A méltán híres Felnőni kiábrándító, és a Puha boldog puffancs után újra itt van Sarah Andersen és képregénye, aminek a karakterével mindenki tud azonosulni egy kicsit. Vagy inkább nagyon.
A Blogturné Klub 9 bloggere elmondja, hogy miért is szerette annyira a Macsakapásztort, amiben nem csak cuki macskák vannak, hanem nagyon sok olyan dolog, ami művészek (vagy akár mindennapi emberek) életét megkeserítik, vagy éppen feldobják. Tarts velünk a macskás turnén, és nyerd meg a képregény egyikét!
Sarah Andersen munkásságát már jó ideje követem a Facebookon, és régóta kíváncsi voltam arra, milyen a képregényei könyv változata. Sajnos a korábbi könyveihez nem jutottam hozzá, de a Macskapásztort nagy örömömre elolvashattam.
A könyvet a Könyvfesztiválon vettem át, és a hazafelé vonatúton rögtön el is olvastam. A reggeli korán kelés, egy nap alatt megtett oda-vissza vonatozás és a sok élmény miatt nagyon fáradt voltam már hazafelé, ezért regényolvasásra már nem futotta az agyi kapacitásomból, viszont a Macskapásztor tökéletes kikapcsolódást és pihenést nyújtott számomra. Na meg félig elfojtott vigyorokat és halkan fel-feltörő kuncogást, hogy ne nézzenek nagyon bolondnak az utastársaim.
És hogy miért szerettem ezt a képregény-gyűjteményt?
1. Egyfelől, mert humoros. Manapság, amikor ilyen nehéz és borús az élet, minden érték, ami lop néhány mosolyt és egy kis nevetést az ember életébe.
2. A képregények tökéletesen bemutatják, milyen introvertált művészléleknek lenni. Mivel én is az vagyok, sokszor érzem úgy Andersen képregényeit nézegetve, hogy végre valaki tökéletesen megért engem, és hát, nem vagyok egyedül.
Valamiért korábban engem mindig egy csomó extrovertált ember vett körül, akik folyton azt éreztették velem, hogy valami bajom van, amiért nem úgy működöm, mint ők. Én pedig, mivel önbizalom-hiányos voltam, sokáig el is hittem ezt nekik. Ahhoz, hogy rájöjjek, nem vagyok rosszabb, mint ők (jobb sem), csak egyszerűen más, szükség volt arra, hogy rájöjjek, mások is működnek úgy, ahogyan én.
Ehhez pedig részben hozzájárultak Andersen képregényei, és az, hogy másokkal beszélve a képregényekről rájöttem, nem vagyok egyedi példány.
3. A képregények nagyon klasszul visszaadják a nők mindennapi nyűgeit-bajait. Végiglapozva a könyvet sokszor kaptam magam azon, hogy vadul bólogatok, hogy „igen, igen, ez velem is így szokott lenni”. Főképp a menstruációs képregényeknél szoktam nagyon együtt érezni, mert hormonbeteg PCOS-es nőként több mint 10 éven át pokolian szenvedtem a női bajtól, míg rá nem jöttek az orvosok, mi bajom van, és nem kaptam rá gyógyszert.
4. Mert ezernyi olyan témát is megtaláltam a könyvben, amely mindenki számára érdekes és fontos lehet, nemcsak a nők és az introvertált művészlelkek számára. Andersen képregényei között szerintem minden ember talál olyat, amivel kapcsolatban úgy érzi, hogy ez bizony neki és róla szól.
5. Mert ahogy fentebb is írtam, még fáradtan is szórakoztató ez a könyv. És nem kell sok idő ahhoz, hogy végigolvassuk. Manapság, amikor szinte mindenki időhiánnyal küzd és rohan, ez nagy előny. El lehet olvasni az egész könyvet körülbelül negyed óra alatt úgy, hogy szép lassan átlapozzuk, kiélvezzük, elgondolkozunk egy-egy képregényen. De ha nincsen összefüggő 15 percünk, akkor sincs gond. Amikor csak akad 1-2 percnyi szabadidőnk, megnézünk 1-2 képregényt, és jót derülünk rajtuk.
6. Mert a könyv második fele egy igencsak fontos témát dolgoz fel nemcsak képregények, hanem jó tanácsok formájában is. Ez pedig a netes zaklatás. Elsősorban azoknak a művészpalántáknak próbál Andersen segíteni, akik a neten is jelen vannak a műveikkel, mert sokszor olyan „véleményeket”, beszólásokat kapnak arctalan, névtelen emberektől, amelyek akár egy életre megsebezhetik őket, és derékba törhetik épphogy csak kezdődő karrierjüket. De rengeteg olyan tanács is megbújik a képregényekben és szövegekben, amelyek mindenkihez szólnak, aki valaha felment az internetre, és eljutottak hozzá mások hozzászólásai.
Szóval ez a képregény-gyűjtemény egyszerre szórakoztató, humoros, komoly és elgondolkoztató, és épp attól zseniális, hogy Andersen ennyiféle érzelmet és mondanivalót tud beleolvasztani egy-egy egyébként letisztult, egyszerű kivitelezésű képkockába.
A Macskapásztort mindenkinek ajánlom, aki szeret nevetni és elmélkedni, kikapcsolódni és elmélyülni egyszerre.
Kedvenc képregényeim a kötetből:
A könyvet a Könyvfesztiválon vettem át, és a hazafelé vonatúton rögtön el is olvastam. A reggeli korán kelés, egy nap alatt megtett oda-vissza vonatozás és a sok élmény miatt nagyon fáradt voltam már hazafelé, ezért regényolvasásra már nem futotta az agyi kapacitásomból, viszont a Macskapásztor tökéletes kikapcsolódást és pihenést nyújtott számomra. Na meg félig elfojtott vigyorokat és halkan fel-feltörő kuncogást, hogy ne nézzenek nagyon bolondnak az utastársaim.
És hogy miért szerettem ezt a képregény-gyűjteményt?
1. Egyfelől, mert humoros. Manapság, amikor ilyen nehéz és borús az élet, minden érték, ami lop néhány mosolyt és egy kis nevetést az ember életébe.
2. A képregények tökéletesen bemutatják, milyen introvertált művészléleknek lenni. Mivel én is az vagyok, sokszor érzem úgy Andersen képregényeit nézegetve, hogy végre valaki tökéletesen megért engem, és hát, nem vagyok egyedül.
Valamiért korábban engem mindig egy csomó extrovertált ember vett körül, akik folyton azt éreztették velem, hogy valami bajom van, amiért nem úgy működöm, mint ők. Én pedig, mivel önbizalom-hiányos voltam, sokáig el is hittem ezt nekik. Ahhoz, hogy rájöjjek, nem vagyok rosszabb, mint ők (jobb sem), csak egyszerűen más, szükség volt arra, hogy rájöjjek, mások is működnek úgy, ahogyan én.
Ehhez pedig részben hozzájárultak Andersen képregényei, és az, hogy másokkal beszélve a képregényekről rájöttem, nem vagyok egyedi példány.
3. A képregények nagyon klasszul visszaadják a nők mindennapi nyűgeit-bajait. Végiglapozva a könyvet sokszor kaptam magam azon, hogy vadul bólogatok, hogy „igen, igen, ez velem is így szokott lenni”. Főképp a menstruációs képregényeknél szoktam nagyon együtt érezni, mert hormonbeteg PCOS-es nőként több mint 10 éven át pokolian szenvedtem a női bajtól, míg rá nem jöttek az orvosok, mi bajom van, és nem kaptam rá gyógyszert.
4. Mert ezernyi olyan témát is megtaláltam a könyvben, amely mindenki számára érdekes és fontos lehet, nemcsak a nők és az introvertált művészlelkek számára. Andersen képregényei között szerintem minden ember talál olyat, amivel kapcsolatban úgy érzi, hogy ez bizony neki és róla szól.
5. Mert ahogy fentebb is írtam, még fáradtan is szórakoztató ez a könyv. És nem kell sok idő ahhoz, hogy végigolvassuk. Manapság, amikor szinte mindenki időhiánnyal küzd és rohan, ez nagy előny. El lehet olvasni az egész könyvet körülbelül negyed óra alatt úgy, hogy szép lassan átlapozzuk, kiélvezzük, elgondolkozunk egy-egy képregényen. De ha nincsen összefüggő 15 percünk, akkor sincs gond. Amikor csak akad 1-2 percnyi szabadidőnk, megnézünk 1-2 képregényt, és jót derülünk rajtuk.
6. Mert a könyv második fele egy igencsak fontos témát dolgoz fel nemcsak képregények, hanem jó tanácsok formájában is. Ez pedig a netes zaklatás. Elsősorban azoknak a művészpalántáknak próbál Andersen segíteni, akik a neten is jelen vannak a műveikkel, mert sokszor olyan „véleményeket”, beszólásokat kapnak arctalan, névtelen emberektől, amelyek akár egy életre megsebezhetik őket, és derékba törhetik épphogy csak kezdődő karrierjüket. De rengeteg olyan tanács is megbújik a képregényekben és szövegekben, amelyek mindenkihez szólnak, aki valaha felment az internetre, és eljutottak hozzá mások hozzászólásai.
Szóval ez a képregény-gyűjtemény egyszerre szórakoztató, humoros, komoly és elgondolkoztató, és épp attól zseniális, hogy Andersen ennyiféle érzelmet és mondanivalót tud beleolvasztani egy-egy egyébként letisztult, egyszerű kivitelezésű képkockába.
A Macskapásztort mindenkinek ajánlom, aki szeret nevetni és elmélkedni, kikapcsolódni és elmélyülni egyszerre.
Kedvenc képregényeim a kötetből:
Nos, igen, ezeket a képeket akár rólam is rajzolhatta volna... :D |
A képzőművészek rész az írókra is vonatkozik. Az életünk cseppet sem lesz más attól, hogy megjelennek a könyveink... |
Hú, hány ilyen beszólogatós ember van, aki mindig jobban akarja tudni, mi a jó, szép, divatos, helyes stb. |
Minden elismerésem azoké a szülőké, akik abban is támogatják a gyerekeiket, hogy művészek legyenek! |
Nyereményjáték:
Ahogy a képregényben a főszereplőnek, úgy a való életben is sok művésznek (írónak, színésznek, festőnek stb.) is van/volt egy-egy doromboló kedvence. A Macskapásztor turnén most arra keressük a választ, hogy ki látható azon a cicás fotón, amit a bloggereinknél látsz. Egy kis segítséget azért adunk a macskás gazdikhoz, a te feladatod csak annyi lesz, hogy Rafflecopter doboz megfelelő sorába beírd, hogy ki látható a képen. A turné végén egy képregényt sorsolunk ki a helyesen válaszolók között. Hajrá!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.
Kép és segítség a játékhoz:
Ahogy a képregényben a főszereplőnek, úgy a való életben is sok művésznek (írónak, színésznek, festőnek stb.) is van/volt egy-egy doromboló kedvence. A Macskapásztor turnén most arra keressük a választ, hogy ki látható azon a cicás fotón, amit a bloggereinknél látsz. Egy kis segítséget azért adunk a macskás gazdikhoz, a te feladatod csak annyi lesz, hogy Rafflecopter doboz megfelelő sorába beírd, hogy ki látható a képen. A turné végén egy képregényt sorsolunk ki a helyesen válaszolók között. Hajrá!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.
Kép és segítség a játékhoz:
A tragikusan korán elhunyt Nirvana zenekar énekesének több cicája is volt.
Állomáslista:
05.28. Olvasónapló
05.30. Deszy könyvajánlója
05.31. Angelika blogja
06.01. Szembetűnő
06.04. Zakkant Olvas
06.05. Spirit Bliss
06.06. Bibliotheca Fummie
06.07. Dreamworld
06.08. Sorok Között Könyves Blog
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése