~ Sárga könyves út ~

2010. március 21., vasárnap

Démoni érintés - 2. fejezet

Az étkezési, ruházkodási szokásokat, a vadászatról és az íj használatáról szóló részt a google-nak és az általa talált oldalaknak köszönhetitek. :D 3 napig kutattam, hogy a lehető leghitelesebb legyen minden. Remélem, hogy sikerrel jártam. :)
A kritikáknak még mindig örülnék, hiszen ez csak a 2. fejezet, és szörnyen bizonytalan vagyok abban, hogy jó-e, amit csinálok... Szóval, aki elolvassa, az szánjon meg egy pár mondattal, előre is köszönöm. :)
Mivel kértetek képeket a szereplőkről, ezért oldalra mindjárt teszek fel. Sajnos, a képeken az öltözékek nem korhűek, de nem találtam olyan képet, amely megfelelő lett volna ilyen szempontból...
Ha érdekel titeket, hogy milyen korhű ruhákat képzeltem el a szereplőknek, akkor szóljatok, és mutatok egy pár képet arról is. :)



2. fejezet




Elkerekedett szemekkel néztem végig a kipakolt ételeken. Különféle húsok, mártások, zöldségek, gyümölcsök, sőt, még friss kenyér is volt a vacsoraasztalon. A Rejtekhelyen élő összes ember jóllakhatott volna minimum kétszer belőle. Amint leültem, mohón kaptam a finom falatok után teljesen megfeledkezve magamról. Utoljára talán, valamikor gyerekkoromban volt szerencsém ilyen jót enni – olyan öt-hat éves lehettem…Aztán jött a Sötétség kora, és örülhettünk annak is, ha csak morzsák jutottak.

Éppen egy csirkecombot ragadtam meg, és emeltem a számhoz, mikor hirtelen feltűnt a teljes csend. Ahogy felpillantottam, és szembetaláltam magam a két döbbent szempárral, megállt a számban a falat. A francba… Valószínűleg, egy nőtől nem ilyesfajta étkezési stílust szoktak meg. Úgy tömtem magamba mindent, mint egy disznó.

- Jól megéheztél az ijedelemtől… - szólalt meg Keith, mire elvörösödtem.

- Bocsánat…

- Ne szabadkozz! – legyintett Casimir. – Magdalena örülni fog, hogy így ízlik a főztje. Azért is boldog volt, hogy meglátogatsz minket. Így legalább lesz társasága a konyhában.

- Hát, főzni nem nagyon tudok, de az biztos, hogy rég ettem ennyire finomat – vallottam be teljesen őszintén, mire Casimir arca elkomorult. A szívem hirtelen a torkomba ugrott. Valami rosszat mondtam? Miért nem tudom egyszerűen csak befogni? A nőknek ebben a korban biztosan kötelességük volt a főzés… Apám valószínűleg jobban megtanított volna a hétköznapi viselkedésre és illemre, ha nem ilyen hirtelen kell döntenünk, de így egyenesen a mélyvízbe pottyantam úszógumi nélkül.

- Igen, sejtem… - tette le Casimir a boros kupáját anélkül, hogy ivott volna belőle. – Azt hiszem, erről is beszélnünk kéne…

- Miről? – vékonyodott el a hangom. Nem igazán értettem, hogy miről is van szó, de azt éreztem, hogy éppen egy szakadék szélén egyensúlyozom. Ha bármi rosszat találnék mondani, fél perc alatt egy tömlöcben – vagy ami még rosszabb, máglyán – találhatom magam.

- A jövődről. Édesapád szörnyen nehéz helyzetben hagyott a halála után, és arra gondoltam, hogy esetleg, itt maradhatnál velünk az esküvő után is – nézett fel rám Casimir gyengédnek tűnő tekintettel. Összezavarodva próbáltam meg felidézni Roderica Galahad múltját, de fogalmam sem volt, milyen nehéz helyzetben lehetett, és hogy vajon igent mondott-e erre a kérésre. Casimir valószínűleg félreérthette a homlokomon megjelenő ráncokat, mert folytatta. – Tudom, hogy nem ezért jöttél, és hogy magadtól eszedbe sem jutna ezt kérni. Nem akarom, hogy úgy érezd, alamizsnát adok, vagy kegyelemből fogadlak be – mentegetőzött.

- Nem, én… Nem is tudom, mit mondhatnék – dadogtam. – Ez igazán kedves…Csak…

- Ha az adósságok zavarnak, kifizetem őket apád helyett, ahogy ígértem. Nem hagynálak szégyenben az emberek előtt – biztosított róla. Adósság, hát persze! Szóval, ez volt az oka az előbbi komorságnak. Casimir azt hitte, annyira nehéz anyagi helyzetbe kerültem az állítólagos apám miatt, hogy már a falatot is meg kell vonnom a számtól. – Elhoztad az adósleveleket, ahogyan kértem? – Hirtelen kivert a víz.

- Hát… Szóval…Elhoztam… Csak azok a férfiak… Elvették minden tulajdonomat. A ládikát is, amiben az adóslevelek voltak – magyaráztam kissé megkönnyebbülten. Ebből is sikerült kivágni magamat, hála az égnek…

- Értem – gondolkozott el Casimir. – Semmi gond, megoldom a dolgot. Kérdezhetek még valamit?

- Persze – bólintottam kelletlenül. Legszívesebben nemet mondtam volna, de azt is találhatták volna túl gyanúsnak.

- A magánlevelezésed is a ládikában volt? Azt is mind ellopták?

- Igen. Semmim sem maradt – feleltem. Ez félig igaz is volt. Tényleg úgy jöttem ide, hogy csak a ruhám volt az enyém, de mostanra már azt is elvették tőlem. Magdalena valószínűleg, már elégette a nehezen szerzett farmeremet és a többi cuccomat is – szorult össze a gyomrom.

- Én megtartottam minden egyes leveledet, igazán szörnyű a tudat, hogy az általam küldöttek avatatlan kézbe kerültek – nézett rám Casimir. – Nem mintha persze, lenne bennük bármi titok, de hát, mégiscsak egy kedves rokonhoz szóltak, nem igaz?

- Igen, persze, sajnálom, hogy elvesztettem őket. – Ujjaim idegesen gyűrögették a ruhámat, aztán hirtelen felugrottam a helyemről. – Elnézést, de folytathatnánk később? Nem érzem jól magam! – siettem ki az ebédlőből, hogy a folyosón zihálva dőljek a lépcsőkorlátnak. Nem voltam felkészülve az ilyen helyzetekre. Sosem voltam jó színésznő. Egyszer Hale, hogy elterelje az emberek figyelmét a szörnyűségekről, írt egy színdarabot, amely az Aranykorban játszódott, és egy görkorcsolyázó pincérnőt kellett volna alakítanom benne. Ahogy kigurultam az emberek elé, abban a pillanatban el is ájultam a stressztől. Amikor közvetlen veszélyben éreztem magam, akkor persze, ment a hazudozás, de egy egyszerű beszélgetésnél, mintha megálltak volna a kerekek az agyamban.

Felsiettem a szobámba, és megpróbáltam lenyugodni. A halántékomon lévő ér lüktetéséből tudtam, hogy nem sokára rám fog törni a migrén, és most, hogy végre a gyomrom nem volt üres, a fáradtság is újult erővel vert le a lábamról. Nem volt sem kedvem, sem energiám átgondolni a történteket, ezért úgy döntöttem, hogy a fejtörést inkább elhalasztom holnapra. Majd kipihenten talán rájövök, mihez is kezdjek…

A fűzőt félig sikerült lerángatnom csak magamról, aztán valahogy összegabalyodott a kötője, és nem mozdult. Öt percnyi szöszmötölés után morogva dőltem ruhástul az ágyra, magamra rángattam a paplant, és bár egy kissé kényelmetlen volt így, lehunytam a szemeimet.

Zavaró fényre ébredtem. Az arcom elé kaptam a karomat, és halkan felmordultam.

- A francba, Hale! Csavard lejjebb a világítást!

- Hogy mit szeretne a kisasszony? – Az idegen hangra úgy ültem fel, mintha a gerincem helyén rugó lett volna. Egy tíz év körüli lány álldogált az ablak előtt kezében a függöny szélével, és zavartan engem figyelt.

- Csak álmodtam… Semmit… Bocsánat, de te ki vagy? – vontam össze a szemöldökömet idegesen. Ha így folytatom, hamarabb bukom le, minthogy azt mondhatnám: A jövőből jöttem.

- Lucinda a nevem. Itt dolgozom a házban – mosolygott rám. – Magdalena küldött fel, hogy segítsek a reggeli készülődésnél. Neki most sok a dolga, mert az úrfiak kitalálták, hogy vadászni mennek ma, és még élelmet kell készítenie nekik – csacsogta. Hosszú, szőke haját vöröses árnyalatúvá tette a besütő napfény. Szóval, erre ébredtem fel… Szinte már el is felejtettem, milyen a napfelkelte. Tegnap nem volt lehetőségem ezzel foglalkozni, de most hirtelen izgatottá tett a látvány. Felkászálódtam az ágyról, és a félig félre csúszott fűzővel mit sem törődve léptem az ablakhoz. A mesterséges fény még csak meg sem közelítette ezt a csodát!

- Ez gyönyörű… - sóhajtottam fel.

- A kisasszony felöltözve aludt? – mért végig Lucinda kizökkentve az álmélkodásból.

- Én csak… begabalyodtam egy kissé – mutattam meg a csomót.

- Szívesen segítettem volna este is, ha a kisasszony szól – nyúlt azonnal a fűző felé, és gyakorlott mozdulatokkal fél másodperc alatt kiszabadított a szorításból.

- Köszönöm – sóhajtottam fel megkönnyebbülve. Oxigén… Végre…

- Igazán nincs mit. Készítettem oda mosdóvizet és új ruhát is – mutatott a szoba másik végébe a lányka. A kisasztalon egy lavórszerűség állt, a szék támlájára pedig egy fehér ruha volt terítve. Odaléptem hozzá, és a kezembe véve megállapítottam, hogy nem látok fűzőt, és mintha a ruha is könnyedebb szabású lett volna, mint ami éppen rajtam volt. Legalább nem kell azon is aggódnom, hogy megfulladok…

Gyorsan lemosakodtam, aztán Lucinda segítségével felöltöztem és megfésülködtem, majd épphogy megettem az időközben felhozott reggelimet, mikor kopogtattak az ajtón. Belepillantottam a tükörbe, hogy nem kentem-e össze magam az étellel, aztán intettem a kislánynak, hogy beeresztheti a látogatót.

- Jó reggelt a hölgyeknek! – lépett be Casimir a szobába. Egy egyszerű, fekete nadrágot viselt, szintén fekete felső ruhája pedig inkább mellény-, mint ingszerű volt – azzal a különbséggel, hogy hosszú volt az ujja és combközépig ért neki. Lucinda arcára, ahogy meglátta, azonnal olyan ragyogó mosoly ült ki, mintha valami istenség jelent volna meg előtte. Bármennyire is nem akartam elismerni, ha fogalmam sem lett volna, hogy kicsoda is lesz Casimir, vonzónak találtam volna. – Hogy aludt, szép kisasszony? – érkezett a kérdés, miközben a férfikéz kinyúlt, és kedvesen megsimogatta a gyermekfejet. Lucinda arcát vörös pír lepte el, és lesütötte a szemeit.

- Jól – felelte. – Köszönöm szépen. – Lehetetlenség volt nem észrevenni, hogy a kislány miféle bolond tündérálmokat kerget az urával kapcsolatban. Ostoba gyerek! Muszáj valahogyan távol tartanom őt a veszélytől…

- És a másik szép hölgy? – érkezett ezúttal felém a kérdés kizökkentve a csak alig két órája ismert kislány iránti aggodalmamból.

- Én is – füllentettem. Nem kellett, hogy az egész ház tudomást szerezzen arról, hogy egy fűzőt sem tudok egyedül kibogozni. Lucinda szerencsére, nem árult el – túlságosan lekötötte Casimir bámulása.

- Szép napunk van. Arra gondoltunk Keith-szel, hogy kilovagolhatnánk, és elejthetnénk pár szarvast vacsorára. Lenne kedved velünk tartani?

- Mármint vadászni? – gondolkoztam el egy pillanatra. Lucinda halkan kisurrant a szobából, mire Casimir arcára, mintha megkönnyebbülés ült volna ki. Talán, zavarta a kislány rajongása?

- Sajnálom. Nem akartalak felkavarni azzal, hogy ilyen véres sportra invitállak… - szabadkozott.

- Nem! Nem, igazából, ez egészen jó ötlet. Szívesen megyek! – lelkesedtem fel a meghívástól egy másodperc alatt, ahogy felfogtam, mit is jelenthet ez. Így könnyedén szerezhetek fegyvert, és az erdőben történnek balesetek… Kihagyott egy dobbanást a szívem, mikor Casimir tekintete keményen az enyémbe fúródott. Ha nem tudtam volna, hogy a gondolatolvasás nem tartozik a képességei közé, akkor megrettentem volna. – Valami baj van?

- Nem, semmi – mosolyodott el hirtelen. – Csak elgondolkoztam… Használtál már íjat? – érdeklődött.

- Nem, még nem. – Csak egyszer mutasd meg, hogyan kell lőni vele, és véged, te szörnyeteg! – De gyorsan tanulok – mosolyogtam vissza elégedetten a gondolattól.

- És a lovaglással hogy állsz?

- Nem lesz vele gond – húztam ki magam. Igaz, élő ló hátán még sosem ültem, de a szimulációs játékok között volt egy lovagi tornás, amiben mindig megvertem Hale-t. Csak nem lehet olyan nagyon más egy valódi állatot megülni.

- Akkor mehetünk? – nyújtotta felém a karját Casimir. Kelletlenül elfogadtam a felajánlását, aztán hagytam, hogy levezessen a lépcsőkön. Keith már a ház előtt várt minket három ló kíséretében.

- Tudtad, hogy igent fogok mondani? – pillantottam fel Casimirra.

- Mondjuk, hogy sejtettem – engedte el a karomat anélkül, hogy rám nézett volna, aztán a hófehér ló mellé lépett. – Ő lesz a tiéd. Lidércnek hívják. Gyere, ismerkedj meg vele – intett a fejével, hogy menjek közelebb. Tétovázva teljesítettem a kérését. Ez a ló sokkal nagyobbnak tűnt, mint a játékban, és valahogy a nyereg is furcsa volt…

Óvatosan kinyújtottam a kezemet, és megsimogattam a puha szőrt, aztán mély levegőt vettem, és megkapaszkodtam a nyeregben, hogy fel tudjam húzni magam.

- Várj, segítek! – ajánlotta Casimir, de megráztam a fejemet.

- Menni fog egyedül is… - makacskodtam. Megpróbáltam az egyik lábamat átlendíteni a másik oldalra, de a vádlim beleütközött valamibe, és a következő pillanatban már a földön ültem. A háttérből felhangzott Keith halk vihogása, és ahogy felpillantottam, Casimir is elfojtott egy kitörni készülő kacagást. Valószínűleg, jól szórakoztak a bénázásomon. Dühösen kászálódtam fel, aztán ütögetni kezdtem a ruhámat, hogy megszabaduljak a portól.

- Hé! – sikkantottam fel, ahogy Casimir a karjába kapott. Kezeim önkéntelenül is kapaszkodót kerestek a vállában. – Mi a fenét csinálsz?

- Felültetlek a nyeregbe – vigyorgott rám.

- Erre semmi szükség, egyedül is menni fog, csak kijöttem a gyakorlatból – pirultam el, és megpróbáltam minél messzebb távolodni a mellkastól, amelynek forrósága még a ruhán is átütött.

- Az látszik. Ugyanis férfi módra akartál felülni egy női nyeregbe – nevetett fel, aztán megtartva a súlyomat feljebb nyomott, és felültetett a ló hátára úgy, hogy mindkét lábam bal oldalon lógott. – Furcsa egy lány vagy te, Roderica Galahad… - nézett fel rám átható tekintettel, mintha belém akarna látni, aztán kezembe adta a kantárszárat. Elfehéredve igyekeztem a nyeregben maradni, amíg ő és Keith is felszálltak a lovaikra, aztán megpróbáltam utánozni a mozdulataikat.

- Menj már! – suttogtam a lónak, mikor az nem volt hajlandó egy tapodtat sem mozdulni.

- Segítsek? – léptetett mellém Keith. Egy másodpercig arra gondoltam, hogy nemet mondok neki az önérzetem miatt, de aztán rájöttem, hogy akkor holnaputánig itt fogok ülni ezen a szent helyen.

- Igen, köszönöm – sóhajtottam végül megadóan. A férfikéz átvette tőlem a kantárat, és a saját lovához kötötte.

- Azt hittem, hogy tudsz lovagolni. Legalább is, Casimir ezt mondta… - szólalt meg Keith pár perccel indulás után. Kettesben maradtam vele – hálás voltam, amiért legalább ő nem hagyott magamra -, mivel Casimir előre vágtázott.

- Az igazság az… - haraptam be a számat. – Hogy már rég lovagoltam, és akkor is férfinyeregben.

- Ezt komolyan mondod? – kerekedtek el Keith szemei. – Hű, te aztán tényleg különleges egy nőszemély vagy.

- Botrányosan különleges? – meredtem az előttünk lévő kapura. Furcsa mód, rossz érzéssel töltött el a gondolat, hogy Keith megvethet engem a viselkedésem miatt.

- Nem. Egyáltalán nem. Érdekesen különleges – felelte. Éreztem, hogy a pillantása az arcomat pásztázza, de nem mertem ránézni, mert forróság öntötte el a testemet. – De azért ezt a férfinyereg dolgot ne nagyon terjeszd…Így is szerencséd, hogy Cas ki tudott húzni a pácból a nadrág miatt. Az emberek nagy része elég babonás. A másik részük pedig az anyját is máglyára küldené pár aranyért – feszültek meg a vonásai.

- De te nem tartozol egyik csoporthoz sem… - tippeltem meg a viselkedése alapján.

- Nem, határozottan nem! – mosolygott rám, én pedig automatikusan visszamosolyogtam, aztán mikor rájöttem, hogy a szívem majdnem átszakítja a mellkasomat, zavartan kaptam el a tekintetemet.

Casimir bevárt minket a kapuban, és kivezetett minket az utcára. A gyomrom enyhén görcsbe rándult, mikor a főtérre értünk, ahol előző nap még majdnem boszorkánynak kiáltottak ki. Ösztönösen összébb húztam magam a lovon, mintha így elbújhatnék az emberek szeme elől, de persze, így is mindenki figyelme felém fordult. Voltak, akik nyíltan megbámulták a hármasunkat, és voltak, akik csak oda-oda lestek és susmorogtak. Keith egy kicsit gyorsabbra vette a tempónkat, amiért a ló hátán való bizonytalanságom ellenére most hálás voltam.

A várost védő falakon túlra egy hatalmas kapu vezetett, amelyet két katona nyitott ki nekünk. Innen egy földúton haladtunk majdnem az erdőig, majd egy kis ösvényen mentünk tovább. Újra és újra élvezettel szívtam be a friss levegőt, arcomat pedig a nap felé fordítottam. Csodálatos volt ez a világ annak ellenére, hogy ott lebegett a fejem felett a feladatom sötét felhője. Nem akartam tudomást venni róla, amíg el nem jön az a bizonyos másodperc.

- Nem sokára elérjük a tisztást – szólalt meg Casimir úgy negyed óra után, aztán megint magunkra hagyott minket. Az arca gondterheltnek tűnt. Mintha csak érezte volna, hogy ez lesz élete utolsó napja…

- Minden rendben? – érdeklődött Keith. – Elsápadtál…

- Semmi gond – ráztam meg a fejem.

Alig három perc múlva értünk ki az említett tisztásra, ahol két fiatal, tizenkét év körüli fiú várt ránk – immár Casimir társaságában. Mellettük íjak és tegezek feküdtek. Valószínűleg, az ő feladatuk volt az, hogy előrehozzák a vadászathoz kellő fegyvereket a számunkra.

Keith segített leszállni Lidérc hátáról, aztán átadta a kantárokat a fiúknak, hogy kössék ki a lovakat.

- Nesze! – nyújtotta át Casimir a barátjának az egyik íjat. – Menj nyugodtan előre, addig megtanítom Ricának, hogyan használja a sajátját.

- Ha nem tudnám, hogy unokatestvérek vagytok, azt hinném le akarsz rázni, hogy udvarolhass egy ilyen gyönyörű kisasszonynak – vigyorodott el Keith, mire én zavartan kezdtem vizsgálgatni a számomra kijelölt fegyvert, és úgy tettem, mintha semmit sem hallottam volna.

- Egy vérfertőzést könnyebben megúsznánk, mint egy házasságfelbontást, ahogy Perlinát és az apját ismerem… - Casimir hangja könnyednek tűnt, de mikor felé pislantottam, láttam, hogy figyelmeztetően néz Keith-re, akinek elvörösödnek a fülei.

- Megyek, mire utolértek, már biztosan elejtettem egy szarvast! – vetette be magát gyorsan a fák közé.

Casimir egy másodpercig arra felé meredt, amerre a barátja eltűnt, aztán felém fordult.

- Rendben, akkor kezdjünk neki – tanácsolta. – Először is fel kell ajzani az íjat – állított be a megfelelő pozícióba – az íjat a jobb kezembe adta a markolatánál fogva, az alsó végét a jobb lábfejemhez helyezte, aztán bal tenyeremet az íj hátára a felső húrtartó alá fektette. – Ez az, tarts szilárdan a könyöködet a csípődön, aztán fordulj el jobbra – csúszott a férfikéz a derekamra, hogy a megfelelő irányba fordítson. A levegőt visszafojtva hagytam, hogy irányítson, és végül sikerült feltolnom a hurkot a húrtartóba a bal kezemmel, ahogy a mozgásom hatására kitágult a húr. – Ügyes – mosolygott rám Casimir. Megrándult szám, de végül az utolsó pillanatban elfojtottam a viszonzást. Csak azért tűrtem el, hogy tapogasson és utasítgasson, hogy aztán végezhessek vele. Márpedig egy gyilkosság – bárki is volt az alanya -, nem deríthetett jókedvre.

- Most mit csinálsz? – érdeklődtem, mikor Casimir a hüvelykujját felfelé tartva valamit méricskélni kezdett az íjamnál.

- Csak azt mérem, hogy megvan-e a hat hüvelyk a markolat és a húr között. Rendben, jó lesz – bólintott végül. – Most vedd át a bal kezedbe az íjat, én pedig hozom a nyílvesszőt – hajolt le az egyik tegezhez, aztán előhúzva belőle egyet a hátam mögé lépett ismét. Vízszintesbe állította az íjat a kezemben, aztán megmutatta, hogyan tegyem helyére a nyílvesszőt.

- Ennyi? – kérdeztem izgatottan.

- Igen. Most pedig kilőjük! – lépett távolabb tőlem egy kicsit. – Állj kis terpeszállásba – kezdte magyarázni a helyes testtartást, én pedig teljesítettem minden utasítását. Mikor a megfelelő pozícióban voltam, kiszemeltem magamnak az egyik fa törzsét. Pár másodpercig csak visszatartott lélegzettel fókuszáltam, aztán jobb kezemet hátrahúztam, és az ujjaimat lecsúsztattam a húrról. A nyílvessző suhogva hasította végig a levegőt, aztán megállapodott a fában nem sokkal afelett a hely felett, amelyet megcéloztam.

- Nos? – fordultam Casimir felé.

- Őstehetség vagy, azt hiszem – bólintott elismerően. – Még egy próba, mielőtt elindulunk?

- Nem szükséges, menni fog – emeltem fel a tegeztartómat.

- Ti itt maradtok és vigyáztok a lovakra! – adta ki a parancsot a fiúknak Casimir – mire azok leheveredtek a fűbe az állatok mellé -, aztán elindult arra felé, amerre Keith is ment. Feszülten követtem őt. Egyfelől szörnyen zavart a hosszú szoknya – még akkor is, ha kényelmesebb viselet volt, mint a tegnapi -, mert folyton beakadt a bokrokba, másfelől pontosan tudtam, hogy addig kell végrehajtanom a feladatomat, amíg be nem érjük Keith-t.

Már jó öt perce gyalogoltunk, mikor Casimir hirtelen kitartotta előttem a karját, én meg majdnem hasra buktam miatta. Bosszúsan néztem rá, mire ő a mutatóujját a szája elé helyezte.

- Mi az… - kezdtem volna, aztán meghallottam a halk motoszkálást. Casimir megragadta a karomat, és behúzott az egyik fa mögé. Az íjam közénk szorult, mégis olyan közel volt hozzám, hogy egy másodpercre elfelejtettem lélegezni. A pillantása az enyémbe fúródott, aztán hátrébb húzódott egy pár centivel. Óvatosan kipislantott a fa mögül, letette mellém a vállára akasztott bőrtáskát, aztán intett nekem, hogy maradjak, ahol vagyok.

Elindult előre, én pedig a fához simulva leselkedtem. Egy őz volt nem sokkal előttünk egy kis tisztáson. Azt hittem, hogy Casimir végezni akar vele, de ahelyett, hogy megállt volna pár méternyire, és felajzotta volna az íját, egyenesen az állat felé sétált. Óvatos léptekkel haladt, miközben halk, nyugtató szavakat suttogott.

Pont háttal áll nekem. Nem tudna védekezni. Talán, fel sem fogná, hogy ki küldte a vesztét okozó nyílvesszőt, mielőtt meghalna – futott végig az agyamon. Az íjamat a földre támasztottam, és pontosan azt tettem, amire Casimir tanított. Gyors voltam és halk, de a szívem a torkomban dobogott, és a fülembe zúduló vér dobolásán kívül alig hallottam valamit. Mire Casimir az őzhöz ért már megcéloztam a hátát bal oldalon, hogy a nyíl egyenesen a szívébe hatolhasson.

Az ujjaim már kezdtek lecsúszni a húrról, mikor megmerevedtem hirtelen. Az állat arrébb sántikált pár lépésnyit – csak most vettem észre, hogy sérült volt a jobb mellső lába -, Casimir pedig a földre helyezte az íját, és letérdelt mellé. A kezeim reszketni kezdtek, és apró verejtékcseppek ültek ki a homlokomra.

- Jól van, semmi gond… - motyogta, aztán hátraszólt nekem anélkül, hogy felém fordult volna. – Megsérült. Idehoznád, kérlek, a táskámat?

- Miért… miért nem ölöd meg? – zavarodtam össze teljesen. Az általam ismert Casimir azonnal végzett volna egy sérült állattal. Hiszen védtelen gyerekeket, öregeket, nőket is szemrebbenés nélkül, élvezettel gyilkolt meg.

- Mert nem nagy dicsőség egy gyenge és sérült állattal végezni, akinek esélye sincs – morogta maga elé. – Segítesz vagy nem? – simított végig gyengéden az állat bundáján.

Egy másodpercig ledermedve álltam, mintha Isten sóbálvánnyá változtatott volna, aztán lassan leeresztettem az íjat. Nem tehetem meg… - döbbentem rá. Bármi is lesz egyszer Casimirből, most még csak egy egyszerű ember. Aki talán, nem is olyan gonosz, mint azt elképzeltem… A felismerés úgy hatott rám, mintha valaki gyomron rúgott volna. A földre hajítottam a fegyvert, mintha megperzselte volna a kezemet. Én erre képtelen voltam. Apám rosszul választott, mikor Hale helyett engem küldött vissza.

A fa mellett heverő bőrtáskához sétáltam, és odavittem Casimirnek.

49 megjegyzés:

  1. Első! Még nem olvastam, csak a bevezető részt, de szerintem éredekelnek minket azok a bizonyos ruhák!! :)

    VálaszTörlés
  2. Amíg írtam, felkerült az első kép. :) Roderica nagyon csinos. Kit látunk a képen? Mármint színésznő? Vagy nem tudod? :)

    VálaszTörlés
  3. Újabb ihlető álom? Keith-ről? Még soha nem képzeltem el Jaspert hosszú hajjal, de sztem jól állna neki. :) És látom a fantáziádban tényleg mindig ott figyelnek a Twilight szereplők, és várják, hogy kiugorhassanak. :) De ez más írónőkre is érvényes más történetekkel. Például a Tintaszívet író írónő (ez most jól hangzik, de mindegy :D) mindig is úgy képzelte Mo-t, mint Brendon Fraser. És láss csodát, ő játszotta el a filmadaptácóban. :) Talán neked is bejön...

    VálaszTörlés
  4. Ööö... Kérdezhetek? Honnan jött a Roderica név? Mert én még soha nem hallottam, de tetszik. Illik a történetbe szerintem. A Casimir is tetszik, de az valahogy ismerősnek hangzik. De lehet, hogy csak képzelem, hogy már hallottam. :)

    VálaszTörlés
  5. Hali!
    Jaj, nekem nagyon tetszett a fejezet :D Roderica tényleg nagyon csinos :P Irigylem...
    És Jacksont Casimirnek? Nem tudom, de emiatt olyan érzésem támadt, hogy ő nem lesz rossz :P Bár a legszexibb pasik mindig rosszak :/ Vagy ex-rosszak XD
    Keith színésze játssza a Suoernaturalban a Sammyt, nemde? :D Mikor ezt felfedeztem hangosan felröhögtem :P Imádom!
    És még egy megjegyzés:
    Ez a Lucinda név is nagyon ismerős volt nekem. AZ egyik kedvenc fantasy könyvemben egy ork csajt hívtak így XD Nagyon jó fej, de az itteni Lucinda egyáltalán nem olyan! Naná, hogy nem XD
    Rettenetesen várom a frisst :D
    pux

    U.I. Csak még valami furcsa: szóval a fejezet olvasása közben Bobby Long-tól pont a Left To Lie című számot hallgattam és... olyan fura érzésem lett tőle XD Csak ennyi...
    Mindegy Pux

    VálaszTörlés
  6. Nekem nagyon tetszik a történet. Kíváncsian várom a folytatást, főleg, hogy mit tett Casimir a jövőben amiért meg kéne ölni. Jól írsz :]

    VálaszTörlés
  7. Nagyon örülök, hogy folytatod ezt a regényt, és elrugaszkodsz az Alkonyattól. Félre ne érts, A jelen boldogságát is szívesen olvasom, de üdítő egy kis változatosság. Ezért is várom nagyon a kiadandó regényedet. Biztos vagyok benne, hogy ebben a fejezetben is több van, mint első olvasásra látszik. Szerintem Casimir nagyon összetett karakter, sokat ki fogsz még hozni belőle. Roderica kicsit naivnak látszik, de lehet, hogy csak még szoknia kell az új környezetet.
    Én nem örülök annak, ha a szereplőkről képeket teszel ki, mert ha jól írsz (márpedig igen), akkor ki kell alakulnia az olvasó fejében egy képnek mind a karakterekről, mind a környezetről. Én például teljesen másképp képzeltem el a szereplőket, ezért a képek már nem befolyásolnak engem. És aut is méegértem, hogy bizosan vannak egy páran, akik ezt igénylik.
    Változatlanul nagyon igényesen írsz, örülök, hogy részese lehetek.
    Köszi: Negra

    VálaszTörlés
  8. Szia!

    Húúú... Hol is kezdjem?

    A fejezet jó volt, bár a titkok még mindig titkok, ami persze nem baj, hiszen nem kell mindent lelőni az elején, de remélem a következőben legalább egy titokra vagy valami érdekes információra - mondjuk Rica életéből - fény derül.

    Nem tudom miért, de nekem már az első fejezet alkalmával is az jött le, hogy Casimir nem az akinek hiszik őt, még ha gonosz is, akkor sem ő maga az ördög. :)

    Erről megint csak egy interjús idézet ugrik be: "A színészek állítják, rossz karaktert játszani mindig hálásabb feladat, mint a jófiú szerepében édelegni. Rosszként minden lehetőség nyitva áll előtted: felemelkedhetsz, elbukhatsz, csábíthatsz, megronthatsz, s legvégül bocsánatot nyerhetsz. Mi jut a jónak? Határozottan, passzívan ellenállni, tartani magát az elveihez. Uncsiii!"

    Na jó, evvel csak azt akartam mondani, hogy nem biztos - legalábbis én így vélem - hogy Rica a "kisfiúsan kedves" arcú Keith-szel jön majd össze - mint ahogy azt az első fejezet hozzászólásainál olvastam - hanem mondjuk... akivel majd Spirit összehozza! :D (Mondjuk egy démonnal? :P)

    "Vámpíros történet, aminek remélem, hogy örülni fogtok, de semmi köze a Twilighthoz." Remélem erre hamar fény derül majd, bár már van tippem, hogy ki alakítja a démoni vámpír szerepét. :)

    Keith alias Jared Padalecki, de persze ez lényegtelen.
    Viszont Rica-ra én is kíváncsi lennék.

    U.i.: Ez jó hét volt, mert mind a három kedvencemből felkerült egy új fejezet. :D
    Remélem a jövő hét is ilyen jó lesz!!!!

    Angel

    VálaszTörlés
  9. Húha. Ez egyre jobban tetszik. Rica és Casimir között izzik a levegő, de közben érezni, hogy Ricának tetszik Keith, és fordítva. Vagy csak én keresek mindenhol szerelmi szálat? :) Na mindegy. Nekem nagyon teszik eddig, és egyre kiváncsibb vagyok. Mit csinált pontosan Casimir a jövőben (enyhe képzavar :D)? És mi lesz még Keith szerepe? És még egy csomó kérdés sorjázik a fejemben, de nem írnám le mindet. Nekem nagyon tetszik. És tetszik Casimir Jackson Rathbone külsőjével, pesrze josszú hajjal. De nem tudom leírtad-e, hogy milyen színű a haja, mindenesetre én nagyon sötét barna hajjal képzeltem el. Az illene ahhoz a képhez, ami Ricában eredetileg él, és az őz-mentegő énhez is, mert az számomra érezteti, hogy van sötét oldala is, még akkor is, ha nem úgy tűnik. Másrészről viszont a sötétbarna hajnak van egyfajta melegsége is, amiben az ember el tud merülni, és ami vonzóvá teszi az illetőt. Jelen esetben Rica számára. Valószínű ezért tetszenek a sötét hajú pasik. :) Ezenkívül hasonló módon képzelem el ezt a szerelmi háromszögszerűséget, amire pillanatnyilag gondolok, mint egy filmben van, amiben Nicholas Rogers az egyik főszereplő. Ő és a testvére egy lányt szeretnek, és a lánynak választania kell közülük. És Nicholas Rogers volt Tarabas a Fantaghiro-ban. Tarabas a tökéletes példa arra, hogy valaki egyszerre gonsoz és kedves. Ha nem ismered, ajánlom, hogy nézd meg ki ő, mert eszméletlen. És a sötét haj ördögivé teszi, de a szeme mindig aszerint változik, hogy éppen a jó énje uralkodik, vagy a rossz. Youtube-on vannak nem magyar nyelvű videók róla, és eszméletlen. Hasonló identitásúnak képzelem ez alapján Casimirt is, bár azt hiszem, pillanatnyilag abszolút pozitív szereplő, és csak ezután lesz negatív majd a jövőben. Ami, mint tudjuk, változhat, mert a jövő nincs kőbe vésve. :)
    Na, most egy csomó mindent hordtam itt neked össze, de remélem nem gond. Várom a folytatást! :)

    VálaszTörlés
  10. Még valaki eszembe jutott róla, de azt elfelejtettem beírni. A Hyperversum-ból Ian. Nagyon szimpatikus szereplő, az ő karakterében nyoma sincs a rosszindulatnak és a gonoszságnak, de valahogy mégis eszembe jutott róla. :) Meg még egy ember beugrott, bár ő csak nagyon halványan. Piton. De tényleg csak halványan. :)

    VálaszTörlés
  11. Hú egyre jobban tetszik. Tudtam, hogy úgysem fogja megölni, Roderica nem olyannak tűnik. Amúgy továbbra is imádom a középkort, és azokat a gyönyörű ruhákat. Meg az íjászkodást. Úúúúú de szívesen visszamennék én is abba a korba. :D
    Néha nem szeretem az ilyen képeket, ha kiteszik, mert időnkén teljesen másképp képtelem el a szereplőket, mint pl most is. Néha úgy lerajzolnám a szereplőket, de mivel a rajztehetségem nem haladja meg a pálcikaember- szintet, ezért nem fogom lerajzolni őket. :D
    Szóval tetszett, és izgalommal várom a cselekmény kibontakozását, és hogy egyre többet tudjunk meg erről az egész dologról. :)
    Barátnőmnek is mutattam ezt az írásod, neki is nagyon tetszik. Azt mondta, hogy tök jól írsz, csak éppen azért nem olvassa a ficed, mert nem szereti a Twilightot, de ez tetszik neki. :D
    (Night, ha erre jársz, és véletlen olvasod ezt, akkor remélem nem hari, hogy megemlítettelek. :D)
    Szóval terjesztem a híred azok körében is, akik nem szeretik a Twi-t. :)

    VálaszTörlés
  12. Rica neve engem is el kezdet érdekelni, így utána néztem, de alig van róla valami, mert egy nagyon ritka név.

    Roderica germán eredetű név, jelentése híres uralkodó.
    Férfi alakja: Roderick.
    Alakjai: Rica, Roddie, Rodericka, Roderiga, Roderika, Roderqua, Roderique és Roderiga.


    Casimir: "A magas alak leemelte a fejéről a csuklyát, amely eddig az arcát takarta, és végigmért engem. Hosszú, szőkésbarna haját copfban fogta össze hátul, szemei kéktopázként ragyogtak egyenesen rám."

    Keith: "Rövid fekete haja volt, kisfiúsan kedves arca és sötétbarna szemei."

    Egyébként bennem is rengeteg kérdés merült fel, de mivel úgy is kapok rá választ, hiszen egyszer úgy is minden kiderül, így inkább tovább izgulok, és igyekszem a sorok között olvasni. :)

    Ami viszont nagyon is felkeltette a figyelmem, ez volt: "Casimir maga állt előttem még emberi alakjában."
    Mi az, hogy MÉG??????????????? :)
    Vagy csak egyszerűen én akarok már mindenben valami különlegeset keresni? Bár a fantasynak ez a lényege. Egyszóval nagyon kíváncsi vagyok.

    Ja és a képek. Mikor az első fejezetet olvastam bennem kialakult róluk egy kép, melybe Rica és Keith képe beleillik, de Casimirt -nem azért mert Jasper képe van kint- nem így, és nem is tudom így elképzelni. Egyébként engem nem zavarnak a képek, főleg mert én is szerettem volna Ricat látni, és tetszik is. :)

    u.i.: Ja és Deszyhez hasonlóan nekem is Alice képessége ugrott be az első fejezetnél, hiszen már az is, hogy ott van Rica -mármint aki kiadja magát Ricanak- megváltoztatta a történelmet, azaz a jövőt.

    Angel

    VálaszTörlés
  13. Nagyon jó lett, nagyon izgalmas, és egy csomó kérdés adódik belőle...
    Casimir vámpír lesz???
    Azt írtad, Casimir képességei közt nics a gondolatolvasás. És más képesség van??
    A főszereplő lány milyen korból ment vissza milyen korba?
    A főszereplő lány boszorkány??
    Amikor Casimir fegyver nélkül nézte a sérült állatot, és mondta, hogy mi dicsőség lenne megtámadni, akkor magára is utalt? Többet tud, mint gondolnánk?
    Azt írtad, hogy valami lovas szimuláció van a "jelenben" amiből a főszereplő visszament... és azt s hogy alig tudnak enni valamit és ruhát is nehezen szereznek. Valamilyen lovas szimulációra azért futja, mert normális esetben meg tudnának élni, de a saját "jelen"ében a föld alatt kell élniük (valahogy így értettem a dolgot) és ott nincs elég étel? És ettől még lovas szimulációt vagy mit meg tudnak csinálni ott... valahogy... biztos... vagy nem tudom.
    Ez a Sötétség kora, vagy mi volt ez. Olvastad a Hunger Gamest? :) Magyarul az Éhezők Viadala. (három részes lesz, de még csak kettő van megírva, és magyarra az első van csak lefordítva) Ez a jövőben játszódik, és van benne olyan, hogy a város történetében voltak a Sötét Napok, vagy valami ilyesmi, amikor sötét időt éltek...bizonyos okokból... na mindegy, ajánlom egyébként a könyvet :D és ez jutott eszembe a Sötét korról :D nem azért mondom hogy másolsz vagy bármi, eszméletlen jól kitaláltad a történetet :))) csak eszembe jutott :D
    És... vajon mi lesz Keith-szel??? Összejönnek? :-/ abból is lenne egy nagy bonyodalom... Casimir megjegyzéséből ítélve, hogy a vérfertőzést könnyebben vennék... és szerintem lesz is bonyodalom :))) biztos megismerjük Keith leendő feleségének családját nemsokára... lehet hogy azok vámpírok? :D
    Jajj, siess a következő fejezettel!! Biztos nem akarod kiadni majd könyvben? :D
    Kittti

    VálaszTörlés
  14. Szia!

    A Twilight-os oldaladon láttam, hogy van friss ebből a történetedből. Az igazat megvallva én eddig nem is tudtam, hogy ilyet is írsz. Mármint nem láttam eddig ezt a történetedet. De, hogy megnyugtassalak, és hátra hagyjam a sok szövegelést, meg kell, hogy mondjam imádom ezt is, meg az első részt is. (Ne haragudj, hogy oda nem írtam, de minek mindkét helyre ugyanazt? :))
    Nagyon foglal koztat a gondolat, hogy vajon ki, vagy jobban mondva, és az írásaidból ítélve mit rejthet a Casimir nevű egyén. :)
    Imádom Jacksont, és külön öröm volt, hogy őt választottad alanynak, ehhez a szerephez. :D
    Számomra is kedvező, hogy kicsit elváltál a Twilight-tól, hiszen már mindenhol ez van, és bár én szintén imádom a filmet, meg mindent, ami Twilight, azért ezt a történetet kissé meg könnyebüléssel olvastam, miszerint elváltál a szokásostól. :)
    Amúgy szerintem körül-belül olyan korból jöhetett a lány, név szerint Roderica (esküszöm, hogy erre a névre egyből a Rodosz nevű sziget jut eszembe, ne kérdezd miért. :P), mint a Terminátorban a robotok fellázadtak, hiszen ott is elszabadult minden, és a csávó visszament a múltba, hogy megállítsa a dolgokat (vagy valami ilyesmi). A csaj szerintem a középkorba ment vissza, hiszen ott vettették meg a boszorkány gyanús embereket. Sőt, ott volt szokás nagyon a normál nyereg helyett az oldal nyerget használni. :)
    A továbbiakban Casimir és Rica között lesz valami, és hát már most nem tudja megölni, akkor még sem lehet annyira közömbös vele szemben, de persze maga, az emberi mivolta is megszólalhatott, hogy nem kellemes embert ölni.
    Viszont Keith is gyanús nekem, mármint szerintem ő hozzá is fognak fűzni gyengéd szállak. Tehát lesz itt romantika is, amit nagyon szívlelek. Köszönöm! :))

    Puszi, Cintia.

    VálaszTörlés
  15. Szia !

    Hát mindenki jó hosszan kifejtette a véleményét, én csak a szokásos közhelyeket tudom írni, nagyon jó ez a történet, izgalmas, érdekes. Örülök, hogy folytatod, én biztos mindet el fogom olvasni, úgy a hogy a többi történeted is.

    Krisztina

    VálaszTörlés
  16. Szia Spirit !
    Nagyon vártam már a folytatást, nagyon kíváncsivá tett az első rész! Szégyelld magad, hogy így hagytad abba !:-DDD
    Nem is csalódtam, nagyon ígéretes a történet, nekem nagyon tetszik.
    Már nagyon várom a folytatást !
    Puszi
    Jakee

    VálaszTörlés
  17. Szia!
    Nagyon tetszik minden írásod, rendszeresen olvaslak, sőt a könyved is tűkön ülve várom, hogy végre megjelenjen! Eszedbe ne jusson abbahagyni ezt a történetet!!! :) Várom a következő fejezetet!! Sok sikert és ihletet az íráshoz!! Lalita

    VálaszTörlés
  18. Nekem tök bejön ez az antitwilight sztori. Mondjuk van benne pár furcsaság. Az első fejezetben nem tudtam, hogy a csaj mért nem emlékszik a saját nevére. Azt hittem, hogy valami emlékezet kiesése van:D Aztán itt már beugrott, hogy ő Nem is Roderica. Amúgy ez a név szerintem nagyon gáz. Botrány, hogy van ilyen név:D A becézése meg még ennél is szörnyűbb. Rica: mindig a Riska tehénnév jut eszembe. Találhattál volna valami menőbbet is Spirit. A Casimir-t meg mindig kasmírnak olvasom, úgyhogy tiszta gáz. Mindegy, a csávó neve azért jobban tetszik.
    Rögtön tudtam, hogy a jövőből jött a csaj, amikor azt mondta, hogy csavard lejjebb a világítást:D Tök vicces volt:D Egyáltalán ismerik a középkorban azt a szót, hogy franc, vagy világítás?:D Szegény kiscsaj azt hitte, hogy kínaiul dumál:D Amúgy már most nem szimpi az a kislány. Mi ez, hogy szerelmes Casinoba, vagy Casimirba, vagy mi a franc a neve? Na, mindegy. És tuti, hogy Casimir-ral fognak összejönni, mármint Rozmaring és Kasmír. Már most látszik. És ez lesz benne a "menő" - nem mintha a te történeteidben bármi menő is lenne(6):D -, hogy meg kell majd ölnie a szerelmét. De úgyse fogja. Meg majd gonosz lesz a csávó.
    Ezt a Keith-t meg nem komálom. Bár a csaj most még érez iránta valamit, hamarosan majd akkor fog elpirulni, amikor Casarinda, vagy ki az isten fog hozzáérni:D Tök nyomik a nevek. Nem lehetne kicserélni őket Lacira és Gézára?
    A kedvenc részem az a "felemelem a csajt, csak azért, hogy megmutassam, milyen kigyúrt vagyok". Az nagyon romantikus lett:D Főleg, amikor Rosalinda a vállát megfogta. Olyan romcsiii. Meg az a vérfertőzéses is:) Milyen mákja van Cascomackónak, hogy nem is a rokona. Úgyhogy mehet a szex is. Láttam, hogy a merengőre is feltetted. Ott olvastam el az első fejit. Tök meglepődtem, hogy kint voltál a főoldalon. És az íjazós rész is tetszett. Egyszer íjaztam, de kábé 1 méterrel előttem le is esett. Féltem, hogy a főszereplő lány bellásan béna lesz, de örülök, hogy Jasper képén kívül semmi más twilightos nincs. Illetve van, az, hogy annak a dadának nincs gyereke, és emiatt elszomorodott. Tiszta Esme:D Meg magadat is beleraktad a sztoriba a migrén cuccal:D De már megszoktam.
    Na, remélem ebből, vagy a múlt árnyai edward szemszögből lesz a kövi feji. Na, csákány Spirittyó! J.

    VálaszTörlés
  19. Ja, és kíváncsi vagyok, hogy mi a lány igazi neve. J.

    VálaszTörlés
  20. Szia!
    Érdekes történet... Nagyon tetszik és várom a folytatást. :)

    VálaszTörlés
  21. Szia/Sziasztok!
    Borzasztóan fáj a fejem, de elolvastam, mert már nagyon vártam!:) Viszont ha nem bánod, most csak annyit írnék, hogy nagyonnagyon tetszett és könyörgök a mihamarabbi folytatásért!:) Tudod, totál az a szindróma, amikor a kezedbe veszel egy jó könyvet és le sem tudod tenni. Nah, most úgy érzem, ezt sem tudnám, ilyenkor pedig az ember szíve megszakad azért, hogy mégmégmég!:) Fable

    VálaszTörlés
  22. Hát Spirit nekem tetszik.Kíváncsi vagyok mi lesz ebből.Casimir hány éves körübelül?? Nem olyan sokkal idősebb mint Rica ,nem?? És Keith ő hány éves?? Huh..:D Remélem,hamar lesz friss;)Kicsit mondjuk kaphatnánk több bepillantást a jövőről,vagyis Rica igazi életéről.:)
    Puszi Zsizsi.

    VálaszTörlés
  23. Hali!
    Jól írsz! Rettentő jól! Fojtasd tovább kérlek, nekem nagyon tetszik ez az egyéni ötleted! :D
    Hú, most Keith és Casimir is szerelmesek lesznek/vagy már mostis azok Ricába? Ezért fogja megölni Cas Keith-t? Vagy Rica meg fogja változtatni a jövőt? És ugye már nem fog tudni visszatérni a jelenébe? Ki az a Hale? Miket művelt Casimir, hogy így utálja őt Rica? Mi volt a prológusban az a szentelt víz? Ugye folytatod tovább?

    VálaszTörlés
  24. Fantasztikus :). Valahogy sejtettem, hogy a jövőből tért vissza, csak nem voltam benne biztos. A farmer miatt volt gyanús :D. Én is arra gondoltam, hogy meg fog változni a jövő, mert Rica nagyjából tudni fogja, hogy mi fog történni, nem? Egyre többet és többet tudunk meg, és sok kérdés bennem is felmerül, pl. Rica "jelenéről", vagy Casimirékről, meg erről a legendáról is.
    Ja és igen, egyet értek az in medias res-szel :).
    Kérlek, folytasd!

    Üdv!
    Andi

    VálaszTörlés
  25. Sziasztok!

    A hivatalos oldalon fent van a Démoni érintés alaptörténete!

    Jó lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte ezidáig el, de baj nem lehet belőle, ha leírom.
    Na meg két kérdésre azonnal választ is lehet kapni belőle. :)

    Angel

    VálaszTörlés
  26. Szia!
    Vár Rád valami az oldalamon, remélem örülni fogsz neki!:)
    Üdv,
    Liella

    VálaszTörlés
  27. szia!
    nekem nagyon tetszett ez a feji is, ugy mint az előző.egy halom kérdésem van vszont. ki az /igazi/ roderica,
    ki az a csaj, aki eljátssza hogy ő roderica,
    mit tett casimir amiért meg kell ölnie ricának, mi valójában, vagyis mi lesz casimir
    a mostani jelenből, vagy egy távolabbi jövőből ment vissza a csaj aki eljátssza hogy ő rica.?
    ki az a hale, és mi a "foglalkozásuk" nekik?
    a szerelmi szállal kapcsolatban is van egy csomo kérédsemxD de ugyse fogod elmondani hogy kivel fog összejönni (én keith-nek szurkolok:P)
    micsoda roderica?
    hogy került a múltba?
    naaa talán ennyi:)
    am. meg szem nayon jók a neveid, szóval ne is foglalkozz J.-vel (bocsi nem tom ki vagy) bár az ő hozzászólásán isznyú nagyot röhögtemXD kasmír meg riskaxD komolyan mondom a nap fénypontja volt mikor ezt a hsz-t olvastamxD szóval szerintem ezek a nevek eredetiek és illenek a korhoz, amiben a történet játszódik. nekem tetszenek:D
    mindenképpe folytasd!!!:D
    sok puszi, Lou:)

    VálaszTörlés
  28. Szia!
    Annak ellenére, hogy nem szeretem a törit (túl sokat kell magolni), imádom a történelmi filmeket meg regényeket stb...Szóval ezzel most megfogtál..
    Na, szereplők:
    Roderica fura név, még sose hallottam, de szerintem jó, hogy ilyen különleges neve van, nem egyszerű köznapi...
    Casimir sem túl gyakori, nekem róla mindig egy lengyel király jut eszembe :P Úgy emlékszem a középkorban ott fordult ez elő többször.
    Keithről eddig az énekes (Keith Caputo) képe ugrott be, viszont most összezavart a kép, amit kitettél, mert az a pasi pont nem a szívem csücske... Engedelmeddel maradok a saját verziómnál :P
    A lánynak viszont kedves arca van, de nem ismerős. Ki ő??
    Eddig egyedül azt furcsállom, hogy a szereplők tegezik egymást. Tudom, hogy rokonok, de akkoriban az emberek az apjukat is magázták, nem??
    Azt hiszem, ennyi...
    Ilyenkor jön az a rész, hogy folytasd, várjuk a kövit blablabla...
    Na, lekoptam :P

    VálaszTörlés
  29. Sziasztok!

    Egy képet szeretnék veletek megosztani, mert szerintem a hangulata illik ehhez a történethez, de persze ez nem azt jelenti, hogy így kell elképzelni a szereplőket, vagy bármi, csak szerintem -nem tudom teljesen megmagyarázni, hogy mért- de illik ide.

    A kép:
    http://www.vampirkonyvek.co.cc/uj%20mappa/4.jpg

    (De ha ez nem jönne be, akkor a http://www.vampirkonyvek.co.cc/galeria.htm oldalon a 3. kép az!)

    A lány vörös hajú, a fiúnak hosszú haja van és démoni kinézete, és a kép hangulata szerintem magáért beszél.

    Angel

    u.i.: Spirit! A többi szereplőről is nyugodtan jöhetnek szerintem képek, én legalábbis szívesen venném őket, mert kíváncsi vagyok te hogy képzeled el őket. Az meg, ha valakit nem úgy/vagy nem tudok úgy elképzelek, ahogy te, annál legfeljebb maradok a saját kitalált alakomnál, ahogy ezt mindenki más is megteheti!! :)

    VálaszTörlés
  30. Juj ez Victoria Frances Favole rajz. Úúúú én imádom Favole néni rajzait. Olyan széééépek. Amúgy Victoria Frances rajzain a nők általában vörös hajúak. Valószínűleg a legtöbbet magáról mintázza. Ja és olyan szép gótikus.
    Ajánlom figyelmedbe a honlapját, itt még talán korabeli ruhákat is találsz: http://victoriafrances.es/main.php
    Külön kiemelném a galériában a 4., 5., 6. és 7. albumot, mert azokon vannak a kedvenc képeim. Ha lesz egy csöpp időd, nézegesd meg, mert szerintem iszonyat szépek.
    Nekem ez a két kedvencem:
    http://i249.photobucket.com/albums/gg231/AngelTheEchidna/Victoria%20frances/victoria_frances_2.jpg

    http://i130.photobucket.com/albums/p252/TheForsakenPrayer/006VictoriaFrances.jpg

    Plusz ezen kívül még van egy csomó másik is, amelyiket nagyon imádok. :D

    VálaszTörlés
  31. Spirit!

    Elküldtem a képet, csak azért írok ide is, mert ezt biztosan megkapod, és tudni szeretném, hogy megérkezett e, mert sajnos mostanában nem lehet teljesen megbízni a levelezőkben! :S

    Angel

    u.i.: már éppen írni akartam, hogy szomorú vagyok, hogy nem nyílik meg, de látom van akinek sikerült! :D
    Köszönöm Fummie (főleg ha nekem szólt) mindjárt meg is nézem őket. :)
    Azért arra még kíváncsi lennék, hogy tényleg jól gondoltam e, és illik e ide? :$ (legalább egy kicsit...)

    VálaszTörlés
  32. Neked is és Spiritnek is, hátha talál valami hasznosat. :)

    VálaszTörlés
  33. Spirit!

    Elküldtem a képet, csak azért írok ide, mert ezt biztosan megkapod, és tudni szeretném, hogy megérkezett e a kép, mert sajnos mostanában nem lehet megbízni a levelezőkben! :S

    Angel

    Fummie: A képek csodásak, bevallom én nem tudtam, hogy kinek a képe, csak megtetszett!
    Viszont az áruld el kérlek, hogy hogyan lehet az galériákból lementeni képeket, mert komolyan mondom ma tiszta béna vagyok, mert nekem nem megy! :$ -> és most nehogy azt írd, hogy jobb klikk és mentés, mert olyan nincs XD

    VálaszTörlés
  34. Na jó, nekem mára ennyi volt, mert vagy egy fél órája írtam az első hsz.-t aztán bármennyit is frissítettem nem jelent meg, vártam aztán megint megírtam, és tessék, most meg mind a kettőt elküldte! :@

    Angel

    VálaszTörlés
  35. Itt a kép nagyban:

    http://farm4.static.flickr.com/3535/3264243251_16eae4d52c.jpg

    http://www.e-minis.net/images/puzzles/puzle-victoria-frances-2000-wolf.jpg

    http://c2.api.ning.com/files/w9vi0ysetDpDpKb9dvu6EUg9FkdKGH-glokf3ALnbJBNHqVLek7po49sL5MeMAxHxfMnS8IRX8byKKpStnyc4r*AoMSMF19F/042VictoriaFrances.jpg

    Remélem bejönnek, ha nem akkor a Google-be annyit kell írni, hogy "victoria frances képek" és ott megtalálható.

    Mára ennyi: Angel...

    VálaszTörlés
  36. Jah én print screennel mentettem le, de ha beírod gugliba, hogy Victoria Frances, egy csomó oldalt kihoz, ahonnan le lehet sima mentéssel is menteni.

    VálaszTörlés
  37. Nos, remélem nem gond, ha nem a honlapodra írom a kommentet, hanem ide, mert oda sajnos nem tudtam. :( Szóval, nevek jelentése... Ez elképesztő. A Roderica meg a Galahad is nagyon tetszik, de az abszolút favorit a Casimir. Ez eszméletlen. Nekem már eredetileg is bejött, de mióta tudom a jelentését, egyenesen rajongok érte. Nagyon idevág. Igazi beszélő név, a legjobbak közül. Szóval, a béke pusztítója vagy a béke kihirdetője. Én remélem a második lesz. de Roderica jelenlegi jövőben szerzett tudása alapján az első. De mint már írtam, a jövő nincs kőbe vésve, hanem változhat... Szóval remélem a második. :) Gratulálok, fantasztikus névválasztások! :)

    VálaszTörlés
  38. Szia!

    Meg kell hogy mondjam, ha ez a történet megjelenne könyvben, biztos hogy kedvencemmé nyilvánítanám. :D Hihetetlen módon tetszik ez az írásod. Életemben nem olvastam még ilyen jót. :D Én eleve nagyon szeretem a középkori történeteket, pláne ha még fantasy is. :) A nevek is nagyon tetszenek, tényleg nagyon különlegesek, de szerintem pont ez a jó bennük. A jelentésüket még nem néztem meg, de majd azt is mindjárt bepótolom. :) Sokan írták, hogy mi jut eszükbe Casimir nevéről. Hát, nekem egy orosz katona ugrik be róla. :D
    Mint minden írásodnak, ennek is nagyon várom a folytatását (csak ennek sokkal jobban, mint a többinek :D), de főleg a szerelmi szál érdekelne. Hogy vajon Keith vagy Casimir felé húz Rica szíve, vagy jön egy új szereplő? De persze a többi részére is kíváncsi vagyok :)
    Őszinte elismerésem ezért a művedért és tűkön ülve várom a következő fejezetet. :)

    Lulu

    VálaszTörlés
  39. Szia Spirit!
    Nagyon bejön nekem ez a sztori. Nagyon izgalmas, mivel fogalmam sincs mire számíthatok. A lány a jövőből? Ez igen, eszembe sem jutott, pedig elkezdtem elméleteket gyártani. Casimir nekem itt nagyon szimpatikus, olyan kedves. Nagyon érdekel, hogy most mi lesz velük, tehát várom a következőt. Hihetetlen érdekes sztori...
    Puszi

    VálaszTörlés
  40. Szia Spirit!
    Éppen a jelen boldogsága 13.fejezetét akartam elolvasni,mikor láttam,hogy egy új történetet írtál. Nagyon megörültem,és mikor elolvastam,valóságosan ujjongtam:)
    Elolvastam az első két fejezetet,és iszonyúan tetszett! A történet egy szerűen szuper! Képzeld,én is írok egy történetet,már csináltam blogot is hozzá:D:D Az a címe,hogy Éjféli Napsugár. Mivel ez az első regényem,sztem még elég kezdetleges,de mindent el kell valahogy kezdeni,nem?:)
    Továbbra is bíztatlak,hogy jöjjön hamar a kövi feji,mert már nagyon várom! Biztos vagyok benne,hogy a történet előrehaladtával egyre izgalmasabb lesz-téged ismerve!^^
    Már alig várom:D

    VálaszTörlés
  41. Szia Spirit!

    Régebben A múlt árnyai című írásdat végigolvastam, és a nagy részét végig izgultam, de utána valahogy a második rész elolvasására már nem szántam rá magam. Valahogy el múlt a varázs, vagy nem is tudom hogy fogalmazzak...

    Ez a történeted viszont megint felkeltette az érdeklődésemet, úgyhogy újra visszatérek a szavaidat ivó fanok közé(Ha szabad így kifejeznem magam) :)

    A könyvedet már nagyon várom, és az sem kizárt, hogy a könyvespolcomon nekem is virítani fog egy példány. De ez még a jövő zenéje...

    A történet nagyon tetszik, igaz, még valahol homályos egy-két részlet, ki kicsoda, ki a gonosz, ki a jó és így tovább. A kor viszont, amiben játszódik az egész kifejezetten tetszik.
    Nagyon várom a folytatást :) Remélem hamar jön :D

    Üdv, Angyal

    VálaszTörlés
  42. nagyon jó ez a történeted is.ezt is már imádom,pedig még csak a második fejezet van meg.csak így tovább

    VálaszTörlés
  43. Úristen, imádom! :D Egyre jobb lesz. :D Egyre kíváncsibb leszek, hogy Rica kit választ majd. :D Meg arra is, hogy Casimir tényleg kedves-e, vagy csak megjátssza magát? Meg még ezeken kívül is akadnak dolgok, amiken el tudok töprengeni a következő fejezetig. Már nagyon várom! :D
    Üdv.: ewoO

    VálaszTörlés
  44. Szia Spirit!
    Most olvastam el a két eddigi részt, és nem csalódtam, hogy amit te írsz, az tuti jó lesz. :)
    Nagyon tetszik a kor, az egész alapszituáció, hogy még nem értünk mindent és lehet találgatni, agyalni, megdolgoztatod az agytekervényeinket, mint rendesen. :) A sokat rejtő elejtett kis utalások. :) Figyelmes olvasással egyébként sokmindenre lehet tudni a választ, amit előttem kérdeztek. :)
    Tetszenek a karakterek is, szimpatikus Rica (vagyis az ál-Rica, - nekem az ütött szöget a fejembe egyébként, hogy az egy dolog, hogy ő idejött a jövőből és átveszi a helyét, de mi van az igazi Rodericával? Nem fog egy hét múlva mit sem sejtve beállítani? ;) Szeretem, hogy nem rögtön egyértelmű az alapfelállás, hogy ki jó és ki gonosz, meg hogy kiket fogsz összeboronálni. Egyelőre úgy tűnik, Keith is és Casimir is hatással van Ricára, de én Casimirre tippelnék, aki persze nem lesz gonosz fővámpír, mert Rica valahogy megváltoztatja a jövőt (vagyis a múltat onnan nézve), de persze nem öli meg. :)
    Ez az én elképzelésem, majd meglátjuk, te hogy gondoltad. :)
    Nagyon várom folytatást!
    Egy kérdés: akkor a Gyermeki pillantás most abbamarad? Azt is szívesen olvasnám, de persze érthető, ha ennyit nem tudsz egyszerre vinni. Ez most jobban érdekel. :)
    Puszi:
    Kata

    VálaszTörlés
  45. Szia! Most olvastam el az eddig részeket és ez az alkotásod is nagyon tetszik...mikor lesz következő fejezet??:D
    Csak így tovább!!
    Petra

    VálaszTörlés
  46. Szia!
    Biztos vagyok benne, hogy megérdemled a megelőlegezett bizalmat, és jó lesz ez a történet.
    Az az én egyéni problémám, hogy csak több fejezet folyamatos elolvasása után tudok igazán belefeledkezni bármilyen regénybe is. Talán ennyi kell, hogy a gondolataimban működni kezdjen az az új kis világ, élővé váljanak a szereplők, stb.
    Folytasd, ha van időd, én biztos újraolvasom majd az egészet.
    Szia!
    Nagyanyó

    VálaszTörlés
  47. Szia!
    Vár Rád egy kis ajándék a blogomon, ha van kedved nézz be!:)
    Liella

    VálaszTörlés
  48. Gyorsan megint írok egy összefoglaló választ mindenkinek közösen, de külön-külön köszönöm azoknak, akik írtak nekem hsz-t. :)

    Nos, hogy kicsoda Rica a képen, arról fogalmam sincsen. A google-ban találtam ezt a képet róla, de szerintem, csak egy ismeretlen lány, akinek a képét a véletlen sodorta elém. :)

    A Roderica név onnan jött, hogy van egy külföldi névutó könyvem, amiben minden nemzet hivatalosan adható nevei benne vannak, és ezek jelentéseit is leírják. Ezt átlapoztam egy megfelelő név után, és ráakadtam a Rodericára, ami megtetszett. :)

    Igen, Keith a Supernaturalból Sammy. Nem tudom, miért róla álmodtam, mert bár néztem pár részt a filmből, sosem voltam odáig érte, csak egy egyszerű sorozat volt, amit unalmamban néha megnéztem. :D

    Igen, Casimir tényleg összetett karakter lesz. És Keith is. :D Érdekes olvasni, hogy mit gondoltok róluk, miközben én már tudom, hogy kik is ők, és mit miért tesznek. :D

    Megnéztem egyébként Tarabast, és tényleg jó pasi. :D Olyan sötét, mégis vonzó... :D

    Igen, Casimir Rica világában vámpír, méghozzá egy fővámpír, aki vezeti a többieket. A képességeiről vagy hogy egyáltalán vannak-e, még nem beszélhetek... Rica nem boszorkány, és a 2100-as évekből ment vissza a késő középkorba.

    "Amikor Casimir fegyver nélkül nézte a sérült állatot, és mondta, hogy mi dicsőség lenne megtámadni, akkor magára is utalt? Többet tud, mint gondolnánk?" Erre csak annyit mondok, hogy okos gondolat. :)

    Nem olvastam az Éhezők viadalát. :) De igazából, ha a jövőről van szó, akkor két kép él az emberek fejében, hogy vagy pokoli lesz, vagy maga a Paradicsom. :D Valahogy nem sokszor olvastam középútról. :) Egyébként, ételből van nagyon kevés Rica világában, a föld alatt élnek nagyrészt vagy eldugott helyeken, de a technológiájuk elég fejlett. Ennek megvan az oka, de erről még nem írhatok többet egyelőre. Majd lesz leírás a világáról később a történetben. :)

    Casimir 25 éves, Keith 24, Rica pedig 22.

    Arról nem mondhatok semmit, hogy kivel jön össze Rica, hogy ment vissza az időben, mi van az igazi Rodericával stb., ezek kiderülnek majd később, csak türelem. :)

    A tegezés-magázás dolog... Nos, én úgy tudom, hogy az angolban nincs magázás... Javítson ki valaki, ha tévedek. :D Szóval, úgy gondoltam, hogy a társadalmi kapcsolatokat érzékeltetem azzal, hogy ki kivel tegeződik és magázódik. Angolban megvannak a megfelelő kifejezések, amelyekkel az emberek a tiszteletüket fejezik ki egy feljebbvaló iránt, mi ezt magázással szoktuk általában kifejezni, ezért döntöttem így végül. :)

    Köszönöm mindenkinek még egyszer. :)

    VálaszTörlés
  49. Drága Spirit!


    Most kezdtem csak el olvasni a ficcel, és gondoltam leírom mit gondolok.
    Sokan írták, hogy nem örülnek, hogy raktál ki képeket a szereplőkről, úgy ahogy elképzeled őket. Engem ez valahogy nem zavar. én már azelőtt megnéztem a képeket, hogy el kezdtem volna olvasni, de így sem hat rám. Az egész környezet, az írás megalkotott egy képet bennem, és ha látom is az általad megadott alakot, de nem az jelenik meg előttem. Szóval maradok a saját fantáziámnál. Például Casimir nálam egy lágyabb mézszínű haj( ebben stimmel, de egy teljesen más arccal.. majd szólok, ha látok valaki hasonlót... hehe meg Keith is már. Rica meg nem is tudom az.. aki a tipikus középkori hercegnő modernizálva. Bár vagy átsiklottam rajta, vagy hiányzott az ő részletesebb leírása.
    Pár hozzászólásba beleolvastam, és láttam hogy valaki kérdezi Casimir most akkor ember, vagy mi? Szerintem aki figyelmesen olvassa könnyen összerakhatja a dolgokat. Hiszen zsarnok Rica jelenkorában, és a szenteltvizes dolog, meg a többi is meghatározza hogy ős a főgonosz fővámpír, ahogy te is írtad már. Szóval szerintem ő alapjában véve egy jó és pozitív karakter, csak a jövőben fog történni valami ami miatt gonosszá lész.
    Amúgy sok hasonlatot hoztatok fel, kinek mi jut eszébe. Meg kell mondjam nekem akarva akaratlanul is a mostanában hódító The Vampire Diaries az amire emlékeztet. Nincs igazából semmi konkrét hasonlóság. De mégis, valami ezt juttatta eszembe.
    Szerintem Keith menyasszonyának még sok jelentősége lesz a műben. Ezt azért hiszem, mert ... elmesélem az elméletemet... szóval úgy szoktam megállítani, hogy egy egy részletnek a jövőben lesz-e jelentősége, hogy ha nem lenne megemlítve mennyit változna a helyzet miért kell e bele, vagy hogy hányszor említik meg meg hasonlók. Szóval az elméletem alapján még sok szerepe lesz a ficben.
    Hogy ki kibe szerelmes? Ez még elhamarkodott döntéseket hozna ha válaszolnék, ehhez még érni kell egy kicsit a történetnek. de hogy lesz szerelmi háromszög, és a központi témát a bonyodalmat ez fogja megadni, arra van egy kis gyanúm.
    És z esküvőn is lehetségesek a bonyodalmak.

    Amikor elkezdtem olvasni, kb. olyan homályos volt az egész, mint ha egy függöny kitakarná a képet. de lassan kitisztul, meg hogy nem is írod le az egyes dolgokat, is ha odafigyelünk azért összeáll a kép. De azt azért súgom, nem tudom ki hogy van vele, hogy van amit nem úgy írsz le ahogy kellene, mert már megvan a fejedben, és leírod azt, de vannak olyan részletek amik a fejedben egésszé teszik a képet, de az nálunk hiányzik. Mivel sajnos nem láthatunk a fejedben. Bár nem nagy gond ez, de én jelenleg így érzem.
    Egy kérdés még... azt hiszem össze vagyok zavarodva. Akkor most Rica a lány neve eredetileg, vagy csak az unokahúg miatt hívják így? Vagy tényleg az a neve? És véletlen lenne csak? De lehet, hogy ezt még újra kéne olvasnom. :):D
    Jah meg, akkor most az unokahúg is fel fog tűnni? ( megjegyzem még csak ennél a fejezetnél tartok ... hehe
    Asszem eleget fecsegtem... ennyi lettem volna

    Ancsa_girl

    VálaszTörlés