Ide pakolgatom fel az írásaimat, firkálásaimat, novelláimat, gondolataimat, és minden egyebet, amihez hirtelen kedvem támad. :)




2019. április 29., hétfő

Moskát Anita: Irha és bőr – Blogturné Extra – Interjú


Moskát Anitától már megszokhattuk, hogy bátran nyúl meghökkentő és komoly erkölcsi dilemmákat felvető témákhoz, nincs ez másként új regénye, az Irha és bőr esetében sem. A történet középpontjában egy különös jelenség áll: a Föld minden pontján bebábozódtak az állatok, hogy aztán köztes lényként, félig állat, félig ember formában szülessenek újjá. Az ebből kialakult helyzet rengeteg politikai, emberjogi, gazdasági, társadalmi kérdést vet fel, mindehhez pedig remekül ábrázolt karakterek és rengeteg izgalom társul. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel négy állomáson át, és nyerjétek meg a Gabo Kiadó által felajánlott három példány egyikét! 

1. Két regényed jelent meg eddig, az Irha és bőr a harmadik. Az olvasóid mire számíthatnak, miben hasonlít ez a történet a korábbiakhoz, és miben különbözik tőlük?

Ahogy a Horgonyhely és a Bábel fiai, úgy az Irha és bőr is egy társadalmi kérdésekkel is foglalkozó fantasy, amelyben nem szerettem volna „könnyű” utakat keresni, és azoknak ajánlom elsősorban, akik a sötétebb hangulatú történeteket keresik. Viszont törekszem rá, hogy minden regényem kicsit más legyen: ez ezúttal egy városi fantasy, ahol napjaink borulnak fel a teremtésnek nevezett jelenségek miatt, amelyek során állatok emberivé alakulnak. A regény fő helyszíne egy Budapest melletti gettó, amelyben a fajzatok élnek, és közeleg egy népszavazás, amelynek a tétje az emberi jogaik.

2. Az Irha és bőr alaptémája nagyon izgalmas. A világ állatai hirtelen bebábozódnak, és végül félig emberré alakulva bújnak elő. Ezt hogyan is kell pontosan elképzelnünk? Az állatoknak állati kinézetük marad, csak emberi tulajdonságokat vesznek magukra, mint egy furry történetben? Vagy a testük is félig emberré alakul? Mennyit tartanak meg állati mivoltukból, és mennyiben lesznek hasonlatosak hozzánk?

Ez nem egy furry regény, az átalakulás kevésbé szimbolikus, inkább biológiai-anatómiai megközelítést kerestem. A teremtéskor a test véletlenszerűen alakul át, van, aki egészen állatszerű marad, az egyik főszereplőnek például őzkarja és patái maradnak, mások sokkal emberibbek, akár össze is keverhetők egy igazi emberrel. Nincs két egyforma közöttük, szerencse kérdése, hogyan bújnak ki a bábból. Az pedig a regény központi kérdése, „mennyire” lesznek emberiek. Az ösztöneik, vágyaik megmaradhatnak állatkorukból visszhangként, de az átváltozás után ezen próbálnak túllépni. Egyfajta útkeresés történet ez számukra, meg kell határozniuk, kik ők az állat-fajzat-ember tengelyen.

3. A történelem során megtanultuk, hogy az ember retteg az ismeretlentől. Azokat, akik hasonlítanak hozzá, mégis mások valamiben, ahelyett, hogy meg akarná ismerni, sokszor inkább elszigeteli, bezárja, a kiirtásuk mellett dönt. Tanulmányoztad a regény megírása előtt a történelem azon sötét korszakait, amelyekre építhettél írás közben?

Sajnos szerintem nem kell annyira eltávolodnunk a jelentől, hogy ilyen problémákat találjunk. Pár száz év múlva az ükunokáink úgy fognak visszaemlékezni erre a korra – abban a szerencsés esetben, ha még lesz kinek visszaemlékeznie –, hogy milyen sötét világ lehetett ez a huszonegyedik század eleje. Amíg a jelenben is létezik rabszolgaság, amíg hátrányosan kezelnek, vagy akár életveszély fenyeget bárkit a származása, bőrszíne vagy szexuális orientációja miatt, addig ez nem régi korok sajátja. Sajnos elég volt csak „körülnéznem”.

4. Mi volt ennek a történetnek a megírásában a legnehezebb és a legkönnyebb számodra?

Ha valamit túl könnyűnek érzek írás közben, rögtön aggódni kezdek. :) Folyton keresem a kihívásokat, kipróbálok ugyanarra a problémára több megoldást, megírom ugyanazt a jelenetet többféleképpen. Ami itt kezdettől fogva izgatott, az az állatábrázolás. A fajzatok állati eredete nem lehetett csak dísz, nem lehetettek pont olyanok, mint az emberek, csak aganccsal vagy farokkal. A testképük, az érzékelésük, a világlátásuk valamilyen szinten mind idegen, és kihívás volt ilyen karaktereket ábrázolni – az egyik főszereplőm például, Kirill, aki őzből alakult át, tudatközösségben él a csordájával, hallja a gondolataikat a fejében, és akkor érzi magát biztonságban, ha egy sokaság sűrűjébe olvad.

5. Van kedvenc karaktered a regényben? Ha igen, ki, és miért pont ő?

Három nagyon különböző főszereplő szerepel a regényben. Kirill a csordatudat és az önállóság közt tipródó őz; Pilar szinte még újszülött, eddigi életét bezárva töltötte, és csak a tévéből szerzett információt a külvilágról; August pedig az emberek oldalát ismeri, egy fajzatok jogaiért küzdő szervezetnél foglalkozik kommunikációval. A történet folyamán mindhármuknak szembe kell néznie saját magukkal, olyan kérdésekkel, amiket akarva-akaratlanul eddig szőnyeg alá söpörtek, és ez a szembenézés érdekelt bennük igazán – valamint az is, hogy három ennyire különböző habitusú és különböző élethelyzetben lévő figura mihez kezd egymással.

6. Sok könyv és film foglalkozik azzal a témával, hogy mit is jelent embernek lenni, és vajon egy másik lényt mikor tekinthetünk valódi tudattal és lélekkel rendelkezőnek. Általában ez a fejlett robotok kapcsán kerül elő vagy az általam nemrég olvasott klasszikus, A majmok bolygója esetében a majmok (és ironikus módon abban a nyakatekert világban a visszamaradott emberek) kapcsán. Te magad mit gondolsz, mikortól tekinthetünk egy lényre tudatos, lélekkel bíró lényként, és mikortól adhatnánk neki velünk egyenlő jogokat? És a történeted világában hogyan gondolkoznak erről a karakterek?

A regényben erre nagyon sok válasz születik, akár extrémek is: a fajzatok közül néhányan magukat se érzik embernek, és inkább szívesebben élnének az erdőben állatként. De vannak olyanok is, akik az egész eljárást érzik problémásnak, hogy az ember szabhatja meg, ő kit tart értelmesnek, magával egyenlőnek. Van ebben azért fensőbbségesség: „felemelik” maguk mellé a fajzatokat, pedig talán az lenne a lényeg, hogy eleve ne legyen semmiféle alá-fölé rendeltség bármiféle élőlények közt. Szóval szerintem ezt a kérdést megelőzi egy másik: kinek a joga egyáltalán az egyik életet magasabb rendűnek becsülni a másiknál?

7. Mivel az állatok fontos részei a történetednek, gondolom, a valóságban is állatbarát vagy. Van esetleg otthon valamilyen házi állatod? Beleírtad őt a történetbe?

Bár Budapesten nőttem fel, a természet és az állatok mindig is része volt az életemnek. Egy biológus édesapával könnyen úgy alakult, hogy beteg varjak kerültek hozzánk, vagy gyakran magával vitt terepre, ahol távcsővel lestük a madarakat, a nyarakat pedig egy erdei faházban töltöttük. Aztán később én is elmentem biológusnak tanulni – bár végül sosem dolgoztam a szakmában –, és ott egy egészen másfajta, rendszerszintű szemléletet kaptunk a természetről, ami hatott rám az Irha és bőrnél, de igazából bármiféle fantasy írásánál jól jön. Most egyébként két macskánk van, és nem kerültek bele a regénybe, ki is kérnék maguknak. :)

8. Mostanában fontos közéleti téma a klímaváltozás, amely rengeteg állat életére, fennmaradására kihatással van. Te mit gondolsz erről? Mit tanácsolnál az olvasóidnak, mit tehetnének az állatvilág és a bolygónk megmentéséért?

Elég sötéten látom ezt a kérdést, az emberiségnek nagyon hamar fel kellene fognia, hogy itt már az a tét, lesz-e még egyáltalán élhető környezetük az unokáinknak – vagy akár a gyerekeinknek. És bármennyire is fontosak az apró lépések, amiket mindenki megtehet – a szelektív hulladékgyűjtés, a tudatos vásárlás, a víztakarékosság, a műanyagmentesség, stb., hogy átálljunk egy pazarló és felelőtlen életvitelről egy környezettudatosra –, itt már egy globális, fölülről jövő, hatalmas változásra lenne szükség. Az egyén most azzal teheti a legtöbbet, ha nyomást gyakorol. Ha olyan vezetőket választ, akik környezettudatos döntéseket hoznak, és ha kiáll tiltakozni, ha valami nem oké, ha hallatja a hangját. A fiatalok közül egyre többen megteszik: ők már érzik, hogy a talpuk alatt ég a talaj.

9. Legközelebb mikor és hol találkozhatnak veled az olvasók, hogy dedikáltassák az új könyvedet?

Ha minden igaz, május végén lesz a regény könyvbemutatója, de a részletek még kidolgozás alatt állnak. A blogomon vagy a Facebook-oldalamon mindenképpen hírt fogok adni róla. :)

www.moskatanita.hu 


Nyereményjáték:

A regény középpontjában félig állat, félig ember teremtmények állnak, így aktuális nyereményjátékunkhoz mi is ezt a témát választottuk. Az állomásokon híres mitológiai lényeket ábrázoló szobrokat találtok, a feladatotok pedig, hogy az adott lény nevét beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Kép a játékhoz:


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

04. 29. Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra
05. 02. Deszy könyvajánlója
05. 05. Nem félünk a könyvektől!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése