Popper Péter: Egy illúzió halála – Blogturné

A Kulcslyuk Kiadó három különleges kötettel érkezett ezen turné során, amelyek ezúttal a lélek mellett a legkisebbek világát is megszólítják. A Hintáztasd a bárányt egy bájos, szerethető mesekönyv, amely kimondottan szórakoztatja a gyerekeket, míg az Egy illúzió halála és az Értesd meg a családodat, hogy megértsd önmagad! már mélyebb, önismereti utazásra hívja az olvasót. Tartsatok velünk a turné során, és egy szerencsés megnyerheti az általa választott könyv egy példányát.

Miért választottam ezt a könyvet?

Sokszor hallottam már Popper Péter nevét, de még soha nem olvastam tőle semmit. Most viszont felkeltette az érdeklődésemet a könyv alcíme (Keserű gyógykönyv gyanakvó fiataloknak és csalódott öregeknek) és fülszövege, mert a tegnapi napig pontosan azt a szorongást, rossz közérzetet, reményvesztettséget éltem át, amiről a kötet szól. Nem mertem bízni a tegnapi nap sikerében, hiszen annyiszor csalódtam már, ezért úgy véltem, ha megint bekövetkezik a pofán csapás, még jól jöhet ez a könyv feldolgozni az érzéseimet. Hála az égnek, hatalmasat csalódtam pozitívan, végre felébredtünk és leráztuk a láncainkat, szóval mire a könyv végére értem ma, az eredeti motivációm az olvasására már semmissé vált (hála az égnek!). De ettől még nem bántam meg, hogy kézbe vettem.

Külcsín és kivitelezés

Egy puha borítós, a szokásosnál kicsit kisebb méretű könyvről van szó, ami tökéletes arra, hogy magaddal cipeld bárhova, és mondjuk a buszon olvasgasd. Az oldalak jó minőségű papírra vannak nyomtatva, és mivel mostanában egy csomó apró betűs könyvet olvastam, jólesett a szememnek a kötetben lévő betűméret és sorköz.

A borító háttere zöldesszürke (legalábbis azt hiszem, mert az árnyalatok megnevezésében nem vagyok túl jó...). Egy szobában vagyunk, mert látni a padlót és a szegélylécet, a földön pedig egy összetört férfi mellszobor hever. A szobor gondolom az illúziót szimbolizálja, az pedig, hogy el van törve az illúzió halálát.

5-ből 4 pont, mert a borító illusztrációja annyira nem fogott meg, viszont klassz, hogy olyan könyvről van szó, ami könnyen hordozható és olvasható.

Alapötlet

Szerintem a könyv alapötlete eléggé aktuális. Még ha most el is jött a változás és a jobb világ lehetősége, azért az emberből nem múlt el egy csettintésre mindaz a szorongás, amit 16 év alatt okoztak. És hát, most az ország egy másik része érezheti pont úgy magát, ahogyan mi éreztük 16 évig, amit próbálok megérteni és együttérzéssel kezelni, még ha ezek az emberek sok szenvedést is okoztak nekem és másoknak. Mert nem hiszem, hogy mind rossz emberek, csak megtévesztették és manipulálták őket. És hát, még így is maradt elég gond, negatív dolog az életben, ami rossz érzéseket okozhat mindenkiben.

Szóval igen, 5-ből 5 pont.

Tartalom

Először is, Popper Péter nagyon olvasmányosan ír. Elkezdtem olvasni, és azt vettem észre, hogy csak úgy suhannak az oldalak és fejezetek, de nem azért, mert nem figyelek oda arra, amit olvasok, hanem mert érdekel (az is, amivel egyetértettem, és az is, amivel nem). A szöveg tele van idézetekkel, magyarázó anekdotákkal, versrészletekkel, amik egyfelől érdekesek, másfelől segítenek megérteni és alátámasztani az író gondolatait. Na meg persze kicsit fellazítják a szöveget, így könnyebb olvasni.

(Karinthy még joggal csúfolódhatott:

Hát maga megbolondult, hát maga megbolondult, hogy mindent kétszer mond, kétszer mond?

Aki mindent kétszer mond, az valószínűleg tényleg bolond.

De aki mindent tízszer mond,

százszor mond, az biztosan menedzser vagy politikus.)

Amikor átfutottam a fülszöveget, őszintén szólva nem gondoltam bele, hogy a téma ennyi mindent érinthet. Ezért meglepett, hogy nemcsak a politika került elő a fejezetekben, hanem a szexualitás, a nyelv, a vallás, a pszichológia és sok más érdekes terület is. Sok mindent bólogatva olvastam, mert ráismertem önmagamra és a környezetemre. De volt olyasmi is, amivel nem teljesen értettem egyet. Például azzal, amikor az író a fiatalabb generációról azt írja, hogy nem tudják úgy kimutatni az érzéseiket. Én pont az ellenkezőjét tapasztaltam mindig. A szüleim és a nagyszüleim korosztálya az, aki elfojtotta az érzéseit, még egymás előtt is. Nem mutatták ki a félelmeiket, a szenvedésüket, sőt, a szeretetüket sem mindig. Persze biztosan vannak kivételek, és mindenki családja más, de én ilyen családokkal találkoztam nagyrészt magam körül. A fiatalabb generáción viszont azt látom, hogy simán kimondják és kimutatják az érzéseiket, a negatívakat és a pozitívakat is, nem szégyellik ezeket. Engem konkrétan a nálam kicsit fiatalabb barátaim tanítottak meg arra, hogyan mutassam ki, mit érzek, mert a családomban korábban ez egyáltalán nem volt szokás. És félreértés ne essék, a korábbi generációk is éreztek, méghozzá elég mélyen, csak az érzéseik kimutatásához voltak érzelmi analfabéták szerintem.

Szóval kicsit azért érezni lehetett, hogy az író egy idősebb ember szemével tekint a fiatalokra és a világra. És az idősebb generációk szinte mindig úgy látják, hogy ők jobbak voltak, mint a fiatalok, és a régi világ is jobb volt, mint a mostani. Ami szerintem nem teljesen igaz. Én baromi sok potenciált látok a fiatalokban, ők azok, akik megváltják a világunkat. Szerintem a tegnapi eseményekben is ők játszották társadalmunkban a főszerepet, a többi korosztály csak támogató statiszta volt mellettük.

Érdekes volt az európai ember és a fehér ember fogalma a könyvben, és az, ahogyan az író elmondta a kettő közötti különbséget. Sajnos be kell vallanom, vannak dolgok, amikben még csak fehér ember vagyok, de azt hiszem, az elmúlt 16 év után ez nem csoda... Viszont van bennem az akarat, hogy európai emberré váljak teljesen.

Korrektorként, íróként, magyartanári diplomával a szavakról, a nyelvünkről szóló fejezet gondolkoztatott el a legjobban. Először eltöprengtem azon, hogy mókás lenne az értékelésembe csak annyit írni, hogy: Tetszett ez a könyv? IGEN NEM. Aki tudni akarja, hogy miért is elmélkedtem el ezen a furcsa lehetőségen, az mindenképpen olvassa el a könyvből a Szavak mágiája fejezetet, és megérti.

Mert el ne felejtsd: nálunk politikusnak álcázott deviáns személyek viaskodnak egymással. És egyszer sem haboznának, ha veszélyesnek mutatkoznál számukra, hogy virtuálisan vagy reálisan, kutyákkal nyalassák fel a véredet. Vagyis minimálisan azonnal tönkretegyék a teljes egzisztenciádat, mindent romba döntsenek, amit elértél az életben. S még hozzá bélyeget is ragasztanak a homlokodra: így jár minden hazaáruló, nemzetidegen.

S mit tehetsz ellenük? Semmit. Csak üldögélsz a fenekeden, már az újságoktól, a tévétől is undorodsz, és szorongva várod a közeli és a távoli holnapot: mi lesz veled?

Rengeteg gondolat akadt a könyvben, ami beindította az agyamat, és elmélkedésre bírt. Volt, hogy magamban cáfolni próbáltam ezeket, aztán végül mégis ott lyukadtam ki, hogy van a dologban némi igazság (ha nem is az egész az én igazságom). Viszont nekem az író sok helyen túlzottan negatívnak tűnt, és túl sötétnek látta a társadalmunkat és az emberiség jövőjét. Ami végül is arra jó volt, hogy rájöjjek, nem vagyok annyira pesszimista, reményvesztett és borúlátó, mint amennyire magamat korábban gondoltam (és a szép az, hogy erre még a tegnapi nap előtt rájöttem...). És azt hiszem, ez jó dolog.

Szóval 5-ből 4 pont.

Hogy tetszett ez a könyv?

Nem értettem egyet mindennel, amit olvastam, szerintem az író túl borúlátó volt sok helyen, és a fiatalokat sem olyannak látja, amilyennek én látom őket. De... Ennek ellenére érdekes volt olvasni a gondolatait, amik engem is elgondolkoztattak. Tetszettek a tanmesék, idézetek, versek, általuk jobban megértettem az író érvelését.

Úgyhogy 5-ből 4 pont.

Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Azoknak, akik szeretnek filozofálni, és nem bánják, ha nem mindenben értenek egyet a másikkal.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

Most egy kis önismereti kvízzel is készültünk nektek! Minden állomáson találtok egy kérdést, három válaszlehetőséggel. Válasszátok ki a helyes megoldást, és a választ írjátok be a Tally megfelelő sorába.

Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók. A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat. A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Kérdés a játékhoz:

Mit jelent az önismeret?

A) Mások viselkedésének elemzése.

B) Saját érzéseink és működésünk megértése.

C) Tanácsadás másoknak.

Állomáslista:

Blogturné

04. 08. Milyen könyvet olvassak?

04. 10. Könyv és más

04. 13. Spirit Bliss Sárga könyves út