Eva-Maria Bast: A királynő – Blogturné

A Kossuth Kiadó és Eva-Maria Bast jóvoltából jobban megismerhetjük II. Erzsébet emberi oldalát A királynő című könyvben. Ezúttal három bloggerünk követi végig Lilibet fiatalkorát egészen a koronázásáig. Természetesen ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Miért választottam ezt a könyvet?

Kicsit megkésve, nemrég elkezdtem nézni A korona című sorozatot a Netflixen egy kolléganőm/barátnőm ajánlására. Egyelőre a második évad elején tartok, de nagyon teszik. Bár alapvetően nem igazán támogatom a királyságot, szerintem iszonyatosan káros, elavult dolog, ami lelkileg csak megnyomorít egy csomó embert, többek között a királyi család tagjait is, talán pont ezért érdekes belelátni kicsit az életükbe, hogy miként is működik ez az egész rendszer. Bár tisztában vagyok vele mind a sorozat, mind a könyv esetében, hogy nem feltétlenül igaz minden, amit látok és olvasok, mégis ad valami alapot, hogy jobban megértsem, miért is működik még mindig, ha döcögve is, a brit királyi család és a királyság.

Véleményem a könyvről

A történet 1944-től mutatja be Erzsébet, vagyis Lilibet életét egészen a koronázásáig. Bepillantást nyerhetünk Lilibet hétköznapjaiba, a családtagjaival való kapcsolatába, abba, miként működik a palota, a Fülöppel való szerelmébe, házasságába és gondjaikba, abba, hogyan élte meg az anyaságot és azt a tudatot, hogy egyszer majd ő veszi át királynőként az apja helyét a trónon.

Mivel ez a könyv lényegében a Netflix-sorozat első évadát fedi le, kíváncsi voltam, hogy mennyire lesz számomra érdekes, újszerű. Természetesen az írónak nehéz dolga volt, lévén valós személyek életéről írt, így vannak tények és történések, amiket nem tudott másképp alakítani, mint ahogy azok a valóságban és a sorozatban történtek. De a sorozatban nem mutattak meg mindent, amit pedig igen, azt nem mindig bontották ki részletesen, valamint sokszor más eseményeket, szemszögeket hangsúlyoztak ki, míg a többit csak megemlítették.

Így például a könyvből részletesebben megtudhattuk, Lilibet miként csatlakozott a hadsereg szerelőműhelyéhez, miket tanult ott, hogyan vizsgázott. Ahogyan azt az egyébként nagyon klassz jelenetet is végigkövethettük a könyv oldalain, ami a sorozatból teljesen kimaradt, amikor a háború végén Lilibet és a húga álruhában kimegy az ünneplő tömegbe, és elvegyül köztük. Nekem ez volt az egyik kedvenc jelenetem egyébként a regényből, mert szerintem a jó uralkodóknak ismerniük kell a népüket. A jó uralkodók részei a népnek, nem pedig fölötte állnak. Itt egy kicsit azt érezhettem, hogy ha Lilibeten múlik, és hagyják neki, talán szíve szerint más királynő lett volna belőle.

Jól emlékszik húga vékonyka hangjára:

– Akkor te egyszer majd királynő leszel?

– Azt hiszem – felelte akkoriban Lilibet.

– Te szegény! – jegyezte meg Margit.

Ami kifejezetten érdekes volt a könyvben, hogy sokkal jobban együtt tudtam érezni Lilibettel, mint a sorozatban. A sorozatban sokszor sajnáltam Fülöpöt (bár volt, amiért haragudtam rá), olvasás közben viszont inkább Lilibet oldalán álltam. Valahogy a lapokon sokkal jobban átjöttek a gondolatai, érzései, és ezáltal én is együttérzőbb, megértőbb tudtam lenni vele.

A könyvben a Lilibetben lévő, belső anyai konfliktusok is jobban előtérbe kerültek. A filmben inkább arra fektettek hangsúlyt, hogy milyen volt Károly kapcsolata kiskorában Fülöppel, ám a könyvben megtudhatjuk, miféle lelki viharok dúltak Lilibetben, aki vágyott egy kis szabadságra, ám közben furdalta a lelkiismeret, hogy talán nem elég jó anyja a gyerekeinek.

Az esküvői előkészületek alatti bakik és aggodalmak, pedig kifejezetten szórakoztatóak voltak, mert korábban sehonnan nem hallottam róluk.

Szóval sok hasonlóság volt a film és a könyv között, hiszen egy valós történetet nem lehet túlságosan megváltoztatni, ám az író máshová tette a hangsúlyokat, és ez újszerűvé varázsolta a sztorit olyasvalaki számára is, aki látta a Netflix-sorozat első évadát.

Egyébként a könyv hangulata legalább annyira beszippantott, mint a sorozaté. Lényegében néhány óra alatt elolvastam a regényt kisebb megszakításokkal, mert nem tudtam letenni. Volt egyfajta delejező vonzereje, ami miatt faltam az oldalakat.

Véleményem a könyvről

Hangulatában nagyon hasonlított a Netflix-sorozathoz, de ezt cseppet sem bántam, mert így azonnal beszippantott a regény, amíg nem értem az utolsó oldalra, nem is bírtam abbahagyni az olvasást. Történetében viszont képes volt új dolgokat adni, mert olyan történésekre fektette a hangsúlyt, amiket a sorozat nem vagy csak kissé mutatott be. Lilibet számomra sokkal emberibb volt a regényben, jobban együtt tudtam érezni vele, jobban megértettem az érzéseit, tetteit.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik érdekel Erzsébet királynő fiatalkora, az az időszak, amikor megházasodott, gyerekei születtek, de még távoli tehernek tűnt a trón.

Ha kíváncsi lettél itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

A történetben fontos szerepet játszik Erzsébet és Fülöp házassága, kapcsolata, ezért a mostani játékban különböző királyi esküvőkről lesz szó. A feladat, hogy kitaláljátok, melyik ország királyi párjáról láttok fotót az esküvői ruhájukban az állomásokon, és beírjátok ezt a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Kép a játékhoz:

Állomáslista:

Blogturné

04. 24. Spirit Bliss Sárga könyves út

04. 26. KönyvParfé

04. 28. Könyv és más

a Rafflecopter giveaway

   

Corinne Giampaglia: Ella és a tavaszi szél – Blogturné

A Manó Könyvek jóvoltából Ella téli kalandja után most átélhetjük vele a tavasz nyújtotta szépségeket és varázslatot. Ezúttal négy bloggerünk csatlakozik Ellához és a testvéreihez. Természetesen ti is nyerhettek egy példányt a kötetből a turné végén.

Miért választottam ezt a könyvet?

Az Ella és a téli varázs című mesekönyvet egyszerűen gyönyörűnek tartottam, ezért biztosra vettem, hogy ez a tavaszi rész is teljesen el fog bűvölni.

Véleményem a könyvről

A könyv kivitelezését továbbra is gyönyörűnek találom. Giampaglia csodás illusztrátor, a rajzai varázslatosak. Akár a történet olvasása nélkül is jólesik az embernek nézegetni a könyvben lévő képeket, amik egyszerűen cukik.

Ebben a részben Ella és az öccse, Erik meg akarják tudni a tavasz titkát, ezért a "hírnök" nyomába erednek. Közben megtanulják édesanyjuktól, hogy mit jelent adományozni, vagyis úgy adni ajándékot, hogy cserébe nem várunk semmit, és részt vesznek egy mágikus ünnepségen is.

Erre a könyvre tényleg nem lehet mást mondani, csak hogy nagyon cuki. Ella és Erik annyira gyermekien naivak és fantáziadúsak, hogy olvasás közben az ember eszébe juttatják a saját gyerekkorát, amikor még hinni tudott azokban a varázslatos dolgokban, amikben a mesebeli testvérpár.

A történetnek volt mondanivalója, tanulsága is, ami a fiatal olvasók számára fontos lehet, főképp egy olyan önző és egoista világban, mint amiben most élünk. Az adományozás, az, hogy úgy adjunk valamit, hogy mi nem feltétlenül kapunk érte semmit, igazán fontos dolog. Főképp, hogy valójában mégis kapunk valamit minden egyes alkalommal, amikor önzetlenül jót cselekszünk: egy megfoghatatlan, kellemes érzést, ami miatt úgy érezzük, megérte.

A mese a természet szeretetére és tiszteletére is nevel. Megmutatja, milyen varázslatosak a növények, az évszakok (ezúttal a tavasz) és az állatok. Ella és Erik egyfajta mágikus világként tekint a természetre, és a mese nekünk is ad egy varázsszemüveget, hogy kicsit az ő szemükön át, a gyerekek szemén át nézhessünk a világra. Hogy a könyvben lévő mágikus dolgok valódiak-e, vagy csak a gyerekek képzeletében léteznek, lényegében mindegy is, mert a képzelet által teremtett varázslat is csodálatos dolog.

Hogy tetszett a könyv?

Először is, imádom az illusztrációkat benne, cukik és gyönyörűek mind stílusukban, mind színvilágukban (ami egyébként passzol a tavaszhoz). A mesének van tanulsága, önzetlenségre és a természet szeretetére tanítja a kicsiket, de nem szájbarágós módon, hanem inkább varázslatos élményeket adva.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Akik szeretik a kedves, cuki, varázslattal teli meséket és a gyönyörű illusztrációkat.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

Ezúttal tavasszal kapcsolatos idézeteket találhattok minden állomáson. A feladatotok az, hogy beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába, hogy kitől származik az adott idézet.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Idézet a játékhoz:

Úgy sajog ez a vad tavasz,

mint a letépett ragtapasz

helyén a bőr,

pedig beforrt a tél sebe:

már burjánzik a fény fele

a nyers gyönyör.

Állomáslista:

Blogturné

04. 23. Spirit Bliss Sárga könyves út

04. 24. Utószó

04. 25. Könyv és más

04. 26. Csak olvass!

a Rafflecopter giveaway

   

Charles Dickens: Copperfield Dávid (Gyermekévek, ifjúság) – Blogturné

A Menő Könyvek nemrég gyönyörű kiadásban jelentette meg Charles Dickens jelentősen önéletrajzi ihletésű regényének egy részét, vagyis a Copperfield Dávidnak a gyermekéveivel és ifjúságával foglalkozó részét. A regény az angol író nyolcadik regénye, mely 1849–50-ben előbb folytatásokban, majd 1850-ben kötetben is megjelent. Az 1867-es kiadás előszavában ezt írta: "mint igen sok szerető szülőnek, van nekem is szívem legmélyében egy kedvenc gyermekem, és ez David Copperfield." Tarts bloggereinkkel a turnén, ismerjük meg Copperfield Dávid életét közösen, és légy az a szerencsés olvasónk, aki a blogturné végén megnyeri a kötet legújabb kiadását!

Miért választottam ezt a könyvet?

Egy csomó olyan klasszikus van, amit annak ellenére nem olvastam még soha, hogy hároméves korom óta könyvmoly vagyok, és magyar szakot végeztem. Ám mivel szeretem pótolni az elmaradásaimat, ezért szép lassan minden elmaradt történetet elolvasok. Ez is ezek közé tartozik. Ezenkívül a kötet az Örök Kedvencek-sorozatban jelent meg, aminek a kivitelezése egyszerűen gyönyörű, és mint korábban említettem, össze szeretném gyűjteni az összes példányt belőle.

Véleményem a könyvről

A történet, mint a cím is mutatja, egy Copperfield Dávid nevű fiúról szól. Ez az első kötet a gyerekkorát és az ifjúságát mutatja be az olvasóknak, de remélhetőleg megjelenik majd a folytatás is, aminek segítségével tovább követhetjük majd Dávid életét.

Dávid az édesanyjával és a házvezetőnő-féleségükkel, Peggottyval él egy kis házban. Az édesapja meghalt még azelőtt, hogy ő megszületett volna. Egész boldog, békés életük van, míg az anya össze nem ismerkedik egy férfival, Murdstone-nal, és hozzá nem megy feleségül. A férfi elsőre kedvesnek, gondoskodónak tetteti magát, ám amint nyeregben van, kiderül, hogy egy zsarnokoskodó, agresszív szemétláda. A felesége szép lassan elsorvad mellette, Dávid pedig érzelmi és fizikai bántalmazások közepette éli az életét. Végül a férfi beadja egy bentlakásos iskolába, de az sem jobb hely, az igazgató szintén egy agresszor. Dávid élete persze ezek után sem marad egyhangú, újra és újra fordulatot vesz, míg végül végigjár egy kalandos, sokszor iszonyatosan nehéz, időnként szeretettel teli utat, ami alatt fiatal férfi válik belőle.

A történetet Dávid meséli el nekünk E/1-ben, visszaemlékezve a saját múltjára, így sokszor a már felnőtt Dávid gondolatait is elolvashatjuk az adott történésekről, nemcsak azt, hogy mi történt a még gyerek Dáviddal. Nekem tetszett ez a megoldás, mert így rögtön beleláthattam abba, vajon miféle ember is vált belőle, körülbelül mire számíthatok a történet és a karakterének alakulása során.

Ahogy olvasni kezdtem, azonnal megszerettem a kis Dávidot. Imádni való kisfiú, aki gyermekien naiv és tisztalelkű, imádja az édesanyját és Peggottyt, és ha a világ jó és igazságos lenne, akkor csak és kizárólag szeretetet és jó dolgokat érdemelne. Naivságában sokszor félreértelmezi az emberek szavait, szándékait, ezért átverik, kihasználják. Ez egyszerre volt igazán aranyos, de ijesztő is. Aranyos volt, mert egyfajta gyermeki humort vitt a történetbe, ám ijesztő, mert pontosan tudtam, hogy még sokat fog szenvedni azért, mert az emberek majd kihasználják a naivságát.

Gyűlöltem Murdstone-t és a nővérét, akik megkeserítették a Copperfield család életét. Dávidot tiszta szívből sajnáltam, Peggottyt pedig nagyon megszerettem a hűsége miatt. Az anyát próbáltam megérteni, hiszen ő is áldozat, és olyan korban nőtt fel, amikor egy feleség nem mondhatott nemet a férjének. De közben fájt a szívem Dávid miatt, akit nemcsak a nevelőapja bántalmazott, hanem az anyja is cserbenhagyott. Mert bármi is történt a nővel, ő volt a felnőtt, ő volt az anya, meg kellett volna védenie a fiát bármi áron. Persze, tudom, pszichológiai szempontból ez nem ennyire egyszerű, ezért nem is tudom igazán elítélni az anyát, de nem is értek egyet a tétlenségével. Én biztos, hogy ha másként nem megy, az első éjszaka megöltem volna álmában a férjemet, amint először bántja a gyerekemet. Aztán lesz velem, ami lesz. A szívemmel legalábbis ezt érzem, az agyam meg tudja, hogy ez egy olyan nőnek, aki nem úgy lett szocializálva, mint én, nem ennyire egyszerű. Szóval ez egy nagyon bonyolult és nehéz téma, és az anyával kapcsolatos érzéseim is elég bonyolultak. Mindenesetre őt is sajnáltam.

Egy olyan iskolában, amelyet puszta kegyetlenkedéssel és erőszakkal igazgattak, nem sokat lehet tanulni, akár ostoba tökfilkó az igazgatója, akár nem. Azt hiszem, ezek a fiúk is csakolyan tudatlanok voltak általában, mint akármelyik más iskola tanulói; túl sokat nyaggatták és verték őket, semhogy tanulni tudtak volna; éppúgy nem érhettek el semmi eredményt a tanulásban, mint ahogyan senki nem érhet el semmi eredményt semmilyen téren, ha az élete örökös gonddal-bajjal, gyötrelemmel van tele.

A történet szép korrajzot adott. Megmutatta a különböző rétegek életét, azt, miként működhetett akkor egy bentlakásos iskola, ha rossz ember vezette, hogy mennyire semmibe vették a gyerekek életét, ahogyan a nőkét is. Volt egyfajta régies hangulata, ami bevonzotta az embert olvasás közben. Egyszerre volt érdekes, és könnyebbült meg tőle az ember lánya, hogy nem abba a korba született.

Nagyon megkedveltem Peggotty családját, akik halászok, és adtak Dávidnak néhány csodálatos, mesés hetet, amikor náluk "nyaralt". Nagyon egyszerű, de jólelkű emberek, akik gondoskodnak egymásról még akkor is, ha nem mind vér szerinti rokonok. Ők testesítik meg a könyvben az igazi, szerető családot.

Dávid nagynénje is érdekes karakter. Már felbukkan a könyv elején is, Dávid születésekor, aztán hosszú időre eltűnik a történetből, majd ismét visszatér. Elsőre mogorva nőnek tűnik, aki bolondnak tartja azokat a lányokat, akik férjhez mennek, azt gondolja, hogy a házasság és a férjek csak tönkreteszik, megkeserítik, halálba kergetik az asszonyokat. Ezért is nem foglalkozik a születésekor Dáviddal, mert benne is csak egy jövőbeli nőgyötrőt lát. Aztán amikor később találkoznak, rá kell döbbennünk, hogy ez a nő nem ennyire egyszerű, sokkal összetettebb, mint azt elsőre láthattuk. Engem kicsit Marilla Cuthbertre emlékeztetett az Anne Shirley-történetekből. Szigorú, megvannak a maga szabályai és rigolyái, de azért jó szíve van.

Dávid fiatal felnőttként sem változik sokat, a naivsága ugyanúgy megmarad, ezért kicsit féltem őt. Főképp a volt osztálytársától, Steerforthtól, aki már az iskolában is átverte a pénzzel és egyebekkel, csak Dávid erre nem jött rá. Ő valamiféle szent példaképként tekint Steerforth-ra, de én tartok tőle, hogy a folytatásban csalódni fog.

A könyv vége nekem túl hirtelen, nem tudom, hogy miért pont ott vágták ketté a történetet, ahol. De lehet, hogy csak annyira élveztem az olvasást, hogy még bőven folytattam volna tovább. Remélem, hogy a második résszel hamarosan megtehetem.

Hogy tetszett a történet?

Engem teljesen beszippantott. Eddig ez a kedvenc regényem az Örök Kedvencek-sorozatból. Dávid nagyon szeretnivaló, imádtam az életéről olvasni. Együttéreztem vele, felélesztette az anyai védelmező ösztönömet, legszívesebben beugrottam volna a történetbe, hogy megóvjam őt azoktól, akik bántják. Imádtam Peggotty karakterét, nagyon megkedveltem a családját, és Dávid nagynénje is elnyerte a szimpátiámat. A történet hol aranyosan vicces, hol megható volt, egész végig lekötött.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki egy tényleg szórakoztató, érdekes klasszikust akar olvasni.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

A Copperfield Dávid című kötet a kiadó Örök Kedvencek-sorozat részeként kapott új kiadást. Ebben a játékban arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismeritek a sorozat már megjelent címeit. Minden állomáson találtok egy fülszövegrészletet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint megírni, hogy melyik kötetről van szó.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Fülszövegrészlet:

„… ​megpillantottam egy feketébe öltözött, magas, előkelő nőalakot. Arcán olyasmi tükröződött, ami, ha egyszer látta az ember, arra késztette, hogy ismét szemügyre vegye. Haja hollófekete volt, hosszú, fényes csigákba fésülve… arcbőre tiszta és sápadt; hosszú, fekete pillái elfedték szemét, szépen kirajzolt szemöldöke azonban kifejező volt; boltozatos homloka értelemre valló, orra tökéletes sasorr, arcvonásai hibátlanok – csak az orcája és a szeme volt kissé beesett, ajka pedig, noha szép vonalú, kissé keskeny, szorosra zárt, ami, úgy véltem, nem vall nagyon engedékeny vagy nyájas kedélyre…”

Állomáslista:

Blogturné

04. 16. Csak olvass!

04. 20. Könyv és más

04. 21. Spirit Bliss Sárga könyves út

04. 22. Readinspo

a Rafflecopter giveaway

   

Avatar: A víz útja (Képes útmutató) – Blogturné

A Kolibri Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent az Avatar: ​A víz útja című képes útmutató. A kötet bemutatja a különböző szereplőket, tárgyakat és helyszíneket, a csodás és részletgazdag illusztrációk segítségével pedig elmerülhetünk a filmek világában. Tartsatok velünk, merüljetek el a szuperhősök univerzumában, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet.

Miért választottam ezt a könyvet?

Az Avatar első filmje nagyon tetszett, olyan volt, mint egy modern Pocahontas-történet, csak éppen sokkal összetettebb, kidolgozottabb, és talán átérezhetőbb is egy 21. századi ember számára. A második filmet sajnos még nem láttam, de amint legálisan felkerül a Disney+-ra (azt hallottam, ott lesz megtalálható), megnézem majd. Nagyon kíváncsi vagyok rá. Úgy gondoltam, hogy nem árt, ha előtte azért elolvasom ezt a könyvet, és reméltem, hogy nagy spoilerek a cselekménnyel kapcsolatban nem lesznek benne.

Véleményem a könyvről

Egy nagy méretű, kemény fedeles, színes, gazdagon illusztrált, gyönyörű könyvről van szó, amiért első látásra odavan az ember. Tetszik, hogy minden egyes oldal ad valami pluszt, még az első, általában üres, vagy kiadási infókat tartalmazó oldalakon is találhatók illusztrációk és információk.

A könyv hét fejezetre van osztva, ezekből megismerehtjük a Sully családot, a klánjukat, az Omatikaya klánt, az emberek alkotta RDA szervezetet, az általuk működtetett Rekom-programot, amely továbbfejlesztve az avatár módszert, ember-na'vi hibrideket hoz létre, az második filmben lévő új klánt, a Metkayina klánt, valamint az óceán élővilágát.

Voltak ismerős információk a kötetben, amikről már az első filmben is hallhattam, de a fejezetek többsége, mivel a második filmhez kapcsolódott, új dolgokkal is megismertetett. Lényegében olyan volt ez a könyv, mint egy természettudományos lexikon, csak éppen nem egy valós bolygót mutatott be, hanem egy kitaláltat. Ettől függetlenül, vagy talán épp ezért, nagyon érdekes volt megismerni a Pandorát.

Tetszett, hogy nemcsak általános dolgokat tudhattam meg a könyvből, hanem apró részleteket is. A karakterek öltözékéről, fegyverzetéről, a lakhelyeikről, táboraikról, a sátorszerű maruikról, arról, hogy miket esznek, hogyan tálalják, milyen eszközöket használnak a hétköznapi dolgokhoz (pokróc, függőágy, vízhordó, kosár, teáspohár stb.), a biolabor felszereléséről, az RDA új létesítményéről, annak felépítéséről, felszereltségéről, a járműveikről, fegyvereikről és egyéb érdekes dolgokról, amikre a filmben valószínűleg nem térnek ki részletesen, vagy az embernek fel sem tűnnek. Én például nem igazán szoktam megfigyelni egy filmben a szereplők által viselt kiegészítőket és egyéb apróságokat, ha elsodor a cselekmény, pedig sokszor nagyon érdekesek, és pluszüzenetet közvetítenek. Ez a könyv jó arra, hogy ezek a pluszdolgok eljuthassanak hozzánk.

A legérdekesebb fejezetek számomra a Metakayina klánt és az óceán világát bemutató részek, mert ezekről korábban, a második film ismerete híján még nem hallottam. Nem éreztem úgy, hogy spoilereket kapok általuk, inkább csak úgy, hogy megismerhetek valami újat, ami miatt még inkább meg akarom nézni az új részt.

A legérdekesebb a tengeri na'vik szellemfája volt, ugyanis nekik is van a víz alatt. Én azt hittem az első film alapján, hogy csak az az egy valódi fa létezik a bolygón, ami az Omatikaya klán területén volt, úgyhogy ez igazi újdonság volt számomra.

A víz alatti élőlények azért érdekesek, mert lényegében nem tudnám megmondani, hogy valódi, földi növényekről vagy állatokról van-e szó, vagy kitalált pandorabeliekről. A mi óceánjaink is annyi titokzatos, általam nem ismert lényt rejtenek, hogy simán elhinném, a könyv lapjain lévők tényleg léteznek. Elsőre az iluk lesznek a kedvenceim a történetből, mert a leírás alapján olyanok lehetnek, mint a delfinek, és külsőleg is cukinak tűnnek a maguk módján.

Hogy tetszett a könyv?

Gyönyörűen kivitelezett könyvről van szó, amit jó érzés lapozgatni. Tele van klassz illusztrációkkal, és megismerhetünk belőle érdekes, a filmeket kiegészítő információkat. Nem éreztem, hogy nagy spoilereket tudtam volna meg belőle, de azt igen, hogy a könyv után még inkább várom, hogy megnézhessem a második filmet.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik szeretik az Avatar-filmeket, és elvarázsolta őket a Pandora világa.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

A mostani játékunk az Avatar világához kötődik. Minden oldalon találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a választ.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Kérdés a játékhoz:

Mi a neve az Alfa Centauri-rendszerben található bolygónak, ahol az Avatar játszódik?

Állomáslista:

Blogturné

04.15.: Csak olvass!

04.17.: Spirit Bliss Sárga könyves út

04.19.: Dreamworld

a Rafflecopter giveaway