A Sárkányok háborúja, S. F. Williamson nagy sikerű Sárkányok nyelvén-sorozatának folytatása már magyarul is elérhető az Anassa Kiadó gondozásában, és ismét egy sárkányokkal, politikai intrikákkal és veszélyes küldetésekkel teli világba repíti az olvasókat. Vivien Featherswallow ezúttal a polgárháború közepén indul útnak, hogy felkutasson egy legendás sárkányfajt, amely talán véget vethet a pusztító konfliktusnak – miközben a saját múltjával és a rá nehezedő felelősséggel is szembe kell néznie. Tartsatok velünk a blogturné állomásain, ismerjétek meg ezt a lebilincselő fantasyregényt, és a turné végén akár ti is nyerhettek egy példányt a kötetből!
Miért választottam ezt a könyvet?
Az első rész érdekes volt, nem mellesleg gyönyörű is, ezért gondoltam, a második résznek is a polcomon a helye, hogy elolvassam.
Külcsín és kivitelezés
Egy kemény borítós könyvről van szó, aminek gyönyörű élfestése van. Valamint nagy örömömre belevarrt anyagkönyvjelzővel rendelkezik, amit imádok, mert olvasás közben mindig leteszem valahol az adott könyvjelzőt, aztán meg keresem, hol hagytam el. Belevarrt könyvjelzőnél viszont ilyesmi nem fordulhat elő.
A borító alapárnyalatai a bordó/barna-kék-narancs. Kisebb-nagyobb körökben különböző sárkányok illusztrációja látható. A körök nem tudom, hogy konkrétan mit akarnak jelképezni, de nekem a csillagképek ugrottak be róluk, szóval talán a Sárkány csillagképet akarják megjeleníteni. Az élfestés felső részén a narancssárgás égbolton repkedő sárkányok, oldalt pedig szintén a sárkányok és az ég alatti hegy található. Az alsó részen a hegy alatt hullámzó tenger van a fehér és kék árnyalataiban.
A borítón és az élfestésen található képek passzolnak a történethez is, és az első rész borítójához is.
Szóval 5-ből 5 pont.
Alapötlet
Még mindig jó és érdekes ötletnek találom, hogy a történet középpontjában a nyelvészet és a fordítás állnak. Érdekes látni, hogy Williamson milyen gondolatokat fogalmaz meg, és ad a különböző karakterek szájába. A nyelv mint fegyver, a nyelv mint gyógyító eszköz, a nyelv mint spirituális kötelék, a nyelv mint a fordítás által megismerhetetlen kincs.
A történet alapja egyébként egyáltalán nem egyedi, olvasás közben nagyon sokszor éreztem azt, hogy az írót Az éhezők viadala-sorozat ihlette meg. A „kiválasztott”, bár csak egy egyszerű lány, és semmi kedve a lázadók példaképévé válni, mégis kénytelen a lázadás élére állni, hogy megvédje a szeretteit, a hazáját, az ártatlanokat. A sárkányok világa az, ami egyedivé teszi az egész történetet, és ad valami pluszt, valami érdekességet hozzá.
Szóval 5-ből 3,5 pont.
Cselekmény és karakterek
Vivien ál-személyazonossággal visszatér Londonba, hogy elsajátítsa a wyvern sárkányok nyelvét, mert Hollingsworth szerint ők az egyetlenek, akik segíthetnek a lázadóknak megnyerni a háborút Wyvernmire miniszterelnök és a bolgorit sárkányok ellen. Vivet viszont nem avatja be a részletekbe. A lány egy véletlennek köszönhetően ismét Wyvernmire fogságába kerül, és pont azon a skót szigeten köt ki, ahol a wyvernek is élnek állítólag. Meg kell szöknie, hogy aztán felkutassa a különleges sárkányokat, és rávegye őket a lázadókkal való szövetségre.
Ez a második rész érzéseim szerint mozgalmasabbra sikeredett, mint az első könyv. A cselekmény pörgött, Viv folyton valamiféle bajjal vagy megoldandó problémával került szembe, úgyhogy olvasóként egy percem sem volt unatkozni.
Mivel imádom a nyelvészetet, a különböző nyelveket, így örülök, hogy ez a könyv is visszatért ezekhez a témákhoz. Kíváncsi voltam, mi derül ki a wyvernek nyelvével kapcsolatban, és arra is, hogy ők maguk miért különlegesek még a sárkányok között is.
– A nyelv fegyver, Vivien. Wyvernmire már használja, és hamarosan te is fogod. Valójában ez lehet az utolsó fegyver, ami még megmaradt nekünk.
Tetszett, ahogyan bepillantást nyerhettünk a skót sziget világába. Az ott élő, sárkányeledelnek szánt gyerekek csoportjaiba, a wyvernek titkos, elrejtett otthonába. A gyerekekről egy picit A Legyek Ura című történet jutott eszembe, míg a wyvernekről az, hogy mennyire emberiek ahhoz képest, hogy sárkányok. Ha sárkányokkal kéne együtt élnem, biztosan őket választanám, mert klassz lenne egész életemben tudományokkal, művészetekkel foglalkozni velük közösen.
Már az első könyv végén éreztem, hogy a legütősebb csavar ebben a könyvben vissza lesz vonva, és nem tévedtem. Őszintén szólva, ahogy akkor, még most is kettős érzések vannak bennem ezzel kapcsolatban. Egyfelől kedvelem Atlas karakterét, másfelől egyedibb lett volna a történet, ha Williamson elég bátor véglegesíteni a halálát.
Amit kicsit sérelmeztem, hogy bár Viv a főszereplő, szinte végig csak sodródott az eseményekkel. Nem mondtak el neki semmit, fontos dolgokat titkoltak el előle, eszközként használták, és igen, erre volt logikus ok (még ha erkölcsileg nem is feltétlenül értek egyet vele), de lényegében Viv olyan volt, mint egy bábu. Egyszerűen csak próbálta túlélni a dolgokat teljesen tudatlanul. Jobban szeretem az aktív, cselekvő női karaktereket, akik legalább viszonylag a saját sorsuk urai.
Újra Atlasra sandítok, de épp körmöl valamit.– Ha nincs semmi dolgod – veti oda, de rám se néz –, átolvasnád a bolgorit csata gyenge pontjairól szóló jegyzeteimet? Van egy bekezdés a családi kötelékekről, amit nem ártana kijavítani.Felizzik bennem az unalom és haszontalanság érzése, majd lassan lángra kap.– Nem vagyok a rohadt titkárnőd – robban ki belőlem.
Már a történet egyharmadánál valahogy tudtam, hogy kiket fogunk elveszíteni (különböző módokon végleg vagy átmenetileg), nem tudom, hogyan, de egyszerűen megéreztem a cselekmény alakulásából és a hangulatból.
Viszont voltak olyan apróságok, csavarok, amik megleptek. Például Hollingsworth nagy titka, vagy hogy milyen B tervet szándékozott végrehajtani a győzelemért cserébe.
5-ből 4 pont.
Lezárás
A cselekmény nagyon pörgős volt a végén, de ennek megfelelően kicsit kaotikus is. Nem tudom, hogy bizonyos döntéseknek csak én nem értettem a logikáját, vagy valóban logikátlanok voltak, de akadtak számomra zavaros dolgok. Viszont így is kíváncsi vagyok a folytatásra, mert több karaktert is igazán megkedveltem, és érdekel, hogy mi lesz velük.
Szóval 5-ből 3,5 pont.
Hogy tetszett ez a könyv?
Cselekményesebb, izgalmasabb volt, mint az első rész, tetszett, hogy megint fontos szerepe volt a nyelveknek, a fordításnak, az ezekről való elmélkedésnek. Viv egy picit lehetett volna kevésbé bábkarakter, akit mások hazugságokkal, titkolózva irányítanak a háttérben, de talán a történet végére kinövi magát igazi cselekvő hőssé. Meglátjuk... Volt pár apróság, aminek nem igazán értettem a logikáját, de ez lehet, hogy az én hibám, ennek ellenére, nagyon érdekel a folytatás.
Szóval 5-ből 4 pont.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Mindenkinek, aki szereti a nyelvészetet és a sárkányokat.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:
Nyereményjáték:
A nyereményjáték során azt teszteljük, mennyire ismeritek az első részt! Válaszoljatok helyesen az igaz-hamis kérdésekre, hogy bekerülhessetek a virtuális kalapba a folytatásért!
(Figyelem! A sorsolóprogram észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kérdés a játékhoz:
Vivian önként csatlakozik a lázadókhoz, hogy háborút indítson a kormány ellen. Igaz vagy hamis?
Állomáslista:
07. 17. Kitablar
07. 19. Spirit Bliss Sárga könyves út
07. 21. Könyv és más
07. 23. Csak olvass!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése