Jane Austen népszerűsége megkérdőjelezhetetlen. Regényei rengeteg írót és rendezőt megihlettek az évek során. A Menő Könyvek nemrég gyönyörű kiadásban jelentette meg Jane Austen életművének egyik újabb darabját. A már megjelent kötetek mellett az írónő egy újabb klasszikusát tarthatjuk a kezünkben lenyűgöző változatban. Tarts bloggereinkkel a turnén, olvasd el az ajánlóinkat, és légy az a szerencsés olvasónk, aki a blogturné végén megnyeri a Meggyőző érvek legújabb kiadását!
Miért választottam ezt a könyvet?
Nagyon tetszik az Örök Kedvenc-sorozat könyveinek borítója, kivitelezése, ezért szeretném összegyűjteni a teljes sorozatot. Emellett nagyon szeretnék megbarátkozni Austennel. Aki ismer, tudja, hogy sokáig egyáltalán nem voltam jóban a történeteivel, ezek az új fordítások viszont egy kicsit közelebb hozták hozzám a stílusát, de még mindig nem igazán tudom, hányadán állok vele mint íróval. Szóval sorra olvasom a könyveit, próbálom megérteni és megszeretni azokat, ezzel is próbát akartam tenni.
Véleményem a könyvről
A történet főszereplője Anne Elliot, aki bár a Kellynch-kastély urának a lánya, valahogy mégis kilóg a családból. Az apja és a lánytestvérei számára fontosak a külsőségek, a pletykák, a hírnév, míg ő inkább olvasni szeret és másokról gondoskodni, másoknak segíteni. Korábban eljegyezte magát egy akkor még bizonytalan anyagi és társadalmi helyzetű tengerésszel, ám idősebb barátnője és támogatója lebeszélte őt a házasságról. Hallgatott rá, de azóta is szereti a férfit. Néhány év múlva az Elliot család nehéz anyagi helyzetbe kerül, ki kell adniuk a kastélyt bérlőknek. A bérlő családjáról viszont kiderül, hogy a korábbi vőlegény közeli rokonuk, így Anne számára elkerülhetetlen a találkozás.
Ez az első olyan Austen-könyv, amit nemcsak hogy nem olvastam még korábban, filmként sem láttam, sőt, olvasás előtt azt sem tudtam, miről is fog szólni. Szóval teljesen tudatlanul álltam neki az olvasásnak, ezért nagyobb volt bennem a kíváncsiság, mint a korábbi Austen-könyvek olvasásakor. Érdekelt, hogy vajon kik lesznek a főszereplők, mi lesz a fő konfliktus, miről is fog szólni a történet.
Az alapok persze ugyanazok voltak, mint mindig. Bepillantást nyerhettünk a gazdagabb családok mindennapi életébe. Miként "barátkoznak", szórakoznak, milyen elvek szerint élnek, hogyan keresnek párt maguknak, milyen a házasságuk, mik a gondjaik, bajaik, mikről pletykálnak, és hasonlók. Szóval a történet dinamikája és környezete lényegében már ismerős volt, amikor elkezdtem olvasni a könyvet.
Anne karaktere is ismerős volt számomra, hiszen Austen szereti az okos, talpraesett, kicsit különc női főszereplőket, akik kilógnak az elkényeztetett, felszínes közegből, és valódi, erős elvekkel rendelkeznek.
Wentworth kapitány viszonylag kellemes meglepetést okozott, mert bár Anne megbántotta az érzéseit, lényegében az eljegyzésük felbontásával kifejezte, hogy csak akkor lenne a felesége, ha lenne belőle valaki (anyagilag és rangban), mégis amikor újra látja őt, tisztelettel viselkedik vele és mindig odafigyel rá (pl. ha elfáradt, suttyomban elintézi neki, hogy kocsival mehessen tovább, és hasonlók). Szóval nem a tipikus sértett, bunkó férfit hozza, hanem próbálja megérteni Anne döntését (amit az idősebb barátnője érvei hatására hozott meg), és tiszteletben tartani azt. Közben próbálja keresni a saját boldogságát, de az Anne iránti érzéseit nem tudja elfelejteni. Az egyetlen jelenet, amiben nem tetszett, amikor kifejtette, hogy szerinte nők nem valók a hajóra. Szerencsére volt ott egy női karakter, aki bizonyítani tudta az ellenkezőjét.
A történet nagy része lényegében Anne egyik már férjnél lévő lánytestvérének a környezetében játszódik, aki elvileg "beteg", ezért Anne odaköltözik hozzájuk egy időre, hogy gondoskodjon róla. Itt barátkozik össze más családokkal, itt kerül újra a kapitány közelébe. Lényegében a történet olyan, mintha egy régimódi nyaralás sztoriját olvashatnánk végig. A kis csapat kirándulni megy, bejárják a környéket, szórakoznak, beszélgetnek, filozofálnak, új embereket ismernek meg és régi barátokkal futnak össze.
– Ó, Charles elment lődözni. Hét óra óta nem láttam. Elment, pedig mondtam neki, hogy mennyire beteg vagyok. azt mondta, nem lesz oda sokáig, de mindjárt egy óra, és még sehol sincs. Biztosíthatlak, hogy ma egész délelőtt egy lelket sem láttam.– A kisfiaid nem voltak veled?– De igen, ameddig el tudtam viselni a zajongásukat, de olyan fegyelmezetlenek, hogy több velük a gondom, mint az örömöm. A kis Charles rá se hederít a szavamra, és Walter is éppoly rossz gyerek lesz.
Közben történik egy csúnya baleset is, ami kicsit felborítja az események dinamikáját és a karakterek közötti kapcsolatokat. Ez volt talán a könyv legizgalmasabb része, mert egyfelől érdekelt, mi történik majd a sérülttel, másfelől érdekelt, ki mit reagál a történtekre. Nem mellesleg a kapitány nézetein is sokat változtatott az esemény, elkezdte más szemmel látni azt a megfontoltságot, ami Anne-t jellemzi.
Persze volt a történetnek negatív szereplője is, bár ő az elején csak említés szintjén jelenik meg, később kerül csak be valóban a cselekménybe. Igazából nem sok vizet zavar.
Ez a történet számomra a valódi, erős szerelemről szól, és nem is feltétlenül Anne részéről, hanem inkább Wentworth kapitány részéről. Ő az, aki hajlandó lett volna már fiatalon elvenni Anne-t, aki megküzdött azért, hogy feljebb jusson a ranglétrán, aki tovább szerette a lányt csendben, a háttérből szenvedve, tiszteletben tartva a döntését, aki évek múltán is ugyanúgy szerelmes volt belé. Persze Anne-t is megértem nőként, mert főképp abban a korban fontos volt, hogy az emberről tudjon gondoskodni a férje, hiszen a nők (főképp az előkelőbb nők) nem igazán dolgozhattak. Mégis... úgy hiszem, hogy annak az Igazi Szerelemnek részéről is valahogyan le kellett volna győznie a félelmeket. Szerintem az eljegyzés felbontásán kívül másképp is el lehetett volna rendezni a dolgokat úgy, hogy biztonságban érezhesse magát.
Hogy tetszett a könyv?
Ugyanúgy elvoltam olvasás közben, mint a korábbi Austen-könyveknél. Ahogyan egy kolléganőmnek is mondtam, az Austen-könyvek esetében, így ennél is, túl kell lenni az első száz oldalon, fel kell fogni, hogy a sok név közül ki kicsoda, kinek a rokona, ismerőse, miként kapcsolódik a sztorihoz, és ha ez megvan, onnantól beszippantja az embert a történet.
Szóval összességében TETSZETT ez a könyv.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Austen-rajongóknak mindenképpen, de azoknak is, akik éppen ugyanúgy próbálják megszeretni Austent, mint én.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
Nyereményjáték:
Jane Austen könyvei óriási népszerűségnek örvendenek az egész világon. Generációk nőttek fel regényein, rengeteg kiadást megélt már mindegyik írása. A mostani játékunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy felismeritek-e, hogy melyik regényből származik az adott idézet.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Idézet a játékhoz:
Akár úr, akár hölgy, aki nem leli élvezetét egy jó regényben, bizonyára elviselhetetlenül ostoba.
Állomáslista:
08. 22. Csak olvass!
08. 24. Spirit Bliss Sárga könyves út
08. 26. Szaffi polca
08. 28. Könyvvilág
08. 30. Dreamworld
09. 01. Sorok között
09. 03. Readinspo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése