Bella Swift: A kiskutya, aki szülinapos akart lenni – Blogturné

Bella Swift elbűvölő sorozata újabb kötettel bővült! A kiskutya, aki szülinapos akart lenni című mesekönyvben kedvenc mopszunk, Milli és gazdija egy igazán különleges születésnapi bulira készülnek, amit ti sem hagyhattok ki! Tartsatok bloggereinkkel az állomásokon, fejtsétek meg a feladványokat, és nyerjétek meg a Manó Könyvek által felajánlott példányt!

Miért választottam ezt a könyvet?

Nagyon szeretem ezeket a kis meséket Milliről, a kis mopszról. Aranyosak, tanulságosak, cukik az oldalakon található illusztrációk, és jó szórakozást nyújtanak egy-egy órácskára.

Véleményem a könyvről

Milli és a családja ezúttal anyagi nehézségekbe ütközik. Kitör egy nagy vihar, ami nem elég, hogy megijeszti kicsit a mopszot, még összezúzza a kertben álló fészert, és az anyuka kutyabarát kávézóját is elönti esővízzel. Így a családnak össze kell húznia a nadrágszíjat, míg helyre nem jönnek a dolgok, hiszen ha nincs kávézó, nincs elég pénz sem. Annának azonban eszébe jut egy érdekes ötlet, amivel pénzt szerezhetnének: rendezzenek kutyaszületésnapokat! Milli lelkesen segíti a családját a terv megvalósításában, ám közben azon szomorkodik, hogy neki nincsen szülinapja, mivel senki nem tudja, mikor született.

Ez a rész is hihetetlenül aranyosra sikeredett. A történet és az illusztrációk is. Alig fél óra alatt elolvastam, és nagyon élveztem.

Ez a rész egyfelől a családi összetartásról szól. Másfelől arról, hogy ha baj van, akkor sem szabad elkeseredni és egyszerűen feladni. Össze kell fogni, cselekedni kell, és megoldani a helyzetet. Együtt, közösen, egymást támogatva. Kemény munkával, jó ötletekkel és kitartással. Tetszett, hogy nemcsak apa és anya vetette bele magát a gondok helyrehozásába, hanem beszálltak a gyerekek is – mindenki a maga módján –, valamint még a háziállatok is.

– Mi lenne, ha Millivel és Rubyval elmennénk a parkba? – kérdezte Anna.

Apa hálásan rámosolygott a lányára.

– Az nagy segítség lenne, drágám!

Milli megcsóválta a farkát. Mindig örült, ha segíthetett.

Anna ötlete amúgy nagyon klassz, a mai világban szerintem tényleg működik az ilyesmi a valóságban is, mert az emberek általában két dologért tesznek meg mindent: hogy a gyerekük boldog legyen, és hogy a kutyájuk boldog legyen. Ezzel pedig lényegében mindkettő teljesül, mivel a kutyaszületésnapokra a kutyusokat a gyerekgazdáik is elvihetik, ott ők is játszhatnak, élvezhetik a bulit a kutyusaikkal együtt.

Anna és Hanna titkos sugdolózásának tárgyát lényegében azonnal tudtam, bár azért volt benne egy cseppnyi csavar, amire nem jöttem rá. Alig vártam, hogy Milli is megtudja a titkot, mert biztosra vettem, hogy nagyon boldog lesz.

Nem olvastam A kiskutya, aki...-sorozat összes részét sajnos, úgyhogy nem tudom, hogy az ebben a részben szereplő kutyusok és emberek egy része megjelent-e a korábbi könyvekben, de ezúttal elég sok kutyust és emberi szereplőt sorakoztatott fel a történet a szülinapi vendéglistának köszönhetően, akik szintén feldobták a sztorit. Főképp Oscar, a bébimopsz tetszett, mert nagyon cuki volt kis energiabombaként.

Hogy tetszett ez a könyv?

Nagyon aranyos volt, és a családi összetartás fontos témájáról szólt, no meg arról, hogy ha bajba kerülünk, ne adjuk fel, ne keseredjünk el, hanem együtt keressünk megoldást.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.

Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Azoknak, akik szeretik a cuki kutyás könyveket, amik fontos tanulságokat rejtenek.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban A kiskutya, aki…-sorozat további kötetei után nyomozunk! Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Idézet a játékhoz:

„A kis rovar egy levendulabokron szállt le, és belefúrta a fejét a lila virágokba.

– Mennyei!

Milli kételkedve szimatolta meg a levendulát. A virágnak nem volt valami jó illata, de ha egyszer a méhek ezt szeretik…”

Állomáslista:

Blogturné

02. 24. Könyv és más

02. 26. Sorok között

02. 27. Csak olvass!

02. 28. Szembetűnő

03. 02. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

   

Freya Marske: Nyughatatlan igazság

A General Press kiadónak köszönhetően megjelent a Az utolsó kötés-sorozat második része, a Nyughatatlan igazság. Ezúttal Sir Robin Blyth húga, Maud kerül a középpontba, akinek fel kell derítenie egy gyilkosságot, és vissza kell szereznie a mágikus szerződés egyik darabját. Tartsatok három bloggerünkkel ezen az izgalmas kalandon, és a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Ma néhány érdekes idézetet hoztam nektek ebből a könyvből, hátha felkelti a kíváncsiságotokat. Jó olvasást!

1.

Elizabeth Navenbynek három fő ismertetőjegye volt: szeretett kézimunkázni, beszélgetett a halottakkal, és a mogorva természete még a legjobb napokban is felülkerekedett rajta.

Márpedig most éppen nem a legjobb napokat élte.

2.

A bánat fogai nem voltak kíméletesek. Úgy csattantak köré, mint egy orvvadász csapdája.

3.

Elizabeth túl öreg volt már ahhoz, hogy gyilkosságokat bosszuljon meg. Ennek ellenére persze készen állt rá, hogy megtegye. Még akkor is, ha a csontjai túlságosan törékenyek voltak ahhoz, hogy elbírják azt a haragot, amely hajtotta.

– Tudom, tudom – motyogta. – Amíg van életem, eldönthetem, mihez kezdek vele.

4.

– Ó, te jó ég! – hallotta a saját cincogó hangját, és az ajtónak dőlt.

Nevetséges csalódottság tört rá. Először is azért, amiért így cincogott. Másodszor pedig azért, mert nem ragadta meg a kínálkozó alkalmat, hogy kimondja: „Bassza meg!”. Sohasem volt elég vad az ilyesmihez, márpedig aligha kerülhet valaha is olyan helyzetbe, amely a jelenleginél jobban megkövetelné az obszcenitást.

5.

Egész életükben Robin végezte el a kellemetlen feladatokat, hogy Maudnak ne kelljen aggódnia miattuk. Egész életükben védelmezte őt, és sohasem hagyta cserben.

Maud azonban most cserben hagyta Robint, méghozzá egy hatalmas jelentőségű ügyben, pedig megesküdött, hogy képes lesz elintézni.

6.

Akkor tehát: néhány ezüsttárgy eltűnt, de rengeteg értékes ékszer itt maradt szem előtt. Gyilkosság történt, és a tettes pontosan tudta, mit keres.

– Bassza meg! – mondta Maud.

– Bassza meg! – értett egyet Dorian.

7.

Maud elvből utált hazudni. Ugyanakkor tisztában volt vele, hogy egy fiatal nő számára, aki jelenleg álnéven utazik, és éppen egy titkos nyomozásba készül belefogni, ez az elv körülbelül annyira hasznos, mint egy tűpárna a bokszringben.

Ugyanakkor az igazság olyan, mint egy hajlékony nádszál. Mindenféle formájúvá lehet szőni, attól függően, milyennek akarja az ember.

8.

Járt némi előnnyel, ha az ember bátyjának látomásai voltak a jövőről.

9.

Diadalmasan lép majd le a hajóról Southamptonban, Robin pedig büszke lesz rá, és ez lesz az első igazán fontos és értékes dolog, amelyet Maud Blyth, egy báró lánya és egy báró húga egész eddigi rövid és haszontalan életében véghez vitt.

10.

Vett egy leszánt lélegzetet, hogy megkérdezez a szőke nőt, egyedül utazik-e, és hirtelen a hatalmába kerítette a meggyőződés, hogy a pezsgőből bátorságot meríthet, így gyorsan kortyolt egyet a poharából.

Sajnos elfelejtette, hogy még nem végzett a lélegzetvétellel.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

A szerződés darabkái különböző ezüsttárgyak, amiket a tulajdonosaik elrejtettek. Ezúttal nektek is ezüsttárgyak után kell kutatnotok, amiket elrejtettünk a bejegyzéseinkben egy-egy szó alá. A feladatotok, hogy a Rafflecopter megfelelő helyére beírjátok, hogy az adott állomáson mely szó alatt található az elrejtett ezüsttárgy.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Állomáslista:

Blogturné

02. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út

02. 27. Könyv és más

03. 01. Olvasónapló

03. 03. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

   

Kertész Ákos: Makra – Blogturné

Makra Ferenc mindent megtesz azért, hogy beleolvadjon a környezetébe, holott külseje, tehetsége és viselkedése egyaránt kiemeli őt a társai közül. Az ő drámai életét követhetjük végig Kertész Ákos regényében, megismerve a korszakot, a 20. század közepének magyar világát is. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével és a Trend Kiadó jóvoltából, meg is nyerhettek egy példányt a kötetből.

Miért választottam ezt a könyvet?

Őszintén bevallom, nem tudnám megmondani. Elolvastam a fülszövegét, és valamiért úgy éreztem, hogy el kell olvasnom.

Véleményem a könyvről

A történet egy Makra nevű férfiról szól, aki éli a kis életét, van munkája, van menyasszonya, ám húsvétkor elmegy a haverjaival mulatni, és ez romba dönti az addig elképzelt jövőjét. A haverjai meg akarnak erőszakolni egy nőt, ő viszont megállítja őket, mégis neki kell otthagynia az otthonát, a munkáját, az életét, mert árulónak tartják, aki beköpte a barátait a rendőrségen.

Ez a regény nem egy könnyű olvasmány. Hosszú, kacskaringós mondatokból áll, két nagyobb részt leszámítva nincsen kisebb fejezetekre, vagy bármiféle rövidebb szakaszokra osztva, vagyis a mondatok között egyáltalán nincsen pihenő. És ide-oda ugrál az időben és a gondolatok között. Nagyon érdekes, de egyben agyilag nagyon fárasztó is volt olvasni számomra. De ezt egyáltalán nem bánom, mert az a típus vagyok, aki imádja használni az agyát.

Makra karaktere finoman szólva is nagyon érdekes. A regény végéig nem tudtam eldönteni, hogy utálom, semleges számomra vagy kedvelem, fogalmam sincs róla. Voltak tettei és gondolatai, amiket megértettem, és voltak olyanok is, amik miatt egyenesen ellenszenves volt pillanatnyilag. Egyszerre volt bátor és gyáva. Gondolkodás nélkül nekiment a barátainak és összeverte őket, hogy megmentsen egy nőt tőlük, de mindezt nem azért tette, mert meg akarta védeni a nőt, vagy elítélte az erőszakot, hanem valami belső, zsigeri okból, amit sem ő, sem én nem igazán értettem. Felbosszantotta, amikor egy ismerőse felpofozta a feleségét, és majdnem ösztönösen neki is ment, ám később ő maga ütött meg egy nőt.

Szóval igen, Makra egy nagyon furcsa ember, akinek a motivációin, személyiségén, döntésein érdekes és érdemes elmélkedni, de nem lehet megfejteni. Vagy legalábbis nekem nem sikerült. Talán csak egy szimpla átlagember, aki néha jót tesz, néha rosszul dönt, néha ösztönből cselekszik, és ahelyett, hogy saját maga hozná a döntéseit tudatosan, hagyja, hogy mások elvárásai, az élet és az ösztönei ide-oda taszigálják, mint egy bábut.

A regény két részből áll. Az elsőben végigkövethetjük Makra elűzetését az otthonából, a menekülését Pestre, és azt, ahogy beleszeret Valiba, a lázadó, független művészbe. Lényegében az ő kapcsolatuk történetét meséli el ez a rész, egy szerelmi történetet, amit közben átsző a politika, a filozófia, a művészet és a társadalomkritika.

Vali valamivel szimpatikusabb volt számomra, mint Makra, bár vele kapcsolatban is voltak olyan pillanatok, amikor úgy éreztem, hogy tévedtem, mégsem olyan kedvelhető ember, amilyennek hittem. Például utáltam, hogy falaz egy pasinak a felesége előtt, hogy a pasi simán enyeleghessen a szeretőjével. Vali alapvetően feminista, de ennél a jelenetnél ezt nem éreztem. Egy igazi feminista sosem árulná el egy nőtestvérét így, még akkor sem, ha nem szimpatikus számára.

Viszont Vali az, aki előhozta Makrából azt a valakit, aki szerintem Makra valójában. Makra ugyanis tehetséges művész, és bár nem túl tanult, mégis olyan mély filozófiai, politikai gondolatok vannak benne, amik kevés emberben. Vali az első és egyetlen, aki meglátja Makrában, hogy értelmes és tehetséges, és megpróbálja támogatni őt abban, hogy kibontakoztathassa ezt az énjét. Makra azonban valamiért halálra rémül ettől.

(...) és nem gondol arra, hogy az a nyomorult katona sok esetben tényleg csak kényszerből megy, amerre vezénylik; és ha a világ egyszer komolyan venné, hogy ölni pedig egyáltalán nem szabad, másképp élhetnének az emberek; nem is volt olyan marha az a Jézus, mikor a felebaráti szeretetet kitalálta. – Jaj, de nehéz veled! – sóhajtott nevetve Vali. – Ha legalább buta szépfiú volnál, de te gondolkodsz is...

Egész életében különböző társadalmi elvárásokat és „igazságokat” hallgatott, de Vera mellett ezek már nem működnek többé, és ez megijeszti. Azt mondták neki, hogy jó feleség csak olyan nőből lehet, aki szűz. Azt mondták neki, hogy egy férfi sorsa az, hogy jó munkája legyen, saját lakást szerezzen, feleségül vegyen egy rendes lányt, és gyerekeik legyenek. Vali viszont nem olyan lány, amilyennek leírták a rendes feleséget, Makra ennek ellenére őt szereti. Vali nem akar férjhez menni, és főképp nem akar gyereket, Makra ennek ellenére őt szereti.

És Makra egyszerűen nem tud mit kezdeni a benne élő ellentmondásokkal, és fél attól, hogy a társadalom által sulykolt elvárások helyett a saját érzéseire hallgasson Valival és önmagával kapcsolatban is.

Nagyon kíváncsi voltam, mire jut végül. Sikerül-e kibontakoznia, vagy egyszerűen betagolódik a szürke elvárások és szürke emberek közé.

A könyv második fele tíz évvel később játszódik, megtudhatjuk belőle, mi történt Makrával, milyen életet választott magának. Ahogy bepillantást nyerhetünk egy kicsit még a múltba is, amiben láthatjuk, miféle nagy döntést hozott Valival kapcsolatban. Ez a rész is egy szerelmi történet. Feleséggel, szeretőkkel, mégis valahogy láthatatlanul Vali áll a középpontban.

Nem nagyon akarok ennek a résznek az eseményeiről írni, mert úgy érdekes elolvasni a könyvet, ha nem tudja az ember előre Makra döntéseit. De a könyv háromnegyedénél történik egy hatalmas fordulat, amire egyáltalán nem számítottam. Értem és nem értem egyszerre. És valószínűleg még sokáig gondolkodni fogok a miérteken.

Ez a könyv szerintem arról szól, hogy a társadalmi elvárások és az, hogy félünk mások lenni, másként élni, másként dönteni, mint ahogy azt elvárják tőlünk, lényegében tönkreteszik az életünket. És arról, hogy „beszariságból még nem született semmi”, ahogy Vali is mondja. Nem mondom, hogy az ő döntései jobbak voltak, de azt hiszem, ő szabadabban élt, és kevesebb megbánással, mint Makra.

Hogy tetszett ez a könyv?

Nehéz olvasmány volt, nagyon lefárasztotta az agyamat, de imádtam, hogy ennyit gondolkozhattam rajta. Makra és Vali nem voltak tökéletesen szerethető karakterek, valahogy mégis érdekes volt olvasni róluk.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.

Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Azoknak, akik nem ijednek meg a kihívásoktól olvasóként. Akik nem bánják, ha a szöveg nyelvileg és gondolatilag is nehezen emészthető, ha egyszer érdemes megemészteni.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

A szerző további köteteinek nyomába eredünk a Makra nyereményjátékában. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet a szerző valamely könyvéből, a feladatotok pedig, hogy a könyv címét a Rafflecopter megfelelő sorába írjátok.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Idézet a játékhoz:

„…úgy tanulta, hogy a nyomozónak eleinte ne legyenek elképzelései, sodortassa magát, vitesse magát az árral, az eseményekkel, elképzeléseken és kombinációkon ráér akkor gondolkodni, ha már megbízható adatok, tények birtokában van. Egy dolgot nem szabad soha elveszítenie: a kíváncsiságát…”

Állomáslista:

Blogturné

02. 18. Szembetűnő

02. 20. Utószó

02. 24. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

   

Fekete István: Téli berek – Blogturné

1900. január 25-én született Fekete István József Attila-díjas magyar író, aki gyerekkorunktól kezdve számos ifjúsági könyv és állattörténet írójaként kíséri olvasói utunkat. A Blogturné Klub három bloggere az író születésének 125. évfordulója alkalmából nagyszabású turnéra indul a szerző könyveivel. Tartsatok velünk, s a turné végén megnyerhetitek a turnéban részt vevő könyvek egyikét a Móra Könyvkiadó jóvoltából.

Miért választottam ezt a könyvet?

Nem tudom, miért maradtak ki a gyerekkoromból Fekete István könyvei, de nagyon örülök, hogy elkezdhettem bepótolni ezeket a történeteket. A Tüskevár nagyon tetszett, ezért alig vártam, hogy belekezdhessek a folytatásba, a Téli berekbe.

Véleményem a könyvről

A Tüskevár végén István bácsi meghívta magához ismét Tutajost és Bütyköt, ezúttal a téli szünetre. A telelésük azonban hosszabbá válik, mivel kitör a járvány Pesten, bezár az iskola is, és ezért a szüleik hamarabb elküldik őket vidékre. A téli Kis-Balaton teljesen más, mint a nyári, így új tapasztalatokat és élményeket gyűjthetnek, miközben tovább alakulgat a személyiségük.

A könyv első részében még Pesten járunk. Megtudjuk, hogy mi is történt a nyaralás óta Tutajossal és Bütyökkel. Tutajos sokat tanult Matula bácsitól, ám visszakerülve Pestre, sokat is felejtett. Na meg kitört rajta a kamaszkor. Állandóan felhúzza magát, dühöng, verekszik is, megbántja maga körül az őt szerető embereket, vagyis tombolnak a hormonjai. És rátalál az első szerelem, amiről úgy érzi, hogy az egyetlen és örök is. Őszintén szólva a kamasz Tutajos időnként elég kiborító, de hát, a kamaszok már csak ilyenek... Szóval a karaktere elég reális, szépen bemutatja, hogy milyen is egy 15 éves srác, miféle gondolatok járnak a fejében, hogyan érez, miként viselkedik. Az olvasó pedig reméli, hogy Matula majd segít neki kinőni ezeket a dolgokat, és felnőni.

És persze így is van. Tutajos a Kis-Balatonnál szép lassan lenyugszik, rájön, hogy jobb előbb átgondolni a dolgokat, és csak aztán beszélni, és hogy bölcs dolog az idősebbekre és okosabbakra hallgatni. Főképp egy olyan helyen, ahol konkrétan az életed múlhat rajta.

Bütyök is kamaszodik, de ő sokkal szimpatikusabb és szerethetőbb módon, mint Tutajos. Ő megmaradt annak az udvarias, jólelkű fiúnak, akinek az első könyvben megismerhettem. Azt hiszem, Matula mellett ő az a karakter, akinek köszönhetően Tutajos nem csúszik teljesen félre, és még épp időben rájön arra, hogy változtatnia kell a viselkedésén.

– Én adogatom a csomagokat, maguk meg mindenkinek az ágyára teszik, ami az üvé. Megnézni nem szabad, de még tapogatni sem...

Ezzel odaállt a sarokba rakott csomagok mellé, és felemelve az első csomagot silabizálni kezdte.

– Matula – mondta, és szinte elpirult... és megtapogatta a papírt.

– Nem szabad tapogatni! – kiáltott a két gyerek.

– Azért nem kell kiabálni – mosolygott Matula, és Tutajos az öreg ágyára tette a csomagot.

Nagyon érdekes volt látni a téli Kis-Balaton világát, ami teljesen más, mint a nyári volt. Persze a helyszínek ugyanazok, de teljesen másképp működik a természet. Másként viselkednek az állatok, elsősorban a túlélés foglalkoztatja most őket, mert a hóban-fagyban nehezen találnak élelmet. És mások az emberek problémái is, az őket fenyegető veszélyek. Még horgászni is másképpen kell télen, mint nyáron. Tutajosékkal együtt mi, olvasók is teljesen új dolgokat tanulhatunk meg az ottani túlélésről.

Az első könyv értékelésénél azt hiszem, elfelejtettem írni, de imádtam, hogy nem csak az emberek, hanem az állatok fejébe, életébe is beleláthatunk időnként. A kutyák, rókák, baglyok és egyéb állatok szemszögéből nézve is rengeteg tanulságot rejt ez a regény.

Ez a második rész is egy igazi Buddha-regény, ami azt jelenti, hogy lassan folydogál a cselekménye, de ez egyáltalán nem baj, mert ahelyett, hogy untatná az embert, az egész olyan megnyugtató és kellemes, olvasás közben az ember simán lemegy zenbe, elképzeli, hogy ő maga is ott van a Kis-Balatonnál, és a tájat szemléli.

Ez nem szívtelenség! Matula semmivel sem kegyetlenebb, mint a berek, és semmivel sem oktalanabb, mint a természet. Úgy érzi, nem köteles többet foglalkozni a baglyok dolgával, mint a baglyoknak az ő dolgával. Matula nem kínzott meg életében egyetlen állatot sem, és nem is engedte, hogy kínozza őket valaki, de életüket elvette, ha arra szüksége volt, mint ahogy a berek többi lakói is elvették egymásét.

Ezúttal egyetlen dologgal szemben voltak ellenérzéseim, mégpedig azzal, ahogyan időnként a kutyákkal bántak a karakterek. A gyerekek egy otthoni szomszéd kutyáját, Bikficet is elviszik magukkal telelni, szóval Csikasz és Bikfic is kint van a kunyhónál (ami igazából már ház) a gyerekekkel és Matulával. És folyton veréssel fenyegetik őket „nevelési célból” (igaz, csak egyszer üti meg Tutajos az egyik kutyát ténylegesen), meg ordibálnak velük akkor is, amikor igazából semmi rosszat nem tettek, és Matula a hóesésben is kizárja őket a házból. Igaz, hogy van kint elvileg meleg helyük, de odakint akkor is bármi történhet velük abban az időjárásban. Szóval igen, 21. századi, kutyaszerető emberként minden ilyen résznél figyelmeztetnem kellett magam, hogy egy múltban játszódó sztorit olvasok, és nem kérhetem számon a karaktereken, hogy nem 21. századi emberként gondolkoznak az állattartásról.

Szóval a kutyák veréssel való „nevelésével” és házból való kizárásával hideg időben nagyon nem értek egyet. Viszont találhatók olyan elvek is a történetben, amik mutatják, hogy Matula tiszteli az állatokat úgy alapvetően, legalábbis feleslegesen nem akar nekik fájdalmat okozni (csak szerinte a neveléshez ez szükséges, vagyis akkor nem felesleges), nem akarja kínozni őket, és megölni is csak akkor, ha étel lesz belőle, vagy valamiért kártékony az adott állat. Bütyköt viszont külön szeretem azért, mert amikor Tutajos megpróbálja megtanítani lőni, ő az első próbálkozás után közli, hogy még ha tudná is használni a puskát, akkor sem akarna állatot ölni. Ennél a résznél éreztem azt, hogy most már véglegesen ő a kedvenc karakterem a történetből.

– Látod, Gyula – szólalt meg későbben Bütyök – néha magam sem értem a dolgot. Veled izgulok, ha vadászol, és minden megfigyelés öröm nekem, de meglőni az állatokat akkor sem szeretném, ha tudnám. Azt hiszem, te vadásznak születtél, én pedig pásztornak... de így leskelődni én is szeretek.

Ezt már a magasles trónusán suttogta Bütyök, és elővette a gukkert.

Mindezen véleménykülönbségek ellenére annyira jó volt a történet hangulata, és annyira szerethetőek a karakterek, hogy képes voltam olvasás közben félretenni a 21. századi gondolkodásmódomat, és ha nem is megérteni ezeket a dolgokat, de legalábbis elfogadni, hogy régen így gondolkoztak és éltek az emberek, és ettől nem voltak gonoszak, csak még nem voltak elég felvilágosultak.

Nagyon-nagyon sajnálom, hogy ennek a történetnek nincs még egy része, mert simán végigolvastam volna még egy nyaralás, telelés, vagy bármilyen évszakos vakáció történetét a Kis-Balatonnál.

Hogy tetszett ez a könyv?

Különleges hangulata van, megnyugtatja az embert, a karakterei szerethetőek, és valahogy jólesik olvasni. Még a kutyanevelési kérdésekben fennálló ellentétet is félre tudtam tenni olvasás közben.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Azoknak, akik szükségük van ebben az őrült világban némi nyugalomra, békére, mert ebből a könyvből ez árad.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

A turné minden állomásán találtok egy-egy kérdést Fekete István műveivel kapcsolatban, ami vonatkozhat egy adott mű történetére, keletkezésére, de akár arra is, hogy milyen állatot takar egy-egy elnevezés. A helyes választ írjátok a Rafflecopter megfelelő sorába!

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Kérdés a játékhoz:

Hogy hívják az öreg csőszt a Tüskevárban?

Állomáslista:

Blogturné

01. 26. Szembetűnő (Vuk)

01. 29. Spirit Bliss Sárga könyves út (Vuk)

01. 31. Szembetűnő (Tüskevár)

02. 04. Spirit Bliss Sárga könyves út (A koppányi aga testamentuma)

02. 06. Szembetűnő (Csí és más elbeszélések)

02. 10. Szembetűnő (Hú)

02. 14. Könyv és más (Éjféli harangszó)

02. 18. Spirit Bliss Sárga könyves út (Tüskevár)

02. 22. Spirit Bliss Sárga könyves út (Téli berek)

a Rafflecopter giveaway