A Manó Könyveknek köszönhetően továbbolvashatjuk Amelia Mellor mágiával és rejtvényekkel teli történetét. Az élet varázskönyvében ismét 1895-ben járunk, hogy Pearllel és Vallyval szembeszálljunk a gonosz Obskurátorral, ám A mágikus könyvárus című kiegészítőkötet karakterei, Billy és Kezia is visszatérnek, csak éppen felnőttként, hogy segítsék a gyerekek küzdelmét. Tartsatok velünk a nagy kalandon, fejtsétek meg Vallyékkal a rejtvényeket, és a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.
Miért választottam ezt a könyvet?
Az első rész és a múltat bemutató kiegészítőkötet is nagyon tetszett, imádom a kalandokat, a rejtvényeket, amiket a karakterekkel együtt fejthetek meg.
Véleményem a könyvről
1895-ben Melbourne-ben gazdasági válság van, ezért Mr. Cole azon gondolkozik, hogy eladja a világ legnagyobb könyvesházát, és Sydney-be költözik a családjával. Pearl teljesen kiborul a gondolattól is, így mikor egy láthatatlan szellem a segítségét ajánlja neki, nem sokat gondolkozik rajta, elfogadja. Ám a szellem valójában nem az, akinek hiszi, szép lassan átveszi a teste felett az irányítást, Vally pedig csak úgy tudja megmenteni a húgát, ha összefog korábbi ellenségükkel, az Obskurátorral. De vajon meg lehet-e bízni a sötét alakban, vagy csak még nagyobb galibába keverednek a Cole gyerekek?
Nos, egyfelől teljesen megérettem Pearl kétségbeesését. Gyereknek lenni ilyen szempontból nagyon kiszolgáltatott állapot, mert az van, amit a szüleid mondanak. Ha ők el akarnak költözni, akkor költöztök, és kész. Akkor is, ha ezzel a gyerek elveszti a szeretett otthonát, megszokott környezetét, barátait és mindent, amit ismer. Kiborító érzés a tehetetlenség. Szóval bár fogalmam sincs, Pearl miért nem jött rá hamarabb, hogy ki is valójában a szellem, mert én majdnem az első pillanattól sejtettem, azt teljesen megértem, hogy annyira kétségbeesett volt, hogy minden lehetőségbe bele próbált kapaszkodni. Talán ezért nem gondolkozott tisztán, pedig nyilvánvaló volt, hogy amit csinál, az veszélyes lehet.
– Lenyűgöző a mágiája – mondta Pearl hangosan, mielőtt Kóbor elhallgattathatta volna.– Ne dicsérd! – sugallta Kóbor, miközben Pearlt a Little Bourke Street felé irányította. – Éppen támad minket.– Csak téged – mutatott rá Pearl.
Amit viszont nem tudtam, hogy vajon a szellem gonosz-e, vagy sem. Ő is csak kétségbeesésében teszi, amit tesz, de valójában nem akar ártani Pearlnek, vagy teljesen megvezeti őt, és csak megjátssza magát... Nos, nem mondom meg, mi is derült ki ezzel kapcsolatban, de az biztos, hogy nagyon-nagyon-nagyon szeretnék egy kiegészítőkötetet arról, ki is volt eredetileg az Obskurátor, milyen családja volt, milyen gyerek volt, hogyan nőtt fel, miként vált azzá, aminek Obskurátorként megismerhettük. Ebben a kötetben derült csak ki számomra, hogy mennyire összetett személyiség, és sokkal érdekesebb pszichológiai szempontból, mint azt korábban hittem.
Nagyon örültem, hogy ebben a kötetben több szerepet kapott Vallyék húgocskája, Ivy. Nagyon cuki karakter volt, mindig olyasmiket mondott, amiken mosolyognom kellett, egyszerűen feldobta a történetet. És annak is örültem, hogy múlt és jelen összemosódott kicsit, és a Cole gyerekek mellett ismét viszontláthattam Billyt és Keziát is. Érdekes volt őket felnőttként látni, megtudni, hogy mi is történt velük, milyen emberekké váltak, hogyan alakult a sorsuk.
– Azóta nem szédültem ennyire, hogy kipróbáltam az abszintot...– Amit ti sose tegyetek meg! – fordult Mr. Pyke Vallyhez és Ivyhoz, majd újra Miss Kwonra nézett. – Ha lehet, ne a gyerekek előtt beszéljük meg a húszas éveinket, kérlek.– Miért? – kíváncsiskodott Ivy. – Miket művelt, Mr. Pyke?– Jobb, ha nem tudod...– Pedig tetszenének nekik a tetoválásaid – kacsintott pajkosa a férfire Miss Kwon.
A rejtvények és kalandok ismételten nagyon izgalmasak voltak. Lényegében bekalandoztunk egész Melbourne-t a főszereplőkkel. Jártunk múzeumban, állatkertben, a kínai negyedben, az obszervatóriumban, vagyis olyan izgi helyeken, amik pont nekem valók. Ezenkívül megint bepillantást nyerhettünk az Obskurátor otthonába, ami szintén elég izgalmas hely.
A rejtvényeket megint úgy kapjuk meg a történetben, hogy akár önállóan is megpróbálhatjuk megfejteni őket, ami nekem nagyon tetszik, mert imádok rejtvényt fejteni. Most is próbáltam egyedül megoldani a feladatokat először, és csak utána elolvasni, mire jutottak a főszereplők végül.
A történet végén nem tudtam eldönteni, hogy most örüljek vagy szomorú legyek, azt hiszem, mindkettő voltam egyszerre. Lényegében persze jól zárult a sztori, de az, ami a szellemmel történt a végén, kicsit fájt. Hogy milyen értelemben, azt megtudhatjátok, ha elolvassátok a könyvet.
Nagyon kíváncsi leszek a folytatásra, mert remélem, hogy lesz. Még sok potenciált látok ebben a történetben.
Hogy tetszett ez a könyv?
Kalandos, izgalmas, rejtvényekkel teli volt, a főszereplők szerethetőek, a főgonosz összetett és érdekes.
Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Mindenkinek, aki szeretne egy agymozgató, érdekes, mágiával teli ifjúsági regényt olvasni.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
Nyereményjáték:
A könyv tele van rejtvényekkel és talányokkal, úgyhogy ezúttal nektek is ilyesmiket kell megfejtenetek Bezerédj Amália versikéinek köszönhetően. A helyes megfejtést írjátok be a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Talány a játékhoz:
Mind örökké barangolok,
Azt sem tudom, hol lakom;
A hol járok, dörömbölni
Szoktam, ajtón, ablakon.
S ezért senki nem is szeret,
Ki is szeretné a …
Állomáslista:
2024. 12. 30. Spirit Bliss Sárga könyves út
2025. 01. 02. Csak olvass!
2025. 01. 04. Könyv és más
2025. 01. 06. Olvasónapló
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése