Mostani turnénk során a gyermekeink érzelmi fejlődésére fókuszálunk, amelyhez 4 csodálatos könyvet szeretnénk bemutatni nektek a Kulcslyuk Kiadó jóvoltából. Szó lesz testvérféltékenységről (pszichológiai útmutatóval), az érzelemszabályozásról és az érzelmi intelligencia fejlesztéséről. Tarts velünk a turné során, és ha a szerencse melléd szegődik, megnyerheted az általad választott könyv egy példányát.
Deliága Éva–Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk a testvérféltékenységgel?
Miért választottam ezt a könyvet?
Őszinte vallomás következik: egész életemben baromi féltékeny voltam a húgomra. Nem a játékaira, az általa elért dolgokra, a pénzére vagy ilyesmikre, hanem anya figyelmére. A húgom sokkal-sokkal problémásabb gyerek volt, és felnőttként is problémásabb, mint amilyen én voltam és vagyok, és ezért anya mindig több időt és figyelmet fordított rá, mint rám. Az eszemmel ezt teljesen megértem (én simán megcsináltam egyedül a leckémet, nem kellett segítenie benne, a húgomnak muszáj volt, én boldogultam az életben, a húgomnak a mai napig kell a támasz), ennek ellenére lelkileg szükségem lett volna nekem is egy kicsit több figyelemre. De anya három műszakban gürcölt, egyedül nevelt minket, szóval az is csoda, hogy a húgomra volt ennyi ideje és energiája. Én a helyében végkimerülésben meghaltam volna néhány hónap alatt. Szóval ésszel megértem az egészet, de az érzéseimet nem tudom irányítani, így igen, mindig is féltékeny volna a húgomra, gyerekként jobban, felnőttként már kicsit kevésbé, és jobban is kezelem a dolgot. És ez teljesen független attól, hogy szeretem anyát és a húgomat is.
Szóval kíváncsi voltam, mit mond ez a könyv a testvérféltékenységről, esetleg van-e benne valami, ami segíthet még inkább feldolgozni ezeket az érzéseket annak ellenére, hogy már rég nem vagyok kisgyerek.
Külcsín és kivitelezés
Egy kemény borítós könyvről van szó, belül picit vastagabb lapokkal. Két részből áll a tartalma, és nagyon tetszik, hogy a két rész oldalainak a színe eltér egymástól. A könyv első fele fehér papírra van nyomtatva, a második fele szürkés-barnás-zöldes papírra, így azonnal tudja az ember, hogy hol végződik az első rész, és hol kezdődik a második, és nem kell keresgélnie.
A borítón a könyvben lévő mese karakterei szerepelnek, egy manó, egy oroszlán, egy zebra, egy nyuszi és egy sárkány. A figurák nagyon aranyosak, Várkonyi Mária rajzai mind a borítón, mind a könyv belső oldalain igazán igényesek, szerethetőek és minőségiek. Nagyon tetszik a stílusa, és a meséhez is tökéletesen illett.
A könyv első fele a felnőtteknek szól, így itt kisebb a betűtípus, több a szöveg, míg a második fele a gyerekekhez, így itt nagyobb betűket és kevesebb szöveget kaptunk. Szóval figyelembe vették a tördelésnél és a szövegalkotásnál is, hogy az adott rész kikhez is szól, és az adott olvasói csoportnak mik az igényei.
5-ből 5 pont.
Alapötlet
Szerintem, ahol testvérek vannak, ott van valamennyi rivalizálás, féltékenység. Aki azt mondja, hogy sosem volt féltékeny a tesójára, az vagy füllent még magának is, vagy a világ legjobb testvére. Még az egymást szerető, egymáshoz közel álló testvérek között is létezik ilyesmi. Úgyhogy ez minden olyan családban aktuális könyv lehet, ahol egynél több gyerek született.
Jó ötlet volt a könyvet két részre bontani, és mind a felnőtteknek segítséget nyújtani, hogyan kezelhetik a testvérek közötti problémákat, mind a gyerekeknek segítséget nyújtani, hogy megértsék, amit éreznek az normális, és megtanulják kezelni, feldolgozni.
5-ből 5 pont.
Tartalom
A könyv első felében egy pszichológiai összefoglalót kapnak a felnőtt olvasók. Ebből megtudhatják, hogy a testvérféltékenység teljesen normális dolog. A szöveg segít átgondolni, hogy az új gyerek vállalása előtt milyen kérdéseket kell tisztázni önmagunkban, és azt is, hogyan készüljünk fel a kistesó érkezésére.
Tetszett, hogy a szöveg példákkal magyaráz, ahogyan az is, hogy minden lényeges témára kitér. Nemcsak arra, hogy milyen legyen az első találkozás a két testvér között, hanem arra is, hogy a kistesó születésekor a nagyobb gyereket hogyan lehet felkészíteni arra, hogy egy kis ideig távol kell lennie az anyukájától. De szó esik a rokonlátogatásról is, és arról, milyen érzések ébredhetnek a nagyobb testvérben.
A kötetben konkrét családok történeteit is elmeséli Deliága Éva, aki egyébként integratív gyermekterapeuta. Ezt azért találom jó ötletnek, mert a konkrét esetek által sokkal jobban meg lehet érteni a problémákat, a gyerekek érzéseit, a szülők kétségeit és gondjait.
Korosztályra lebontva megtudhatjuk, hogy mik a testvérféltékenység tünetei, és azt is, hogyan lehet megelőzni, vagy ha azt nem sikerült, akkor kezelni. A szülők konkrét tanácsokat kapnak arra nézve, hogy milyen módszerekkel segíthetnek, de arra is, hogy mit ne tegyenek semmiképpen.
Tetszett, hogy előkerült, hogy nemcsak a nagyobb gyerek lehet féltékeny a kisebbre, hanem a kisebb is a nagyobbra. Biztos vagyok benne, hogy a húgom is sokszor érzett féltékenységet irántam, csak ő valószínűleg azért, mert jobban boldogulok, kevesebb segítségre volt és van szükségem, önállóbb vagyok, és hasonlók. Szóval vicces módon én azt irigylem tőle, ami miatt nehezebb az élete, ő pedig azt irigyli tőlem, ami miatt kevesebb figyelmet kaptam és kapok anyától. Totál logikátlannak tűnik, de így van.
Az is tetszett, hogy kitér a könyv a különleges esetekre, például, amikor krónikus beteg gyerek él a családban, vagy féltestvérekről van szó, mozaikcsaládról, esetleg meg nem született, elvesztett testvérről vagy szélsőséges testvéri dinamikáról (durva verekedések, bántalmazás).
Végül megismerhetünk néhány tévhitet a testvérféltékenységgel kapcsolatban. Például, hogy ha gyerekként civakodnak a tesók, akkor felnőttként sem lesznek jóban.
A kötet második fele a gyerekekhez szól Lovász Hajnalka meséje által, ami a Figurancs-mesék címet kapta. A mese természetesen a testvérféltékenységről szól, csak épp nem embergyerekek, hanem élő plüssállatkák és varázslények által.
A mesélő a bölcs, öreg zukmukfukk manó, X úr, aki a Szépművészeti Múzeumban él a családjával, Zokorlánnal, az oroszlánnal, Csíkfalóval, a zebrával és Tűzhányóval, a sárkánnyal. Csíkfaló már régóta nagyon vágyakozik egy kistestvér után, és amikor ajándékba kap egyet a múzeum volt, mostanra nyugdíjba vonult teremőrétől és az unokájától, először nagyon örül. Konyuli, az apró nyuszi nagyon aranyos, csak épp nagyon félénk és picike. Így Csíkfaló az első öröme után rájön, hogy egyelőre nem nagyon tud mit kezdeni vele, nem tudja semmire megtanítani, nem tudnak együtt játszani, és hát, csalódik. Még az is megfordul a fejében, hogy vissza kéne vinni az új testvérkéjét.
A mese más egyéb testvérproblémákra is kitér a különböző fejezetekben. Konkrétan előkerül a féltékenység, amikor a másiktól még a helyet is sajnálod, és megpróbálod kifúrni, de az is, hogyan próbálja a nagyobb tesó felhívni a figyelmet magára azzal, hogy ugyanolyan tehetetlennek tettei magát, mint a kistestója. Olvashatunk az állandó egymással versengésről, és arról is, mit lehet tenni, ha az egyik testvér agresszívvá válik.
A klassz az volt a mesékben, hogy nemcsak a problémákat vázolták fel, hanem X úrnak köszönhetően olyan megoldásokat is kaptunk mind mi, felnőtt olvasók, mind a gyerkőcök, amik a valóságban is segíthetnek megoldani egy-egy hasonló helyzetet.
A kedvenc részem egyébként az volt a meséből, amikor Konyuli, lévén, még picike, nem tudott egyedül lemenni a lépcsőn, ezért X úr kézen fogva le akarta vezetni, mire Zokorlán is úgy tett, mintha nem tudna lépcsőzni (holott korábban nap mint nap megtette ezt egyedül is), csak hogy ő is segítséget, és ezáltal figyelmet kaphasson. Ez a rész azért tetszett, mert hasonlót én is eljátszottam gyerekkoromban. Volt, amikor úgy tettem, mintha nem érteném a házimat, pedig tök könnyű volt, csak azért, hogy anya odajöjjön hozzám, és elmagyarázza nekem is, és ezáltal egy kicsit több időt töltsön velem. Szóval igen, teljesen megértettem Zokorlánt.
A mese nagyon tetszett, nagyon aranyos volt, a karakterek imádnivalóak, főképp Konyuli, aki tényleg olyan volt, mint egy pici gyerek. És úgy vélem, hogy valóban rengeteg tanulság volt a történetben mind a felnőtt, mind a gyerek olvasók számára. Nem mellesleg, sok mindent alátámasztott, megmagyarázott a mese, amiről a könyv első felében olvashattunk pszichológiai szemszögből.
Szóval 5-ből 5 pont.
Hogy tetszett ez a könyv?
Az első fele nagyon részletes, mindenre kitér, ami a témával kapcsolatban fontos lehet. Érthetőek a magyarázatok, tetszik, hogy valós példákat is kapunk, és az is, hogy különböző megoldási módszereket ad a kezünkbe a szerző. A könyv második felében pedig imádtam a mesét, mert felnőttként is élvezni tudtam. Aranyosak voltak benne a karakterek, aranyos volt a történet, és tele volt rengeteg tanulsággal a könyv témáját illetően.
Szóval 5-ből 5 pont.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Lényegében mindenkinek, akit valamilyen módon (akár szülőként, akár testvérként) érint a testvérféltékenység kortól teljesen függetlenül.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:
Nyereményjáték:
Mostani játékunk során híres, mondhatni klasszikus mesékből idézünk Nektek. A ti feladatotok kitalálni mi a mese címe, és beírni a helyes megfejtést a Tally megfelelő sorába.
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Idézet a játékhoz:
„Talán a legnagyobb kockázat, amit valaha is vállalhatsz, hogy olyannak látnak téged, amilyen valójában vagy.”
Állomáslista:
12. 19. Spirit Bliss Sárga könyves út /Mit kezdjünk a testvérféltékenységgel?/
12. 21. Spirit Bliss Sárga könyves út – interjú Barcs Krisztával
12. 23. Spirit Bliss Sárga könyves út – interjú Szegleti Gabriellával
12. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út – interjú Deliága Évával
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése