~ Sárga könyves út ~

2024. december 2., hétfő

Loreth Anne White: A csali – Blogturné



Thrillerrajongók, figyelem! Loreth Anne White újabb regénye jelent meg, amely A csali második része, bár különálló regényként is tökéletesen megállja a helyét. A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából most bemutatjuk mindkét részt, és ha szerencsések vagytok, megnyerhetitek a Sötét csontok egy példányát is. Tartsatok velünk a turné során, és derítsük ki együtt, ki lehet a hidegvérű gyilkos, aki ismét áldozatát szedi!


Miért választottam ezt a könyvet?

Nos, először a sorozat második részének a fülszövegét olvastam el, ami érdekesnek tűnt, aztán rájöttem, hogy van egy első rész is, az viszont már nem volt raktáron a KMK-nak, szóval csak e-könyvként tudták odaadni. Aki ismer, tudja, hogy nem igazán vagyok oda az e-könyvekért, nagyon ritkán olvasok így, de ezúttal kivételt tettem, és azt kell mondanom, nagyon jó döntés volt!


Véleményem a könyvről

Tizenkét évvel ezelőtt egy sorozatgyilkos elrabolta Sarah Bakert, hónapokig fogva tartotta, bántalmazta, megerőszakolta, aztán szabadon eresztette, de csak azért, hogy vadászhasson rá, és végül megölhesse. Sarah azonban megmenekült, a rendőrség elkapta a gyilkost, elítélték, és felakasztotta magát a börtönben. Vagy legalábbis mindenki így tudja. Sarah időközben új életet kezdett új névvel, Olivia West néven a Broken Bar Ranchen dolgozik a világtól távol. Éli az új életét, és közben fogalma sincs róla, hogy egy, a régi ügyben részt vevő rendőr csaliként használja fel épp, hogy elkapja a valódi sorozatgyilkost. Oliviának így ismét szembe kell néznie a kínzójával, a kérdés csak az, hogy másodszor is elég erős lesz-e ahhoz, hogy legyőzze.

Utálok e-könyvet olvasni, de nagyon örülök, hogy ezt a történetet mégis elolvashattam, és sajnálom, hogy nincs belőle fizikai példányom. A legtöbb ilyen krimi-thriller történet, még ha izgalmas, fordulatos, logikusan összerakott is, érzelmileg ritkán vonz be ennyire. Mármint átérzem az áldozatok szenvedését, de kívülállóként szemlélem, olvasóként. Ezúttal viszont ott voltam a történetben, a karakterekkel, nem csak a durván szélsőséges szenvedéseiket éreztem át, hanem a hétköznapi gondjaikat is. És nemcsak a főszereplőjét, Sarah-Oliviáét, hanem néhány főbb mellékszereplőét is.

Sarah-Olivia helyzetét nem volt nehéz átérezni nőként. Fogalmam sincs, hogyan élhette túl mindazt, amin keresztülment, de rohadtul erős nő, az biztos. Megértettem a félelmeit, fóbiáit, a PTSD-jét, az önutálatát, mindent, amit érzett, és reméltem, hogy valaki majd elmondja neki, hogy annak ellenére, ami történt vele, annak ellenére, ahogyan ő látja magát, erős, értékes, gyönyörű, bátor nő.

És hát, szerencsére jött is valaki, aki ezt megtette, egy nagyon érdekes mellékszálban. A Broken Bar Ranch tulajdonosa egy idős, halálosan beteg férfi, aki egy múltbeli baleset miatt eltávolodott a gyermekeitől. A fia, Cole mégis visszatér hozzá, amikor megtudja, hogy az apja haldoklik. És újra beleszeret a birtokba, és beleszeret Oliviába is. A krimi-thriller szálat még mélyebbé, érdekesebbé teszi, hogy a birtokot meg akarja szerezni üzleti célokra egy gazdag s*ggfej.

Egy másik izgalmas mellékszál is van a sztoriban, Burton, a rendőr szála. Burton nemrég elvesztette a feleségét egy balesetben, magára maradt a kislányával, Torival, és pluszban még az is kiderült, hogy halálos beteg. Az, hogy egy kamuprofillal és -sztorival csaliként használja fel Oliviát, valamint, hogy Torit elviszi „horgászni” arra a helyre, ahol tudja, hogy felbukkanhat egy sorozatgyilkos, elsőre borzasztó hihetetlennek és durvának tűnt. De aztán ahogy egyre több dolog derül ki a betegsége tüneteiről, valamint a múltról, választ kaptam arra, hogy miért is tette, amit tett. És bár továbbra is durva, de lényegében logikus volt.

Tori felidézte magában a lelkipásztor szavait a temetésen. Arról beszélt, hogy az anyja már egy jobb helyen van.
Istennel.
Miféle isten tesz ilyet? Miféle isten rabolja el az embertől a szeretteit? Miért lenne az ott jobb hely?

Torinak és az apjának a szála is kifejezetten érdekes volt. Nagyon megkedveltem őket, ahogyan Cole-t és az apját is. Ezek a családi szálak, a családi problémák és érzések ismerőssé, átérezhetővé és szerethetővé tették számomra a sztorit. Ezektől vált valami többé, mint egyszerű krimi-thriller.

Szerettem, hogy több karakter szemszögéből is láthattam az eseményeket, de egy dolgot én másképp csináltam volna az író helyében. Nem tettem volna bele a könyvbe a gyilkos szemszögéből írt fejezeteket. Mert így az első oldaltól tisztában lehetünk vele olvasóként, hogy valóban a gyilkos üldözi Oliviát. Ha ezek a fejezetek nem kerülnek bele a könyvbe, akkor két álnyom is még izgalmasabbá tehette volna a történetet. Egyfelől hihettük volna azt, hogy talán a gazdag, s*ggfej üzletember akarja csak a frászt hozni Oliviára, hogy elüldözze, és megszerezze a birtokot. Másfelől hihettük volna azt is, hogy Burton agytumora lett annyira súlyos, hogy összezavarta az agyát, és annak a sorozatgyilkosnak a helyébe lépett, akit valaha ő maga üldözött. Ám mivel konkrétan látjuk a sorozatgyilkost a fejezeteiben, ezek a lehetőségek csak a karakterekben merültek fel. Én meg fogtam a fejem, mérgelődtem velük, amiért nem aggódnak eléggé, és csak remélni tudtam, hogy időben rájönnek majd, egy valódi gyilkos feni rájuk a fogát.

A történet vége nagyon izgalmas volt. Bár reméltem, hogy minden jól alakul majd, aggódtam, hogy tévedek. Olivia mellett főképp Ace-t a félig vak, félig süket német juhászt féltettem, Olivia kutyáját, mert ő volt a legkiszolgáltatottabb az adott helyzetben. Nagyon féltem attól, hogy ez a történet is olyan lesz, amiben majd a kutya hal meg. Természetesen nem árulom el, hogy így történt-e.

A lényeg, hogy a végén nagyon izgultam, kicsit még pityeregtem is, de nagyon tetszett az egész történet. Ez egy olyan krimi-thriller volt, ami még e-könyvként is érdemes volt elolvasni.


Hogy tetszett ez a könyv?

Nagyon jól felépített karakterek voltak benne, akiket simán lehetett szeretni, érdekesek voltak a családi szálak, problémák, izgalmas volt a sorozatgyilkosos szál, és érzelmileg nagyon hatott rám ez a történet.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Bárkinek, aki egy összetett, izgalmas krimi-thrillert akar olvasni.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

A játék során nincs más dolgotok, mint különböző hírhedt sorozatgyilkosokat felismerni a leírás alapján, és a helyes megfejtést beírni a Rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.


Leírás a játékhoz:

15 évesen már gyermeket várt, bántalmazó kapcsolatban élt saját bátyjával. Később állítólag beleszeretett egy nőbe, aki mellett prostituáltként kezdett el dolgozni. Ezalatt az idő alatt hét férfit ölt meg, azt állítva, hogy szexuális együttléteik alatt megpróbálták bántalmazni őt. Ellentétben a női sorozatgyilkosokkal – akik sokszor mérgezéssel, fojtogatással öltek –, ő egy 22-es kaliberű pisztollyal gyilkolt. 2002-ben injekció általi halálra ítélték.


Állomáslista:

12. 01. Spirit Bliss Sárga könyves út – A csali
12. 03. Milyen könyvet olvassak? – Sötét csontok
12. 05. Spirit Bliss Sárga könyves út – Sötét csontok
12. 07. Könyv és más – Sötét csontok

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése