~ Sárga könyves út ~

2020. augusztus 19., szerda

Philip K. Dick: Űrlottó – Blogturné




Az Agave Könyvek Kiadónak köszönhetően bepillanthatunk a távoli jövőbe, amelyben bárki a naprendszer vezetőjévé válhat egy űrlottó segítségével. Philip K. Dick 1955-ben megjelent regényéről három bloggerünk véleményét olvashatjátok el a turné során. Természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Miért választottam ezt a könyvet?


Mert szeretnék kicsit többet megtudni a sci-fi világáról. A régi nagyokról, az új tehetségekről egyaránt. Most egy régi nagy következett a sorban Philip K. Dick személyében az Űrlottó című könyvvel, amely 1955-ben jelent meg először, és a szerző első regénye volt.
 

Véleményem a könyvről

Az alapötlet érdekes. Milyen lehet egy olyan világban élni, amelyet a sors irányít? Egy lottó választja ki azt, ki lesz a naprendszer vezetője (a Kvízmester), legyen jó, gonosz, okos, ostoba, teljesen mindegy, ő lesz a világ ura a szerencsének köszönhetően. Vagyis lényegében az emberek életét a kiszámíthatatlanság, a véletlen és a káosz uralja, mert sosem tudhatják, hogy mikor és kit kapnak legfőbb vezetőként a nyakukba.

Izgalmas belegondolni, vajon hogyan lehet így fenntartani és működtetni nem is csak egyetlen bolygó társadalmát, hanem egy egész naprendszerét. Valamiféle kapitalizmus és hűbéri rendszer keveréke jellemzi a történet világát. A főszereplő, Benteley emiatt utálja a munkáját, és örül, hogy megszabadult attól a hűbéri köteléktől, ami a kizsákmányoló munkáltatójához kötötte. A Kvízmesternek akar dolgozni, hogy valami jót tehessen, és a népet szolgálja. De persze rá kell jönnie, hogy az új állása sem mentes az összeesküvésektől, önzéstől, embertelenségtől.

A régi Kvízmester anyagilag kifejezetten jó életet biztosít azoknak, akik őt szolgálják, ám ezért cserébe agymosott engedelmességet és önfeláldozó hűséget vár el. Ezért lehetséges, hogy amikor a lottósorsoláson leváltják, és el kell hagynia a korábbi székhelyét, sokan követik őt. A játéknak a hatalomért ugyanis nincsen vége. A régi Kvízmesternek törvényesen van egy éve arra, hogy egy orgyilkossal megölesse a riválisát, és visszaszerezze a hatalmát.

Szóval bár nálunk nem egy lottógép dönt arról, kik lehetnek a világ vezetői, annyira nem is különbözik a mi világunk a könyvbelitől. A hatalmasok itt is, ott is gond nélkül felhasználják, és ha úgy látja kedvük, eltapossák a kisembereket. Kicsit szomorú volt belegondolni, hogy lényegében semmivel nem jobb és biztonságosabb az életünk, mint egy olyan világbeli emberiségé, akiknek egy lottógép választ vezetőt.

A fülszöveg kicsit megtévesztett. Az alapján azt hittem, hogy a régi Játékmester jó vezető volt, és egy rossz ember, egy szektavezér váltja őt, de ez nem így van. Bár nem világosak számomra az új, szektás Játékmester céljai és motivációi, őt mégis jobb embernek találtam, mint a régi Játékmestert. Az új Játékmester valami titokzatos bolygó után kutat, de sajnos az nem derül ki a történetből, hogy miért is olyan fontos az a bolygó, és miért kellett Játékmesterré válnia ahhoz, hogy a szektatagok elinduljanak megkeresni. Szóval ez egy eléggé homályos szál maradt a számomra. Erről szívesen olvastam volna egy kicsit többet, mert így kissé feleslegesnek éreztem ezt a szálat.

Ami a regény igazi erőssége, az az akciószál. A régi Kvízmester csellel akarja kiiktatni az ellenfelét úgy, hogy átveri a telepata testőrséget. Igazán izgalmas volt az ötlet, amit kitalált, és érdekelt, hogy vajon a telepaták képesek lesznek-e megállítani az orgyilkost, vagy az eléri a célját. A történet lényegében ezen a szálon fut majdnem végig, a legfontosabb kérdés, hogy az új vagy a régi Játékmester győz-e végül. Mivel nekem az új szimpatikusabb volt minden hibája ellenére, emiatt én azért drukkoltam, hogy az orgyilkos bukjon el. És persze azt reméltem, hogy ebben végül Benteley segít majd.
 

Hogy tetszett a könyv?

Az akciószálat izgalmasnak találtam, de volt némi hiányérzetem olvasás közben. Szívesen megtudtam volna még néhány részletet arról, hogyan is él a kisember egy ilyen kapitalista-hűbéri rendszerben, ahogyan arról is, hogy miért is annyira érdekes az a bolygó, amit az új Játékmester és az emberei annyira keresnek.

Szóval összességében TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik kedvelik a régimódi sci-fiket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT
 

Nyereményjáték:

Ez alkalommal híres sci-fi írókat keresünk. Minden állomáson találhattok egy rövid leírást, ki kell találnotok, hogy mely íróról szólnak, és a nevét beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)


Leírás a játékhoz:

Orosz származású amerikai író és biokémikus. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Legismertebb műve az Alapítvány-trilógia.
 

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

Blogturné Klub

08. 19. Spirit Bliss Sárga könyves út

08. 21. Nem félünk a könyvektől

08. 23. Flora the Sweaterist

 

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése