~ Sárga könyves út ~

2022. június 6., hétfő

Jean Webster: Patty a kollégiumban



Miért választottam ezt a könyvet?

Ez az utolsó könyv, amit a KMK kiadott Webstertől, a Patty-sorozat második része. Kíváncsi voltam, hogy mivel is zárul a történet, hogyan alakul Patty sorsa.


Véleményem a könyvről

A történet ugyanúgy épül fel, mint az első Patty-könyv. E/3-ban íródott, és bár a fejezetek időnként összefüggnek egymással, visszautalnak bennük korábbi fejezetek eseményeire, mégis inkább novelláskötetnek mondanám ezt a részt is, nem pedig regénynek.

A könyvben tizenöt fejezet található, a novellák Patty kollégiumba kerülésétől egészen végzős koráig mesélik el az életét. Bár ő a főszereplő, a barátnői és néhány kollégiumi társa is jócskán szerepet kap a novellákban ezúttal is.

A legtöbb kaland Patty természetéből adódik, ami ebben a kötetben sokkal jobban előtérbe került, mint az előzőben. Patty abban is lázadozott, jellemzőek voltak rá a csínyek, most viszont úgy éreztem, sokkal erőteljesebben előjött a valódi énje. Hogy úgy mondjam, nem egy mintadiák, és akkor még nagyon finoman fogalmaztam. Lázadó, lusta, az utolsó pillanatra hagyja a tanulnivalót, megpróbálja csellel kijátszani a tanárokat, füllent a diáktársainak, direkt rémisztgeti az elsősöket és hasonlók.

– Én is szereplő vagyok  – mondta Patty.
– Tényleg? Láttam a színlapot, de nem emlékszem rá. Már sokszor törtem a fejemet, miért nem szerepelsz soha.
– A sors és a tanári kar ellene vannak – sóhajtott Patty. – Színészi képességeimet ugyanis nem fedezték fel az elsőéves vizsgákig, a vizsgák után pedig, amikor felkértek, hogy szerepeljek, a tanári kar úgy vélte, célszerűbben tölthetem az időt, ha görögöt tanulok. A másodéves darab idején mással voltam elfoglalva, idén pedig azzal játszottam el a jogot, hogy karácsony után késve jöttem vissza.
– De hiszen azt mondtad, hogy szerepelsz!
– Ó, csak egészen kis szerepem van, és a nevem nem szerepel a színlapon.
– Mi a szereped?
– Én vagyok a csattanás.
– A csattanás?!
– Igen, a "kívül csattanás". Lord Bromley így szól: "Cynthia, érted minden veszéllyel szembenézek! Követlek a világ végére is!" Ebben a pillanatban kintről csattanás hallatszik, és én vagyok a csattanás – mondta büszkén Patty.

Ennek ellenére egyáltalán nem mondhatjuk negatív karakternek, egyszerűen csak nem szeret unatkozni és elszórakoztatja önmagát. Meg persze minket, olvasókat is. Én legalábbis jókat derültem a csínyein annak ellenére, hogy persze nem mindig értettem egyet a viselkedésével. Ám mivel rosszindulatot nem láttam a tettei mögött, kedvelhető csínytevőnek könyveltem el magamban.

A novellákban előjön sokszor a nőiesség is, hiszen Patty és a többiek kezdenek felnőni. Patty nagyon korán rájön arra, hogy a férfiakat miképpen tudja irányítani egy nő, és ezt a tudását a novellákban fel is használja. Persze nem rossz értelemben. Egyszerűen csak elbűvöli a férfiakat, hogy elérje a céljait. Például nemcsak hogy eléri, a gondnok nézzen félre, amikor a szabályok ellenére átalakítja a kollégiumi szobáját, hanem még arra is ráveszi, hogy segítsen neki ebben. Mindezt azzal, hogy hízeleg a gondnok férfiegójának.

A legjobban A titokzatos Kate Ferris című novella tetszett. Ebben Patty egy nem is létező kollégista nevét felírja a Német Klub jelentkezési lapjára viccből. Kate Ferris persze logikus módon nem jelenik meg a klub gyűlésein, de a nevében Patty ilyen-olyan leveleket irkál Priscillának, a klub titkárának. Szegény lány pedig majd' beleőrül, hogy fogalma sincs arról, ki az a Kate Ferris. Próbálja kinyomozni, de sosem jut a nyomára. Mivel ez egy ártalmatlan csíny Patty részéről, vicces volt látni, hogyan tudja hónapokon keresztül elhitetni másokkal, hogy Kate Ferris egy létező diáktársuk.

Persze a többi diákot sem kell félteni. Ők is visszavágnak Pattynek, ha túlzásba esik, mint például a Hamis igazság című novellában. És Patty maga is képes megbánni a bűneit. Amikor rájön, hogy az egyik elsősnek valóban kárt okozott a füllentéseivel és ijesztgetéseivel, azonnal megpróbálja jóvá tenni a hibáját. Valamint többször is őszintén beismeri a tanároknak (és különböző tisztséget viselő diáktársainak) is, ha rosszat tett, vállalva a felelősséget.

Az utolsó novella is így ér véget, ami arra utal, hogy a végzős évére Patty megpróbált megváltozni. Talán elkezdett benőni a feje lágya. Persze nem túlságosan, de talán ahhoz eléggé, hogy boldog élete lehessen a kollégium után.


Hogy tetszett a könyv?

Talán ez volt az a Webster-kötet, amit igazán felhőtlenül tudtam élvezni, mert nem került elő benne olyan elavult látásmód, ami 21. századi emberként rosszulesett volna (mint pl. a korábbi részekben a szellemi fogyatékosokkal vagy az iskolai bántalmazással kapcsolatos megszólalások). Ezek a novellák egyszerűen csak szórakoztatóak és humorosak voltak. Patty pedig egy igazi szerethető csínytevő.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki szeretne jól szórakozni egy fiatal lány vicces sztorijain.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése