Sport, szerelem és álmok, mindez a '80-as éves Magyarországának dermesztő világában. Greff Magdi debütáló regényéről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, és a turné végén egy szerencsés olvasó meg is nyerheti a könyv egy példányát.
Mindig érdekes egy elsőkönyves, magyar írótól olvasni, mert az ember kíváncsi egy új kolléga stílusára, így amikor megkérdezték tőlem, szeretnék-e Greff Magdi Húzós szerelem című könyvével turnézni, természetesen igent mondtam. Előzetesen nem sokat tudtam a regényről, csak annyit, hogy versenykajakosokról szól, úgyhogy előzetes elvárásoktól teljesen mentesen kezdtem bele.
A történet röviden egy Réka nevű lányról szól, aki az 1980-as években be szeretne kerülni az egyetemre, de valaki a háttérből úgy intézi a dolgokat, hogy elvegye tőle ezt a lehetőséget. Ahhoz, hogy mégis valóra válthassa az álmát, és megszerezze a sportösztöndíjat, meg kell nyernie egy külföldi kajakversenyt. Így hát, ő, néhány sporttársa, az edzőik és egy titokzatos férfi, Haibach Géza elindulnak Belgiumba, egy nemzetközi versenyre.
Akiktől távol áll a versenysport
Bevallom őszintén, engem teljesen hidegen hagy az összes versenysport. Soha nem nézek a tévében sem sporteseményeket, mert egyszerűen nem érdekel. Épp ezért kíváncsi voltam, hogy könyv formájában vajon le tud-e kötni ez a téma. És azt kell mondanom, hogy igen. Bár a történetben fontos szerepe van a belgiumi versenynek, és sok mindent megtudhatunk a kajakozásról is, a hangsúly mégis Réka megoldandó problémáján és a szerelmi háromszög szálon van. Vagyis olyanok számára is élvezhető ez a regény, akik olyanok, mint én, és nem nagyon érdekli őket a sport.
Nagyon jó ötlet volt, hogy egy csomó kajakozással kapcsolatos információt a kajakozásról mit sem tudó Géza kérdéseire adott válaszok által ismerhetünk meg mi is. Igaz, a kérdések egy kajakos számára ostobaságnak tűnnek, de egy kívülálló számára új információk. Ha ezeket az infókat Réka narrátori szövegében kapjuk meg, az túl szájbarágós lett volna, így viszont, mivel a kajakosok jókat derülnek és szörnyülködnek Géza tudatlanságán, humoros helyzetekben jutunk hozzájuk, cseppet sem unalmas módon.
Amikor a regény végére kitisztul a kép
Réka dezertőr szülők gyermeke, akik elszöktek külföldre, őt pedig Magyarországon hagyták, és a nagynénje nevelte fel. Úgy sejti, emiatt próbálják megakadályozni azt is, hogy ő maga egyetemre járhasson.
A regény elején számomra nagyon furcsa volt ez a helyzet. Persze, igen, voltak rendszerek a múltban, sőt, még ma is vannak rendszerek, amelyekben a hatalom jutalmazza vagy bünteti a számára valamilyen módon fontos embereket. Ilyen szempontból sajnos a világunk nem nagyon változott. A rendszerek között csak az a különbség, hogy milyen mértékben használja a rendszer ezt a büntetést-jutalmazást, és hogy nyíltan vagy titokban csinálja-e. Szóval igazából ezt az alaphelyzetet akár a mai Magyarországon is meg lehetett volna teremteni, sajnos nem kell ehhez visszamenni a 20. századba.
De térjünk vissza, mi volt furcsa számomra eleinte… Az, hogy bár Réka szülei fontosak lehettek a szakmai tudásuk miatt a rendszernek, így valószínűleg az, hogy tizenvalahány évvel ezelőtt leléptek, rosszul érintette a rendszert, teljesen érthető. De azt, hogy tizenvalahány évvel később, egy teljesen átlagos, számukra semmiféle jelentőséggel nem bíró, ellenük egyáltalán nem lázadó lány egyetemre jutását megakadályozzák, ekkora erőfeszítéseket tegyenek emiatt, számomra teljesen értelmetlennek tűnt. A rendszernek ugyanis nincsenek érzelmei, ha az semmiféle haszonnal nem jár számára, nem torolja meg egy gyereken a szülei tetteit. Márpedig Réka egyetemtől való elzárása nem hasznos a rendszernek, vagy legalább is én nem láttam hasznát. A szülők tudását ettől még nem kapják vissza, és csak egyel kevesebb hasznos állatorvos lesz az országban.
Ezzel szemben az egyes embereknek érzései vannak, amelyek sokszor nem logikusak. Ha egy embert érzelmileg érintett anno a szülők szökése, ésszerű, hogy bosszút akar állni, akár a leszármazotton is. Még akkor is, ha az nem hasznos a rendszernek, sőt, az érzelmi elégedettségen kívül még az adott rosszakarónak sem.
Úgyhogy, ami az elején furcsának tűnt, mert Réka azt hitte, a rendszer tesz neki keresztbe, az a végére teljesen megvilágosodott számomra egy titok kiderülésekor, és örülök, hogy így történt. Mert így egy logikátlannak tűnő dolog a végén összeállt teljesen logikussá.
Fiatal, naiv főszereplő
Réka egy fiatal, naiv lány, aki egy sokkal zártabb világban nőtt fel, mint amilyenben mi élünk. Talán ezért is van az, hogy sok mindent nem lát meg maga körül. Több karakter is titkolózik előtte, ki ilyen, ki olyan okból, ami az olvasó számára teljesen nyilvánvaló, Rékának mégsem esik le, hogy mi folyik körülötte. Pedig történnek olyan események, elhangzanak olyan mondatok, amikből rájöhetne. Egy 21. századi lány esetében ezt nem tartanám reálisnak, ám Réka esetében mégis az.
Egyfelől egy olyan világban él, ahol mindenki próbálja meghúzni magát, mert ha kilóg a tömegből, annak súlyos következményei lehetnek. Épp ezért fel sem merül Rékában, hogy vannak olyan emberek, akik másképp gondolkoznak, és esetleg akár veszélyes dolgokra is hajlandók, ha az elveik azt diktálják.
Másfelől olyan világban él, ahol minden mondatot, tettet jól meg kell fontolni, mert mindenhol ott vannak a besúgók, és csak kevesekben lehet megbízni. Viszont azokba a kevésbe nagyon kapaszkodik az ember, így Réka is. Fel sem merül benne, hogy egy szerette esetleg elárulná valamilyen okból a bizalmát.
Szóval bár Réka naiv módon áll az emberekhez, úgy érzem, ez ebben a történetben teljesen reális.
Szerelmi háromszög
Egyfelől Rékának van egy fiúbarátja, Ádám, akivel eddig tényleg csak barátok voltak, ám nagyon úgy tűnik, hogy a fiú ezen változtatni akar, és el szeretné mélyíteni a kapcsolatukat. Ádám egy teljesen átlagos, 1980-as évekbeli, magyar tinédzserfiú, megvannak a jó és a rossz tulajdonságai is. Egyáltalán nem tökéletes, fiatal, befolyásolható. Egy olyan világban nőtt fel, ahol a nők, lányok szerepe még a férfi kiszolgálása volt, és ez meglátszik azon, ahogy néha Rékát ugráltatja. Számomra, 21. századbeli nő számára a viselkedése eléggé visszatetsző, de abban a korban a férfiak, fiúk számára ez volt a „normális” viselkedés. Ezért lehet az, hogy Réka is természetesnek veszi, hogy ő az, aki kiszolgálja a fiúkat teával, étellel, és amikor a szerelmi háromszög másik csúcsához tartozó Szőke kifejezi nemtetszését Ádám csicskáztatásával szemben, még a lány is meglepődik ezen.
Szőke viselkedése azért más, mert az édesapja norvég származású, így Norvégiában nőtt fel egy teljesen más kultúrában, és csak nemrég költözött vissza Magyarországra. Számára nem természetes az, hogy a nőt ugráltatjuk, mert „az ő dolga kiszolgálni a férfit”. Bár látszólag Szőke is egy átlagos tinédzserfiúnak tűnik, valójában sokkal több van benne, mint amit Réka és az olvasó elsőre láthat. Haladva a történetben ez nagyon szépen kirajzolódik, és Szőke mellett még jobban eljönnek Ádám hibái.
Réka egyértelműen Szőkéhez vonzódik szinte az első találkozásuktól kezdve. Bár eleinte bunkónak tartja a beszólásai miatt, már akkor is megvan köztük a szikra, ez pedig a későbbiekben még inkább lángra lobban. Szóval számomra mindvégig nyilvánvaló volt, hogy ők az összeillő páros, és így egyértelműen Szőke pártján álltam.
Haza, létbiztonság, jólét
Szeretem az otthonomat, a hazámat, ám manapság is olyan az itthoni helyzet, hogy teljesen megértem, ha valaki úgy dönt, inkább külföldön építi fel az életét. Én csak a legvégső esetben tennék ilyet, de ha úgy érezném, itt már tényleg semmi jó nem vár rám, akkor én is mennék. Egyáltalán nem tartom gyávának azt, aki inkább elmegy, sőt, bátornak és erősnek látom, mert én például nagyon nehezen vágnék bele az otthonom elhagyásába.
Épp ezért azt is megértettem, miért léptek le Réka szülei anno. Jobb életet akartak, több lehetőséget a karrierjük kibontakoztatásában, igazi szabadságot. Azt viszont nem tudom megérteni, hogyan vághattak bele ebbe úgy, hogy nem vitték magukkal a gyermeküket. A gyerekem elhagyása árán képtelen lennék ilyesmire.
Ezek után pedig érthető, hogy Réka neheztel rájuk, nem nagyon akar beszélni velük telefonon és hasonlók. A szülei cserbenhagyták őt, és ezáltal idegenekké váltak számára.
A végső döntés
Rékának meg kell hoznia a regény végén egy nagyon fontos döntést. Ezzel kapcsolatban kettős érzéseim vannak. Részben, érzelmi szempontból megértem őt, részben, logikai szempontból pedig úgy érzem, elpocsékolt egy hatalmas lehetőséget. Bevallom őszintén, nem tudom, én hogyan döntöttem volna a helyében. Az ember a kényelmes foteljéből szereti azt gondolni, hogy ő is helyesen döntene, akkor is, ha ezáltal talán elveszti az egyetlen lehetőséget, amellyel jobbá tehetné az életét, de biztos csak akkor lehet ebben, ha ott áll, adott döntéshelyzetben, és valóban a saját bőrén érzi választása következményeit. Szóval nem irigyeltem Rékát azért, hogy egy ilyen súlyos döntést kellett hoznia, mert biztosan szörnyen nehéz lehetett neki.
A regényt azoknak ajánlom, akik kedvelik a fiatalos stílusban megírt, komoly témával vegyített regényeket, és akik kíváncsiak a kajakozás rejtelmeire.
Kedvenc karakterek: Réka, Szőke.
Kedvenc jelenet: az ebédlős vita, ahol Ádám ugráltatja Rékát, szőke pedig a védelmére kel.
Kedvenc idézetek:
„– Tudni akarom, hogy miről beszélgetnek! – fordult hátra Géza.
Megköszörültem a torkom, de mire kinyitottam a számat, addigra Szőke válaszolt.
– Csak éppen megkérdeztem Rékát, hogy járna-e velem.
Géza arca vörös lett az indulattól, és Ádám kényelmetlenül fészkelődött mellettem.
– Nem tartom jó ötletnek, sőt kifejezetten károsnak tartom az elképzelést – hápogta Géza.
– Ha nem lehet, akkor nem lehet – vonta meg a vállát Szőke, majd hozzám hajolt. – Csak vicceltem – súgta. – Nem érdekel Géza véleménye. Felőlem járhatunk.”
„– Ez igazán nagyszerű volt – tapsolt hangosan Tibi bá’ a produkció végén, és a társaság ettől valamelyest magához tért. – Vegyetek érzékeny búcsút egymástól, és irány befelé! Tíz perc!
– Elbúcsúzhatok tőled? – karolta át Gábor Marcit, és csücsörített a szájával.
– Nem kell, szivi, én veled maradok. Melletted alszom ma is – mondta unottan Marci.”
„Fogtam egy tányért, szedtem pár szelet felvágottat meg sajtot, paradicsomot, és a helyemre siettem Ádám mellé. Leültem, mielőtt valaki kitalál még nekem valami feladatot. Arra nem gondoltam, hogy pont ő lesz az a valaki.
Már éppen elhelyezkedtem,és a kenyeremet kezdtem kenni, amikor hozzám hajolt.
– Hozz nekem még egy pohár teát! Légyszi! – nézett rám olyan édesen, hogy majdnem elolvadtam. Félig felálltam, amikor Szőke hangosan megszólalt.
– Nem tudsz szedni magadnak? Mit ugráltatod a másikat? Nem látod, hogy most kezdett el enni?
Azt hittem, hogy rosszul hallok.
– Közöd? Mással szórakozzál! – vágott vissza Ádám, miközben a székét hátralökve felállt, és felkapta a bögréjét az asztalról.
– Te dumálsz a szórakozásról? Ki is szórakozik kivel? – vágott vissza Szőke.”
Értékelés: NAGYON TETSZETT.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT
A történet röviden egy Réka nevű lányról szól, aki az 1980-as években be szeretne kerülni az egyetemre, de valaki a háttérből úgy intézi a dolgokat, hogy elvegye tőle ezt a lehetőséget. Ahhoz, hogy mégis valóra válthassa az álmát, és megszerezze a sportösztöndíjat, meg kell nyernie egy külföldi kajakversenyt. Így hát, ő, néhány sporttársa, az edzőik és egy titokzatos férfi, Haibach Géza elindulnak Belgiumba, egy nemzetközi versenyre.
Akiktől távol áll a versenysport
Bevallom őszintén, engem teljesen hidegen hagy az összes versenysport. Soha nem nézek a tévében sem sporteseményeket, mert egyszerűen nem érdekel. Épp ezért kíváncsi voltam, hogy könyv formájában vajon le tud-e kötni ez a téma. És azt kell mondanom, hogy igen. Bár a történetben fontos szerepe van a belgiumi versenynek, és sok mindent megtudhatunk a kajakozásról is, a hangsúly mégis Réka megoldandó problémáján és a szerelmi háromszög szálon van. Vagyis olyanok számára is élvezhető ez a regény, akik olyanok, mint én, és nem nagyon érdekli őket a sport.
Nagyon jó ötlet volt, hogy egy csomó kajakozással kapcsolatos információt a kajakozásról mit sem tudó Géza kérdéseire adott válaszok által ismerhetünk meg mi is. Igaz, a kérdések egy kajakos számára ostobaságnak tűnnek, de egy kívülálló számára új információk. Ha ezeket az infókat Réka narrátori szövegében kapjuk meg, az túl szájbarágós lett volna, így viszont, mivel a kajakosok jókat derülnek és szörnyülködnek Géza tudatlanságán, humoros helyzetekben jutunk hozzájuk, cseppet sem unalmas módon.
Amikor a regény végére kitisztul a kép
Réka dezertőr szülők gyermeke, akik elszöktek külföldre, őt pedig Magyarországon hagyták, és a nagynénje nevelte fel. Úgy sejti, emiatt próbálják megakadályozni azt is, hogy ő maga egyetemre járhasson.
A regény elején számomra nagyon furcsa volt ez a helyzet. Persze, igen, voltak rendszerek a múltban, sőt, még ma is vannak rendszerek, amelyekben a hatalom jutalmazza vagy bünteti a számára valamilyen módon fontos embereket. Ilyen szempontból sajnos a világunk nem nagyon változott. A rendszerek között csak az a különbség, hogy milyen mértékben használja a rendszer ezt a büntetést-jutalmazást, és hogy nyíltan vagy titokban csinálja-e. Szóval igazából ezt az alaphelyzetet akár a mai Magyarországon is meg lehetett volna teremteni, sajnos nem kell ehhez visszamenni a 20. századba.
De térjünk vissza, mi volt furcsa számomra eleinte… Az, hogy bár Réka szülei fontosak lehettek a szakmai tudásuk miatt a rendszernek, így valószínűleg az, hogy tizenvalahány évvel ezelőtt leléptek, rosszul érintette a rendszert, teljesen érthető. De azt, hogy tizenvalahány évvel később, egy teljesen átlagos, számukra semmiféle jelentőséggel nem bíró, ellenük egyáltalán nem lázadó lány egyetemre jutását megakadályozzák, ekkora erőfeszítéseket tegyenek emiatt, számomra teljesen értelmetlennek tűnt. A rendszernek ugyanis nincsenek érzelmei, ha az semmiféle haszonnal nem jár számára, nem torolja meg egy gyereken a szülei tetteit. Márpedig Réka egyetemtől való elzárása nem hasznos a rendszernek, vagy legalább is én nem láttam hasznát. A szülők tudását ettől még nem kapják vissza, és csak egyel kevesebb hasznos állatorvos lesz az országban.
Ezzel szemben az egyes embereknek érzései vannak, amelyek sokszor nem logikusak. Ha egy embert érzelmileg érintett anno a szülők szökése, ésszerű, hogy bosszút akar állni, akár a leszármazotton is. Még akkor is, ha az nem hasznos a rendszernek, sőt, az érzelmi elégedettségen kívül még az adott rosszakarónak sem.
Úgyhogy, ami az elején furcsának tűnt, mert Réka azt hitte, a rendszer tesz neki keresztbe, az a végére teljesen megvilágosodott számomra egy titok kiderülésekor, és örülök, hogy így történt. Mert így egy logikátlannak tűnő dolog a végén összeállt teljesen logikussá.
Fiatal, naiv főszereplő
Réka egy fiatal, naiv lány, aki egy sokkal zártabb világban nőtt fel, mint amilyenben mi élünk. Talán ezért is van az, hogy sok mindent nem lát meg maga körül. Több karakter is titkolózik előtte, ki ilyen, ki olyan okból, ami az olvasó számára teljesen nyilvánvaló, Rékának mégsem esik le, hogy mi folyik körülötte. Pedig történnek olyan események, elhangzanak olyan mondatok, amikből rájöhetne. Egy 21. századi lány esetében ezt nem tartanám reálisnak, ám Réka esetében mégis az.
Egyfelől egy olyan világban él, ahol mindenki próbálja meghúzni magát, mert ha kilóg a tömegből, annak súlyos következményei lehetnek. Épp ezért fel sem merül Rékában, hogy vannak olyan emberek, akik másképp gondolkoznak, és esetleg akár veszélyes dolgokra is hajlandók, ha az elveik azt diktálják.
Másfelől olyan világban él, ahol minden mondatot, tettet jól meg kell fontolni, mert mindenhol ott vannak a besúgók, és csak kevesekben lehet megbízni. Viszont azokba a kevésbe nagyon kapaszkodik az ember, így Réka is. Fel sem merül benne, hogy egy szerette esetleg elárulná valamilyen okból a bizalmát.
Szóval bár Réka naiv módon áll az emberekhez, úgy érzem, ez ebben a történetben teljesen reális.
Szerelmi háromszög
Egyfelől Rékának van egy fiúbarátja, Ádám, akivel eddig tényleg csak barátok voltak, ám nagyon úgy tűnik, hogy a fiú ezen változtatni akar, és el szeretné mélyíteni a kapcsolatukat. Ádám egy teljesen átlagos, 1980-as évekbeli, magyar tinédzserfiú, megvannak a jó és a rossz tulajdonságai is. Egyáltalán nem tökéletes, fiatal, befolyásolható. Egy olyan világban nőtt fel, ahol a nők, lányok szerepe még a férfi kiszolgálása volt, és ez meglátszik azon, ahogy néha Rékát ugráltatja. Számomra, 21. századbeli nő számára a viselkedése eléggé visszatetsző, de abban a korban a férfiak, fiúk számára ez volt a „normális” viselkedés. Ezért lehet az, hogy Réka is természetesnek veszi, hogy ő az, aki kiszolgálja a fiúkat teával, étellel, és amikor a szerelmi háromszög másik csúcsához tartozó Szőke kifejezi nemtetszését Ádám csicskáztatásával szemben, még a lány is meglepődik ezen.
Szőke viselkedése azért más, mert az édesapja norvég származású, így Norvégiában nőtt fel egy teljesen más kultúrában, és csak nemrég költözött vissza Magyarországra. Számára nem természetes az, hogy a nőt ugráltatjuk, mert „az ő dolga kiszolgálni a férfit”. Bár látszólag Szőke is egy átlagos tinédzserfiúnak tűnik, valójában sokkal több van benne, mint amit Réka és az olvasó elsőre láthat. Haladva a történetben ez nagyon szépen kirajzolódik, és Szőke mellett még jobban eljönnek Ádám hibái.
Réka egyértelműen Szőkéhez vonzódik szinte az első találkozásuktól kezdve. Bár eleinte bunkónak tartja a beszólásai miatt, már akkor is megvan köztük a szikra, ez pedig a későbbiekben még inkább lángra lobban. Szóval számomra mindvégig nyilvánvaló volt, hogy ők az összeillő páros, és így egyértelműen Szőke pártján álltam.
Haza, létbiztonság, jólét
Szeretem az otthonomat, a hazámat, ám manapság is olyan az itthoni helyzet, hogy teljesen megértem, ha valaki úgy dönt, inkább külföldön építi fel az életét. Én csak a legvégső esetben tennék ilyet, de ha úgy érezném, itt már tényleg semmi jó nem vár rám, akkor én is mennék. Egyáltalán nem tartom gyávának azt, aki inkább elmegy, sőt, bátornak és erősnek látom, mert én például nagyon nehezen vágnék bele az otthonom elhagyásába.
Épp ezért azt is megértettem, miért léptek le Réka szülei anno. Jobb életet akartak, több lehetőséget a karrierjük kibontakoztatásában, igazi szabadságot. Azt viszont nem tudom megérteni, hogyan vághattak bele ebbe úgy, hogy nem vitték magukkal a gyermeküket. A gyerekem elhagyása árán képtelen lennék ilyesmire.
Ezek után pedig érthető, hogy Réka neheztel rájuk, nem nagyon akar beszélni velük telefonon és hasonlók. A szülei cserbenhagyták őt, és ezáltal idegenekké váltak számára.
A végső döntés
Rékának meg kell hoznia a regény végén egy nagyon fontos döntést. Ezzel kapcsolatban kettős érzéseim vannak. Részben, érzelmi szempontból megértem őt, részben, logikai szempontból pedig úgy érzem, elpocsékolt egy hatalmas lehetőséget. Bevallom őszintén, nem tudom, én hogyan döntöttem volna a helyében. Az ember a kényelmes foteljéből szereti azt gondolni, hogy ő is helyesen döntene, akkor is, ha ezáltal talán elveszti az egyetlen lehetőséget, amellyel jobbá tehetné az életét, de biztos csak akkor lehet ebben, ha ott áll, adott döntéshelyzetben, és valóban a saját bőrén érzi választása következményeit. Szóval nem irigyeltem Rékát azért, hogy egy ilyen súlyos döntést kellett hoznia, mert biztosan szörnyen nehéz lehetett neki.
A regényt azoknak ajánlom, akik kedvelik a fiatalos stílusban megírt, komoly témával vegyített regényeket, és akik kíváncsiak a kajakozás rejtelmeire.
Kedvenc karakterek: Réka, Szőke.
Kedvenc jelenet: az ebédlős vita, ahol Ádám ugráltatja Rékát, szőke pedig a védelmére kel.
Kedvenc idézetek:
„– Tudni akarom, hogy miről beszélgetnek! – fordult hátra Géza.
Megköszörültem a torkom, de mire kinyitottam a számat, addigra Szőke válaszolt.
– Csak éppen megkérdeztem Rékát, hogy járna-e velem.
Géza arca vörös lett az indulattól, és Ádám kényelmetlenül fészkelődött mellettem.
– Nem tartom jó ötletnek, sőt kifejezetten károsnak tartom az elképzelést – hápogta Géza.
– Ha nem lehet, akkor nem lehet – vonta meg a vállát Szőke, majd hozzám hajolt. – Csak vicceltem – súgta. – Nem érdekel Géza véleménye. Felőlem járhatunk.”
„– Ez igazán nagyszerű volt – tapsolt hangosan Tibi bá’ a produkció végén, és a társaság ettől valamelyest magához tért. – Vegyetek érzékeny búcsút egymástól, és irány befelé! Tíz perc!
– Elbúcsúzhatok tőled? – karolta át Gábor Marcit, és csücsörített a szájával.
– Nem kell, szivi, én veled maradok. Melletted alszom ma is – mondta unottan Marci.”
„Fogtam egy tányért, szedtem pár szelet felvágottat meg sajtot, paradicsomot, és a helyemre siettem Ádám mellé. Leültem, mielőtt valaki kitalál még nekem valami feladatot. Arra nem gondoltam, hogy pont ő lesz az a valaki.
Már éppen elhelyezkedtem,és a kenyeremet kezdtem kenni, amikor hozzám hajolt.
– Hozz nekem még egy pohár teát! Légyszi! – nézett rám olyan édesen, hogy majdnem elolvadtam. Félig felálltam, amikor Szőke hangosan megszólalt.
– Nem tudsz szedni magadnak? Mit ugráltatod a másikat? Nem látod, hogy most kezdett el enni?
Azt hittem, hogy rosszul hallok.
– Közöd? Mással szórakozzál! – vágott vissza Ádám, miközben a székét hátralökve felállt, és felkapta a bögréjét az asztalról.
– Te dumálsz a szórakozásról? Ki is szórakozik kivel? – vágott vissza Szőke.”
Értékelés: NAGYON TETSZETT.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT
Nyereményjáték:
A történet főhősei olyan fiatalok, akiknek a kajakozás az életük, a könyvet pedig a háromszoros olimpiai bajnok, Kovács Kati is ajánlja.
A mostani játék során magyar kajakos sportolóinkat rejtettük el, a képeik alapján ismerjétek fel őket, és írjátok be a nevüket a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Kép a játékhoz:
a Rafflecopter giveaway
Állomáslista:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése