A Csíkos könyveknek és Kertész Erzsébetnek köszönhetően, az 1960–1980-as évek fiatal lányai elfeledett női életutakat tárhattak fel. A Móra Könyvkiadó új kiadásban adja közre Jósika Júlia, Mauks Júlia vagy épp Elizabeth Barrett-Browning élettörténetét. A Blogturné Klub három bloggere ered most ezeknek a történeteknek a nyomába, ízelítőt adva a szerzői életműből. Tartsatok a turnéval, ugyanis a nyereményjátékon ezúttal két könyvet is hazavihet a nyertes, a Kiadó Madarász Éva: Hullámvasút és Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben című könyvét ajánlja fel.
Miért választottam ezt a könyvet?
Nemcsak az egyenlő női jogok, hanem úgy alapvetően az egyenlő emberi jogok fontosak számomra, ezért kíváncsi voltam, hogy a Tamás bátya kunyhója írójának milyen élete is volt, milyen volt akkoriban a világ, amikor a fekete bőrű emberek még rabszolgák voltak, hogyan tört ki az ellentét Észak és Dél között emiatt, és miként alakult a háború, hogyan nyerték el végül a fekete bőrű emberek a szabadságukat.
Véleményem a könyvről
A történet ezúttal Harriet Beecher-Stowe írónőről szól, a Tamás bátya kunyhója című mű írójáról, akinek a regénye megrengette a világot, és lényegében kiváltotta Amerikában a rabszolgaság-ellenes Észak és a rabszolgaságpárti Dél közötti háborút.
Két szálon fut ezúttal a cselekmény. Az egyikben Harriet Beecher-Stowe már idős nő. A 71 éves asszonyhoz egy fiatal újságírónő érkezik, hogy cikket írjon róla. Az újságírónő neve Harriet Willard, ugyanis azon a napon született, amikor megjelent a Tamás bátya kutyhója, és mivel az édesanyja nagy tisztelője az írónőnek, róla nevezte el a lányát. Újságíró Harriet végül többet kap az író Harriettől, mint egyetlen cikket. Az írónő elmesélni neki az egész életét.
A másik szál ez a mese, amiből megtudhatjuk, hogyan is élt Harriet Beecher-Stowe, megismerhetjük a családját, a gyerekkorát, a fiatalkorát, a házassága nehézségeit és örömeit, hogy miként vált ismert íróvá, milyen része volt a politikában egy olyan korban, amikor a nőknek még csak szavazati joguk sem volt, hogyan imádták őt, és átkozták a nevét, milyen veszteségek és örömök érték.
Burnett házát újból megtámadta a tömeg, s annyi követ hajigáltak az ablakon keresztül, hogy Burnett egész rakásnyit szedett belőle össze. A tornácon helyezte el a köveket, s nagy táblát rakott ki: „A rabszolgatartók érvei” felírással.
Harriet Beecher-Stowe nagyon érdekes és összetett karakter lett a könyvben. Egyfelől írt egy emberjogi könyvet, ami az egész világot felbolygatta, és hozzájárult ahhoz, hogy kitörjön egy sok ember életét követelő, de rengeteg embert a rabszolgaságból felszabadító háború. Másfelől ő egy régimódi nő, aki azt vallja, hogy a nőknek nem kell politizálni, nem kell szavazójogot kapni. Nagyon érdekes volt látni, hogy Harriet szavai és tettei között mekkora ellentét van, amit a neveltetése miatt igazából fel sem fog. Mármint egy olyan világban nőtt fel, ahol azt tanították neki, hogy a nőknek nem kell belefolyni a politikába, és ő hisz is ebben, viszont nőként megírt egy politikai, emberjogi regényt, de nem politikai indíttatásból, hanem szimplán azért, mert nem bírta elnézni ártatlan emberek szenvedését tétlenül. Még érdekesebbé teszi a dolgot, hogy ő maga is elismeri, hogy elég régimódi gondolkozása van, és lehet, hogy téved. Szóval valójában szerintem nagyon is feminista, csak annyira hatással volt rá a társadalom, a körülötte lévő emberek, hogy még önmagának sem akarja bevallani ezt.
– (...) Asszony voltam és anya, érző szívű ember, aki valamit akartam tenni azért, hogy az emberek tisztán lássák: mi a rabszolgaság. Így kezdtem bele a regényembe, és így is folytattam. Ha volt titkom, csak annyi, hogy nagyon szerettem és szeretem az embereket. Egyszer egy déli újság a szememre vetette, hogy ezzel a regénnyel kipellengéreztem az amerikaiakat, hogy elárulom a hazámat. Az újságnak is csak azt tudtam felelni, hogy az ember iránt érzett szeretetem nagyobb még a hazám iránt érzett szeretetnél is.
Pluszérdekesség, hogy a házasságában övé a cselekvő, irányító szerep. A férje nagyon jó ember, nagyon szereti Harrietet, tisztességes, védelmező, de a hétköznapi dolgokban tutyimutyi. Harriet az, aki döntéseket hoz, megoldja a gondokat-bajokat, irányítja a háztartást, a gyerekeket és a férjét is.
Harriet gyerekkora, fiatalkora is nagyon érdekes, de számomra akkor kezdett igazán érdekessé válni a története, amikor megírta a Tamás bátya kunyhóját. Egyszerűen elképesztő volt látni, hogy régen egy regénynek micsoda hatása volt a világra. Ma már, ha egy regény világhírű is, és hatással is van egy-egy ember (vagy akár sok) életére, nem rengeti meg a politikát, a társadalmat, nem törnek ki miatta háborúk, nem állnak fel miatta tömegével az emberek, hogy más ártatlan, elnyomott embereket megmentsenek. Akkoriban még igazi hatása volt a szavaknak, a történeteknek. Csodás és ijesztő érzés lehetett ilyen horderejű regényt írni. Persze a könyveknek ma is van hatásuk, ami fontos lehet, és közvetve kihathat a politikára, társadalomra is (nem véletlenül fóliáznak, darálnak, égetnek könyveket azok, akik rettegnek a hatalmuk elvesztésétől), csak nem ennyire közvetlenül. Egyébként annyira érdekesen ír a könyv mind a Tamás bátya kunyhójáról, mind Harriet egyéb regényeiről, hogy egyszer majd azokat is el szeretném olvasni.
– A háború – mondtam kis borzongással –, a háború tette tönkre Fredet, ugyanúgy, mint Dan bátyámat és több százezer életerős fiatalembert. És ezt a háborút...– Ezt a háborút anyám regénye indította el – folytatta Georgiana a megkezdett mondatot.
Tele van apró családi történetekkel is Harriet meséje, hol aranyos eseményekkel, hol szomorúakkal, valamint az utazásaira is elkísérhetjük őt, és bejárhatjuk például Nagy-Britanniát, Franciaországot. Ezen kívül betekintést nyerhetünk abba az életmódba, amit akkoriban éltek az emberek.
A jelenbeli szál is legalább annyira érdekes volt, mint a múltbeli, nem is tudnám eldönteni, melyik érdekelt jobban, mert mindkettő nagyon lekötött. Míg író Harriet a régimódi nevelésű nőket testesíti meg (akik azért a lelkük mélyén mégsem annyira régimódiak, csak nehezen vetkőzik le a neveltetésüket), addig újságíró Harriet a modern, karrierépítő nő megtestesítője, aki már elmúlt harmincéves, mégsem ment férjhez, és aki kiáll a nők szavazati joga mellett.
Újságíró Harriet nagyon szimpatikus, tetszik, hogy annyira rajong a munkájáért és a Harriettel való beszélgetésekért is. A szerelemi szálban pedig egy magyar férfi is felbukkan, aki elég magának való, a háttértörténete viszont érdekes, és ő maga is szimpatikus. A romantikus énem nem bánta ezt a szálat, viszont íróként elgondolkoztam rajta, hogy vajon kellett-e a történetbe. Hiszen végül kicsit csorbította a modern nő szimbólumaként újságíró Harriet karakterét.
A történet szép lezárást kapott, újságíró Harriet ugyanis a történet elejétől meg akarta fejteni író Harriet titkát, azt, hogy hogyan születhetett meg egy, a világ számára ennyire fontos mű, a történet végére pedig megvilágosodik ezzel kapcsolatban.
Hogy tetszett ez a könyv?
Rájöttem, hogy nagyon szeretem a nők életéről szóló regényeket. Amikben csak mesélnek arról, hogyan éltek, milyen örömök, bánatok érték őket, miket csináltak, hogyan utazgattak, mit éreztek és gondoltak, mi volt fontos számukra, és hasonlók. Kertész Erzsébet pedig érdekfeszítően írja meg ezeket az élettörténeteket.
Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Mindenkinek, akit érdekelnek a híres női sorsok.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
Nyereményjáték:
Mi más játszhatná a főszerepet a turnéhoz kapcsolódó nyereményjátékban, ha nem elfeledett, vagy éppen ismert női életutak? Minden állomáson találtok egy rövidke leírást, a feladatotok pedig, hogy a Rafflecopter megfelelő sorába beírjátok, kiről van szó az adott állomáson.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Leírás a játékhoz:
A 19. században élt író, újságíró, a magyar nőnevelés egyik úttörője.1846 novemberében a Teleki Blanka grófnő által Pesten alapított nőnevelő intézetben alkalmazták mint nevelőt és tanítónőt. Hosszú, termékeny életének egy tragikus baleset vetett véget: Budapesten 1897. április 8-án egy omnibusz elgázolta és néhány óra múlva elhunyt.
Állomáslista:
11. 11. Szembetűnő
11. 13. Spirit Bliss Sárga könyves út
11. 15. Könyv és más
11. 17. Szembetűnő
11. 19. Spirit Bliss Sárga könyves út
11. 21. Szembetűnő
11. 23. Spirit Bliss Sárga könyves út
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése