~ Sárga könyves út ~

2018. augusztus 22., szerda

Bestseller szérum


 

Fjodor és Émile rendületlenül kevergette az új szérumot, mikor egyszer csak kopogtatás nélkül kicsapódott az ajtó. Ijedten rezzentek össze, Émile még a fakanalat is kiejtette a kezéből. 

Nos, elkészültek? érdeklődött Ő köszönés nélkül lépve be a helyiségbe. Azonnal az üsthöz sétált, melyből vanília és virágillat szállt fel némi kis fűszeres aromával. Ez meg mi? fintorodott el, bajsza egész furcsán állt ettől.
 
Ez, kérem alássan, egy fejlődésregény felelte Émile csillogó szemmel. Hosszú éjszakákat töltött azzal, hogy kikísérletezze a megfelelő elegyet, és úgy érezte, tökéletes munkát végzett.
 
Fejlődésregény. Hmmm… méregette Ő gyanakvóan az üstöt. És mi van benne?
 
Először egy válságba került karaktert tettem bele, megfűszereztem egy kis szerelemmel, és…
 
Szex van benne? szakította félbe a kérdés a beszámolót.
 
Szex? lepődött meg Émile. Nem, uram, az nincsen, de van benne az életről való filozofálás. Egy kis Arisztotelész, egy kis Platón, na és persze, Nietzsche.
 
Micse?
 
Nietzsche.
 
Igen, és ott van még a tanulság: Sose add fel az álmaidat, mert kemény munkával megvalósíthatod őket! egészítette ki a receptet Fjodor.
 
Tanulság… ráncolta össze Ő elégedetlenül a homlokát. Ez így nem jó, borítsák ki, és kezdjék újra!
 
Hogy mit tetszett mondani? Émile falfehérre sápadt, mint aki elkapott egy vírust, és éppen betegeskedik.
 
Azt, hogy öntsék ki, és csináljanak újat!
 
De hát, ez tökéletes!
 
Tökéletes, tökéletes, azt hiszi, hogy az embereket érdekli a filozófia és a tanulságok? Persze, biztosan vannak olyanok is, de ők a kisebbség. A többség nem akarja, hogy a szérum beindítsa az agyműködését, egyszerűen csak ki akarnak kapcsolódni, lebegni és élvezni a nagy semmit.
 
De… Émile a hápogáson kívül nem volt képes másra.

Önt-sék ki! fonta össze Ő a karját maga előtt, és topogva várta, hogy teljesítsék az utasítását.

Émile remegő kézzel fogta meg az üst egyik fülét, míg Fjodor a másikat ragadta meg. Ahogy a folyadék eltűnt a lefolyóban, mindkettejük szemében könnyek ültek.
 
Helyes. Most pedig nézzük az új bestseller szérumot! fürkészte Ő a polcokon várakozó alapanyagokat. Először is, tegyenek az üstbe egy izmos, jóképű, de üresfejű rosszfiút. Most egy egyszerű lány jön mellé, aki bármelyik női fogyasztónk lehetne. Igen, igen, ez az. Ott, arról a polcról egy kis misztikumot… mondjuk, démon- és angyalcseppeket. Most még egy kis rózsaszín nyálat és vad szex indákat. Ne, ne! Ne metssze le az összes tüskét, hagyhat rajta egyet-kettőt, mostanában a fogyasztók odavannak a szado-mazóért. Végül egy kis kiszámíthatóság aroma, hogy ne kelljen sokat gondolkozni a titkokon, rejtélyeken parancsolgatott, miközben a szoba levegője egyre nehézkesebbé vált a kábító, ópiumhoz hasonlító szagtól. Csodás! Most töltsék üvegcsékbe, és mehet is az üzletekbe! Vinni fogják, mint a… a… csattogott Ő az ujjával, nem jutott eszébe a megfelelő szó.
 
A cukrot segítette ki Fjodor.
 
Nem, nem! Kit érdekel a cukor! Vinni fogják, mint a bulvárújságokat! derült fel Ő arca, amint megvilágosodott. Annyi pénzünk lesz, hogy úszhatok benne a medencémben. Csodás lesz, csodás!

Csodás… ismételte el halkan Émile, miközben szipogva előkereste a merőkanalat.

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése