Az Agave Könyvek gondozásában megjelent Tade Thompson sötét, paranormális sorozatának zárókötete, a Molly Southbourne öröksége, melyben újabb komor és véres fordulatokat vesz hőseink sorsa. Tartsatok három bloggerünkkel, tudjátok meg ti is, hogyan ér véget a történet, és játsszatok a kiadó által felajánlott nyereménypéldányért!
Miért választottam ezt a könyvet?
Ez egy nagyon-nagyon furcsa, ám egyben nagyon-nagyon egyedi történet. Különbözik minden paranormális horrorsztoritól, amit valaha olvastam, és én szeretem, amikor valami más, újszerű.
Véleményem a könyvről
Molly rájött, hogy a mollyk nem feltétlenül az ellenségei, csak rajta múlik, hogy képesek-e családként együttműködni egymással. Néhány másolatával új életet kezd, távol a kémek világától, Tamarától és a tamaráktól. Ám tiszta lappal kezdeni nem annyira egyszerű. Nehéz megbocsátaniuk és feldolgozniuk a mollyknak azt, hogy az eredeti és a helyét átvevő Molly éveken át irtotta őket, és megjelenik néhány új molly is, akik vérszomjasabbak a többieknél. Amikor ezek a mollyk elkezdenek ártatlan emberek gyilkolni, Molly és a családja élete ismét veszélybe kerül.
Először is, bár ez a rész is elég vékonyka, mégis nagyon tartalmas. Tényleg egyedi a sztori és a történetvezetés is, épp ezért fogalmam sem volt róla, hogy mire számíthatok. Pedig általában képes vagyok előre kitalálni legalább nagyjából, hogy mi történik majd egy regényben, de itt szinte minden teljes meglepetés volt.
Tetszett, hogy Molly képes volt a változásra, jellemfejlődésre. Tetszett, hogy gyilkológépből egy család vezetőjévé vált. Nem tudom, miért, de megszerettem Mollyt és a mollykat, főképp Moyát. Ő az, akinek megégett a fél arca és fogságban tartották egy ideig, ezért elég félénk, és rengeteg traumát hordoz magában. Talán azért kedveltem meg őt a leginkább, mert szívem szerint agyonölelgettem volna, hogy megtapasztalhassa a szeretetet és gondoskodást is, ne csak a fájdalmat és gonoszságot.
A szobában Molina hangja hallatszik.– Képtelen vagyok ránézni anélkül, hogy ne érezzek a lényem legmélyéből előtörő dühöt. Próbálkoztam, hogy ne így legyen. Tudom, hogy mit tett értem. – Mollyhoz fordul. – Tudom, hogy mit tettél értem, és szeretlek. De az arcod a halál arca.– Ugyanolyan az arcunk – feleli Molly.– Mit gondszol, miért nincsenek tükrök a szobámban?
Tamarát is bírtam, bár vele kapcsolatban sokáig nem tudtam eldönteni, hogy most melyik oldalon is áll. Az ő esetében a tamarák nem voltak annyira egyediek, hogy megkedvelhessem őket, de ő másképp is állt a másolataihoz. Míg Molly inkább testvérként kezelte a mollykat, addig Tamara egyfajta egységes entitásnak vélte önmagát és a tamarákat.
Felbukkant egy régi szereplő is, ami eléggé meglepett, de nem spoilerezem le, hogy kiről is van szó. Annyi biztos, hogy ő is érdekes karakter, bár nem feltétlenül a szó pozitív értelmében.
Kíváncsi voltam, hogy a vad mollyk miért ölnek ártatlanokat, és mi a céljuk, de ezzel kapcsolatban nem kaptam túl sok infót. Azt értettem, hogy Molly vonzza őket, mint egy mágnes, de az ártatlanok gyilkolásának nem igazán láttam okát.
A múltba is visszapillanthattunk. Kiderült, hogy Molly anyja fiatalon hogyan került a kísérleti programba, aminek többek között a mollyk voltak a következményei. Kiderült, miként talált rá élete szerelmére, hogyan vált anyává, és miket tett, hogy megvédje az eredeti Mollyt. Mondhatnám, hogy sajnálom őt, de lényegében az ő hibája volt, hogy belekeveredett a dolgokba, és az ő döntése volt, hogy gyilkosnak neveli a lányát, és legyilkolja-legyilkoltatja a mollykat. Arra, hogy nincs mentség a tetteire, Tamara anyja a bizonyíték, aki ugyanazon ment át, mint Molly anyja, mégis szeretetre és szeretettel nevelte a lányát és nem bántotta a tamarákat.
Amikor a történet végén összeértek a szálak, kíváncsi voltam, mi lesz az egész vége. Nekem egy kicsit gyors volt a lezárás, ennél több bonyodalomra, harcra, csavarra számítottam, de lényegében azzal, ami történt, elégedett voltam. Csak én még elhúztam volna egy kicsit az eseményeket valahogyan.
Elvileg ez a sorozat zárókötete, bár én nem bánnám, ha lenne még folytatás, mert tényleg annyira egyedi a sztori, hogy szerintem van benne még potenciál.
Hogy tetszett a történet?
Tetszett az a jellemfejlődés, amit Molly és a mollyk mutattak. Moya nagyon a szívemhez nőtt, de a többi mollyt is megkedveltem. Az alapsztori kíváncsivá tett, főképp, amikor rájöttem, hogy egy olyan régi szereplő is becsatlakozott a cselekménybe, akire nem számítottam. A történet vége egy kicsit gyors volt számomra, de alapvetően elégedett vagyok a sztori lezárásával.
Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Mindenkinek, aki szereti a furcsa, de érdekes és egyedi történeteket.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
Nyereményjáték:
Mivel Molly története szorosan kapcsolódik a vérhez, mostani nyereményjátékunk is a vér körül forog. Minden állomáson találtok egy-egy kérdést, a ti feladatotok pedig, hogy a helyes választ beírjátok a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kérdés a játékhoz:
Hogy nevezik a vér festékanyagát?
Állomáslista:
05.22. Spirit Bliss Sárga könyves út
05.24. Könyv és más
05.26. Booktastic Boglinc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése