Ide pakolgatom fel az írásaimat, firkálásaimat, novelláimat, gondolataimat, és minden egyebet, amihez hirtelen kedvem támad. :)




2014. július 26., szombat

Határok és komfortzóna


Zenkáék elindítottak egy bloggeres körtémát, melyet On Sainál láttam meg, és érdekesnek találtam. Engedélykérés után pedig én is írtam hozzá egy bejegyzést. 


A téma: A határok feszegetése az olvasásban, komfortzónából kilépés, új műfajok kipróbálása


Sok könyvmoly emberkét ismerek, és mostanság azt vettem észre, hogy sokan közülük nem nagyon merik átlépni a komfortzónájuk határát. Van, aki szinte csak ifjúságit olvas, olyan is, aki szinte csak erotikusat, de hallottam olyanról is, aki kizárólag sci-fit. Sosem értettem, hogyan bírják. Ha én egymás után akár csak három ugyanolyan stílusú, zsánerű könyvet olvasok, besokallok az adott zsánertől. Lehet, hogy úgy alapból tetszenek az adott könyvek, de akárcsak a csoki esetében, egy-két falat finom, egy-két táblától már kezd émelyegni az ember, ha pedig még ennél is többet eszik belőle, mind tudjuk, mi történik.

Szóval én majdhogynem mindenevő vagyok, mert úgy érzem, csak így tudom megadni a lelkemnek és szellememnek azt, amire valóban szüksége van mind az elégedettséghez, mind a fejlődéshez. Olvasok szépirodalmat, szórakoztató irodalmat, romantikust, krimit, sci-fit, fantasyt és még sok minden mást. Na, meg verset, novellát, drámát és regényt is.

Mindegyik másképp hat rám, mindegyik mást ad nekem, mindegyikben megtalálom a szépséget, még ha nem is szeretem mindegyiket egyformán. Van, amelyik ellazít, akad, amelyik rendesen megmozgatja az agyamat, és olyan is, amely mélyen elgondolkoztat. Hiszem, hogy erre mind szükségem van olvasóként.

És persze íróként is. Sok író van, aki csak egyfélét ír, ami egyáltalán nem baj, én viszont képtelen lennék erre. Egy idő után belefásulnék. Mindent ki akarok próbálni, mindent meg akarok tapasztalni, és ami a legfontosabb, kihívásokat akarok! Számomra ez adja az írás egyik igazi élvezetét, hogy nem biztosra játszom, hanem kockáztatok. Lehet, hogy nem megy majd mindegyik zsáner és stílus, lehet, hogy néha-néha elbukom, de egy próbát megérnek, hogy lássam, mire vagyok képes. És hogy frissen tartva az agyamat és fantáziámat, mindig megmozgassam valami újjal.

Persze én sem olvasok mindent. Be kell vallanom őszintén, régebben próbálkoztam a hard sci-fivel, de túl női agyam van hozzá, egyszerűen nem tudtam élvezni. Viszont megpróbáltam. És ez a lényeg. Hogy mindig merjünk új dolgokat kipróbálni, mert sosem tudhatjuk, lehet, hogy életünk egyik legjobb élményében lesz majd részünk. Még akkor is, ha előzőleg azt hittük, nagyon nem való nekünk az adott könyv. :) 


Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2 megjegyzés:

  1. Mint író... szóval nem vagyok író, csak néha írogatok, de én is azt érzem egyébként, hogy szeretnék irtó sok mindent kipróbálni. Néha zavarban is vagyok emiatt, hiszen olyan sokan megelégednek egyféle zsánerrel. Ha azt nézem, mit írok, és mit olvasok... Írásban sokkal bátrabb vagyok. Abban sokkal élvezetesebb a kísérletezgetés.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Néha én is zavarba jövök, főleg, mikor egy időben támad 5 alapötletem, és mindegyik más stílust és zsánert követelne magának. Na, olyankor összezavarodva próbálom kitalálni, hányfelé szakadjak. Aztán végül muszáj sorrendet felállítanom, de szép lassan mindegyik ötletemet szeretném megírni. Tényleg kell a kihívás. :)

      Törlés