Vajon hogyan válhat egy elárvult, szegény sorsú fiú a világ egyik legmeghatározóbb országának kulcsfigurájává? Hilde Susan Jægtnes Én alapítottam az Egyesült Államokat című történelmi fikciója Alexander Hamilton életét meséli el nekünk, aki az USA első pénzügyminisztereként meghatározó szerepet töltött be az ország hatalmának megszilárdításában. Tartsatok három bloggerünkkel a négy állomáson keresztül, ismerjétek meg a történelem egy izgalmas szeletét, és nyerjétek meg a Cser Kiadó által felajánlott példányt!
Miért választottam ezt a könyvet?
Mindig is szerettem a történelmet, érdekesnek találom, ahogyan a világot működtetik az emberek, még akkor is, ha a legtöbbször érdekesen borzalmas, amiket tesznek. Szóval gondoltam, rég olvastam már történelmi regényt, épp itt az ideje.
Véleményem a könyvről
Lényegében a történet főszereplője Alexander Hamilton, aki házasságon kívüli gyerekként született a bátyjával egyetemben, ezért az 1820-as években nem volt túl sok esélye még egy átlagosan jó életre sem, ő azonban az eszével, tudásvágyával, kitartásával és bátorságával mégis egyre feljebb és feljebb küzdötte magát a ranglétrán, míg végül George Washington jobbkeze és az Egyesült Államok első pénzügyminisztere lett.
Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, elsőre szoknom kellett, mert nagyon-nagyon furcsa volt több okból is. Egyfelől a párbeszédek nincsenek gondolatjelekkel tagolva, ahogyan azt a magyar nyelvű könyvekben megszokhattuk. Olvastam már ehhez hasonló könyvet, szóval tudtam, hogy meg lehet szokni, de kellett néhány fejezet, míg eljutottam addig, hogy gördülékenyen ment az olvasás, és nem kellett mindig visszaolvasnom, ki is beszélt, valóban hangosan beszélt-e, avagy csak narrátorként szólalt meg éppen.
Azok, akik hagyják, hogy a barátság versengésbe fulladjon, végső soron szegényebbek lesznek, gondoltam magamban.
A másik, ami furcsa volt elsőre, hogy nemcsak Hamilton szemszögéből láthatjuk a történetet, hanem egy csomó más karakter szemszögéből is. És a csomó alatt tényleg egy csomót kell érteni. Ami egyáltalán nem baj, mert egyfelől érdekes volt Hamiltont mások szemén keresztül látni, másfelől érdekes volt ennyiféle szemszögből megismerni azt a korszakot (rabszolgák, szabadok, szegények, gazdagok, férfiak, nők, gyerekek stb.). Ami viszont az elején nehezen ment, hogy rögtön az adott fejezet elején beazonosítsam, kinek a szemszögét is olvasom éppen. Volt, hogy 1-2 oldal után tudtam csak betájolni, melyik karakterről is van szó. Aztán később már könnyebbé és gyorsabbá vált a dolog, mert az első mondattól kezdve kerestem a nyomokat, megjegyzéseket, amiknek köszönhetően rájöhettem, kinek a fejezetét olvasom.
A fenti két szoknivaló ellenére nagyon érdekes és izgalmas volt a történet. Észre sem vettem, és egyszer csak magába szippantott.
Hamilton igazán összetett személyiség. A szomorú gyerekkorától kezdve végigkövetni őt, ahogy küzd, nemcsak a saját előrejutásáért, hanem az Egyesült Államok szabadságáért is, hogy megszabadulhassanak a brit fennhatóság alól, és ténylegesen megalapíthassák azt az Egyesült Államokat, amit most is ismerünk, tényleg teljesen lekötött.
Jó szónoki képességekkel megáldott feleségem újra győzött. Isten segítsen azon a világon, amelyben Debbie férfi.Kiigazítom a beszédemet, mondtam. Köszönöm, hogy vagy nekem.Köszönöm, hogy van benned elég férfiasság ahhoz, hogy hallgass egy nőre, mosolyodott el, megnyalta az ujját, és hajtincseimet a halántékomra simította.
De a kis mellékszálak és melléksztorik is érdekesek voltak. Még azok is, amik lényegében magához a cselekményhez nem tettek hozzá. Mert ezek is hozzáadtak valami pluszt a történet hangulatához és az adott történelmi korszakhoz. Például nem tudom, miért, de imádtam, amikor egy gyorslovas egy Hamiltonnak szánt levéllel végigvágtatott a fél országon, és közben elmesélte, hogy merre jár, kivel találkozik, mit lát, valamint kicsit visszaemlékezett a saját múltjára is. A nagy történet sok kis apró történetből áll össze, és ezek az apró sztorik sem érződtek feleslegesnek, hanem tényleg valami többletjelentést adtak.
Az is tetszett, hogy voltak úgymond különleges fejezetek, amik levélformában, versformában, belső monológként íródtak meg. Sőt, volt olyan rész is (több is), amiben egy már holt ember amolyan szellemformában mesélt tovább, mintha külső szemlélője lenne az eseményeknek a túlvilágról.
Lord Francis Rawdon 1775. június 17-én fejbe lőtt Bunker Hillnél. Sokak szerint ezek voltak az utolsó szavaim:REMÉLEM, ÚGY HALOK MEG, HOGY TÉRDIG GÁZOLOK AZ ANGOL VÉRBENde nem tudtam beszélni, mert egy golyó volt az agyamban.
Őszintén bevallom, az évek, évtizedek során megkopott a történelemtudásom, csak nagy vonalakban emlékeztem az Egyesült Államok létrejöttének eseményeire, ezért fogalmam sincs, hogy történelmileg mennyire hiteles a könyv. De az biztos, hogy az író nagyon jól regény formába öntötte a történelmet, és kiegészítette a saját kitalált részleteivel. Egyáltalán nem száraz, történelemkönyv-szerű, hanem valóban egy kalandos, izgalmas regény. Amiben van szerelem, harc, barátság, politika, társadalmi kérdések, családi ügyek és problémák, és hasonlók.
Hogy tetszett ez a könyv?
Az elejét szoknom kellett, de amint ráéreztem a gondolatjelek nélküli párbeszédekre, és arra, hogyan jöjjek rá gyorsan és könnyen, ki az adott fejezet elbeszélője, azonnal beszippantott a történet. Érdekes volt, kalandos, elgondolkoztató, és felfrissítette kicsit a történelemtudásomat.
Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Azoknak, akik egy egyáltalán nem történelemkönyv-szagú, érdekes történelmi regényre vágynak, és nem bánják, ha meg kell dolgozniuk kicsit a szöveggel az élvezet kedvéért.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:
Nyereményjáték:
Mostani nyereményjátékunkban a Cser Kiadó további kötetei után nyomozunk! Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Idézet a játékhoz:
„A dicséret olyan, mintha az angyalok szárnyát kennénk be mézzel.”
Állomáslista:
12. 15. Könyv és más – Extra
12. 17. Könyv és más
12. 19. Szembetűnő
12. 21. Spirit Bliss Sárga könyves út
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése