A Manó kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent a Gabriella Santini által jegyzett 20 rendkívüli feltaláló, aki megváltoztatta a világot c. kötet. Ennek örömére a blogturné klub négy tagja bemutatja ezt a lenyűgöző gyűjteményt, mely méltó emléket kíván állítani húsz kivételes embernek, akik az életüket arra áldozták, hogy jobbá tegyék a világot.
Tartsatok velünk, kövessétek az állomásokat, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott kötet egy példányát.
Miért választottam ezt a könyvet?
Korábban olvastam a 20 rendkívüli elme, aki megváltoztatta a világot című könyvet, ami tetszett, ezért úgy gondoltam, az új, feltalálós részt is érdemes lenne kézbe venni, elolvasni. Kíváncsi voltam, ezúttal kik kerültek be a kötetbe és miféle módon.
Véleményem a könyvről
Kemény fedeles, kocka alakú könyvről van szó, amelyet csodás illusztrációk dobnak fel. Külsejében nagyon hasonlít az előző kötethez. Már a borító is nagyon tetszik, de a könyvet pusztán azért is érdemes fellapozni, hogy megnézegessük a belső rajzokat. Szerintem nagyon jól feldobják a könyvet, emellett közelebb is hozzák a fiatalokhoz az adott személyeket.
Ahogy a cím is mutatja, 20 feltalálóról olvashatunk a könyvben, akiket négy fejezetbe sorolnak: műszaki tudományok és gépészet, energetika és telekommunikáció, orvoslás és biológia, valamint információs technológia. A húsz feltalálóból 6 nő és 14 férfi. Az arányokon még jócskán lehetne javítani (bár tény, hogy a körülmények miatt a múltban kevesebb női feltaláló volt, ám a kortársak közül már lehet válogatni), de értékeljük, hogy egyre több ilyen fiataloknak szóló, szórakoztatóan információkat közlő könyvben törekszenek arra, hogy a nők is szerephez (vagyis oldalakhoz) juthassanak. Ami pluszban tetszik, hogy egy magyar női feltalálót is beválogattak a húsz közé, Telkes Máriát, aki elsőként ismerte fel a napenergia jelentőségét.
A válogatás elég sokszínűre sikeredett mind időben, mind ténykedésben. A legkorábban élt feltaláló a 15. század szülötte, a legkésőbbi pedig pont abban az évben született (1984), amelyikben én. Van köztük, aki a számítástechnikával foglalkozott, akadtak olyanok, akik a környezet védelmét részesítették előnyben, volt, aki könyvnyomtatással foglalkozott, esetleg a repülésnek vagy az emberek megmentésének szentelte az életét.
Az utolsó fejezetet leszámítva minden feltaláló négy oldalt kapott a könyvben, két szöveges oldalt és két teljes oldalas illusztrációt. Az utolsó fejezetben Mark Zuckerberg része valamiért csak két oldalasra sikeredett, viszont esetében mindkét oldalon találhatunk szöveget (és az egyiken illusztrációt). Ezenkívül van a könyvben egy idővonal is, aminek a segítségével elhelyezhetjük időben a feltalálókat, valamint megismerkedhetünk a könyv írójával és illusztrátoraival.
A fejezetekben nem száraz életrajzokat kapunk, hanem rövidke történeteket vagy az adott feltalálók életéből vagy legalábbis velük kapcsolatban. Ezek a kis mesék egyfelől szórakoztatóak, másfelől sok információt hordoznak mind az adott feltalálóról, mind a munkásságához kötődő dolgokról. Vagyis ez egy 2 in 1 kötet, az olvasó fiatalok nemcsak szórakoztató meséket kapnak, hanem közben tanulhatnak is. Mindezt úgy, hogy egyetlen percig sem unatkoznak.
Emellett inspirálódhatnak. Egyfelől a kis történetekben található egy-egy kiemelt mondat, ami összefoglalja, hogyan válhat az adott gyerek is olyan tudóssá, mint akiről éppen olvas. Másfelől a sztorikból láthatja, hogy a híres feltalálók élete sem volt mindig fenékig tejfel, nekik is meg kell küzdeniük különböző gondokkal, az egyetlen, ami közös bennük, hogy ezek ellenére nem adták fel soha, így jutottak el a céljukig.
– Nos, igen. Árulja el, ki javasolta önnek a szavak statisztikai alapú keresését? Talán a férje, Roger Needham? Ő is informatikus, és Cambridge-ben tanít, akárcsak ön.Ezt meghallva elfutott a méreg. Amikor már azt hittem, végre megmutattam a világnak, hogy a férfiak és nők egyenlők, hogy a tudománynak és a számítógépeknek nincs neme, hogy bizonyos sztereotípiáknak nincs valóságalapjuk, újra és újra elölről kellett kezdnem mindent.Az újságíró szemében néztem, majd fagyos hangon azt mondtam:– A számítástechnika túl fontos dolog ahhoz, hogy a férfiakra hagyjuk, nem igaz? Írja fel ezt az idézetet tőlem! Valami azt súgja, egyszer még fontos lesz.
A legjobban Karen Sparck Jones története tetszett, mert egyfelől bemutatta azt a szomorú valóságot, hogy a női tudósok érdemeit még mindig a férfiaknak próbálják tulajdonítani, másfelől viszont bepillantást nyerhettünk egy rendhagyó házasságba, amely az egyenlőségen alapul.
Hogy tetszett a könyv?
Még mindig nagyon örülnék, ha fele-fele arányban találhatnánk nőket és férfiakat az ehhez hasonló kötetekben, viszont azt kell mondanom, hogy nagyon tetszettek azoknak a női feltalálóknak a fejezetei, akiket beválogattak. Tetszik az is, hogy a könyv egyszerre szórakoztat és tanít, méghozzá nemcsak tényeket, hanem ennél sokkal fontosabb dolgokat. A többi között kitartást, önbizalmat, az önmagunkért való kiállást, az álmaink követését. Olyan alapelveket, hozzáállást, amely segítheti a fiatalokat, hogy elérjék a céljaikat és jó emberekké válhassanak felnőttként.
Vagyis összességében IMÁDOM ezt a könyvet.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Minden fiatalnak, mert tényleg pozitív értékeket, gondolatokat közvetít, és szórakoztatva tanít ez a kötet.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
Nyereményjáték:
Mostani játékunk során a feltalálóké lesz a főszerep. Minden állomáson láthattok egy nevet, illetve egy a) és b) állítást, nektek pedig nincs más dolgotok, mint eldönteni, melyik találmány köthető a megnevezett személyhez.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Találmányok a játékhoz:
Wright testvérek
a) kerékpár b) repülő
Állomáslista:
06. 23. Dreamworld
06. 25. Utószó
06. 26. Spirit Bliss Sárga könyves út
06. 29. Csak olvass!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése