~ Sárga könyves út ~

2022. november 8., kedd

Guillaume Musso: Visszajövök érted – Blogturné



Vajon minek köszönheti Guillaume Musso az elképesztő sikerét? Még nem tudjuk, de azon vagyunk, hogy kiderítsük. Ez alkalommal a Visszajövök érted című regényét vizsgáltuk, mely már egyszer megjelent magyar nyelven, ám a Park kiadó idén új külsővel látta el a könyvet. Tarts velünk a nyomozásunkban!


Miért választottam ezt a könyvet?

Musso könyveinek nagy részét olvastam már, és bár nem mindegyiket imádtam, de az összeset szórakoztatónak találtam. Gondoltam, kikapcsolódásnak jó lesz ez a regénye is a szabadságom ideje alatt.


Véleményem a könyvről

A történet egy Ethan nevű férfiról szól, aki fiatalon hátrahagyta a teljes életét (a menyasszonyát, a legjobb barátját, a munkáját), hogy megvalósítsa az álmait. A harmincas éveire sikerül is a terve, gazdag, híres pszichiáter lesz belőle. Egy nap azonban zavartan ébred a luxusjachtján egy ismeretlen nő mellett, de ez csak a kezdet. Élete szerelme, akit korábban elhagyott, meghívót küld neki egy másik férfival való esküvőjére. A rendelőjében pedig egy furcsa, depressziós tinédzserlány kér tőle segítséget. Az már csak hab a torta tetején, hogy szerencsejáték miatt Ethan nagyon veszélyes embereknek is tartozik, akik nem túl türelmesek. A nap vége mondhatni igazán rosszul végződik Ethan számára, ám másnap, amikor felébred, újrakezdődik az elmúlt 24 óra. Talán azért, hogy kijavíthassa a hibáit, és megtalálja az élet valódi értelmét.

A történet két prológusból, három nagyobb részből és egy epilógusból áll. A prológusból megismerhetjük Ethan múltjának két fontos eseményét, az első az a nap, amikor hátat fordított a múltjának fiatalon, a második pedig, amikor elhagyta élete szerelmét.

A három nagyobb rész az adott napot és annak kétszeri ismétlődését mutatja meg, vagyis Musso ezen történetében is nagyon fontos szerepet játszik az idő. Amikor elkezdtem olvasni másodszorra is ugyanazt a napot, kicsit féltem tőle, hogy mennyire történik minden ugyanúgy, mint első alkalommal, de szerencsére Ethan változó döntései mindkét ismétlődő napot másképp alakították. Szóval az ismétlések egyáltalán nem unalmasak, sőt, kifejezetten érdekes volt azon gondolkozni, hogy vajon mi hogyan fog megváltozni Ethan új döntései hatására.

A furcsa taxisofőr és a szintén furcsa orvos karaktere érdekes volt, de maradt bennem némi hiányérzet. A taxis abban hisz, hogy a sorsunk meg van írva, bármit is csinálunk, nem változtathatunk rajta. Az orvos pedig abban, hogy nincs végzet, az, hogy miként alakul az életünk, nagyrészt tőlünk függ. Ethanre és a döntéseire mindkét karakter nagy hatással van, a taxis felbosszantja, csak azért is meg akarja mutatni, hogy képes lesz megváltoztatni a sorsát. Az orvos pedig a buddhistákra jellemző nyugodtságával teszi őt bosszússá. Ez a két karakter olyan volt nekem kicsit, mint az ördög és az angyal. Az ördög azt mondja, nincs szabad akaratod, nyugodj bele. Az angyal pedig azt, hogy felejtsd el a haragodat, gyűlöletedet, változz meg, cselekedj másként, és akkor a sorsod is változni fog. Az érdekes az, hogy bár ördög-angyal gondolatokat hallhatunk a két karaktertől, egyiküket sem tartom gonosznak, csak másképp gondolkoznak az őket ért hatások miatt. Viszont... a legvégéig nem tudtam eldönteni, hogy a taxis és az orvos egyszerű filozofikus alkatú átlagemberek, vagy pedig valóban egy isteni-ördögi fantasyszálról van szó a regényben. A karakterek viselkedése ez utóbbit sugallta számomra, viszont más dolgok azt, hogy csak egyszerű emberek, akiket szimbólumként használt fel Musso. Kicsit hiányoltam azt, hogy ez biztosan kiderüljön.

– A végzet nem létezik – jelentette ki Shino hidegen. – Azok takaróznak a végzettel, akik nem vállalják a felelősséget az életükért.

Míg Ethan próbál rájönni, miként javítsa ki a hibáit, lényegében az élet értelmét, a boldogság mikéntjét is keresi. Fiatalon azt hitte, hogy ha híres, gazdag és elismert lesz, akkor rátalál a boldogságra is. Aztán amikor megvalósította az álmait, azok egyenesen boldogtalanná tették. A történet lényegében egy fiatal férfi útkeresése és jellemfejlődése fantasyszálba öltöztetve.

Alapvetően Ethan nem egy szimpatikus karakter. Legalábbis eleinte. Aztán ahogy a második nap végéhez, harmadik nap elejéhez értem, és láttam rajta a változást, egyre jobban megkedveltem. Ezért is fájt részben a történet lezárása. Na meg azért, mert másra számítottam. Van a történetben egy kapucnis alak, akinek Ethan az első két nap során nem látja az arcát, nem tudja, ki ő. Annyit tud, hogy az illető veszélyes rá nézve. Olvasás közben végig azon gondolkoztam, vajon ki lehet az illető. Ethan múltjából valaki? Vagy a jelenéből? Esetleg Musso él megint a fantasyszál adta lehetőségekkel, és az alak maga Ethan lesz valamilyen módon? Ezerféle logikus és érdekes megoldást kitaláltam. Aztán kaptam valamit, ami számomra érthetetlen. Miért tette azt Ethan, amit tett? Miért a kapucnis alakhoz fordult, amikor könnyebben is megoldhatta volna a dolgot? Miért nem emlékezett az egészre? Nem találtam Ethan tervét túl logikusnak.


Hogy tetszett a könyv?

Nagyon érdekes volt az adott nap háromszori ismétlődése, főképp azért, mert kíváncsian vártam, hogy vajon mi lesz más az adott napon. Ethan személyiségváltozása, útkeresése is izgalmas volt. Viszont a történet vége, a kapucnis alak kiléte, és az, amiért és ahogyan Ethan bevonta őt az életébe számomra érthetetlen, logikátlan. Ennek ellenére szórakoztató volt a könyv.

Szóval összességében TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Minden Musso-rajongónak, valamint azoknak az olvasóknak, akik szeretnének kikapcsolódni egy kicsit egy érdekes történettel.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

A regény főszereplője egy Elvis Presley-dal hatására változtatja meg gyökeresen az életét. A feladatotok, hogy az állomásokon található idézetek alapján kitaláljátok, Elvis melyik dalában szerepel az adott sor (címet kérünk).

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Dalrészlet a játékhoz:

I guess I’ll never know the reason why
You love me as you do


Állomáslista:

11.03. Readinspo
11.08. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2022. október 31., hétfő

Halloweeni blogturné (2022)



Üdvözlet minden szellemnek, vámpírnak, vérfarkasnak, boszorkánynak és az összes egyéb entitásnak a Blogturné Klub borzongatóan jó halloweeni turnéján!
Nem tudod, mit csinálj halloweenkor? Tarts velünk, segítünk kitalálni! Kövesd az egész napos turnénkat, mely során szuper könyveket, filmeket, finomságokat és egyéb kreatív ötleteket ajánlunk, hogy az év legborzongatóbb ünnepe valóban szuperül sikerüljön. Inspirálódj, játssz, és legyél Te négy nyertesünk egyike!


Booktag kérdések:

1) Witching hour – Egy könyv, amelyben szellemek járnak

Holden Rose A lapátos fickó című, fiataloknak szóló fantasyjében egy általános iskolás srác, Timo lakásában él egy szellem, a lapátos fickó. Timo először nem tudja eldönteni, hogy félnie kell-e tőle, vagy ártalmatlan, de mikor egy iskolai kvízverseny összehozza Kiokóval, rájön, hogy nagyobb bajban van, mint hitte. Az író tökéletesen adagolja az ijesztő elemeket úgy, hogy egy felnőtt is élvezhesse a történetet, de a fiatal célközönség számára is emészthető legyen a sztori.


2) Töklámpás – Egy rémisztő könyv, ami miatt este féltél lekapcsolni a lámpát

Max Brooks Ösztönlények című könyve egy, a vadon mélyén elzárt kis ökotelepülésről szól, ahová olyan emberek vonultak vissza lelkileg feltöltődni, akiknek elegük volt a nagyváros nyüzsgéséből. Egy vulkánkitörés után azonban már kényszerűségből ragadnak a településen korlátozott mennyiségű élelemmel, árammal, gyógyszerrel és egyéb az élethez szükséges dolgokkal. Ha ez nem lenne elég, a vulkánkitörés hatására eddig a világ elől a vadon legmélyén bujkáló lények, a Nagylábúak is előbújnak, és nem olyan cuki lények, mint a mesékben. Húsevők, és mint tudjuk, az ember hús. A település lakóinak nemcsak egymással kell összefogniuk (vagy épp megharcolniuk) a túlélésért, hanem ezekkel a hatalmas, vad, gyilkos lényekkel is. A Nagylábúak is elég ijesztőek és brutálisak voltak a könyvben ahhoz, hogy olvasás közben az éjszakáim ne legyenek nyugodtak, de a valódi rémálmaimat őszintén szólva az emberi természet okozta. Összezárva egy kis helyen korlátozott létfontosságú dolgokkal olyan emberekkel, akikben nem tudni, bízhat-e az ember... Vajon segíteni akarnak, vagy éjszaka átvágni a torkodat, hogy megszerezzék a kajatartalékodat? Az emberi természet sokkal ijesztőbb, mint akármilyen óriási, éles fogú szörny.


3) Zombiapokalipszis – Egy kellően vastag könyved, amivel akár egy (vagy több) zombival is végezni tudnál

A Jane Eyre az első regény, amit gyerekkoromban, olyan 6-7 évesen elolvastam, és mint "első" nagy hatással volt rám. Nemrég a Menő Könyvek az Örök kedvencek-sorozatban újra kiadta, és hát, az új, kemény borítós, több mint 600 oldalas kiadás elég vastag és életveszélyes ahhoz, hogy egy jól irányzott csapással leterítsek vele egy zombit. Az más kérdés, hogy inkább etetném meg az agyvelőmet a zombikkal, semmint hogy verekedésre használjam és meggyűrjem, összekoszoljam a könyvemet... XD


4) Bosszúállók – Nevezz meg öt könyves karaktert, akikkel cukorkagyűjtésre vagy rémisztgetésre indulnál halloween estéjén!

A Heartstopperből Nick és Charlie mindenképpen köztük lenne, mert imádom a két srácot, a legjobbszívűbb karakterek, akikről valaha olvastam. Aztán ott van a Minden kémiából Madeline Zott, aki egy nagyon cuki, szellemileg koraérett kislány, és imádnék vele a tudományokról, politikáról, filozófiáról stb. beszélgetni, miközben cukorkát gyűjtünk. A negyedik személy A Kalaposok-sorozatból Sam Lopkovitz lenne, mert belevaló, vagány kölyök, akire a bajban is lehet számítani, szóval ha egy "ellenséges" cukorkagyűjtő csapat ránk támadna, biztosan lenne ötlete, miképpen védjük meg magunkat. Végül Elisabetta Gnone Olga, a papírlány-sorozatából maga Olga lenne az utolsó választottam, aki csodás meséket talál ki, és biztosan elszórakoztatna minket egy kalandos rémtörténettel halloween estéjén.


5) Adsz vagy Kapsz – Milyen halloweeni jelmezben várnád a cukorkakéregetőket?

Életem során egyszer jártam halloweeni baráti összejövetelen, akkor boszorkánynak öltöztem, volt csúcsos kalapom is, meg minden... Szerintem ez a legegyszerűbb halloweeni öltözék, amiben kényelmesen is érzem magam, szóval maradok a boszorkányjelmeznél.


6) Szellemház – Milyen rémisztő dekorációval látnád el a lakásod/házad környékét?

Katherine Arden Apró terek című halloweeni ifjúsági horrorregénye után számomra nincsen ijesztőbb, mint egy élethű, mozgó madárijesztő. Szóval szerintem ilyen nagyon emberinek kinéző, valamilyen mechanikus szerkezettel mozgásra bírható madárijesztőket és rémisztőre faragott tökfejeket tennék ki mindenhová.


+1) Melyik fiktív világban töltenéd legszívesebben a halloweent?

Korábban, ha erről kérdeztek volna, rávágom, hogy a Harry Potter világában, de jelen pillanatban inkább a Heartstopper világát választanám. Charlie, Nick és a barátaik olyan pozitív energiát árasztanak magukból, annyi szeretetet, elfogadást, hogy arra nagy szüksége lenne mindenkinek ebben az egyre rosszabb irányba haladó, gyűlölettel és fásultsággal teli világban. Nekem is. Szóval én Charlie, Nick, Tao, Elle, Darcy, Tara és Tori (ha a filmet is belevehetjük, akkor hozzátenném még Imogent is) társaságában tölteném most legszívesebben a halloweent.


És akkor jöjjön néhány könyves halloweeni alkotás a hangulat kedvéért... :)

Harry Potter – Draco, Hermione és a kisfiuk tökjelmezben

Harry Potter – Harry, Ginny, Hermione, Ron, Draco, Neville, Luna és az ikrek, George és Fred halloweenpartira menet

Twilight – Edward, Bella és Jacob halloweeni tökbe faragott üzenetei

Vámpírakadémia – Rose és Lissa mint halloweeni tündérkék

Micimackó – Tigris Micimackó-jelmezben és Micimackó Tigris-jelmezben

Heartstopper – Nick és Charlie a Szörny Rt. szörnyeiként


Heartstopper – Charlie és Tori elviszik csokit gyűjteni a kisöccsüket

Heartstopper – kicsi Charlie-t megijesztette egy vérfarkas maszkot viselő emberke


Nyereményjáték:

Mostani játékunk során rémisztően jó filmeket keresünk. Minden állomáson találtok egy képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint az alapján megfejteni a mese vagy film címét és a megoldást beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. Amennyiben mindegyik állomást teljesítitek, esélyetek nyílik megnyerni a bloggereink által felajánlott nyeremények egyikét.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Bloggereink csak magyarországi címre postáznak.)


Kép a játékhoz:


Állomáslista:


Booktastic Boglinc – Halloween Playlist
Dreamworld – Gyors sütik
Olvasónapló – Halloweeni podcastek
Fanni’s Library – Boszorkányos könyvajánló
Függővég – Ijesztő filmajánló
Szaffi polca – Hidegrázós írók
Csak olvass! – Könyvjelzők
Utószó – (Nem)ijesztő filmajánló
Kelly & Lupi olvas – Halloweeni sminkek
Könyvvilág – Nem annyira borzongató könyvajánló
Könyv és más – Társasjáték-ajánló
Hagyjatok! Olvasok! – Borzongató könyvek

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2022. október 25., kedd

Jók és Rosszak Iskolája – Avagy nincs eredendő jó és rossz, csak esendő emberek



Miért néztem meg ezt a filmet?

Nemrég olvastam a könyvsorozat első részét, amiből a film készült, és nagyon izgalmasnak találtam az alapötletet, a könyv világának felépítését, a karaktereket, valamint magát a cselekményt is, úgyhogy kíváncsi voltam, miként viszik vászonra a történetet, sikerül-e a filmnek elérnie a könyv szintjét.


Előzetes



A film története röviden

Sophie és Agatha egy Gavaldon nevű városkában élnek, és sosem jártak még a határain kívül. Sophie szép lány, de az édesanyja halála óta nem találja a helyét, Agatha mindig feketében jár, magának való, ezért a városlakók boszorkánynak hiszik. A lányok gyerekkoruk óta barátok, ám Sophie nem érzi jól magát Gavaldonban, el akarja hagyni a várost. A kívánsága valóra válik, őt és Agathát elrabolják, és elviszik a Jók és Rosszak Iskolájába. Azonban furcsa dolog történik, a szép Sophie kerül a Rosszak iskolájába, hogy gonosszá faragják, a magának való, mindenki által boszorkánynak hitt Agathát viszont a hős- és hercegnőképző Jók Iskolájába viszik.


Véleményem a filmről

Először is, a film látványvilága nagyon klassz lett. Kíváncsi voltam, hogy milyenek lesznek az iskolák, hogy fog kinézni a jók és a rosszak területe, valamint a diákok, tanárok kinézete, öltözékei is érdekeltek, mivel a könyv alapján elég markánsan kiütközőnek képzeltem el a jók és rosszak közötti látványbeli különbségeket. Nagyrészt elégedett is voltam. A helyszíneket nagyon jól megcsinálták, a jók terepe gyönyörű volt, a rosszaké sötét és nem túl gusztusos. A jók kinézetével is elégedett voltam, olyan tipikus mesebeli hercegek és hercegnők voltak, akiknek a látványa szájhúzogatásra késztetett. De pont ez mutatja, hogy jól sikerült a kinézetük, mert tőlem nagyon távol áll ez a sok bodor, az émelyítő rózsaszín és hasonlók. Ahogyan Agathának, úgy nekem is maga a rózsaszín, negédes pokol lenne ilyen helyen élni.



A rossz diákok kinézetét is sikerült eltalálni. Tetszett, hogy mindegyiküknek külön, egyéni stílusa volt, nem egységesen tették őket "csúnyává" (a jók egységesen néznek ki, nincs semmi egyéniségük, egyediségük, és ez így is van jól az eredeti sztori alapján), hanem mindenki mástól lett az.

A két főszereplő kinézete tökéletesen átadta már az első perctől azt, hogy valójában Sophie nem hercegnő, Agatha pedig nem gonosz. Persze a Sophie-t játszó Sophia Anne Caruso igazán szép fiatal nő, de valahogy mégsem az a hercegnőtípus, inkább amolyan 21. századi, modern, belevaló modellcsajnak nézett ki. Amikor a gonoszok egyenruháját átszabta, akkor is inkább egy menő alterost láttam magam előtt, nem pedig egy fodros-bodros hercegnőt.


Ki kell emelnem, hogy amikor gonosszá változott és megcsúnyult, nagyon profin elmaszkírozták, és a mozgása, a gesztusai tökéletesen hozták a gonoszboszorkány-stílust. Szóval szerintem klassz színésznő, aki eltalálta Sophie karakterét. Mert bár alapvetően szép, mégsem hercegnős módon, és jól hozta mind az alteros szépséget, mind a valóban csúnya gonoszt.

Ugyanez igaz Agathára is (csak épp fordított módon), akit Sofia Wylie játszott. Bár a haját megcsinálták szénaboglyává és sötét, boszis ruhát adtak rá az elején, az arca, a tekintete mégis annyira bájos, hogy simán elhittem róla az első pillanattól, hogy ő valóban egy hercegnő. Persze egy belevaló hercegnő, aki kedves és jószívű, de simán szétrúgja a gonosz hátsóját, hogy megmentse a legjobb barátnőjét, vagy épp a a herceget.


Két karakter volt, akikkel nem voltam teljesen elégedett. Az egyik Lady Lesso, akit Charlize Theron játszott. Ő alapvetően egy gyönyörű színésznő, és attól, hogy merev szabású, sötét ruhát adtak rá, valamint a haját olyanná tették, mint az Alice Csodaországban című filmben Johnny Deppé volt Kalaposként, még nem lett a kinézete gonoszhoz méltó. Én az ő karakterét valahogy csúnyábbnak, gonoszabbnak képzeltem el, mert hát mégiscsak ő a Rosszak Iskolájának igazgatója.


A másik karakter, akinek nem sikerült megfognia, a főgonosz Rafal, akit Kit Young alakított. Valahogy nekem nem volt elég ijesztő, inkább olyan volt, mint egy dühös, frusztrált tinifiú, nem pedig egy világokat elpusztító igazi gonosz.

Bár a herceg (Jamie Flatters alakította) itt is olyan semmilyen, mint a könyvben, de pont ezáltal találták el a karakterét. Ő egy átlagos, jóképű, öntelt hercegecske, aki bár látszólag képes lehet a változásra, de egyelőre nem túlságosan vonzó és érdekes egy okos, belevaló lány számára.

A történet a könyvben persze összetettebb, fordulatosabb, a cselekmény elég nagy része kimaradt a filmből, de persze érthető, hogy a filmbe kevesebb fér bele már csak a véges idő miatt is. Nagyjából elégedett voltam azzal, ahogyan összerakták a forgatókönyvet, bár nem teljesen. Hiányzott Pötty karakterének kibontása (és nem igazán értem, hogy miért nem lehetett egy valóban túlsúlyos színészt választani a szerepre, amikor Pötty a könyvben kifejezetten duci, mert állandóan csokoládét eszik), valamint Hort karakterét sem bontották ki eléggé. Pedig a könyvben ők ketten azok, akik által a leginkább láthatjuk, hogy a rosszak sem eredendően és velejükig gonoszak.

Szóval nekem kicsit hiányzott, hogy a rosszak és a jók természetét is jobban megismerhessük a filmből, mert a könyv gyönyörűen átadta a tanulságot velük kapcsolatban.


A film esetében nekem Sophie valódi gonoszságával kapcsolatban is hiányérzetem maradt. A könyvben képes a gyilkosságra, többször is nagyon csúnyán bánik Agathával, a tervei is ördögiek, vagyis jobban kimutatja, hogy a benne lévő gonoszság mennyire erős. A filmben sokat finomítottak rajta, inkább külsőségekkel és szavakkal mutatták be a sötét oldalát, semmint tettekkel. Ebből a szempontból inkább egy 14 év alattiaknak szóló mesére emlékeztet a megvalósítás, semmint egy tinédzsereknek és fiatal felnőtteknek való fantasytörténetre. Én simán elviseltem volna több sötétséget, gonoszságot, hogy jobban kijöjjenek az ellentétek, jobban látni lehessen az emberi természet pozitív és negatív oldalát is.

Minden apró hiányosságot félretéve, ahogyan a könyvben, úgy a filmben is imádtam a történet végét. Ilyen egy igazi feminista hercegnősztori! :D


Történet: 4

Nagyjából elégedett vagyok a forgatókönyvvel, de én a gonosz mellékkaraktereknek (pl. Pötty, Hort) több szerepet adtam volna, hogy általuk még inkább lássuk, nincs olyan, hogy eredendő gonosz vagy jó. Valamint nem bántam volna azt sem, ha hagyják jobban kibontakozni Sophie gonosz oldalát, mert így kicsit a gyerekeknek való mesék irányába tolódott a film, míg a könyvben tényleg voltak durva tettei Sophie-nak.

Színészek: 4,5

A két főszereplőt nagyon bírtam, szerintem jó munkát végeztek, és a herceggel is elégedett voltam, mert tökéletesen hozta az unalmas, jóképű hercegecske karakterét. A Hortot alakító színész játéka is tetszett, csak túl keveset kaptam belőle. A fél pont levonás elsősorban Rafal karaktere miatt történt, mert az ő gonoszsága nem jött át, én csak egy hisztis, dühös tinisrácot láttam magam előtt, nem egy sátáni főgonoszt.

Kivitelezés: 5

Imádtam a két iskola kinézetét, a jók és rosszak öltözetét, külsejét. Gyönyörű, színes (vagy a gonoszak terepén pont elég sötét) díszletet kaptunk egy mágikus világhoz. Én teljesen elégedett voltam a látvánnyal.

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2022. október 17., hétfő

Alice Oseman: Fülig beléd zúgtam 3. – Blogturné



A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Alice Oseman nagy sikerű képregényének folytatása, a Heartstopper 3. része. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Charlie és Nick csodálatos párizsi utazását, ami cseppet sem mentes zökkenőktől. Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet, annak szereplőit, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.


Miért választottam ezt a könyvet?

Odavagyok teljesen Oseman képregénysorozatáért és a netflixes feldolgozásért is, szóval kérdés sem volt, hogy érdekel-e a harmadik része a képregénynek. Olyannyira nem volt, hogy már régebben beszereztem angolul, és úgy olvastam elsőként, aztán később jött a magyar változat is, hogy teljes legyen az élmény (az anyanyelvemen olvasni valamit mégis más...).


Véleményem a könyvről

Alig vártam már, hogy végre magyarul is elolvashassam Charlie és Nick párizsi útjának a történetét, úgyhogy amint megkaptam a KMK-tól a harmadik képregényt, azonnal rávetettem magam, és néhány óra alatt a végére is értem. A képregényben való haladás közben végig elképzeltem, milyen is lesz majd filmként látni a történéseket, láttam magam előtt, ahogy a rajzok megelevenednek a színészek által. És nagyon örültem, mert a magyar olvasást követően már tudom, hogy az angol nyelvű olvasáskor a szöveg 99,9%-át pontosan megértettem.

Érdekes volt kimozdulni kicsit a srácokkal az iskolai, otthoni környezetből, és elmenni a párizsi osztálykirándulásra, ahol új dolgok, helyzetek kerültek elő. A  képregényben Nick még mindig nem bújt elő hivatalosan, csak az anyukája, Charlie baráti köre (leszámítva Taót), valamint Nick homofób bátyja (aki magától jön rá) tud arról, hogy Nick biszex, és Charlie-val együtt járnak. Vagyis a párizsi út során ugyanúgy titkolóznak, mint a második képregény során.

Ez a titkolózás azért mégis más kicsit, mert Nick mostanra teljesen tisztában van önmagával, az érzéseivel, és gond nélkül fel is vállalná nyilvánosan a kapcsolatát Charlie-val. Inkább Charlie az, aki ráparázik a dologra, mert fél attól, hogy Nicknek is át kell élnie azokat a bántásokat, amiket anno neki kellett, valamint attól is, hogy megint reflektorfénybe kerül ő is, és újra rászállnak.

Nick miatta hallgat inkább, főképp azok után, hogy Charlie bevallja neki, a zaklatása során lelkileg annyira kikészült a múltban, hogy vagdosta magát. Nick azt is észreveszi a párizsi út során, hogy Charlie alig eszik valamit, és attól tart, étkezési zavarai vannak, ezért nagyon aggódni kezd érte.

Vagyis ez a rész a képregényből már érzelmileg sokkal bonyolultabb, többrétegű és sötétebb hangulatú is, mint ez előzmények. Az első két képregény egyszerűen csak cuki és léleksimogató volt a homofób szál ellenére is, ez a harmadik rész azonban már szintet lép. Még mindig végigvigyorogja az ember szinte az egész történetet, ám olvasás közben már érzi a problémák valódi súlyát is. És nekem ez bejön. Szerettem a történet elejét is, jólesett a lelkemnek, de a folytatás már valószerűbb. Az első két részből nekem kicsit hiányzott a valóság, most viszont kezdjük azt is megkapni.

A Nick és Charlie közötti szálak is mélyebbé válnak ebben a kötetben. Előkerül a szexuális feszültség köztük, bár nem állnak még készen a következő lépésekre. És nagyon tetszik, hogy ezt meg is beszélik egymással őszintén, nem érzik kényszernek, hogy szexeljenek, csak mert az ő korukban a fiatalok egy része ezt teszi. Úgy gondolom, ez klassz üzenet és példa a történet fiatal olvasóinak. Már persze nem az önmegtartóztatás, mert a szex jó dolog lehet, csak épp a megfelelő emberrel, a megfelelő körülmények között, amikor tényleg lelkileg is készen állunk rá. Nem kell elkapkodni, mert azzal valóban elronthatunk mindent. Nemcsak az adott kapcsolatot, hanem úgy alapvetően a szexualitáshoz való jövőbeli hozzáállásunkat is.

Tetszik, ahogy Nick Charlie lelki és pszichikai problémáihoz áll. Nem kezeli őt bolondként, nem tekinti gyengeségnek az érzéseit, nem veszi semmibe, nem kicsinyli le a problémáit. Fogalma sincs, miként tudna segíteni, de mindig ott van Charlie mellett, figyel rá, meghallgatja, támaszt nyújt neki, és érezteti vele, hogy bár aggódik érte, nem Charlie hibája az, ami történik. Ilyen egy tökéletes, szerető társ. Ahogy azt hiszem, a korábbi részeknél is írtam már, bárcsak minden sebzett léleknek lenne egy Nickje...

Tetszik, hogy Oseman odafigyel arra, hogy pozitív és nagyon hasznos üzeneteket küldjön az olvasóinak a szexről, a lelki egészségről, arról, hogyan támogathatsz valakit, akinek érzelmi, pszichikai problémái vannak. Mert hát, valljuk be őszintén, az emberiség a pszichikai állapotát, a kapcsolatokhoz, egymáshoz való hozzáállását elnézve nagyon rossz úton halad, és hatalmas szükség van arra, hogy példákat lássunk arra, melyik lenne a jó út.

Ahogy az első két rész emlékeztetett rá, hogy bátornak kell lennem, és ha homofóbiával, rasszizmussal, gyűlölettel találkozom, akkor hiába tartok a következményektől, igenis fel kell szólalnom ellene, úgy ez a rész azt erősítette meg bennem, hogy ha valaki lelki problémával fordul hozzám, vegyem őt komolyan, hallgassam meg, támogassam.

A homofóbia is ismét előkerül a történetben, ezúttal elsősorban Nick bátyja által, aki egy tenyérbemászó szemétláda. Fogalmam sincs, mitől lett ilyen, mert Nick egy angyal, az anyjuk is példakép lehetne minden anya számára, és oké, az apjuk lelépett, nem vesz részt az életükben, de ez nem ok arra, hogy valaki gyűlölködővé váljon. Remélem, idővel vagy helyrezökken az agya, vagy elküldik egy bizonyos helyre, aztán maradjon magára a gyűlöletével.

A homofóbiaszálon belül Harry karaktere is visszatér, de ezúttal teljesen más formában. Kiderül, hogy Harry családja masszívan homofób, ő ebben nőtt fel, ám miután a baráti társasága kizárta magából amiatt, ahogyan Charlie-val és Nickkel viselkedett, átgondolta a dolgokat. Nem tudom, mennyire gondolja komolyan a változást, a bocsánatkérést, mert az arroganciáját egyelőre nem tudja teljesen levetkőzni, és igaza van Charlie-nak, amikor úgy reagál rá, ahogyan. De talán Harry elindult végre a jó úton, és remélem, hogy rajta is marad.

Azért a komoly témák mellett jó szórakozás volt bejárni Párizst a srácokkal, továbbra is tele volt édes jelenetekkel a kötet, ahogyan humorral is. Jókat kuncogtam Darcyn, aki olyan kis hóbortos lélek, de egyszerűen imádnivaló. És Tao meg Elle szerelmi bénázásai is mosolygásra bírtak.

Pluszszálként két tanár, Ajayi és Farouk románcát is végigkövethetjük, akik a párizsi út kísérőtanáraiként találnak egymásra.

A könyv végén pedig találhatunk néhány apró érdekességet, többek között egy a múltba visszatekintő képregényt Taóról és Elle-ről, amiből megtudhatjuk, milyen volt Elle első reggele az iskolaváltást követően, és hogyan segítette át őt ezen Tao.

A harmadik képregény után nagyon-nagyon kíváncsian várom a negyedik rész magyar megjelenését, valamint a Netflixen a 2. évadot a sorozatból. Bízom Osemanban és a nagyon tehetséges színészgárdában, és úgy hiszem, teljesen kész leszek a filmsorozat folytatásától majd. Alig győzöm kivárni...


Hogy tetszett a könyv?

Még mindig megvolt benne az a cukiság és humor, ami az első két részben, viszont sokkal mélyebb lett, sokkal realistább és összetettebb. Charlie és Nick a szívem csücskei, de odavagyok Darcyért is, mert imádnivalóan lökött csajszi, és a többieket is nagyon szeretem.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik egy csodás, kiemelkedően aranyos, ám mostanra összetettebb problémákkal is foglalkozó történetre vágynak (és nyitottak az LMBTQ-sztorikra).

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Mostani játékunk során LMBTQ párokat keresünk. Minden állomáson megtaláljátok egy könyves karakter nevét, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, ki lehet a párja, és beírni annak a szereplőnek a nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Tehát minden esetben a páros hiányzó tagját keressük.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Név a játékhoz:
ELIO


Állomáslista:

10. 05. Dreamworld
10. 06. Csak olvass!
10. 09. Spirit Bliss Sárga könyves út
10. 10. Utószó

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz