A Manó Könyveknek köszönhetően megérkezett hozzánk is Adam Kay új kötete Dexterről, a 10 éves doktorról. Az aranyos-humoros történetről ezúttal két bloggerünk mondja majd el a véleményét, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt belőle.
Miért választottam ezt a könyvet?
Szeretem a humoros meséket, amikhez klassz illusztrációk vannak, és úgy véltem, hogy ez ilyen lesz majd.
Külcsín és kivitelezés
A kötet puha borítós, kicsit nagyobb méretű, mint az átlagkönyvek, a papírja jó minőségű, és annak ellenére, hogy elég vastag, gond nélkül lehetett az ágyban kényelmesen olvasni vagy egy buszút alatt elővenni, mert nem tűnt sérülékenynek.
A borítója kék-fekete színvilágú, ami passzol az orvosi környezethez, amiben a mese is játszódik nagyrészt. Az illusztráción Dexter látható orvosi köpenyben és sztetoszkóppal, valamint egy jégkrémmel a kezében, a háttérben egy gyerekosztályi kórterem egy csomó játékkal, valamint az ellensége, dr. Drake. A rajz nagyon cuki és vicces, tökéletesen passzol a történethez. Ahogyan a belső illusztrációk is, amik szintén humorosak és klasszak.
Szóval nekem 5-ből 5 pont.
Alapötlet
Elég bizarr alapötlet, hogy egy 10 éves kisfiú annyira zseniális legyen, hogy elvégzi az orvosi egyetemet, és orvosként praktizálhat, de mesékben találkoztunk már kémgyerekekkel, tudósgyerekekkel és hasonlókkal, szóval egy fiataloknak való történetben simán elmegy. És hát, viccesen, aranyosan lett kivitelezve a sztori és Dexter karaktere is, az író stílusa pedig nagyon szórakoztató, szóval nekem bejött.
5-ből 5 pont.
Cselekmény és karakterek
A történet Dexter életét mutatja be a születése pillanatától kezdve egészen tízéves koráig. Dexter a kezdtektől különleges gyerek, ahogy megszületett, azonnal tudott beszélni, falta a könyveket, olyan információkat jegyzett meg, amiket egy felnőtt sem tud. Gyorsan kijárta az iskolát, leérettségizett, és 10 éves korára elvégezte az orvosi egyetemet is. Ám hiába a nagy tudás, a kórházban, ahová felveszik dolgozni, a kollégája, dr. Drake kinézi őt, mert csak egy gyerek. Dexter bizonyítani próbál, de nehéz megküzdenie a rosszindulattal, és még a régi iskolájában is kitör egy furcsa járvány, ami csak és kizárólag a tanárokat sújtja.
A történet három erőssége, hogy vicces, aranyosak benne a gyerek karakterek, és az illusztrációk nagyon jól sikerültek. Vagyis kifejezetten szórakoztató olvasni a történetet, és közben nézegetni a képeket. Ami meglepett, hogy ez valóban egy rendes regény, sok szöveggel, ami nyelvileg sincs leegyszerűsítve. Igazából én egy sok képet, kevés szöveget tartalmazó, kisebbeknek szánt nyelvezettel rendelkező kötetre számítottam, és nagyon pozitív meglepetés volt számomra, hogy egy felnőttek számára is teljes értékűen élvezhető könyvet kaptam.
Dexter az első pillanattól kedvelhető kis karakter volt. Az előfeltevéseimet ő is megcáfolta, mert a korábbi zsenigyerekekről szóló mesék alapján azt hittem, hogy majd egy bunkó, magának való, de nagyon okos gyereket kapunk, ám Dexter kedves, segítőkész, és nagyon vágyik barátok után is, nem akar egyedül lenni. Csak hát, okosabb a társainál és sok felnőttnél is, így nehezen illeszkedik be.
A történetet én három részre osztanám. Az elsőben Dexter kisgyerekkoráról olvashatunk, ami esetében részben egybeesett az iskoláskorával is. Az iskolában játszódó jeleneteknél drukkoltam neki, hogy sikerüljön barátokat szereznie, megtalálja a helyét, és bosszantott, amikor az iskola bullyjának a célkeresztjébe került. Örültem, amikor Dexter összebarátkozott Rupival és Ottóval. Ők is igazán szerethető, vicces és kedves karakterek.
A második részben Dexterből orvos lesz, és elkezd a helyi kórházban dolgozni. Az ember azt gondolná, hogy kikerülve az iskolából egy munkakörnyezetbe, már képesek a felnőttek felnőttként viselkedni, de sajnos vannak olyanok, akik nem tudják kinőni a sértett, gonoszkodó gyerek szintjét. Mint például dr. Drake. Sajnáltam Dextert, amiért a kórházban ugyanúgy bullyingolják, mint anno az iskolában, és reméltem, hogy valahogy majd visszavág dr. Drake-nek. Érdekesek voltak az orvosi esetei, jókat mosolyogtam a humoros helyzeteken.
A harmadik részben Dexternek rá kell jönnie, hogy mi a baja a volt iskolája tanárainak, máskülönben az álmának, hogy orvosként dolgozhat, vége. Más esetekben a hasmenéses és egyéb testnedves poénokat elég primitívnek szoktam tartani, de valahogy ebben a mesében úgy éreztem, hogy nincs semmi gond ezekkel. Talán, mert valóban sikerült humorosan leírni az adott helyzeteket. Nagyon kíváncsi voltam egyébként, hogy mi történt a tanárokkal, Dexter szó szerint egy kis nyomozást folytatott le, hogy ezt kiderítse, ami nagyon érdekes volt. Kicsit olyan, mintha egy orvosi sorozatból hirtelen átléptünk volna egy nyomozós sorozatba.
Tetszett, hogy annak ellenére, hogy Dexter egy zseni, a karakterét mégis meghagyták gyereknek. Ha valami baja volt, sírva fakadt, ha bajban volt, az anyukáját hívta, szóval nem azt éreztem, hogy egy kis méretű felnőtt, hanem tényleg azt, hogy egy kiemelkedően okos gyerek. A barátaival is olyasmiket csináltak, amiket gyerekek szoktak, és az egymás iránti elkötelezettségük is olyan erős volt, amilyen általában a gyerekbarátságokban szokott lenni.
Viccesek voltak Dexter kis megjegyzései, amiket a fejezetekben hagyott úgy megfogalmazva, mintha Kayjel mint az életrajzírójával beszélgetne. Ezeket jó ötlet volt betenni, mert adtak egy kis pluszt a történethez és Dexter személyiségéhez, valamint olyan tudományos információkat közvetítettek nekünk, olvasóknak, amik egész érdekesek voltak.
Dr. Drake, a történet főgonosza Dexterrel ellentétben felnőtt létére elég gyerekes volt. Sértődékeny, beképzelt, gonoszkodó. Kíváncsi voltam, hogy a végére változtat-e a hozzáállásán valami esemény hatására, vagy megmarad ezen a szinten. És arra is, hogy neki vagy az unokaöccsének van-e bármi köze a tanárok betegségéhez.
5-ből 5 pont.
Lezárás
A nyomozás végeredménye teljesen logikus volt, bár elég gusztustalan. Ennek ellenére jól szórakoztam rajta. Az utolsó fejezetben található levél pedig jó kis függővéget hagyott számunkra. Emiatt, és mert jól szórakoztam olvasás közben, nagyon várom Dexter kalandjainak a folytatását.
5-ből 5 pont.
Hogy tetszett ez a könyv?
Humoros, aranyos és szórakoztató történet volt, amit felnőttként legalább annyira tudtam élvezni, amennyire egy gyerek is élvezheti ezt a könyvet. Megszerettem Dextert és a barátait, érdekes volt a nyomozásuk a titokzatos járvány okozója után, és az illusztrációk is nagyon tetszettek.
Szóval 5-ből 5 pont.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Lényegében minden felnőttnek és gyereknek, aki szeretne egy vicces és cuki sztorival lazítani egy kicsit.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:
Nyereményjáték:
Ezúttal olyan filmek címét kell kitalálnotok a leírás alapján, amelyeknek a főszereplője egy kis zseni. Írjátok be a film magyar címét a Tally megfelelő helyére.
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Leírás a játékhoz:
Billy egy kemény bányászcsalád gyermeke, akit a férfias életre nevelnek. Egy nap azonban lát egy balett órát, és szívét azonnal elönti a szépség iránti áhítat. Titokban balett órára kezd járni, miközben apja és bátyja a közeli bányászsztrájkban vesznek részt. Csak idő kérdése azonban, hogy az ügy kipattanjon, és akkor a tehetséges Billy táncról szőtt álmai talán örökre szertefoszlanak.
Állomáslista:
06. 13. Könyv és más
06. 15. Spirit Bliss Sárga könyves út
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése