Miért választottam ezeket a könyveket?
Korábban is olvastam néhány a sorozathoz tartozó mesét, és egyfelől nagyon hasznosnak és fejlesztőnek találtam a gyerekek számára, másfelől én magam is élveztem a szinttől függően kisebbeknek-nagyobbaknak való történeteket. Gondoltam, ezek az új részek is aranyosak lesznek, és tökéletesen megfelelnek majd esti mesének.
Véleményem a könyvekről
Majoros Nóra: Erdei énekverseny
Ez egy 1. szintű könyvecske, vagyis azoknak a gyerekeknek szól, akik épp most tanulnak meg olvasni. A történet egyszerű, 1–3 sornyi szöveg található egy oldalon, aminek nagy a betűmérete, hogy jól olvasható legyen. Az illusztráció és a szöveg aránya a rajzok javára dől el, ami ilyen korú gyerekek esetében mindenképpen szükséges, hiszen a kicsik egyfelől szeretik az színes rajzokat, lekötik ezek őket, emellett a szöveg értelmezését is segítik a történethez kapcsolódó rajzok. Az oldalakon a bonyolultabb szavakat szótagolva is megtalálhatjuk, ami szintén segíti az olvasás fejlődését a kicsiknél.
A történet egy állatmese, ami természetesen nemcsak aranyos, hanem fontos tanulságot is átad a kicsiknek.
Az állatok az erdőben énekversenyt rendeznek tölgy apó születésnapjára. Van azonban néhány állat, akinek egyáltalán nincs vagy a zsűri szerint csúnya hangja van. Ezeknek a szegény állatoknak rosszul esik a kritika, de ahelyett, hogy feladnák a versenyt, elhatározzák, hogy bandát alapítanak, és ami nem ment nekik egyedül, azt majd együtt véghez viszik. Rájönnek, hogy miként tudnak jól zenélni hang hiányában vagy nem túl jó hanggal, mindegyikük megtalálja a zene terén azt, amiben jó (például egyikük az aprócska ujjaival tud pókhálót pengetve szép dallamot kreálni, míg a másikuk a csiga házán dobolni). A mese végén tölgy apó is dalra fakad örömében.
Vagyis a történet arról szól, hogy ha nem is vagyunk valamiben tehetségesek, attól még nem kell teljesen feladnunk az álmainkat. Megtalálhatjuk azt a módszert, eszközt, amivel igenis képesek leszünk az adott területen valami jót csinálni. Például, ha nincs énekhangunk, rappelhetünk. Ha nem születtünk festőművésznek, készíthetünk kollázsokat. És hasonlók. Lehet, hogy nem leszünk kiemelkedő tehetségek az adott területen, de alkothatunk valami klasszat, átadhatjuk másoknak a gondolatainkat és érzéseinket, és élvezhetjük az alkotás folyamatát.
A könyv végén vár néhány egyszerű feladat is a kicsikre. Egyfelől ki kell választaniuk néhány állat közül, hogy melyikükkel nem találkozhatnak egy erdei kirándulás során. Másfelől egy labirintusjátékban kell megtalálniuk a kivezető utat.
A borítón van még egy apró feladat, valamint egy díszoklevél, amelyre ráragaszthatja a gyerkőc a könyv végén található matricát. Itt több matrica is található, amit egy a kiadó oldaláról letölthető "útlevélbe" lehet összegyűjteni az olvasások során.
Ennek a mesének a nyelvezetéből, stílusából én már jócskán kinőttem, ennek ellenére nagyon aranyosnak találtam a történetet. És nagyon tetszett a mondanivalója. Már csak azért is, mert tudom, milyen az, amikor valamit nagyon szeretnél csinálni, de nincs hozzá alaptehetséged. Én például egész életemben szerettem volna tudni rajzolni, de csak kevesebb mint egy éve kezdtem el tanulgatni, mert bár fejlődőképes vagyok e téren, nincsen hozzá igazi tehetségem. És sokáig úgy éreztem, minek foglalkozzak ezzel, ha úgysem lehetek soha elég jó. Aztán rájöttem, hogy ez nem számít. Ha szeretek rajzolni, akkor miért is ne rajzolhatnék. És ha béna lesz egy-egy rajz, az sem baj, hiszen jól szórakoztam a készítése közben.
Nógrádi Gábor: Legyél a tesóm!
Ez egy 2. szintű kötet, amiben már több fejezetre bontott mese található. Oldalanként 4–10 sor van, már bővített mondatokra és hosszabb, bonyolultabb szavakra is bukkanhatunk, és a rajzok meg a szöveg aránya egyenlő. A szótagolós módszer itt is megtalálható, hogy segítse a bonyolultabb szavak kiolvasását, valamit a könyv végén ebből a célból van egy szómagyarázat is.
A történet a hatéves Pataki Szisziről szól, aki nagyon-nagyon szeretne egy kistestvért magának. Meg is kéri a szüleit, hogy szerezzenek neki egyet, de ők csak annyit mondanak neki, hogy egyelőre nem aktuális. Sziszi azonban nem tud éveket várni, ezért testvérkereső küldetésbe kezd. A történet végén persze megkapja az igazi áhított testvért is.
Egyfelől nagyon édes stílusban lett megírva ez a történet, tényleg olyan, mintha egy hatéves kisgyerek mondatait hallanánk. Folyton vigyorognom kellett olvasás közben, annyira aranyos volt mind Sziszi, mind a sztori.
Gyerekszemszögből nézve ez egy könnyed, humoros történet, amiben egy kislány tényleg mindent megtesz azért, hogy testvére lehessen. Még a legjobb barátnője kisöccsét is ráveszi némi finomság ígéretével, hogy legyen inkább az ő testvére. Nagyon vicces szituációkba keveredik, amiket igazán élveztem.
Felnőttszemmel olvasva viszont akadt két apróság, amire felkaptam a fejemet. Egyfelől Sziszi szülei elmagyarázzák a történet elején a kislánynak, hogy azért nem aktuális a kistestvér, mert sokat dolgoznak, hiszen hitel van a lakásukon, amit vissza kell fizetni, és ez még évekbe telik. Ez egy teljesen jogos és elfogadható érv, az ember ne szüljön a semmibe gyerekeket, amikor akár a lakást is elviheti a fejük fölül a bank. Ennek ellenére a könyv végén mégis megkapja Sziszi a testvért, holott nem tudunk róla, hogy változott-e a család anyagi helyzete. Ha nem, akkor a szülők felelőtlenek voltak, ami nem feltétlenül jó üzenete a sztorinak. Bár lehet, hogy egy gyerek ezt nem érti meg, csak bennem kelt rossz érzést felnőttként.
Másfelől nem igazán tetszett az a rész, ahol Sziszi megemlíti az anyjának, hogy kövér lett (valójában terhes), és hogy ne legyen, mert úgy nem tetszik neki és apának sem. Értem én, hogy egy rosszul szocializált világban élünk, és hogy emiatt egy kisgyerek (sőt, sajnálatosan sok felnőtt) száján simán kicsúszik az ilyesmi sajnos. De egy mesének nemcsak az a feladata, hogy az olvasást fejlessze, hanem az is, hogy megfelelő példát, tanulságot nyújtson a gyerekeknek. Én ezt úgy oldottam volna meg, hogy Sziszi nem azt mondja, hogy anya kövéren nem tetszik nekik, hanem amiatt aggódik, hogy anya beteg lesz, ha elhízik. Így már pozitív tanulsága lett volna ennek az üzenetnek.
Ennek ellenére a mese tényleg nagyon aranyos volt, sokat vigyorogtam és kuncogtam rajta, és feldobta az estémet.
A kötet végén sajnos csak egy feladatot találtam, pedig a többi kötetben mindig több is volt. Szóval maradt némi hiányérzetem. Itt különböző kifejezéseket kellett párosítani a jelentésükkel. A hátsó borítón azért még van egy játékos kérdés, valamint ebben a kötetben is megtalálható a díszoklevél és a matricák.
Kovács Attila: A csontváz óra
Ez a kötet a 3. szinthez tartozik, amiben szintén fejezetekre van tagolva a történet, ami hosszabb és bonyolultabb is. Egy oldalon maximum 17 sor található, és bonyolultabb mondatokra, szavakra számíthatunk. Valamint ezen a szinten már arányaiban több a szöveg, mint az illusztráció. A szótagolós módszer itt már elmarad, viszont a kötet végén szómagyarázatot kapunk a nehezebb szavakhoz.
A történet a gyerek Petőfi, vagyis Petrovics Sándorról szól, aki kilencéves korában összebarátkozott a padtársával Sass Istvánnal, és érdekes, de kitalált detektívkalandba keveredtek. Az egyik tanáruk elhívja magához őket, hogy megmutassa nekik a különleges óragyűjteményét. Ám az egyik órának nyoma veszik, és a tanár azt hiszi, a fiúk lopták el. Sándor és István azonban tagadják a vádakat, és elhatározzák, hogy megtalálják az igazi tettest. Némi nyomozás és kaland után sikerül is rájönniük, mi történt a csontváz órával.
Petőfi egyik leszármazottjaként mániám, hogy elolvasok mindent, még a vele kapcsolatos meséket is. Úgyhogy kérdés sem volt, hogy érdekel ez a könyv is. Tetszett, ahogy az író a valóságot a fantáziájával keverte, és valós személyek köré kreált egy igazán érdekes, izgalmas krimitörténetet. Kedveltem a könyvbeli Sándort és Istvánt, mert kitartóak voltak, önérzetesek (pozitív értelemben), bátrak.
Nagyon érdekelt, ki vitte el az órát, mi történt vele, és érdekes volt végigkövetni a nyomozást. Bár Sándor többször is tévedett a kutatás során, végül szépen összeállt a kép. Bár már rég nem vagyok gyerek, tényleg élveztem ezt a sztorit, mert szeretem a nyomozós történeteket, és szerintem a nagyobb gyerkőcök is hasonlóan lesznek ezzel.
Amikor a történetet olvastam, még nem néztem meg a kötet végén a feladatokat, de azonnal feltűnt, hogy a szövegben el vannak rejtve Petőfi verseire tett utalások. Nem teljesen idézetek, mert nem szó szerint jelennek meg, de teljesen felismerhetők. Szóval sejtettem, hogy az egyik feladat az lesz, hogy találjuk meg ezeket és mondjuk meg, melyik vershez kapcsolódnak. Ezt a feladatot kifejezetten élveztem.
Ezen kívül még két feladatot találhatunk a könyv végén, azonos jelentésű szavakat, kifejezéseket kell párosítani egymással, a másikban különböző kifejezések értelmére kell rájönni.
A hátsó borítón ismét találhatunk egy apró pluszfeladatot, valamint a díszoklevelet és a matricákat sem felejtették ki a könyvből.
Hogy tetszettek a könyvek?
Mindhárom könyv tetszett a maga nemében. Bár az 1. szintű állatmese stílusához, nyelvezetéhez már túl idős vagyok, maga a sztori, a mondanivaló tetszett. A 2. szintű mese nagyon aranyos volt, sokat kuncogtam rajta, de a hiteles és hízós résszel volt némi gondom. Ennek ellenére ezt is kifejezetten élveztem. A 3. szintű mese pedig nagyon klassz kis krimitörténet volt, az csak hab volt a torta tetején, hogy Petőfi Sándor volt az egyik főszereplője.
Szóval összességében az Erdei énekverseny TETSZETT, a Legyél a tesóm! NAGYON TETSZETT, A csontváz órát pedig IMÁDTAM.
Kiknek ajánlom a könyveket?
Elsősorban az éppen olvasni tanuló vagy az olvasást gyakorolni akaró gyerekeknek, de szerintem a felnőttek is jól szórakoznának a 2. és 3. szintű könyvön.
Ha kíváncsi lettél, itt megtalálhatod a könyveket:
Nyereményjáték:
Könyvmolynak lenni nagyszerű dolog, sokan már kiskorunk óta faljuk a lapokat. Most rendhagyó módon arra gondoltunk, hogy az olvasáshoz és a könyvekhez kötődő személyes kérdéseket teszünk fel nektek. Hiszen tudjuk, hogy a legtöbb olvasni éppen tanuló minikönyvmoly mögött, egy még nagyobb könyvmoly szülő áll. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi a válaszotok az adott kérdésre.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kérdés a játékhoz:
Melyik az a könyv, amit kisgyerekként imádtál és mindenképpen szeretnéd majd a gyermeked polcán is viszontlátni? (Ha már beszerezted neki, akkor melyik az a könyv?)
Állomáslista:
04. 15. Spirit Bliss Sárga könyves út
04. 17. Csak olvass!
04. 19. Veronika's Reader Feeder
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése