Idén jelent meg a Libri Kiadónál Péterfy-Novák Éva Apád előtt ne vetkőzz című regénye, amely olyan kemény témákat feszeget, mint a családon belüli erőszak és a pedofília. Ezúttal három bloggerünk mondja el a véleményét a könyvről, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy saját példányt belőle.
Péterfy-Novák Éva Apád előtt ne vetkőzz című regényét a témája miatt választottam ki magamnak. Mindig is szívügyem volt a nők és gyermekek védelme, sokat olvastam a családon belüli erőszakról, molesztálásról, pedofíliáról, a lelki hátteréről, arról, hogy milyen törést okoz ez az áldozatokban, valamint, hogy hogyan lehet segíteni rajtuk. Épp ezért kíváncsi voltam rá, hogy az írónő hogyan dolgozza fel ezt a témát.
Ami tetszett
1. Fontos téma
A mai világban a családon belüli erőszak és pedofília nagyon fontos téma, ám egyben nagyon nehéz is beszélni, írni róla. Viszont szükség van rá, hogy ilyen témájú könyvek, filmek létrejöjjenek és az olvasók kezébe, nézők elé kerüljenek. Mert egy-egy történet sokkal nagyobb hatást érhet el az embereknél, mint mondjuk egy hír az újságban vagy a híradóban. Azzal, hogy a karaktereket megismerhetik az emberek, elérhetjük azt, hogy ne csak kívülállóként tekintsenek a témára, hanem nekik is a szívügyükké váljon.
Az apád előtt ne vetkőzz című regény annyi kérdést vet fel a témával kapcsolatban, hogy szinte száz százalék, hogy beszélgetésre fogja késztetni azokat, akik elolvassák. Abban is biztos vagyok, hogy ellentétes érzelmeket és gondolatokat fog kiváltani az olvasókból a történet, vagyis megosztó lesz. Amit én szintén pozitív dologként értékelek, mivel minél megosztóbb valami, annál többet beszélünk róla, és minél többet beszélünk róla, annál több eszköz lesz a kezünkben, hogy tegyünk valamit az adott ügyben.
2. Kirakós játék
A regény a jelenben kezdődik egy jelenettel, amelyben az egyik főszereplő, Eszter reggel felébred, összecsomagolja az éppen akkor örökbe fogadott két gyerkőcük cuccait, és közli a gyerekekkel és a férjével, hogy vissza kell vinniük a kicsiket az árvaházba.
Ez a kezdés azonnal érdekessé teszi a történetet, mert bár vannak halovány sejtéseink arról, miért is döntött így, mégsem tudjuk a pontos okokat. Ezek csak szép lassan, a regény során derülnek ki.
Az is csak lassan, fejezetről fejezetre áll össze az olvasó fejében, hogy hogyan kapcsolódnak Eszter gyerekkori történetei Károly gyerekkori történeteihez. Ugyanis a két gyerek fejezetei váltogatják egymást. Eszter fejezetein keresztül megtudhatjuk, hogyan hálózta be a kislányt a saját nagyapja, és tett vele borzalmas dolgokat. Károly fejezetein keresztül pedig abba nyerhetünk bepillantást, hogyan haltak meg hirtelen a fiú szülei egy betegségben, hogyan került ő és a kishúga egy árvaházba, ahol a többi nagyobb fiú szexuálisan molesztálta Károlyt, azután pedig hogyan kerültek nevelőszülőkhöz, ahol ez a szexuális erőszak folytatódott a nevelőanya által.
Aztán a történet végén ismét visszakerülünk a jelenbe, ahol teljesen összeállnak a kirakós darabok. Ez, hogy szép lassan tisztul ki teljesen a kép, kíváncsivá teszi az olvasót, és végig fenntartja a figyelmét.
3. Környezetleírás
A történetben nagyon kidolgozott képet kapunk mind az 1920-as, mind az 1980-as évekről. Konkrétan Eszter fejezetei valamiféle nosztalgikus érzéssel jártak át, mivel 1984-ben születtem, én is azokban az időkben voltam kislány, a nagyszüleim hasonló helyen éltek, hasonló dolgokkal foglalkoztak a mindennapjaikban. Természetesen a molesztálást és nemi erőszakot leszámítva, mert szerencsére az én nagyapám rendes ember volt, és sosem ártott volna nekem vagy a húgomnak semmiféle módon.
Betekintést nyerhetünk a politikai rendszerbe és az árvaházak működésébe is, abba, hogyan is folyt egy örökbefogadás régen és a jelenben.
Amin elgondolkoztam…
A könyvben a bántalmazó és bántalmazott kategóriája egybemosódik, aki gyerekként áldozat volt, felnőttkorára ragadozóvá vált. Ez megtörténhet a valóságban is, előfordul, hogy a bántalmazottakból később bántalmazó válik, mivel egy rossz mintát visznek magukkal a közvetlen környezetükből. De három dolgot fontos tudni, és ezeket sajnos nem említi a könyv.
Egyfelől nem minden bántalmazott lesz bántalmazó.
Másfelől olyanok is bántalmazóvá válhatnak, akik teljesen normális családban nőttek fel, sosem bántották őket semmilyen módon. A történet mintha azt sugallná, csak az molesztál gyerekeket, akit magát is molesztáltak gyerekként, de ez nem mindig így működik.
Harmadrészről, az, hogy valakit bántalmaztak gyerekként nem menti fel az elkövetett bűnei alól. Nekem a könyv vége felé, amikor Eszter a nagyapjáról beszél már felnőttként, olyan érzésem van, mintha a könyv felmentést akarna adni a nagyapának azáltal, hogy Eszter nem tartja beteg állatnak, hanem még mindig azt gondolja, hogy a nagyapjával szerették egymást, és ez így volt normális. Mintha nem okozott volna semmiféle kárt a lányban az, amit a nagyapja tett vele. Már persze azon kívül, ami a könyv legvégén kiderül.
Szóval jó volt a könyv, rengeteget lehet beszélgetni róla, fontos témát dolgoz fel, de bemutathatta volna ezt az egészet kicsit többféle szempontból is. Nem csak azt a változatot, hogy a bántalmazottból lesz a bántalmazó.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Mindenkinek, aki fontosnak tartja a gyermekek védelmét, és úgy véli, fontos segíteni azoknak, akik családon belüli erőszakot élnek át.
Értékelés: TETSZETT.
Ami tetszett
1. Fontos téma
A mai világban a családon belüli erőszak és pedofília nagyon fontos téma, ám egyben nagyon nehéz is beszélni, írni róla. Viszont szükség van rá, hogy ilyen témájú könyvek, filmek létrejöjjenek és az olvasók kezébe, nézők elé kerüljenek. Mert egy-egy történet sokkal nagyobb hatást érhet el az embereknél, mint mondjuk egy hír az újságban vagy a híradóban. Azzal, hogy a karaktereket megismerhetik az emberek, elérhetjük azt, hogy ne csak kívülállóként tekintsenek a témára, hanem nekik is a szívügyükké váljon.
Az apád előtt ne vetkőzz című regény annyi kérdést vet fel a témával kapcsolatban, hogy szinte száz százalék, hogy beszélgetésre fogja késztetni azokat, akik elolvassák. Abban is biztos vagyok, hogy ellentétes érzelmeket és gondolatokat fog kiváltani az olvasókból a történet, vagyis megosztó lesz. Amit én szintén pozitív dologként értékelek, mivel minél megosztóbb valami, annál többet beszélünk róla, és minél többet beszélünk róla, annál több eszköz lesz a kezünkben, hogy tegyünk valamit az adott ügyben.
2. Kirakós játék
A regény a jelenben kezdődik egy jelenettel, amelyben az egyik főszereplő, Eszter reggel felébred, összecsomagolja az éppen akkor örökbe fogadott két gyerkőcük cuccait, és közli a gyerekekkel és a férjével, hogy vissza kell vinniük a kicsiket az árvaházba.
Ez a kezdés azonnal érdekessé teszi a történetet, mert bár vannak halovány sejtéseink arról, miért is döntött így, mégsem tudjuk a pontos okokat. Ezek csak szép lassan, a regény során derülnek ki.
Az is csak lassan, fejezetről fejezetre áll össze az olvasó fejében, hogy hogyan kapcsolódnak Eszter gyerekkori történetei Károly gyerekkori történeteihez. Ugyanis a két gyerek fejezetei váltogatják egymást. Eszter fejezetein keresztül megtudhatjuk, hogyan hálózta be a kislányt a saját nagyapja, és tett vele borzalmas dolgokat. Károly fejezetein keresztül pedig abba nyerhetünk bepillantást, hogyan haltak meg hirtelen a fiú szülei egy betegségben, hogyan került ő és a kishúga egy árvaházba, ahol a többi nagyobb fiú szexuálisan molesztálta Károlyt, azután pedig hogyan kerültek nevelőszülőkhöz, ahol ez a szexuális erőszak folytatódott a nevelőanya által.
Aztán a történet végén ismét visszakerülünk a jelenbe, ahol teljesen összeállnak a kirakós darabok. Ez, hogy szép lassan tisztul ki teljesen a kép, kíváncsivá teszi az olvasót, és végig fenntartja a figyelmét.
3. Környezetleírás
A történetben nagyon kidolgozott képet kapunk mind az 1920-as, mind az 1980-as évekről. Konkrétan Eszter fejezetei valamiféle nosztalgikus érzéssel jártak át, mivel 1984-ben születtem, én is azokban az időkben voltam kislány, a nagyszüleim hasonló helyen éltek, hasonló dolgokkal foglalkoztak a mindennapjaikban. Természetesen a molesztálást és nemi erőszakot leszámítva, mert szerencsére az én nagyapám rendes ember volt, és sosem ártott volna nekem vagy a húgomnak semmiféle módon.
Betekintést nyerhetünk a politikai rendszerbe és az árvaházak működésébe is, abba, hogyan is folyt egy örökbefogadás régen és a jelenben.
Amin elgondolkoztam…
A könyvben a bántalmazó és bántalmazott kategóriája egybemosódik, aki gyerekként áldozat volt, felnőttkorára ragadozóvá vált. Ez megtörténhet a valóságban is, előfordul, hogy a bántalmazottakból később bántalmazó válik, mivel egy rossz mintát visznek magukkal a közvetlen környezetükből. De három dolgot fontos tudni, és ezeket sajnos nem említi a könyv.
Egyfelől nem minden bántalmazott lesz bántalmazó.
Másfelől olyanok is bántalmazóvá válhatnak, akik teljesen normális családban nőttek fel, sosem bántották őket semmilyen módon. A történet mintha azt sugallná, csak az molesztál gyerekeket, akit magát is molesztáltak gyerekként, de ez nem mindig így működik.
Harmadrészről, az, hogy valakit bántalmaztak gyerekként nem menti fel az elkövetett bűnei alól. Nekem a könyv vége felé, amikor Eszter a nagyapjáról beszél már felnőttként, olyan érzésem van, mintha a könyv felmentést akarna adni a nagyapának azáltal, hogy Eszter nem tartja beteg állatnak, hanem még mindig azt gondolja, hogy a nagyapjával szerették egymást, és ez így volt normális. Mintha nem okozott volna semmiféle kárt a lányban az, amit a nagyapja tett vele. Már persze azon kívül, ami a könyv legvégén kiderül.
Szóval jó volt a könyv, rengeteget lehet beszélgetni róla, fontos témát dolgoz fel, de bemutathatta volna ezt az egészet kicsit többféle szempontból is. Nem csak azt a változatot, hogy a bántalmazottból lesz a bántalmazó.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Mindenkinek, aki fontosnak tartja a gyermekek védelmét, és úgy véli, fontos segíteni azoknak, akik családon belüli erőszakot élnek át.
Értékelés: TETSZETT.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT
Nyereményjáték:
A mostani feladat az, hogy a blogjainkon található képek alapján olyan könyvek címét találjátok ki, amelyek bántalmazott gyerekekről szólnak. A könyvek magyar címét írjátok be a raffle-dobozba.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kép a játékhoz:
A mostani feladat az, hogy a blogjainkon található képek alapján olyan könyvek címét találjátok ki, amelyek bántalmazott gyerekekről szólnak. A könyvek magyar címét írjátok be a raffle-dobozba.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kép a játékhoz:
Állomáslista:
06. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út
06. 27. Könyv és más
06. 29. Szembetűnő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése