úgy voltam vele, hogy aki követ, követ, aki olvas, olvas, aki aktívan részt vesz az oldalaimon, az részt vesz, akit nem nem érdeklek, azt meg nem érdeklem. Nem rajtam múlik, hogy ki hogy dönt, az én dolgom csak az, hogy tegyem, ami nekem jólesik. De rá kellett jönnöm, hogy ennél többet is tehetek azért, hogy másokat ösztönözzek.

Persze olyan témák is előjöttek a könyvben, amikről a Google-képzésen már hallottam. Például a hirdetésekkel kapcsolatos lehetőségek, valamint hogy hogyan mérhetjük le azt, hasznos-e, amit épp csinálunk, vagy változtatnunk kell az adott döntéseinken. Bár ezekről a dolgokról már korábban is hallottam, a könyvben könnyebben vissza tudom keresni az engem érdeklő információkat, mint a Google-oktatóvideókban. Vagyis annak ellenére, hogy nem volt újdonság számomra ez a téma, mégis hasznos, hogy benne van a könyvben.

Amire még ez a könyv ráébresztett, hogy tudatosan tervezve részt venni a közösségi médiában íróként (vagy más terméket szolgáltató emberként, cégként) még annál is nehezebb, mint azt én elképzeltem. Rengeteg tudás, idő, energia, munka, kreativitás, előzetes felmérés és utólagos elemzés szükséges ahhoz, hogy valóban sikeresen tudjuk használni ezeket a felületeket. Ez egy külön szakma, amit nagyon ki kell tanulni ahhoz (akár iskolában, akár önképzésben), hogy tényleg a segítségünkre legyen.

Az biztos, hogy hiába olvastam már el egyszer ezt a könyvet, nem fog felkerülni a polcra, hanem kéznél tartom. Még egyszer végig akarom olvasni úgy, hogy kijegyzetelem magamnak a fontos, átgondolandó dolgokat, aztán pedig újra és újra elő fogom venni, amikor csak úgy érzem, segítségre, ötletekre van szükségem. Ennek az évemnek az is a része lesz, hogy újratervezzem a jelenlétemet a közösségimédia-platformokon úgy, hogy az nekem is kényelmes legyen, hiteles tudjak maradni, és számotokra is még érdekesebb, izgalmasabb és vonzóbb legyen minden, amit csinálok.

Hogy tetszett a könyv?

Nagyon hasznosnak éreztem. Biztos, hogy újra fogom még olvasni, és állandóan a kezem ügyében tartom. Teljesen más szemmel nézek így, olvasás után a saját munkámra, a követőimre, az olvasóimra és a lehetőségeimre is.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki időt és energiát akar fektetni abba, hogy önmaga számára és a jelenlegi, valamint a lehetséges követői számára a lehető legérdekesebbé, leghasznosabbá tegye a közösségi médiában a jelenlétét.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 

 

Nyereményjáték:

Mivel a könyv a közösségi médiáról szól, ezúttal a játékban is erről lesz szó. Az összes állomáson találhattok egy-egy logót, azt kell kitalálnotok, hogy mely honlaphoz tartozik. A honlap nevét írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Logó a játékhoz:

 

Állomáslista:

Blogturné
01. 21. Spirit Bliss Sárga könyves út
01. 23. Utószó
01. 25. Flora the Sweaterist
01. 27. Booktastic Boglinc
01. 29. Readinspo

a Rafflecopter giveaway

 

Zalka Csenge Virág: Széltestvér és Napkelte (Hagyományos mesék rendhagyó családokról) – Blogturné

 

 

A Móra Kiadónak köszönhetően újabb mesegyűjteményt vehetünk a kezünkbe Zalka Csenge Virágtól. Ezúttal rendhagyó családokról gyűjtött egy kötetbe hagyományos meséket. Olvashatunk mostohaszülőkről, csonka családról, örökbe fogadott gyermekről és sok más valamiért különlegesnek számító, de szerető családról… Négy bloggerünk véleményezi a mesekönyvet, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt belőle.

 

Miért választottam ezt a könyvet?

Nos, én hagyományos családba születtem. Egy rendes, dolgos, becsületes, okos és szerető anya és egy nemtörődöm, az alkoholt szerető, link és állandóan csavargó apa mellé. Aztán anyukám elég bátor volt ahhoz, hogy rendhagyó és boldog családdá lehessünk. Elvált apámtól, és onnantól ő nevelt minket (a húgomat és engem) békében, nyugalomban, biztonságban. Vagyis pontosan tudom, hogy egy szerető, de rendhagyó család milliószor jobb a gyerekeknek, mint egy stresszel, vitákkal és egyéb szélsőséges gondokkal teli hagyományos család. Egész életemben hálás leszek anyukámnak, amiért vállalta, hogy teljesen egyedül, mindenféle segítség nélkül inkább felnevel két gyereket ahelyett, hogy benne maradt volna egy rossz házasságban.

A családot számomra most ő, a húgom, anyu korombeli párja (igen, mi többszörösen rendhagyó család vagyunk, és ez pont így klassz) és a két shi-tzu kutyusom jelenti (igen, a kutyák is a családom részei, méghozzá majdnem annyira, mintha a saját gyerekeim lennének).

Vagyis szerintem fontosak azok a mesék, amelyek rendhagyó családokról szólnak. Mostohaszülőkről, fogadott testvérekről, csonka családokról, azonos nemű szülőkről. Mert az ilyen családokban nevelkedő gyerekek így láthatják, hogy az ő családjuk úgy tökéletes, ahogyan van. És család! Hiszen a családdá váláshoz egyetlen dolog elengedhetetlenül szükséges: a szeretet.

Szóval érdekelt, hogy a régi idők hagyományos meséi és a különböző népek, hogyan dolgozzák fel ezeket a témákat, ezért választottam ezt a könyvet. Nem mellesleg több mesegyűjteményt is olvastam már Zalka Csenge Virágtól, és mindegyik jó élményeket adott, úgyhogy bíztam benne, ezúttal sem lesz ez másként.

 

Véleményem a könyvről

Nagy alapú, kemény borítós kötetről van szó, amely szépen illusztrált. A képek stílusa olyan, mint Zalka Csenge Virág többi mesegyűjteményében, tökéletesen passzol a különböző népek meséihez.

A kötetben huszonhét mese található a világ minden tájáról. Klassznak találom, hogy minden mese után kapunk egy rövidke összefoglalót arról, hogy honnan származik a mese, milyen változatai vannak, a szerző hogyan találkozott az adott mesével először és egyéb érdekességek. Így a mesék hátteréről is megtudhatunk néhány dolgot. Számomra a legfontosabb, ami lejött, hogy őseink (a világ minden tájáról) teljesen nyitottan álltak a család fogalmához. Ezek a mesék több száz éve keringenek szájról szájra, könyvről könyvre, anyák, apák, nagyszülők sokasága mesélte már őket az idők során a gyerekeinek, és eszükbe sem jutott, hogy bármi gond lenne ezekkel a történetekkel. Hiszen körülöttük is valószínűleg ezerféle család létezett. Ahogyan körülöttünk is ezerféle család létezik.

A másik, amiért tetszettek ezek a mesevégi kis összefoglalók, hogy olyasmiket is megtudhattam belőlük, amiket korábban nem tudtam.

A mesékben elég sokféle család szerepel. A valódi világban is létező családmodellek mellett azonban olyanokkal is találkozhatunk, amik csak a mesék varázslatos világában működhetnek. Így például akad olyan nő, aki egy sütőtöklányt fogad örökbe, egy lány, akinek kígyócsaládja van, vagy éppen egy fiú, akit egy méhecske nevelt fel. Ezeket a meséket szimbolikusan kell értelmezni, és egyszerűen csak mesének tekinteni, amiben bármi megtörténhet. A lapokon visszaköszönő valóságban is létező családmodellek viszont arra is jók, hogy lássuk, már a régi időkben is családnak tartották azt, amit mi is családnak érzünk a jelenben.

Voltak a kötetben átlagos mesék, amik annyira nem hatottak rám, de volt olyan is, ami nagyon tetszett. Például kedveltem A lány, akinek három férje volt című mesét, amely mint a cím is mutatja, egy olyan lányról szól, aki nem tud választani három férfi közül, mert mindegyiküket ugyanannyira szereti és becsüli. Végül rájön, hogy igazából nem is kell választania... Őszintén szólva, én nem hiszem, hogy képes lennék poliamor kapcsolatban élni, de teljesen megértem azokat, akik így boldogok. És ez a mese azért tetszett, mert általában a valóságban és a legtöbb régi történetben is a férfiak azok, akik több feleséget, háremet tartottak, és klassz, hogy egy mese megmutatja, a nőknek is szabad azt, amit a férfiaknak. Ha lehet több feleség, akkor lehet több férj is, így igazságos és egyenlő.

A másik mese, ami bejött, Az ügyvéd és az ördög. Ebben egy apa egyedül neveli a három fiát, és azért, hogy kitaníttathassa őket egy-egy jó szakmára, eladja a lelkét az ördögnek. A fiai azonban elég fifikásak ahhoz, hogy átverjék az ördögöt, és megmentsék az apjukat. Emiatt a fifika miatt vagyok oda a meséért, szeretem, amikor a szereplők az eszükkel, egy okos csellel oldják meg a problémájukat.

A Bhagiratha, két anya fia is klassz mese. Egy királynak két felesége van, de a király meghal, a két feleség pedig egymásba szeret. Az istenek megajándékozzák őket egy gyerekkel, aki hatalmas tettet visz véghez. Ez a mese azért tetszik, mert egyfelől még az istenek is támogatják benne két nő szerelmét és gyerekvállalását, másfelől, mert Bhagiratha nem "hagyományos" családban nevelkedik, mégis okos, bátor, erős fiúvá válik, aki nagy és pozitív hatással lesz a világra. Vagyis a mese alátámasztja azt, hogy két anya mellett is értékes felnőtté válhat egy gyermek, csak szeretet kell hozzá.

 

– Zabél, költözz az én házamba, legyünk testvérek! – javasolta erre a legény. – Itt annyit táncolhatsz, amennyit csak szeretnél, akkor, amikor csak kedved tartja. Nem kell rám mosnod, nem kell rám főznöd. És nem engedem, hogy bármiféle sárkány elraboljon!

A negyedik mese, ami még könnyet is csalt a szemembe, A lány, aki szeretett táncolni. Ez Zabélről szól, aki nem törődik bele abba, hogy nőként takarítania, mosnia, főznie kell, mert ő a táncnak akar élni. A szülei elkergetik a háztól, őt pedig végül elrabolja egy sárkány. Senki nem segít neki, amikor segítségért kiabál, csak azt ismételgetik, hogy nőként kellett volna viselkednie és elfogadnia a sorsát. Ám a falu végén lakik a gyerekkori legjobb barátja, egy fiú, aki azonnal rohan a kiáltásaira, közösen legyőzik a sárkányt, és nem, ezek után nem házasodik össze Zabél a fiúval! Ehelyett a fiú a testvérévé fogadja őt, és együtt laknak testvérként úgy, hogy Zabél továbbra is szabadon azt teheti, amit csak akar. Ez a mese nőként egyszerűen felszabadító volt, ezért is könnyeztem meg. A sárkány valószínűleg egy olyan férfit szimbolizál, aki szép szavakkal elcsábítja a nőt, aztán amikor megkapta, átváltozik vérengző sárkánnyá. Felüdülés volt arról olvasni, hogy egy fiú önzetlenül segít egy lánynak, cserébe nem vár el tőle semmit még tudat alatt sem. Egyszerűen csak testvéri szeretettel óvja, védelmezi, támogatja őt. Csodás!

 

Hogy tetszett a könyv?

Nagyon tetszik a könyv üzenete, mert ahogy az utószóban a szerző is írja, a meséknek ereje és igazsága van. A mesék család szempontjából sokszínűek voltak, nagyon sokféle modell megjelent a mesékben, realisták és mágikusak egyaránt. Akadtak mesék, amelyeket átlagosnak találtam, és annyira nem fogtak meg, de több olyan is volt, amiért odavagyok. Ezek hatottak a gondolataimra és érzéseket váltottak ki belőlem. Úgy gondolom, ebben a kötetben a mesés elemek ellenére a valóság van. És a valóság az, hogy az élet, és ezen belül a családok is sokszínűek. Ezerféle család létezik, egyetlen dolog közös bennük: a szeretet.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.

 

Kiknek ajánlom a könyvet?

Szerintem a könyvben lévő történetek tökéletesek esti mesének nagyobb, olyan 9-10 év körüli gyerekeknek, és persze tinédzserek, felnőttek is élvezettel forgathatják.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 

 

Nyereményjáték:

A Széltestvér és Napkelte rendhagyó családokról szóló meséket tartalmaz, ezért most a játékunk is az ilyen családok körül forog. Minden állomáson találhattok egy rendhagyó családról készült képet valamelyik filmből, sorozatból. A feladatotok az lesz, hogy írjátok be a film vagy sorozat magyar címét a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

 

Kép a játékhoz: 

 

Állomáslista:

Blogturné

01. 18. Veronika’s Reader Feeder
01. 21. Spirit Bliss Sárga könyves út
01. 24. Könyv és más
01. 26. Hagyjatok! Olvasok!

 

a Rafflecopter giveaway

 

 

 

Helen Flood: A terapeuta – Blogturné

Helene Flood első magyarul megjelent regényében megismerhetünk egy fiatal pszichológusnőt, akinek látszólag tökéletesen rendben van az élete: éppen megörökölt házukat újítják fel a férjével, mindketten igyekeznek beindítani a karrierjüket, a házasságuk pedig rendben van. De vajon milyen titkok húzódnak a felszín alatt és milyen fordulatokat vesznek az események, amikor a férj váratlanul eltűnik? Ha kíváncsiak vagytok a válaszokra, tartsatok három bloggerünkkel, és nyerjétek meg a Partvonal Kiadó által felajánlott példányt!

 

Miért választottam ezt a könyvet?

Ez életem harmadik skandináv krimije. Az első kettő is tetszett, de az egyiknek a végét szerintem elrontották, logikátlan lett, úgyhogy okozott egy kicsi csalódást számomra. Ettől függetlenül nem mondtam le a skandináv krimikről, biztosra vettem, hogy találok majd köztük olyat, ami izgalmas és a vége is teljesen logikus. Úgy gondoltam, adok egy esélyt A terapeutának, hátha ez a könyv lesz számomra a nagy áttörés skandinávkrimi-téren.

 

Hogy tetszett a könyv?

A történet egy Sara nevű pszichológusról szól, akinek a férje, Sigurd kiruccanásra készül a barátaival. Sara kap is tőle egy telefonüzenetet, amelyben azt állítja, megérkezett a helyszínre és a többiekkel van már, ám később a barátok azzal hívják fel Sarát, hogy tudja-e, merre van a férje, mert nem ért oda. Egyre több furcsaság történik, Sarának pedig fogalma sincs, mi történhetett Sigurddal. Nem mellesleg a saját életét is veszélyben érzi.

A történet középpontjában (a nyomozás mellett) a Sara lelkében lejátszódó folyamatok vannak. Ez kicsit lassítja a cselekményt, de én imádom az ilyen pszichológiailag jól kifejtett krimiket. Sokkal jobban érdekel, mi történik valaki fejében, mint a vér és gyilkolászás. Szóval nekem ez bejött.

 

Először úgy érezzük Sara gondolatai és elmondása alapján, hogy Sigurddal jó életük van, boldogok. Persze vannak apró bosszantó dolgok, mint például a házuk felújításának gondjai, de egyébként minden rendben. Ám Sara becsap minket és önmagát is. Szép lassan előkerülnek a csontvázak a szekrényből, és árnyalódik mind Sigurd, mind Sara személyisége és a kapcsolatuk dinamikája is. Végig ott az érzés az olvasóban, hogy valami nagyon nem stimmel. Van valami titok a háttérben, amiről Sara még nem tud. Én mint olvasó... nos, az egyik ilyen titkot szinte a könyv elejétől sejtettem, de szerencsére még így is maradt bőven, amire magamtól nem jöttem rá.

A rendőrök és Sara is nyomozásba kezd az ügyben, bár az rendőrök ezt elég érdekes és megkérdőjelezhető módszerekkel teszik. Nem tudom, hogy a valóságban megengedhetnek-e büntetlenül maguknak olyasmiket, amiket a regényben, de remélem, hogy nem. Még a nyomozás érdekében sem. Azért persze voltak rendes zsaruk is a könyvben, akik mellett Sara biztonságban is érezte magát.

 

Mondjuk, Sara szakmai tapasztalata is megkérdőjelezhető szerintem, vagy legalábbis, amikor bepillanthattam a pácienseivel való beszélgetésekbe, az számomra furcsa volt. Nem ilyennek képzelek egy pszichológust, és nem ilyennek képzelek egy párbeszédet pszichológus és páciense között. Jártam már pszichológusnál a húszas éveim elején, és az nagyon nem hasonlított a könyv lapjain olvasható jelenetekre.
 

Bár azzal szemben vannak fenntartásaim, hogy mennyire hiteles Sara pszichológus énje a könyvben, a félelmeit, kétségeit nagyon át tudtam érezni, meg tudtam érteni. Ezek az érzések számomra teljesen hitelesnek tűntek. Egyfelől ijesztő lehet rájönni, hogy akiket szeretsz, azokat sem ismered százszázalékosan, és elárulhatnak vagy tehetnek rossz dolgokat. Másfelől ijesztő lehet a tudat, hogy még a saját otthonodban sem vagy biztonságban. Az embernek jobb esetben az otthona a menedéke. De csak önáltatás az a gondolat, hogy az otthonunk falai között semmi bajunk nem eshet soha. Sarában ez tudatosul az események során, és tudom, milyen sokkoló, borzalmas érzés erre rádöbbenni. Számomra ez volt a történet leghideglelősebb része, nem is a férj eltűnése.

 

Ahogy kirohanok a gyepre, egy rendőrautó parkol le a kocsibejárón. Fredly ül a volánnál, az utasülésről pedig az a rendőrnő száll ki, aki úgy néz ki, mint egy igazi nyugat-oslói liba. Kávéval teli papírpoharat tartanak a kezükben, és úgy tűnik, éppen megvitatni készülnek valamit, amikor megpillantanak. Láthatóan sokkolja őket a látványom, ami egyáltalán nem meglepő, tekintve, hogy fürdőköpenyben és mezítláb rohanok feléjük a nedves gyepen, amelyet itt-ott még hókupacok tarkítanak. Nekem azonban csak az jár a fejemben, hogy meg kell menteniük. Vélhetően még mindig sikítok.

Nagyon érdekes Sara családi háttere is. Az anyja betegsége és halála, az apja bizarr gondolkodásmódja, a nővére gondoskodó és határozott figyelme. Az anya miatt önkéntelenül eszébe jut az embernek, hogy talán Sara is örökölte a betegséget, és itt van a rejtély kulcsa. De az apával és a nővérrel kapcsolatban is felmerültek kétségeim. Ahogyan Sigurd barátai, munkatársai esetében is. Na meg egy titokzatos nővel szemben is, akiről már a könyv elején sikerült kitalálnom, kicsoda. A végére három gyanúsítottam maradt, de nem tudtam volna biztosra megmondani azt, hogy ki a tényleges hunyó. Viszont az egyik tippem helyes volt. Úgyhogy volt sikerélményem, de azért izgultam is azon, hogy vajon mi lesz a regény vége.

Egyébként ebben az esetben elégedett voltam a történet befejezésével. Szerintem teljesen logikus, hogy ki lett a hunyó és miért tette, amit tett. Vagyis ez a könyv sokkal jobban tetszett, mint a korábbi két skandinávkrimi-élményem. Örülök, hogy adtam neki egy esélyt.

 

Hogy tetszett a könyv?

Izgalmasnak találtam a Sara lelkében történő kalandozást, át tudtam érezni a félelmeit, rettegését. Élveztem a nyomozást, megmozgatta az agyam, több elméletet is felállítottam olvasás közben. Sikerült néhány dolgot kitalálnom, vagyis megvolt a sikerélményem, de maradtak még olyan titkok, amiken izgulhattam. És persze, logikusan zárult a történet, ami számomra külön öröm.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.

 

Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik szeretnének egy logikusan felépített és lezárt skandináv krimit olvasni és végigizgulni.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 

 

Nyereményjáték:

Nem rendhagyó dolog, hogy a krimik és thrillerek főszereplői pszichológusok vagy terapeuták. Mostani nyereményjátékunkban ilyen regényeket keresünk: minden állomáson találtok egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

 

Idézet a játékhoz:

Eltemette a dühöt, a fájdalmat és a félelmet, aztán továbblépett. Legalábbis ezzel hitegette magát. Huszonhárom évvel később még mindig fájt. Még mindig dühös volt. És még mindig félt.

 

Állomáslista:

Blogturné Klub
01.15. Könyv és más
01.17. A Szofisztikált Macska
01.19. Spirit Bliss Sárga könyves út

 

a Rafflecopter giveaway