A Scolar kiadó jóvoltából nemrég megjelent a Fangirl és az Eleanor és Park írónőjének legújabb regénye, Szív küldi címmel. A történet középpontjában Lincoln van, aki kettesben él az édesanyjával és szócsatákat vív jóval monogámabb nővérével. A férfi munkája az, hogy internetbiztonságisként egy lapkiadó dolgozóinak az e-mailjeit olvassa minden éjszaka, vagyis azokat, amik valami csúnya vagy tiltott szót tartalmazva a megjelölt e-mailek között landolnak. Lincoln eléggé unja a munkáját, ám élvezettel olvassa Beth Fremont és Jennifer Scribner-Snyder levelezését. A két szabadszájú nő humorosan, önirónikusan és vidáman ír egymásnak mindennap, és pontosan tudják, hogy valaki olvassa a leveleiket. Mire Lincoln észbe kap, beleszeret Bethbe…
Tartsatok bloggereinkkel, és tudjátok meg, hogy ők mit gondolnak a regényről. A turné végén pedig a kiadó jóvoltából kisorsolunk köztetek 3 példányt a Szív küldi c. regényből!
Rainbow Rowell Szív küldi című könyve egy romantikus regény. Aki ismer, tudja, hogy ez nem a kedvenc terepem, azért akartam mégis elolvasni a történetet, mert egy lapszerkesztőségben játszódik, és mivel a valóságban én is egy ilyen helyen dolgozom, kíváncsi voltam, hogy külföldön vajon milyen is lehet egy lapkiadónál.
A történet egyébként egy Lincoln nevű srácról szól, aki internetbiztonságis a lapkiadónál, vagyis figyeli a szerkesztőség belső levelezését, és ha valami szabályzatba ütközőről ír az egyik dolgozó, akkor figyelmezteti őt. Betht és Jennifert is figyelmeztetnie kéne, ám ő annyira belefeledkezik a lányok egymással való levelezésébe, hogy végül egyfajta barátként tekint rájuk, majd Bethre kicsit többként. De vajon lehet-e szerelmes egy férfi egy olyan nőbe, akit még soha nem látott, csak a gondolatait olvasta?
Ami tetszett
1. Mintha otthon lettem volna
Sok olyan könyvet olvastam már, ami olyan környezetben játszódik, amit viszonylag jobban ismerek. A kiadók világában, az írók világában, az újságírók világában. Sajnos a legtöbbször csalódnom kellett, mert mindig azt éreztem, hogy a leírtak egyáltalán nem reálisak. Az adott írók valószínűleg azelőtt soha nem pillantottak még be az adott közeg életébe, működésébe, csak leírták azt, ők hogyan képzelik az egészet.
A Szív küldi talán az első kivétel. Miközben olvastam, mintha a megszokott munkahelyi környezetemben ücsörögtem volna. Otthonos volt. Reális volt. Amikor pl. Jennifer arról beszél, hogy a mozgószabályról vitatkozott valakikkel, Beth pedig megkérdezi, hogy az meg mi, és azt a választ kapja, hogy olyasmi, amit csak ők (az olvasószerkesztők és korrektorok) ismernek, senki más, és rajtuk kívül nem is érdekli a kutyát sem, akkor hangosan felnevettem. Ugyanis mi pontosan ugyanezt szoktuk mondani odabent. A mozgószabály az, amit csak mi ismerünk, és mások azt sem tudják, hogy létezik, de ha tudnák, akkor sem izgatná őket.
A hangulat is hasonló odabent. Pl. nekem is van egy kolléganőm, akivel majdhogynem ugyanolyan baráti kapcsolatban vagyunk, mint Beth és Jennifer. Az egyetlen különbség, hogy sajnos (vagy éppen szerencsére), utánunk nem kémkedik egy Lincolnhoz hasonló helyes pasi…
2. Ismerős gondok
Lincoln karaktere nagyon szépen fel van építve. Hatalmas csalódás érte az egyetemen, így miután lediplomázott, hazaköltözött az édesanyjához. Először jól elvan ott, dolgozik, pénzt keres, az anyja főz rá, de egyébként nem szól bele a dolgaiba. Aztán szép lassan elkezdi azt érezni, hogy valami mégsem oké, valami hiányzik az életéből. Próbálja kibogozni a múltjában kapott sebeket, amelyek kihatással vannak a jelenbeli jellemére és döntéseire, és közben igyekszik rájönni, hogyan teljesítse ki az életét.
Azt hiszem, a szülő(k)től való elszakadás érzelmi, anyagi és egyéb problémáival sokan találkoztunk már személyesen. Épp ezért olvasás közben szerintem teljesen át lehet érezni Lincoln érzéseit, és elgondolkoztatja az embert az, ahogyan a srác igyekszik magára találni, és felfedezni a saját útját.
Fordítva is igaz a dolog, Lincoln anyja helyébe is könnyen bele tudja élni magát az olvasó, főképp, ha már van gyereke, és átérzi, milyen nehéz hagyni, hogy kirepüljön véglegesen a fészekből.
3. Szimpi nők
A romantikus regényekkel általában az a bajom, hogy a főszereplő lányok, nők irritálnak. Valahogy annyira csajosak, nőcisek, vagy nem is tudom, mi a legjobb szó rá, hogy attól én szó szerint rosszul vagyok. Na, itt nem ez a helyzet, hála az égnek! Beth és Jennifer nőies nők, de valós problémáik vannak, nem az életük legnagyobb gondja, hogy letört a műkörmük. Tele vannak élettel, humorral, és igen, fájdalommal, bizonytalansággal és párkapcsolati nehézségekkel is.
Jennifer anyasággal kapcsolatos félelmei nagyon aktuálisak azt hiszem, a mai világban. Baj, ha nem akar egy nő gyereket? Tényleg nem akar? Mi van, ha a férjével nagyon szeretik egymást, de ebben a kérdésben ellentétesen éreznek és gondolkoznak?
És hát, Beth párkapcsolata is hasznos példa az olvasó nőknek, lányoknak. Egy olyan férfival van együtt, akinek az élete a zene, és sosem akar megállapodni. Elég a szerelem, a vágy ahhoz, hogy boldog legyen az ember, ha közben nem kapja meg azt a másiktól, amire valójában szüksége van?
Amin elgondolkoztam…
Nagyon érdekes volt, hogy a könyvben Lincoln az, akinek elsőként Beth lelke tetszik meg, és úgy szeret bele, hogy azt sem tudja, hogy néz ki a nő. Ezzel szemben Bethnek először külsőleg tetszik meg Lincoln, holott fogalma sincs róla, milyen ember. Kicsit másképp szokott ez lenni általában a valóságban, de tetszik, hogy a könyv bemutatta, a férfiak is bele tudnak szeretni pusztán egy szép női lélekbe, és a nők is képesek a fizikai vonzalomra anélkül, hogy ismernék az adott férfi személyiségét.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Azoknak, akik egy kellemes, reálisan felépített romantikus történetre vágynak, ami nem csöpögős, nem nyálas, hanem olyan pont jó.
Kedvenc idézetek:
„– Cigiszagod van – jegyezte meg Jake, miközben bekászálódott Lincoln kocsijába. – Cigizel?
– Nem, koncerten voltam az este.
– Ahol cigiznek? Meg isznak? – kérdezte a hatéves gyerek.
– Voltak, akik ittak meg cigizte – felelte Lincoln. – De én nem.
Jake szomorúan ingatta a fejét.
– A cigi öl.
– Így van – felelte Lincoln.
– Remélem, nem megy át rám a füstszag. Holnap iskolába kell mennem.”
„Beth Jennifernek: Mi az a mozgószabály?
Jennifer Bethnek: Maradjon ez az olvasószerkesztők titka.
Beth Jennifernek: Nem is tudtam, hogy az olvasószerkesztőknek vannak titkaik.
Jennifer Bethnek: Viccelsz? Az olvasószerkesztők minden tudománya titok – alapból, ugyanis senki mást nem érdekel.”
A történet egyébként egy Lincoln nevű srácról szól, aki internetbiztonságis a lapkiadónál, vagyis figyeli a szerkesztőség belső levelezését, és ha valami szabályzatba ütközőről ír az egyik dolgozó, akkor figyelmezteti őt. Betht és Jennifert is figyelmeztetnie kéne, ám ő annyira belefeledkezik a lányok egymással való levelezésébe, hogy végül egyfajta barátként tekint rájuk, majd Bethre kicsit többként. De vajon lehet-e szerelmes egy férfi egy olyan nőbe, akit még soha nem látott, csak a gondolatait olvasta?
Ami tetszett
1. Mintha otthon lettem volna
Sok olyan könyvet olvastam már, ami olyan környezetben játszódik, amit viszonylag jobban ismerek. A kiadók világában, az írók világában, az újságírók világában. Sajnos a legtöbbször csalódnom kellett, mert mindig azt éreztem, hogy a leírtak egyáltalán nem reálisak. Az adott írók valószínűleg azelőtt soha nem pillantottak még be az adott közeg életébe, működésébe, csak leírták azt, ők hogyan képzelik az egészet.
A Szív küldi talán az első kivétel. Miközben olvastam, mintha a megszokott munkahelyi környezetemben ücsörögtem volna. Otthonos volt. Reális volt. Amikor pl. Jennifer arról beszél, hogy a mozgószabályról vitatkozott valakikkel, Beth pedig megkérdezi, hogy az meg mi, és azt a választ kapja, hogy olyasmi, amit csak ők (az olvasószerkesztők és korrektorok) ismernek, senki más, és rajtuk kívül nem is érdekli a kutyát sem, akkor hangosan felnevettem. Ugyanis mi pontosan ugyanezt szoktuk mondani odabent. A mozgószabály az, amit csak mi ismerünk, és mások azt sem tudják, hogy létezik, de ha tudnák, akkor sem izgatná őket.
A hangulat is hasonló odabent. Pl. nekem is van egy kolléganőm, akivel majdhogynem ugyanolyan baráti kapcsolatban vagyunk, mint Beth és Jennifer. Az egyetlen különbség, hogy sajnos (vagy éppen szerencsére), utánunk nem kémkedik egy Lincolnhoz hasonló helyes pasi…
2. Ismerős gondok
Lincoln karaktere nagyon szépen fel van építve. Hatalmas csalódás érte az egyetemen, így miután lediplomázott, hazaköltözött az édesanyjához. Először jól elvan ott, dolgozik, pénzt keres, az anyja főz rá, de egyébként nem szól bele a dolgaiba. Aztán szép lassan elkezdi azt érezni, hogy valami mégsem oké, valami hiányzik az életéből. Próbálja kibogozni a múltjában kapott sebeket, amelyek kihatással vannak a jelenbeli jellemére és döntéseire, és közben igyekszik rájönni, hogyan teljesítse ki az életét.
Azt hiszem, a szülő(k)től való elszakadás érzelmi, anyagi és egyéb problémáival sokan találkoztunk már személyesen. Épp ezért olvasás közben szerintem teljesen át lehet érezni Lincoln érzéseit, és elgondolkoztatja az embert az, ahogyan a srác igyekszik magára találni, és felfedezni a saját útját.
Fordítva is igaz a dolog, Lincoln anyja helyébe is könnyen bele tudja élni magát az olvasó, főképp, ha már van gyereke, és átérzi, milyen nehéz hagyni, hogy kirepüljön véglegesen a fészekből.
3. Szimpi nők
A romantikus regényekkel általában az a bajom, hogy a főszereplő lányok, nők irritálnak. Valahogy annyira csajosak, nőcisek, vagy nem is tudom, mi a legjobb szó rá, hogy attól én szó szerint rosszul vagyok. Na, itt nem ez a helyzet, hála az égnek! Beth és Jennifer nőies nők, de valós problémáik vannak, nem az életük legnagyobb gondja, hogy letört a műkörmük. Tele vannak élettel, humorral, és igen, fájdalommal, bizonytalansággal és párkapcsolati nehézségekkel is.
Jennifer anyasággal kapcsolatos félelmei nagyon aktuálisak azt hiszem, a mai világban. Baj, ha nem akar egy nő gyereket? Tényleg nem akar? Mi van, ha a férjével nagyon szeretik egymást, de ebben a kérdésben ellentétesen éreznek és gondolkoznak?
És hát, Beth párkapcsolata is hasznos példa az olvasó nőknek, lányoknak. Egy olyan férfival van együtt, akinek az élete a zene, és sosem akar megállapodni. Elég a szerelem, a vágy ahhoz, hogy boldog legyen az ember, ha közben nem kapja meg azt a másiktól, amire valójában szüksége van?
Amin elgondolkoztam…
Nagyon érdekes volt, hogy a könyvben Lincoln az, akinek elsőként Beth lelke tetszik meg, és úgy szeret bele, hogy azt sem tudja, hogy néz ki a nő. Ezzel szemben Bethnek először külsőleg tetszik meg Lincoln, holott fogalma sincs róla, milyen ember. Kicsit másképp szokott ez lenni általában a valóságban, de tetszik, hogy a könyv bemutatta, a férfiak is bele tudnak szeretni pusztán egy szép női lélekbe, és a nők is képesek a fizikai vonzalomra anélkül, hogy ismernék az adott férfi személyiségét.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Azoknak, akik egy kellemes, reálisan felépített romantikus történetre vágynak, ami nem csöpögős, nem nyálas, hanem olyan pont jó.
Kedvenc idézetek:
„– Cigiszagod van – jegyezte meg Jake, miközben bekászálódott Lincoln kocsijába. – Cigizel?
– Nem, koncerten voltam az este.
– Ahol cigiznek? Meg isznak? – kérdezte a hatéves gyerek.
– Voltak, akik ittak meg cigizte – felelte Lincoln. – De én nem.
Jake szomorúan ingatta a fejét.
– A cigi öl.
– Így van – felelte Lincoln.
– Remélem, nem megy át rám a füstszag. Holnap iskolába kell mennem.”
„Beth Jennifernek: Mi az a mozgószabály?
Jennifer Bethnek: Maradjon ez az olvasószerkesztők titka.
Beth Jennifernek: Nem is tudtam, hogy az olvasószerkesztőknek vannak titkaik.
Jennifer Bethnek: Viccelsz? Az olvasószerkesztők minden tudománya titok – alapból, ugyanis senki mást nem érdekel.”
„Beth Jennifernek: Miért hánykolódsz álmatlanul az ágyadban, és gondold azt, hogy szörnyű alak vagy?
Jennifer Bethnek: Hogy gondoljak valamire, amikor nem tudok aludni. Van, aki birkákat számol. Én öngyűlölök.”
Értékelés: NAGYON TETSZETT.
Jennifer Bethnek: Hogy gondoljak valamire, amikor nem tudok aludni. Van, aki birkákat számol. Én öngyűlölök.”
Értékelés: NAGYON TETSZETT.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT
Nyereményjáték:
Rainbow Rowell nevét szerencsére elég sokan ismerik hazánkban, így arra gondoltunk, hogy egy könnyű feladatot kaptok tőlünk, ami az írónő által írt karakterekhez kapcsolódik! Minden állomáson találtok egy regényszereplőt, és az a feladatotok, hogy megtaláljátok a párját. A rafflecopterbe írjátok be, hogy melyik állomásokon voltak az azonos illusztrátor által megalkotott párok (Pl.: 3. állomás + 6. állomás vagy Blog neve1 + Blog neve2), ám mivel valaki pár nélkül marad, be kell írnotok annak a KARAKTERNEK a nevét, aki hoppon maradt a megfelelő rubrikába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kép a játékhoz:
Rainbow Rowell nevét szerencsére elég sokan ismerik hazánkban, így arra gondoltunk, hogy egy könnyű feladatot kaptok tőlünk, ami az írónő által írt karakterekhez kapcsolódik! Minden állomáson találtok egy regényszereplőt, és az a feladatotok, hogy megtaláljátok a párját. A rafflecopterbe írjátok be, hogy melyik állomásokon voltak az azonos illusztrátor által megalkotott párok (Pl.: 3. állomás + 6. állomás vagy Blog neve1 + Blog neve2), ám mivel valaki pár nélkül marad, be kell írnotok annak a KARAKTERNEK a nevét, aki hoppon maradt a megfelelő rubrikába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kép a játékhoz:
Állomáslista:
05. 06. - Hagyjatok! Olvasok! (extra)
05. 08. - Sorok között
05. 10. - Angelika blogja
05. 12. - Deszy könyvajánlója
05. 14. - Spirit Bliss Sárga könyves út
05. 16. - Könyvvilág
05. 18. - Hagyjatok! Olvasok!
05. 20. - Könyv és más
05. 22. - Kelly és Lupi olvas
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése