~ Sárga könyves út ~

2021. január 21., csütörtök

Zalka Csenge Virág: Széltestvér és Napkelte (Hagyományos mesék rendhagyó családokról) – Blogturné

 
 
A Móra Kiadónak köszönhetően újabb mesegyűjteményt vehetünk a kezünkbe Zalka Csenge Virágtól. Ezúttal rendhagyó családokról gyűjtött egy kötetbe hagyományos meséket. Olvashatunk mostohaszülőkről, csonka családról, örökbe fogadott gyermekről és sok más valamiért különlegesnek számító, de szerető családról… Négy bloggerünk véleményezi a mesekönyvet, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt belőle.
 

Miért választottam ezt a könyvet?

Nos, én hagyományos családba születtem. Egy rendes, dolgos, becsületes, okos és szerető anya és egy nemtörődöm, az alkoholt szerető, link és állandóan csavargó apa mellé. Aztán anyukám elég bátor volt ahhoz, hogy rendhagyó és boldog családdá lehessünk. Elvált apámtól, és onnantól ő nevelt minket (a húgomat és engem) békében, nyugalomban, biztonságban. Vagyis pontosan tudom, hogy egy szerető, de rendhagyó család milliószor jobb a gyerekeknek, mint egy stresszel, vitákkal és egyéb szélsőséges gondokkal teli hagyományos család. Egész életemben hálás leszek anyukámnak, amiért vállalta, hogy teljesen egyedül, mindenféle segítség nélkül inkább felnevel két gyereket ahelyett, hogy benne maradt volna egy rossz házasságban.

A családot számomra most ő, a húgom, anyu korombeli párja (igen, mi többszörösen rendhagyó család vagyunk, és ez pont így klassz) és a két shi-tzu kutyusom jelenti (igen, a kutyák is a családom részei, méghozzá majdnem annyira, mintha a saját gyerekeim lennének).

Vagyis szerintem fontosak azok a mesék, amelyek rendhagyó családokról szólnak. Mostohaszülőkről, fogadott testvérekről, csonka családokról, azonos nemű szülőkről. Mert az ilyen családokban nevelkedő gyerekek így láthatják, hogy az ő családjuk úgy tökéletes, ahogyan van. És család! Hiszen a családdá váláshoz egyetlen dolog elengedhetetlenül szükséges: a szeretet.

Szóval érdekelt, hogy a régi idők hagyományos meséi és a különböző népek, hogyan dolgozzák fel ezeket a témákat, ezért választottam ezt a könyvet. Nem mellesleg több mesegyűjteményt is olvastam már Zalka Csenge Virágtól, és mindegyik jó élményeket adott, úgyhogy bíztam benne, ezúttal sem lesz ez másként.
 

Véleményem a könyvről

Nagy alapú, kemény borítós kötetről van szó, amely szépen illusztrált. A képek stílusa olyan, mint Zalka Csenge Virág többi mesegyűjteményében, tökéletesen passzol a különböző népek meséihez.

A kötetben huszonhét mese található a világ minden tájáról. Klassznak találom, hogy minden mese után kapunk egy rövidke összefoglalót arról, hogy honnan származik a mese, milyen változatai vannak, a szerző hogyan találkozott az adott mesével először és egyéb érdekességek. Így a mesék hátteréről is megtudhatunk néhány dolgot. Számomra a legfontosabb, ami lejött, hogy őseink (a világ minden tájáról) teljesen nyitottan álltak a család fogalmához. Ezek a mesék több száz éve keringenek szájról szájra, könyvről könyvre, anyák, apák, nagyszülők sokasága mesélte már őket az idők során a gyerekeinek, és eszükbe sem jutott, hogy bármi gond lenne ezekkel a történetekkel. Hiszen körülöttük is valószínűleg ezerféle család létezett. Ahogyan körülöttünk is ezerféle család létezik.

A másik, amiért tetszettek ezek a mesevégi kis összefoglalók, hogy olyasmiket is megtudhattam belőlük, amiket korábban nem tudtam.

A mesékben elég sokféle család szerepel. A valódi világban is létező családmodellek mellett azonban olyanokkal is találkozhatunk, amik csak a mesék varázslatos világában működhetnek. Így például akad olyan nő, aki egy sütőtöklányt fogad örökbe, egy lány, akinek kígyócsaládja van, vagy éppen egy fiú, akit egy méhecske nevelt fel. Ezeket a meséket szimbolikusan kell értelmezni, és egyszerűen csak mesének tekinteni, amiben bármi megtörténhet. A lapokon visszaköszönő valóságban is létező családmodellek viszont arra is jók, hogy lássuk, már a régi időkben is családnak tartották azt, amit mi is családnak érzünk a jelenben.

Voltak a kötetben átlagos mesék, amik annyira nem hatottak rám, de volt olyan is, ami nagyon tetszett. Például kedveltem A lány, akinek három férje volt című mesét, amely mint a cím is mutatja, egy olyan lányról szól, aki nem tud választani három férfi közül, mert mindegyiküket ugyanannyira szereti és becsüli. Végül rájön, hogy igazából nem is kell választania... Őszintén szólva, én nem hiszem, hogy képes lennék poliamor kapcsolatban élni, de teljesen megértem azokat, akik így boldogok. És ez a mese azért tetszett, mert általában a valóságban és a legtöbb régi történetben is a férfiak azok, akik több feleséget, háremet tartottak, és klassz, hogy egy mese megmutatja, a nőknek is szabad azt, amit a férfiaknak. Ha lehet több feleség, akkor lehet több férj is, így igazságos és egyenlő.

A másik mese, ami bejött, Az ügyvéd és az ördög. Ebben egy apa egyedül neveli a három fiát, és azért, hogy kitaníttathassa őket egy-egy jó szakmára, eladja a lelkét az ördögnek. A fiai azonban elég fifikásak ahhoz, hogy átverjék az ördögöt, és megmentsék az apjukat. Emiatt a fifika miatt vagyok oda a meséért, szeretem, amikor a szereplők az eszükkel, egy okos csellel oldják meg a problémájukat.

A Bhagiratha, két anya fia is klassz mese. Egy királynak két felesége van, de a király meghal, a két feleség pedig egymásba szeret. Az istenek megajándékozzák őket egy gyerekkel, aki hatalmas tettet visz véghez. Ez a mese azért tetszik, mert egyfelől még az istenek is támogatják benne két nő szerelmét és gyerekvállalását, másfelől, mert Bhagiratha nem "hagyományos" családban nevelkedik, mégis okos, bátor, erős fiúvá válik, aki nagy és pozitív hatással lesz a világra. Vagyis a mese alátámasztja azt, hogy két anya mellett is értékes felnőtté válhat egy gyermek, csak szeretet kell hozzá.
 
– Zabél, költözz az én házamba, legyünk testvérek! – javasolta erre a legény. – Itt annyit táncolhatsz, amennyit csak szeretnél, akkor, amikor csak kedved tartja. Nem kell rám mosnod, nem kell rám főznöd. És nem engedem, hogy bármiféle sárkány elraboljon!

A negyedik mese, ami még könnyet is csalt a szemembe, A lány, aki szeretett táncolni. Ez Zabélről szól, aki nem törődik bele abba, hogy nőként takarítania, mosnia, főznie kell, mert ő a táncnak akar élni. A szülei elkergetik a háztól, őt pedig végül elrabolja egy sárkány. Senki nem segít neki, amikor segítségért kiabál, csak azt ismételgetik, hogy nőként kellett volna viselkednie és elfogadnia a sorsát. Ám a falu végén lakik a gyerekkori legjobb barátja, egy fiú, aki azonnal rohan a kiáltásaira, közösen legyőzik a sárkányt, és nem, ezek után nem házasodik össze Zabél a fiúval! Ehelyett a fiú a testvérévé fogadja őt, és együtt laknak testvérként úgy, hogy Zabél továbbra is szabadon azt teheti, amit csak akar. Ez a mese nőként egyszerűen felszabadító volt, ezért is könnyeztem meg. A sárkány valószínűleg egy olyan férfit szimbolizál, aki szép szavakkal elcsábítja a nőt, aztán amikor megkapta, átváltozik vérengző sárkánnyá. Felüdülés volt arról olvasni, hogy egy fiú önzetlenül segít egy lánynak, cserébe nem vár el tőle semmit még tudat alatt sem. Egyszerűen csak testvéri szeretettel óvja, védelmezi, támogatja őt. Csodás!
 

Hogy tetszett a könyv?

Nagyon tetszik a könyv üzenete, mert ahogy az utószóban a szerző is írja, a meséknek ereje és igazsága van. A mesék család szempontjából sokszínűek voltak, nagyon sokféle modell megjelent a mesékben, realisták és mágikusak egyaránt. Akadtak mesék, amelyeket átlagosnak találtam, és annyira nem fogtak meg, de több olyan is volt, amiért odavagyok. Ezek hatottak a gondolataimra és érzéseket váltottak ki belőlem. Úgy gondolom, ebben a kötetben a mesés elemek ellenére a valóság van. És a valóság az, hogy az élet, és ezen belül a családok is sokszínűek. Ezerféle család létezik, egyetlen dolog közös bennük: a szeretet.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.
 

Kiknek ajánlom a könyvet?

Szerintem a könyvben lévő történetek tökéletesek esti mesének nagyobb, olyan 9-10 év körüli gyerekeknek, és persze tinédzserek, felnőttek is élvezettel forgathatják.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 
 

Nyereményjáték:

A Széltestvér és Napkelte rendhagyó családokról szóló meséket tartalmaz, ezért most a játékunk is az ilyen családok körül forog. Minden állomáson találhattok egy rendhagyó családról készült képet valamelyik filmből, sorozatból. A feladatotok az lesz, hogy írjátok be a film vagy sorozat magyar címét a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
 

Kép a játékhoz: 
 
Állomáslista:

Blogturné
01. 18. Veronika’s Reader Feeder
01. 21. Spirit Bliss Sárga könyves út
01. 24. Könyv és más
01. 26. Hagyjatok! Olvasok!
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése