Nem tudom, ki hogy van ezzel, de én azokat a könyveket is tudom szeretni, amelyeknek utálom a főszereplőjét. Ha a történet jó, érdekes, izgalmas, akkor félre tudom tenni az érzéseimet, és igazán élvezem az olvasást. Összeszedtem nektek, hogy mely könyvek azok, amelyeket szeretek, de a főszereplőiktől égnek áll a hajam:
1. Tracy Chevalier: Hulló angyalok A történet két család, Waterhouse-ék és Colemanék életét mutatja be, ugyanakkor érdekes képet fest a szüfrazsett mozgalomról és az adott korról. Mrs. Coleman, bár főszereplő, már a könyv első oldalától kezdve ellenszenvet ébresztett bennem. A férje rendes ember, van egy gyermekük, lényegében nyugodt, békés család és szeretet veszi körül. Ami persze nem mindenkinek elég a boldogsághoz. Mrs. Coleman belép a szüfrazsett mozgalomba, és olyannyira komolyan veszi, hogy kockáztatja a saját és a szomszéd család gyermekének életét, ez pedig szörnyű tragédiához vezet.
Tetszett a könyvben, hogy míg más történetek vagy csak pozitív, vagy csak negatív módon írják le a szüfrazsett mozgalmat, addig ez a könyv pártatlan. Bemutatja a mozgalom előnyeit és hátrányait is.
Viszont utáltam Mrs. Colemant, mert számomra túl szabados életvitelű, nem értékeli a családját, és gyerekeket sodor veszélybe. Hálás vagyok a szüfrazsetteknek, amiért hatalmas áldozatokat hoztak, hogy az én generációm már viszonylag szabad legyen, ám úgy gondolom, egy gyermek életét semmiért sem lenne szabad kockáztatni!
2. Jay Asher: Tizenhárom okom volt…
Hannah Baker öngyilkos lett. Hogy miért, azt senki sem tudja. Egészen addig, míg iskolatársa, Clay Jensen nem kap egy csomagot a halott lánytól. A csomagban 13 kazetta van, melyen Hannah elmeséli, hogyan jutott el a szörnyű végig.
A történet alapja nagyon érdekes, a kazetták ötlete igazán egyedi. Tetszett, ahogyan a kazettáknak köszönhetően egyre többet és többet tudunk meg az eseményekről.
Hannah viszont már kezdetektől irritált, és ez sajnos, a könyv végéig nem változott meg. Mivel én is átéltem némi iskolai bántalmazást, pontosan tudom, milyen is ez, mégsem tudtam együtt érezni Hannah-val. Mert szerintem, ő nem áldozat, neki csak szimplán nagyon nem stimmel valami a fejében. Az okok, amiket felsorol vagy semmiségek, ami miatt értelmes ember nem akarna meghalni, vagy olyasmik, amikben Hannah nem áldozat volt, hanem bűntárs.
Hannah Baker öngyilkos lett. Hogy miért, azt senki sem tudja. Egészen addig, míg iskolatársa, Clay Jensen nem kap egy csomagot a halott lánytól. A csomagban 13 kazetta van, melyen Hannah elmeséli, hogyan jutott el a szörnyű végig.
A történet alapja nagyon érdekes, a kazetták ötlete igazán egyedi. Tetszett, ahogyan a kazettáknak köszönhetően egyre többet és többet tudunk meg az eseményekről.
Hannah viszont már kezdetektől irritált, és ez sajnos, a könyv végéig nem változott meg. Mivel én is átéltem némi iskolai bántalmazást, pontosan tudom, milyen is ez, mégsem tudtam együtt érezni Hannah-val. Mert szerintem, ő nem áldozat, neki csak szimplán nagyon nem stimmel valami a fejében. Az okok, amiket felsorol vagy semmiségek, ami miatt értelmes ember nem akarna meghalni, vagy olyasmik, amikben Hannah nem áldozat volt, hanem bűntárs.
3. Jack Kerouac: Úton – Az eredeti tekercs
A történet egy fiatal íróról szól, aki megismerkedik egy bajkeverővel, és végigkalandoznak együtt néhány évet.
Nagyon tetszett a szabadságérzés, ami szinte áradt minden mondatból. Az embernek kedve támadt tőle csak úgy nekivágni a nagyvilágnak lerázva magáról mindenféle felelősséget, gondot. Odavoltam azért, ahogyan a történet visszaadta annak a kornak a hangulatát.
A főszereplő és haverja életvitelével mégsem értettem együtt teljesen. A szabadság tényleg klassz dolog, bejárni az országot megint csak izgalmas lehet, de a drogok, alkohol, szex mindenhol mindenkivel nem az én világom, és nem kedvelem azokat az embereket, akik összekeverik a szabadságot a szabadossággal.
A történet egy fiatal íróról szól, aki megismerkedik egy bajkeverővel, és végigkalandoznak együtt néhány évet.
Nagyon tetszett a szabadságérzés, ami szinte áradt minden mondatból. Az embernek kedve támadt tőle csak úgy nekivágni a nagyvilágnak lerázva magáról mindenféle felelősséget, gondot. Odavoltam azért, ahogyan a történet visszaadta annak a kornak a hangulatát.
A főszereplő és haverja életvitelével mégsem értettem együtt teljesen. A szabadság tényleg klassz dolog, bejárni az országot megint csak izgalmas lehet, de a drogok, alkohol, szex mindenhol mindenkivel nem az én világom, és nem kedvelem azokat az embereket, akik összekeverik a szabadságot a szabadossággal.
4. Guy de Maupassant: A Szépfiú
A történet egy elszegényedett, de jóképű férfi felkapaszkodás-története a ranglétrán. Hogy mi segít neki ebben? Főleg a nők kihasználása és egyéb csalások.
Tetszett a történet, mert megint csak jól visszaadta a kor hangulatát, és mert érdekelt, mi lesz a történet vége (még a film előtt olvastam). Valamint személyes élményeim is kötődnek kicsit hozzá, hiszen ott voltam két hétig a filmváltozat forgatásán.
Georges karaktere viszont unszimpatikus, még akkor is, ha a történet elején csak ösztönösen tesz rossz dolgokat, nem tudatosan. Egy férfi, aki lényegében csak selyemfiúként tud érvényesülni, nem is igazi férfi.
A történet egy elszegényedett, de jóképű férfi felkapaszkodás-története a ranglétrán. Hogy mi segít neki ebben? Főleg a nők kihasználása és egyéb csalások.
Tetszett a történet, mert megint csak jól visszaadta a kor hangulatát, és mert érdekelt, mi lesz a történet vége (még a film előtt olvastam). Valamint személyes élményeim is kötődnek kicsit hozzá, hiszen ott voltam két hétig a filmváltozat forgatásán.
Georges karaktere viszont unszimpatikus, még akkor is, ha a történet elején csak ösztönösen tesz rossz dolgokat, nem tudatosan. Egy férfi, aki lényegében csak selyemfiúként tud érvényesülni, nem is igazi férfi.
5. Èmile Zola: Germinal
Megrázó történet a szegények kizsákmányolásáról, megnyomorításáról, kilátástalanságáról egy bányásztelep életét bemutatva.
A történet társadalmi, pszichológiai, politikai szálai nagyon tetszettek, tökéletesen visszaadták mind a kor szellemét és hangulatát, mind a bányászélet, és egyben a szegényélet nehézségeit, reménytelenségét. A mai napig pont ugyanúgy működik a társadalom, ahogyan a könyvben, csak épp nem bányában dolgozik az emberek többsége. De a gazdagok érzéketlensége, vaksága, a szegények kihasználása, és az, hogy a szegény ember hiába lázad, úgysem érhet el semmit, teljesen ráillik a mi világunkra és korunkra is. A naturalista, érzékletes írásmód is tetszett, mikor a bányában voltak a karakterek, nehezebben vettem a levegőt én is, mikor elindultak a sztrájkszegőkért, görcsbe rándult a gyomrom. Érzelmileg nagyon hatásosan ír Zola.
Igaz, kérdéses, hogy ki itt a főszereplő, de mivel Étienne a főszál cselekményének kirobbantója, irányítója, így biztosan ő az egyik. Az elején még kedveltem, aztán, ahogy a lázadás vezére lett, és elszállt magától kissé, ki is ábrándultam belőle.
Megrázó történet a szegények kizsákmányolásáról, megnyomorításáról, kilátástalanságáról egy bányásztelep életét bemutatva.
A történet társadalmi, pszichológiai, politikai szálai nagyon tetszettek, tökéletesen visszaadták mind a kor szellemét és hangulatát, mind a bányászélet, és egyben a szegényélet nehézségeit, reménytelenségét. A mai napig pont ugyanúgy működik a társadalom, ahogyan a könyvben, csak épp nem bányában dolgozik az emberek többsége. De a gazdagok érzéketlensége, vaksága, a szegények kihasználása, és az, hogy a szegény ember hiába lázad, úgysem érhet el semmit, teljesen ráillik a mi világunkra és korunkra is. A naturalista, érzékletes írásmód is tetszett, mikor a bányában voltak a karakterek, nehezebben vettem a levegőt én is, mikor elindultak a sztrájkszegőkért, görcsbe rándult a gyomrom. Érzelmileg nagyon hatásosan ír Zola.
Igaz, kérdéses, hogy ki itt a főszereplő, de mivel Étienne a főszál cselekményének kirobbantója, irányítója, így biztosan ő az egyik. Az elején még kedveltem, aztán, ahogy a lázadás vezére lett, és elszállt magától kissé, ki is ábrándultam belőle.
6. Emily Brontë: Üvöltő szelek
Ez az a könyv, amit valaki vagy szeret, vagy utál attól függően, mennyire tudja feldolgozni, hogy nem egy megszokott romantikus regényt kell elvárnia a történettől. A történet lényegében arról szól, hogy egy új bérlő költözik a környékre, akinek elmesélik az ott élők múltját.
Tetszik Emily Brontë stílusa, ahogyan a testvéréé, Charlotte-é is. Az is tetszik, hogy itt tényleg nem a megszokott love sztoriról van szó, hanem szembesülünk a szerelem minden negatívumával. A féltékenységgel, bosszúval, gyűlölködéssel, egymás kínzásával stb. A való élet nem rózsaszín tündérmese, mint ahogyan a legtöbb romantikus történet leírja, a való élet ugyanúgy kínokkal van tele, mint ez a könyv. Ezért tetszik. És mert a karakterek pszichológiai szempontból nagyon érdekesek.
Viszont, bármennyire is érdekesek a karakterek pszichológiailag, bármennyire is tetszik a valósághoz sokkal közelebb álló szerelem-feldolgozás, mégsem tudok szimpatizálni a történet két főszereplőjével. Olyan tulajdonságaik vannak, amik bár emberiek, mégis taszítóak.
Ez az a könyv, amit valaki vagy szeret, vagy utál attól függően, mennyire tudja feldolgozni, hogy nem egy megszokott romantikus regényt kell elvárnia a történettől. A történet lényegében arról szól, hogy egy új bérlő költözik a környékre, akinek elmesélik az ott élők múltját.
Tetszik Emily Brontë stílusa, ahogyan a testvéréé, Charlotte-é is. Az is tetszik, hogy itt tényleg nem a megszokott love sztoriról van szó, hanem szembesülünk a szerelem minden negatívumával. A féltékenységgel, bosszúval, gyűlölködéssel, egymás kínzásával stb. A való élet nem rózsaszín tündérmese, mint ahogyan a legtöbb romantikus történet leírja, a való élet ugyanúgy kínokkal van tele, mint ez a könyv. Ezért tetszik. És mert a karakterek pszichológiai szempontból nagyon érdekesek.
Viszont, bármennyire is érdekesek a karakterek pszichológiailag, bármennyire is tetszik a valósághoz sokkal közelebb álló szerelem-feldolgozás, mégsem tudok szimpatizálni a történet két főszereplőjével. Olyan tulajdonságaik vannak, amik bár emberiek, mégis taszítóak.
Nektek van olyan olvasmányélményetek, amikor a történet maga tetszett, de a főszereplőt utáltátok?
Szia!
VálaszTörlésA Tizenhárom okom volttal kapcsolatban nagyon egyformán látjuk a dolgokat.
http://mayeremmalaura.blogspot.hu/2014/01/elemzes-jay-asher-tizenharom-okom-volt.html
Elolvastam, tényleg hasonlóan gondolkodunk a könyvről. :)
TörlésÖrülök, hogy akkor nem velem van a gond. A fiatalabb korosztály nagyja valószínűleg szereti a könyvet, és ha közéjük tartoznék, akkor talán én is. Viszont – mivel megéltem, láttam dolgokat – én így látom.
Törlés