Egy kis varázslat, egy kis történelem, egy kis mitológia. Katharina Neuschaefer A világ legszebb mondái című könyve egyszerre szórakoztatja és tanítja a gyerekeket. A gyönyörűen illusztrált kötetet most 5 bloggerünk véleményezi, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy saját példányt.
Katharina Neuschaefer A világ legszebb mondái című könyvét azonnal kiszúrtam magamnak, lévén, épp nagy meseolvasó korszakomat élem. A mitológiát is mindig szerettem, érdekesnek találtam, szóval azt gondoltam, biztosan le fog kötni a kötet. Persze voltak nekem tetsző és kevésbé tetsző mondák is a könyvben, összességében azt adta nekem, amire számítottam.
A könyv különböző népek mondáit tartalmazza, ezek nagy része ismert, mint pl. Odüsszeusz, Robin Hood, Gilgames, Ízisz és Ozirisz vagy Artúr király legendája, de volt néhány olyan rész, apró adat, érdekesség is, amely számomra tudott újat mondani.
Felépítés
A könyv 5 nagy fejezetből és több kisebb alfejezetből áll. Szó van benne az északi, kelta, görög, római, germán, európai, egyiptomi és kis-ázsiai mondákról. Vannak rövidebb és hosszabb fejezetek, bár hogy mi alapján választotta meg az író, hogy miről ír többet, és miről kevesebbet, azt nem tudtam eldönteni.
Valószínűleg nem az alapján, hogy miről talált több anyagot, mert az egyiptomi istenekről sokat lehetne mesélni, mégis rövidke fejezetet kaptak. De az sem vezérelhette, hogy amiről kevesebbet tudunk, arról meséljen többet, mert Artúr királyról (vagy ahogy a könyvben írják a nevét Artusról), Merlinről, Morganáról és Lancelotte-ról pl. szerintem elég sokat lehet tudni a különböző filmekből, mesékből, sorozatokból, és mégis több alfejezetet szentelt nekik az író.
Felépítés szempontjából szerintem nagyon okos döntés volt, hogy a könyv az északi mondákkal nyit, mivel ez a téma a Thor-filmek miatt elég népszerű mostanság az emberek, főképp a fiatalok körében. Szóval ezzel valószínűleg azonnal sikerül megfogni azokat, akiket érdekel a mitológiának ezen része.
Leírások, történések
Amikor belekezdtem a könyvbe, őszintén szólva, egy kicsit megijedtem. Ugyanis nagyon tankönyvi leírásszerűen kezdődött. Nem volt benne igazi cselekmény, párbeszéd, hanem az író csak leírta az istenek világát, hogy ki kicsoda, a világ keletkezését stb. Azt gondoltam, ha végig ilyen lesz a könyv, az nem túl jó, mert ez a stílus nehezen fogja meg és tartja fent egy felnőtt olvasó figyelmét, egy gyerekét pedig még nehezebben.
Aztán kicsit megkönnyebbültem, mert jöttek azok az alfejezetek, amelyekben végre cselekmény, párbeszéd is volt, vagyis kevésbé éreztem a tankönyvízt, ezek már igazi mesék voltak. Amiknek köszönhetően jobban megismerhettük a mitológiai karaktereket, és velük kalandozhattunk egy kicsikét.
Azért a későbbiekben is vissza-visszatértek ezek a nagyon leírós, szárazabb fejezetek, de szerencsére mindig megszakította őket egy-egy izgalmas történet. Ezek miatt pedig érdemes volt végigolvasni a könyvet.
Nosztalgia és újdonság
Ahogy fentebb is írtam már, mindig is érdekelt a mitológia, de változó, hogy melyik nép mitológiájáról mennyit hallottam, mennyit tudok. Van olyan nép, amiéről többet (görök, római, kelta, egyiptomi), és van, amiéről kevesebbet (északi, germán, európai). Olvasás közben így kétféle jó érzés is átjárt.
Amikor olyasmiről olvastam, amit már ismertem, nosztalgia fogott el. Amikor pedig új információhoz jutottam, vagy kicsit másképp, kibővítve, új adalékokkal színesítve kaptam meg egy történetet, akkor örültem, hogy valami újat tanulhattam.
A legérdekesebb
Nekem az Artusról szóló fejezetek tetszettek a legjobban, mert bár az Artúr-mondakörről sokat hallottam eddig is, láttam erről szóló filmeket és sorozatokat, ezek a fejezetek mégis másképp mesélték el nekem a mondát, mint ahogy korábban ismertem. Pl. én úgy tudtam, hogy a kőből kihúzott kard az Excalibur, de itt két különböző kardról van szó, mert amit Artus kihúz a kőből eltörik, és az Excaliburt csak ezután kapja meg. Szóval a történet egyszerre volt ismerős, és az eltérő dolgok miatt érdekes és újszerű is.
A könyvet azoknak ajánlom, akiket érdekelnek a mondák, de szeretnék őket kicsit másképp látni, mint ahogyan eddig.
Értékelés: TETSZETT.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT
A könyv különböző népek mondáit tartalmazza, ezek nagy része ismert, mint pl. Odüsszeusz, Robin Hood, Gilgames, Ízisz és Ozirisz vagy Artúr király legendája, de volt néhány olyan rész, apró adat, érdekesség is, amely számomra tudott újat mondani.
Felépítés
A könyv 5 nagy fejezetből és több kisebb alfejezetből áll. Szó van benne az északi, kelta, görög, római, germán, európai, egyiptomi és kis-ázsiai mondákról. Vannak rövidebb és hosszabb fejezetek, bár hogy mi alapján választotta meg az író, hogy miről ír többet, és miről kevesebbet, azt nem tudtam eldönteni.
Valószínűleg nem az alapján, hogy miről talált több anyagot, mert az egyiptomi istenekről sokat lehetne mesélni, mégis rövidke fejezetet kaptak. De az sem vezérelhette, hogy amiről kevesebbet tudunk, arról meséljen többet, mert Artúr királyról (vagy ahogy a könyvben írják a nevét Artusról), Merlinről, Morganáról és Lancelotte-ról pl. szerintem elég sokat lehet tudni a különböző filmekből, mesékből, sorozatokból, és mégis több alfejezetet szentelt nekik az író.
Felépítés szempontjából szerintem nagyon okos döntés volt, hogy a könyv az északi mondákkal nyit, mivel ez a téma a Thor-filmek miatt elég népszerű mostanság az emberek, főképp a fiatalok körében. Szóval ezzel valószínűleg azonnal sikerül megfogni azokat, akiket érdekel a mitológiának ezen része.
Leírások, történések
Amikor belekezdtem a könyvbe, őszintén szólva, egy kicsit megijedtem. Ugyanis nagyon tankönyvi leírásszerűen kezdődött. Nem volt benne igazi cselekmény, párbeszéd, hanem az író csak leírta az istenek világát, hogy ki kicsoda, a világ keletkezését stb. Azt gondoltam, ha végig ilyen lesz a könyv, az nem túl jó, mert ez a stílus nehezen fogja meg és tartja fent egy felnőtt olvasó figyelmét, egy gyerekét pedig még nehezebben.
Aztán kicsit megkönnyebbültem, mert jöttek azok az alfejezetek, amelyekben végre cselekmény, párbeszéd is volt, vagyis kevésbé éreztem a tankönyvízt, ezek már igazi mesék voltak. Amiknek köszönhetően jobban megismerhettük a mitológiai karaktereket, és velük kalandozhattunk egy kicsikét.
Azért a későbbiekben is vissza-visszatértek ezek a nagyon leírós, szárazabb fejezetek, de szerencsére mindig megszakította őket egy-egy izgalmas történet. Ezek miatt pedig érdemes volt végigolvasni a könyvet.
Nosztalgia és újdonság
Ahogy fentebb is írtam már, mindig is érdekelt a mitológia, de változó, hogy melyik nép mitológiájáról mennyit hallottam, mennyit tudok. Van olyan nép, amiéről többet (görök, római, kelta, egyiptomi), és van, amiéről kevesebbet (északi, germán, európai). Olvasás közben így kétféle jó érzés is átjárt.
Amikor olyasmiről olvastam, amit már ismertem, nosztalgia fogott el. Amikor pedig új információhoz jutottam, vagy kicsit másképp, kibővítve, új adalékokkal színesítve kaptam meg egy történetet, akkor örültem, hogy valami újat tanulhattam.
A legérdekesebb
Nekem az Artusról szóló fejezetek tetszettek a legjobban, mert bár az Artúr-mondakörről sokat hallottam eddig is, láttam erről szóló filmeket és sorozatokat, ezek a fejezetek mégis másképp mesélték el nekem a mondát, mint ahogy korábban ismertem. Pl. én úgy tudtam, hogy a kőből kihúzott kard az Excalibur, de itt két különböző kardról van szó, mert amit Artus kihúz a kőből eltörik, és az Excaliburt csak ezután kapja meg. Szóval a történet egyszerre volt ismerős, és az eltérő dolgok miatt érdekes és újszerű is.
A könyvet azoknak ajánlom, akiket érdekelnek a mondák, de szeretnék őket kicsit másképp látni, mint ahogyan eddig.
Értékelés: TETSZETT.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT
Nyereményjáték:
A világ legszebb mondáiban nem szerepelnek magyar mondák, de a ti feladatotok most az lesz, hogy a képek alapján kitaláljátok, mely híres mondákra gondoltunk. Írjátok be a Rafflecopterbe, hogy mely mondákról van szó.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Kép a játékhoz:
A világ legszebb mondáiban nem szerepelnek magyar mondák, de a ti feladatotok most az lesz, hogy a képek alapján kitaláljátok, mely híres mondákra gondoltunk. Írjátok be a Rafflecopterbe, hogy mely mondákról van szó.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Kép a játékhoz:
Állomáslista:
12. 01. Spirit Bliss Sárga könyves út
12. 03. Függővég
12. 05. Olvasónapló
12. 07. Könyvvilág blog
12. 09. Könyv és más
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése