Csütörtökön megnéztem a moziban a Legendás állatok – Grindelwald bűntetteit, és bár általában könyvekről írok ide értékelést, ez a film egy olyan történetuniverzum része, amely nagy hatással volt az egész életemre, így muszáj véleményt nyilvánítanom. Sajnos spoilermentesen nem nagyon lehet rendesen írni a filmről, ezért azt ajánlanám, hogy csak az olvassa el ezt a bejegyzést, aki már látta a filmet. Aki még nem látta, várja ki, míg megnézheti, a bejegyzésem nem szalad el. :)
Vagyis SPOILER következik!!!
1. A látványvilág ismételten gyönyörű volt. A filmet nézve ismét gyereknek érezhettem magam, tágra nyílt szemmel figyeltem a varázslatokat, legendás állatokat és egyéb effekteket. Tökéletes munkát végeztek a film ezen részén dolgozó szakemberek.
2. Nagyon-nagyon tetszett Nagini szála, részben azért, mert kb. 10 éve egy HP ficet író ismerősöm már felvetette azt az ötletet, hogy mi van, ha Nagini valójában egy elátkozott nő. Ha nem magyarul írt volna, azt mondom, Rowling olvasta a ficét, és onnan merítette az ötletet. XD Nagyon izgalmas Nagini karaktere, mert emberként jó lélek, ez abból is látszik, ahogyan a film végén dönt. Szóval kicsit szomorú, hogy végül örökre bestiává válik, és végül Voldemort mellett köt ki (emberként biztosan nem állt volna mellé). Az ő története olyan kellemesen nosztalgikus és drámai egyszerre, mert tudjuk, hogy mi is lesz majd vele a jövőben.
3. Leta Lestrange szála is bejött. Ő olyan Perselus Piton-i karakter, aki mindig kívülálló volt még a Roxfortban is, rásütötték a gonosz bélyegét, holott csak magányos, és bűntudat gyötri egy múltbeli tette miatt. Nagyon tetszett az a döntés, amelyet a film végén hozott, megrázó volt.
4. Eddie Redmayne még mindig nagyon jól hozza Göthe karakterét. Tetszett, ahogyan kameraállás szempontjából megoldották azokat a jeleneteket, amikor Letával beszélgetett, totál jól visszaadta, hogy Göthe milyen szemszögből látja a világot, ha egy számára fontos ember is jelen van éppen benne.
5. Nagyon bejött Göthe és Theseus testvéri kapcsolatának megjelenítése. Baromi jól hozták azt az igazi testvéri viszont, amiben néha utálod a testvéredet, néha haragszol rá, nem érted a viselkedését és sokszor idegesít, de közben meg, ha olyan helyzet adódik, akkor meghalnál érte. Az a jelenet pedig totál poén volt, amikor Tina varázslattal hátrataszította Theseust, Göthe pedig nagyra nyílt szemmel valami olyasmit mondott, hogy ez élete legjobb napja. XD
6. Jude Law szintén nagyon jól hozta szerintem Dumbledore-t. Már most látszott rajta az az erő és manipulációs képesség, amely idős varázslóként is jól jellemezte. Amikor Göthének azt mondja, hogy talán ő az egyetlen, akit csodál ezen a világon, akkor magamban felröhögtem, mert Harrynek is pont ilyesmiket mondogatott. Pontosan tudja Göthével és tudta Harryvel kapcsolatban is, hogy ezzel nem az egójukat simogatja, mint sok elismerésre vágyó ember esetében, hanem hálásak lesznek neki, amiért valamiféle kedvességet mutatott irányukba, nem akarnak majd csalódást okozni neki, és ezáltal ráveheti őket, hogy kövessék az utasításait.
7. Ezra Miller szintén kiemelkedett Credence szerepében. Az igazság az, hogy jó lett volna, ha kicsit jobban rákoncentrál a film az ő szálára, mert szerintem elvitte volna a hátán az egész történetet az a nyomozás, ahogy a múltja, a szülei és a saját kiléte után kutat. Így kicsit összecsapott lett ez a szál is, a többi is, viszont ez semmit nem vont le Ezra Miller tökéletes játékából.
8. Tetszett, hogy megjelent a Roxfort is a filmben. Jó volt visszamenni kicsit az iskolába, pont olyan nosztalgiát éreztem, amilyen Leta is, amikor az osztályteremben az egyik padot nézegette.
9. Nagyon féltem Johnny Depp alakításától, de el kell ismernem, hogy a végén, a nagy beszéde alatt kirázott a hideg. Ettől függetlenül a külsejével még mindig nem vagyok elégedett, baromi gagyin néz ki, ezt szerintem a sminkmesterek és stylistek nagyon félrenézték.
10. McGalagony megjelenése a Roxfortban teljesen felesleges volt. Egyfelől logikátlan, mert az eredeti HP sztori alapján McGalagony akkor még nem taníthatott ott (ha jól emlékszem, még kislány volt akkoriban), másfelől, mert a karaktere nem tett hozzá semmit a sztorihoz. Néhányszor felbukkant, még egy közelit sem mutattak róla, nem csinált semmi különöset, és ennyi.
11. Örültem, hogy ha nem is szó szerint, de kimondták a filmben, hogy Dumbledore és Grindelwald között szerelmi kapcsolat volt. Azt viszont még nem döntöttem el, örülök-e annak, hogy behozták ezt az üvegcsés-esküs dolgot okként, hogy Dumledore miért nem támadhatja meg Grindelwaldot. Szerintem bőven elég lett volna okként az, hogy Dumbledore szerelmes még mindig Grindelwaldba, és egészen a legvégsőkig nem tudja rávenni magát arra, hogy bántsa őt. Ez a lelki konfliktus igen érdekes lehetett volna, mert nehéz még akkor is szembeszállni valakivel, akit szeretsz, ha tudod, hogy szörnyű dolgokat tesz.
12. Ami miatt borzalmasan szomorú voltam, az a Jacob-Queenie szál. Az első részben talán Jacobot imádtam a legjobban, mert volt egy csomó poénos jelenete, és mert minden egyes varázsvilágba vágyó rajongó felismerhette önmagát benne és kicsit irigyelhette, amiért mugliként megkapta azt, amiről gyerekkorunk óta álmodozunk. Most azonban egyetlen igazán poénos jelenet sem maradt meg bennem vele kapcsolatban. Az egész szála arról szólt, hogy Queenie-vel nyüglődik azon, hogy nem házasodhatnak össze. Ami persze, természetesen igazságtalan és szörnyű érzés lehet nekik. De emiatt nem egymást kéne marniuk, hanem még jobban egymás mellett állni, és megtalálni a megoldást. Ami nem Grindelwald. Queenie ebben a második részben egy hisztis, szőke, agyatlan liba lett. Nem őrült, nem gonosz, hanem mélységesen buta. Mert hát, „hé, az összes hozzám közel álló ember, akikben bíznom kéne, azt gondolja, hogy Grindelwald gonosz, de ők a hülyék, csak én vagyok helikopter. Szóval mit is kéne tennem? Hát csatlakozom Gridelwaldhoz!” Erre csak a fejemet tudom fogni…
Viszont attól függetlenül, hogy élvezni nem tudtam ezt a szálat, mert elveszett belőle az, ami az első részben még megvolt és tetszett, jól bemutatta, hogy egy profi manipulátor milyen könnyedén át tudja mosni egy egyébként jó ember agyát is. Csak azt kell mondania, ígérnie, amire a jó ember a legjobban vágyik, a borzalmakat egy másik szemszögből kell bemutatni (lehetne még rosszabb is, lásd II. világháború megmutatása), és a jó ember máris a rossz oldalra áll, és hajlandó rossz dolgokat tenni.
13. Tina karaktere még mindig teljesen érdektelen számomra. Valahogy annyira semmilyen a személyisége, hogy az összes többi női karakter izgalmasabbnak tűnt a filmben.
14. A film vége… Nos, ha Grindelwald igazat mondott Credence-nek, akkor számomra teljesen hiteltelenné válik a történet, mint előzménysorozat. McGalagonyt még elnéztem, mert ez csak egy apró és a történetre semmilyen hatást nem gyakorló változtatás volt, de ha tényleg behoznak egy elcsépelt elveszett öcs szálat, azt nem tudnám megenni. Szóval nagyon bízom benne, hogy Grindelwald csak hazudott, hogy ezzel manipulálja Credence-t.
Összességében élveztem a filmet, bár voltak hiányosságai, csak a végével kapcsolatban vagyok egyelőre bizonytalan.
Vagyis SPOILER következik!!!
1. A látványvilág ismételten gyönyörű volt. A filmet nézve ismét gyereknek érezhettem magam, tágra nyílt szemmel figyeltem a varázslatokat, legendás állatokat és egyéb effekteket. Tökéletes munkát végeztek a film ezen részén dolgozó szakemberek.
2. Nagyon-nagyon tetszett Nagini szála, részben azért, mert kb. 10 éve egy HP ficet író ismerősöm már felvetette azt az ötletet, hogy mi van, ha Nagini valójában egy elátkozott nő. Ha nem magyarul írt volna, azt mondom, Rowling olvasta a ficét, és onnan merítette az ötletet. XD Nagyon izgalmas Nagini karaktere, mert emberként jó lélek, ez abból is látszik, ahogyan a film végén dönt. Szóval kicsit szomorú, hogy végül örökre bestiává válik, és végül Voldemort mellett köt ki (emberként biztosan nem állt volna mellé). Az ő története olyan kellemesen nosztalgikus és drámai egyszerre, mert tudjuk, hogy mi is lesz majd vele a jövőben.
3. Leta Lestrange szála is bejött. Ő olyan Perselus Piton-i karakter, aki mindig kívülálló volt még a Roxfortban is, rásütötték a gonosz bélyegét, holott csak magányos, és bűntudat gyötri egy múltbeli tette miatt. Nagyon tetszett az a döntés, amelyet a film végén hozott, megrázó volt.
4. Eddie Redmayne még mindig nagyon jól hozza Göthe karakterét. Tetszett, ahogyan kameraállás szempontjából megoldották azokat a jeleneteket, amikor Letával beszélgetett, totál jól visszaadta, hogy Göthe milyen szemszögből látja a világot, ha egy számára fontos ember is jelen van éppen benne.
5. Nagyon bejött Göthe és Theseus testvéri kapcsolatának megjelenítése. Baromi jól hozták azt az igazi testvéri viszont, amiben néha utálod a testvéredet, néha haragszol rá, nem érted a viselkedését és sokszor idegesít, de közben meg, ha olyan helyzet adódik, akkor meghalnál érte. Az a jelenet pedig totál poén volt, amikor Tina varázslattal hátrataszította Theseust, Göthe pedig nagyra nyílt szemmel valami olyasmit mondott, hogy ez élete legjobb napja. XD
6. Jude Law szintén nagyon jól hozta szerintem Dumbledore-t. Már most látszott rajta az az erő és manipulációs képesség, amely idős varázslóként is jól jellemezte. Amikor Göthének azt mondja, hogy talán ő az egyetlen, akit csodál ezen a világon, akkor magamban felröhögtem, mert Harrynek is pont ilyesmiket mondogatott. Pontosan tudja Göthével és tudta Harryvel kapcsolatban is, hogy ezzel nem az egójukat simogatja, mint sok elismerésre vágyó ember esetében, hanem hálásak lesznek neki, amiért valamiféle kedvességet mutatott irányukba, nem akarnak majd csalódást okozni neki, és ezáltal ráveheti őket, hogy kövessék az utasításait.
7. Ezra Miller szintén kiemelkedett Credence szerepében. Az igazság az, hogy jó lett volna, ha kicsit jobban rákoncentrál a film az ő szálára, mert szerintem elvitte volna a hátán az egész történetet az a nyomozás, ahogy a múltja, a szülei és a saját kiléte után kutat. Így kicsit összecsapott lett ez a szál is, a többi is, viszont ez semmit nem vont le Ezra Miller tökéletes játékából.
8. Tetszett, hogy megjelent a Roxfort is a filmben. Jó volt visszamenni kicsit az iskolába, pont olyan nosztalgiát éreztem, amilyen Leta is, amikor az osztályteremben az egyik padot nézegette.
9. Nagyon féltem Johnny Depp alakításától, de el kell ismernem, hogy a végén, a nagy beszéde alatt kirázott a hideg. Ettől függetlenül a külsejével még mindig nem vagyok elégedett, baromi gagyin néz ki, ezt szerintem a sminkmesterek és stylistek nagyon félrenézték.
10. McGalagony megjelenése a Roxfortban teljesen felesleges volt. Egyfelől logikátlan, mert az eredeti HP sztori alapján McGalagony akkor még nem taníthatott ott (ha jól emlékszem, még kislány volt akkoriban), másfelől, mert a karaktere nem tett hozzá semmit a sztorihoz. Néhányszor felbukkant, még egy közelit sem mutattak róla, nem csinált semmi különöset, és ennyi.
11. Örültem, hogy ha nem is szó szerint, de kimondták a filmben, hogy Dumbledore és Grindelwald között szerelmi kapcsolat volt. Azt viszont még nem döntöttem el, örülök-e annak, hogy behozták ezt az üvegcsés-esküs dolgot okként, hogy Dumledore miért nem támadhatja meg Grindelwaldot. Szerintem bőven elég lett volna okként az, hogy Dumbledore szerelmes még mindig Grindelwaldba, és egészen a legvégsőkig nem tudja rávenni magát arra, hogy bántsa őt. Ez a lelki konfliktus igen érdekes lehetett volna, mert nehéz még akkor is szembeszállni valakivel, akit szeretsz, ha tudod, hogy szörnyű dolgokat tesz.
12. Ami miatt borzalmasan szomorú voltam, az a Jacob-Queenie szál. Az első részben talán Jacobot imádtam a legjobban, mert volt egy csomó poénos jelenete, és mert minden egyes varázsvilágba vágyó rajongó felismerhette önmagát benne és kicsit irigyelhette, amiért mugliként megkapta azt, amiről gyerekkorunk óta álmodozunk. Most azonban egyetlen igazán poénos jelenet sem maradt meg bennem vele kapcsolatban. Az egész szála arról szólt, hogy Queenie-vel nyüglődik azon, hogy nem házasodhatnak össze. Ami persze, természetesen igazságtalan és szörnyű érzés lehet nekik. De emiatt nem egymást kéne marniuk, hanem még jobban egymás mellett állni, és megtalálni a megoldást. Ami nem Grindelwald. Queenie ebben a második részben egy hisztis, szőke, agyatlan liba lett. Nem őrült, nem gonosz, hanem mélységesen buta. Mert hát, „hé, az összes hozzám közel álló ember, akikben bíznom kéne, azt gondolja, hogy Grindelwald gonosz, de ők a hülyék, csak én vagyok helikopter. Szóval mit is kéne tennem? Hát csatlakozom Gridelwaldhoz!” Erre csak a fejemet tudom fogni…
Viszont attól függetlenül, hogy élvezni nem tudtam ezt a szálat, mert elveszett belőle az, ami az első részben még megvolt és tetszett, jól bemutatta, hogy egy profi manipulátor milyen könnyedén át tudja mosni egy egyébként jó ember agyát is. Csak azt kell mondania, ígérnie, amire a jó ember a legjobban vágyik, a borzalmakat egy másik szemszögből kell bemutatni (lehetne még rosszabb is, lásd II. világháború megmutatása), és a jó ember máris a rossz oldalra áll, és hajlandó rossz dolgokat tenni.
13. Tina karaktere még mindig teljesen érdektelen számomra. Valahogy annyira semmilyen a személyisége, hogy az összes többi női karakter izgalmasabbnak tűnt a filmben.
14. A film vége… Nos, ha Grindelwald igazat mondott Credence-nek, akkor számomra teljesen hiteltelenné válik a történet, mint előzménysorozat. McGalagonyt még elnéztem, mert ez csak egy apró és a történetre semmilyen hatást nem gyakorló változtatás volt, de ha tényleg behoznak egy elcsépelt elveszett öcs szálat, azt nem tudnám megenni. Szóval nagyon bízom benne, hogy Grindelwald csak hazudott, hogy ezzel manipulálja Credence-t.
Összességében élveztem a filmet, bár voltak hiányosságai, csak a végével kapcsolatban vagyok egyelőre bizonytalan.
Ti mit gondoltok, nektek bejött a film?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése