~ Sárga könyves út ~

2023. április 29., szombat

Peter Wohlleben: Ha a fák lélegzethez jutnának – Blogturné



A Park Könyvkiadónak köszönhetően most elolvashatunk egy a bolygónk és életünk szempontjából igazán fontos könyvet a fákról. Ezúttal négy bloggerünkkel kereshettek válaszokat arra a kérdésre, hogyan segíthetnek a fák a klímaváltozással kapcsolatban. Természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.


Miért választottam ezt a könyvet?

Szeretem a természettudományos könyveket, és érdekel a környezetvédelem, hiszen a bolygónk jóléte egyben a mi jólétünk is, és nagyon úgy tűnik, hogy mindkettő veszélyben van. Nem a távoli jövőben, hanem már most.


Véleményem a könyvről

Bár azzal tisztában voltam eddig is, hogy a fák nagyon fontos szerepet játszanak a bolygó életében, és ezáltal az emberiség fennmaradásában is, a tudásom csak a felszínt kapargatta. Ez a könyv segített, hogy sokkal komplexebben lássam a fákat, a növényvilágot, az élővilágot.

A könyv három fejezetre tagolódik. Az elsőben lényegében a fákról, erdőkről tudhatunk meg nagyon érdekes információkat. Ez a fejezet azért tetszett nagyon, mert tényleg értelmes, tanulni képes, egymással kapcsolatban álló élőlényekként beszélt a fákról. Bár tudásom nem sok van a fákkal és növényekkel kapcsolatban, mindig is úgy hittem, hogy értelmesebb élőlények, mint azt mi emberek felfoghatnánk. Persze másképp értelmesek, mint az emberek vagy az állatok, de azok.

A könyvből megtudhattam például, hogy a fák képesek tanulni, alkalmazkodni a kihívásokhoz, a klímaváltozáshoz (már persze, ha nem irtjuk ki őket, és hagyjuk nekik). Az író úgy beszél róluk, mintha családot alkotnának, szülőkként és gyerekekként festi le őket, olyan kapcsolatot ír le, aminek során kommunikálnak egymással, tanítanak és tanulnak. Együttműködnek egymással, figyelmeztetik egymást a veszélyre, ellátják egymást táplálékkal, és megosztják egymással az emlékeiket.

Ez a fejezet nemcsak más képet festett számomra a fákról, mint amit egész életem során képzeltem róluk, hanem rengeteg új, számomra meglepő információt is tartalmazott. Rengeteget. Sok tudományos könyvet olvastam már, de határozottan állítom, hogy ebből tanultam a legtöbb újdonságot. A könyv tartalmazta tényekből körülbelül ha 5-10%-ot ismertem korábban, és akkor lehet, hogy sokat mondok.

És voltak tévhitek is, amiket ez a könyv megcáfolt. Például gyerekként azt tanultam, hogy a fák azért hullatják le ősszel a leveleiket, hogy megszabaduljanak a súlytól. A könyvből viszont megtudhattam, hogy van egy másik, komolyabb oka is az őszi lombhullatásnak. Mégpedig az, hogy a leveleken összegyűlt eső, nedvesség ne párologjon el egyszerűen, vagyis ne menjen kárba. Ősszel, télen, amikor nincs hőség, a fáknak nincs szükségük a levelekre, ha lehullatják őket, a rajtuk lévő víz lekerülhet a földbe, és így lesz víztartaléka a fáknak nyárra.

Arról is tanultunk anno, hogy miként változik a falevelek színe az évszakok során, de sosem gondolkoztunk el azon, hogy vajon miért. Ám a könyvben erről is olvashatunk. Előkerül például, hogy miért pazarolják az energiáikat a fák arra, hogy vörösre színezzék a leveleiket. A válaszban még a tudósok is bizonytalanok, de vannak olyan elméleteik, amik nagyon érdekesek. Nekem nagyon tetszett a levéltetves magyarázat, mégpedig azért, mert pont az ellenkezője derült ki belőle, mint amire számítottam. Mégpedig az, hogy a vörös szín a fák esetében nem figyelmeztető szín, hiszen a tetvek nem érzékelik a vöröset, hanem inkább rejtőzködő. Ami azért izgalmas, mert az emberi világban ez pont fordítva van, sosem jutna eszünkbe vörösben rejtőzködni.

A második fejezet az erdőgazdálkodásról szól. Igazából engem felbosszantott, hogy ha igaz, amit olvastam, akkor azok, akiknek érteniük kéne a fákhoz, az erdőkhöz, a természethez, vagyis az erdészek mennyit ártanak a tudatlanságukkal és a kapzsiságukkal a bolygónknak. Igaz, hogy vannak fatelepítések, de ha nem a megfelelő fajta fákat telepítik, ha importált, nem őshonos fákkal szórják tele az erdőket, az nem sokat segít a bolygónknak. És ők is tudják, hogy ez csak látszatmegoldás, ami valójában nem a bolygónkat védi, hanem csak a jövőbeli nyersanyagellátásról, vagyis a pénzről szól.

Nagyon érdekes volt az, ahogyan az éghajlati övek eltolódásáról mesélt az író. Hogy a fák miként alkalmazkodnának hozzá maguktól, és mi hogyan nyúlunk bele ebbe a folyamatba Mert bár azt hisszük, hogy a fák mozdulatlan óriások, képletesen szólva, képesek a vándorlásra.

A könyv kitér a többi élőlényre is, ami kapcsolatban állhat a fákkal. Az előző fejezetben a baktériumokról volt szó, itt pedig többek között azokról a rovarokról, gombákról, amik potyautasként bekerülnek az európai környezetbe más tájakról, és itt is ragadnak, mivel a betelepített import fafajokkal ide hoztuk számukra a kedvenc ételeiket. Ilyen potyautas rovar például a duglászgubacsszúnyog is.

De szó van az őzekről is, akikből még többet akarnak kilövetni, mert állítólag károsak a frissen elültetett fákra nézve. Hogy szükség van-e a vadásztevékenységre bizonyos formában, azt én laikusként nem tudom eldönteni, de azt látom, hogy ha szükség is van, nem úgy, ahogyan jelenleg zajlik. A könyv szerzője is bizonyítékokkal támasztja alá, hogy az őzek, szarvasok, vaddisznók önmaguktól (betegségek, éhezés, zsákmányszerző állatok által) képesek lennének az állományszabályozásra. És ahogy a könyv is írja, milyen véletlen, hogy pont azokról az állatokról mondják, hogy ember által kell szabályozni a szaporodásukat, amikre évszázadok óta puszta szórakozásból lövöldöznek a vadászatokon...

A farkasok is előkerülnek a könyvben mint klímavédők. A fejezet címét olvasva kíváncsi lettem, vajon hogyan is kapcsolódnak a farkasok a klímánkhoz, de ezt a könyvet olvasva végül rá kellett jönnöm, hogy minden mindennel összefügg végül is.

Ebben a fejezetben arról is olvashatunk, hogyan lesz a jó szándékból káros tevékenység. Megtudhatjuk, hogy egy olyan jó kezdeményezés, mint a közösségi faültetés, miként tolódhat el rossz döntésekkel rossz irányba. Ez megint csak újdonság volt számomra, mert a faültetéses akciókat mindig pozitív felhanggal közvetítik az emberek felé, olyan tettként, ami megmenti a bolygónkat, és sosem gondoltam bele, hogy ezt is lehet rosszul csinálni.

A könyv ezen része kitér az emberiség egyik legfontosabb dolgára is, a vécépapírra. Ez egyfelől kicsit vicces volt, másfelől valóban elgondolkoztató. Mert a vécépapír PCOS-es nőként számomra mindig is tényleg a világ egyik legfontosabb dolga volt, de hát, fákat kell kivágni hozzá, lévén papírból van. A fejezet elgondolkoztatott azon, miként lehetne megoldani ezt a problémát, és bár nagyon furának tűnnek azok a speciális vécéöblítők, amikkel vécézéskor meg lehet mosakodni odalent, lehet, hogy nem ártana, ha kipróbálnánk és elterjednének... Nem tudom, hogy mennyire megoldható ez, főképp a menstruáló nők esetében. De ezt csak akkor tudnánk meg, ha lenne esélyünk megpróbálni.

A harmadik fejezet a jövő erdőjét mutatja be. Már a fejezet első két mondata felkeltette a figyelmemet: "Egyetlen fa? Ugyan mit számít?". Ugyanis mióta elkezdtük érezni a bőrünkön a globális felmelegedést, azt vettem észre, hogy egyre több fát ültetnek a panelházunk köré. És nagyon örültem neki. Még kicsik a fák, de vannak körülöttünk régebben ültetettek, és igen, szükség van rájuk. Nagyon is. Alig várom, hogy a most még kicsike fák végre megnőjenek, lombjuk legyen, és megóvjanak kicsit a nyári hőségtől, felfrissítsék oxigénnel a környezetünket. Azt sajnos nem tudom, hogy az új fák milyen fajtájúak, de remélem, hogy olyat ültettek, ami tényleg hasznos lesz a környezet számára és számunkra is. Mert csak akkor értjük meg, hogy mennyit számít akár csak egy fa is, ha a hatalmas hőségben behúzódhatunk alá.

Ebben a részben olvashatunk arról, hogy át kéne alakítani az erdészeti gazdálkodást, és miként is kéne ezt megtenni. Ehhez laikusként nem igazán értek, de hajlamos vagyok logikusnak találni és elhinni azt, amit a könyv szerzője leírt.


Hogy tetszett a könyv?

Rengeteg új, érdekes információt találtam benne, aminek köszönhetően tényleg másképp tekintek a fákra, mint korábban.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik szeretnének többet megtudni a fákról, és arról, hogy milyen fontos részei a világunknak, mennyire fontos szerepük van abban, hogy a bolygónk és mi is élhessünk.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

A könyv segítségével jobban megismerhetjük a fákat, ezért a játékban is velük kapcsolatos kérdéseket teszünk fel nektek. A feladatotok, hogy beírjátok a helyes válasz betűjelét a Rafflecopter-doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kérdés a játékhoz:

Honnan tudja a lúdfű, hogy ki tartozik a rokonai közé, és ki nem?

a. a levelek színéből
b. a gyökerekből
c. a kibocsátott illatanyagból


Állomáslista:

04. 22. Utószó
04. 29. Spirit Bliss Sárga könyves út
04. 30. KönyvParfé

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése