A Julie Murphy-rajongók legnagyobb örömére az írónőnek már a harmadik könyve olvasható magyarul. Legújabb kötete, az Én, a cipő meg a nagy Ő a Menő Könyvek gondozásában jelent meg. Tartsatok velünk, ismerjük meg közösen Cindyt, aki a történet szerint az első és egyetlen plus-size versenyző a valóságshow történetében. Kukkantsunk be együtt egy párválasztó műsor kulisszái mögé, és ha nektek kedvez a szerencse, a kiadónak köszönhetően meg is nyerhetitek a kötetet.
Miért választottam ezt a könyvet?
Nos, az emberek szeretnek olyan karakterekről olvasni, akik hasonlítanak hozzájuk. (Ezért is nem kéne többek között fóliázni és ezáltal ellehetetleníteni az LMBTQ+ könyveket, mert így embereket fosztunk meg attól, hogy olyan könyvekhez jussanak, amiknek a karaktereivel teljesen azonosulni tudnak!) Szóval igen, csak és kizárólag azért érdekelt ez a könyv, mert egy molett lányról szól, aki megismerkedik a nagy Ő-vel.
Véleményem a könyvről
Cindy divattervezőként végzett az egyetemen, ám molett lányként nehezen jut hozzá minőségi ruhákhoz a saját méretében, ezért főképp a cipőkre fókuszálódik az imádata és figyelme. Amikor az élete megreked, úgy dönt, hogy él a váratlan lehetőséggel, és részt vesz a mostohaanyja által irányított párkereső valóságshow-ban. Na, nem azért, mert hisz abban, hogy ott találja majd meg az igazit, hanem azért, hogy felhívja a figyelmet az általa tervezett cipőkre. Ám váratlan meglepetésként kiderül, hogy a műsor Hercege az a férfi, akivel véletlenül összeismerkedett korábban a repülőtéren, és szimpatikusak voltak egymás számára. A férfi szívéért most huszonnégy másik lánnyal kell megmérkőznie, köztük a két mostohanővérével, akik szintén részt vesznek a műsorban.
A történet tagadhatatlanul egy modern Hamupipőke-sztori, de szerencsére nem teljesen. Pont annyi módosítás van az alapokban, ami feldobta a történetet. Például itt a mostoha nem gonosz, csak munkamániás. A mostohanővérek pedig, bár igazi cicababák, mégis kedvesek és jófejek Cindyvel. Az a bizonyos cipő is másféle módon jelenik meg a sztori végén, amivel kapcsolatban feminista nőként a „csavar” kifejezetten tetszett.
De térjünk vissza a történet elejéhez...
Cindy karaktere, bár duci karakter, nem igazán hasonlított rám. Ő elég magabiztos lány, aki nem fél flörtölni egy helyes pasival, nem fél szexi ruhát felvenni, és persze millió embernek megmutatni magát a kamerák előtt. A hasonlóság hiányát bántam is, meg nem is. Bántam, mert azon kívül, hogy Cindy nehezen talált a méretében szép ruhákat és azon aggódott, hogy nem férnek el mellette a repülőn és buszon az emberek, más közös problémával nem igazán rendelkeztünk. Az én súly okozta problémáim teljesen mások, mivel introvertált személyiség vagyok teljes önelfogadással, de kisebb önbizalommal. És nem bántam, mert Cindy tökéletes példakép a testpozitivitásával a súlyproblémákkal küszködő lányok, nők számára. Megmutatja, hogy egy duci lány is lehet csinos, magabiztos, még a legpocsékabb helyzetekben is. Hogy nem kell a diétáktól sanyargatva leélnünk az életünket. És azt is, hogy magunknak kell meghoznunk a nehéz döntéseket, és úgy, hogy bár nem akarunk másokat megbántani, mégsem áldozzuk fel senkiért és semmiért önmagunkat, az álmainkat, a jövőnket. Mert mindenkinek csak egy élete van...
Henry igazából nem tett rám túl mély benyomást. Szimpatikus volt a karaktere, csak nem találtam benne semmi különlegeset. Egy fiatal pasi, aki a híres divatmogul anyja árnyékában és nyomása alatt él. Nagyon meg akar felelni neki, de szeretne önmaga lenni, saját döntéseket hozni, a saját életét élni. A tipikus gazdag, de jólelkű pasi, aki képes meglátni a szépet egy olyan nőben, aki társadalmilag nem tartozik a szépségideálok közé. A problémám az volt, hogy bár lehetett érezni, hogy végig Cindy volt a kiszemeltje, mégsem láthattam bele igazán az érzéseibe, gondolataiba, és így nem láttam a mélységeit. Cindy szemén keresztül ő volt a tökéletes pasi, de valahogy nem tudta átadni azt nekem, az olvasónak, hogy miért is...
– Hahó? – mondom a walkie-talkie-ba, ahogy hajnali kettőkor ágyba kucorodok. – Henry?Meggyőződésem, hogy már alszik, amikor végre meghallom a recsegő hangot a rádióból.– Te vagy az, Káposztafej? Mon petit chou?– Mon petit mi? Szerintem legutoljára akkor nevezhettek „petit”-nek, amikor még járni sem tudtam.– Az én kis káposztám – magyarázza. – Franciául.– Ó, a puccos srác franciául is beszél, nemde?– Biztos még jobban forgatnád a szemed, ha azt mondanám, hogy három évig jártam egy bentlakásos iskolába.– Már bocs, de a szemem a fejem hátuljához tapadt.Felkuncog.– Akkor jobb, ha a Németországban töltött két évet és az edinburgh-i négy évemet meg sem említem...
Az biztos, hogy bár jó volt arról olvasni, hogy egy férfi szépnek lát egy duci nőt, azonnal beleszeret, mint egy tündérmesében, és Cindy sem küzd semmiféle komplexussal a külsejével kapcsolatban egyetlen pillanatig sem, olvasás közben végig tudatában voltam annak, hogy ez csak egy könyv lapjain történhet így. Na jó, nem, biztosan vannak a valóságban is kivételek, de ők akkor is a kivételek. Egy duci nő ennél sokkal nehezebben boldogul az önelfogadás, önbizalom és az igaz szerelem megtalálása terén is. Mert a valóságban a Hercegek általában az olyan modelleket választják, mint a valóságshow többi huszonnégy lánya. Szóval jó volt egy ilyen álomszerű szerelmi sztorit olvasni, de közben tudtam, hogy ez nem a valóság (legalábbis nem az én valóságom).
Ami kifejezetten érdekes volt a történetben, az a Hercegért versengő lányok közötti dinamika. Megvoltak a tipikus sablonkarakterek, a törtető lány, az első pillanatban hasra eső lány, a kedves, barátságos lány, a biszex karakter stb., de kaptak némi színezetet, hátteret, amitől érdekesebbek lettek. Kíváncsi voltam, melyikük miként viszonyul majd a Herceghez, a randikhoz és az egész versenyhez, na meg egymáshoz és elsősorban Cindyhez. Ahogyan arra is kíváncsi voltam, hogy Cindy mostohanővérei miként fognak viselkedni a show alatt. Főképp, hogy a nézőknek fogalmuk sem lehetett, hogy ők egy családhoz tartoznak. Ami egyébként egy kicsit vicces volt...
Mármint, hogy ne vádolhassák a nézők és a többi versenyző elfogultsággal a műsor készítőit, ezért nem hozták nyilvánosságra sem azt, hogy Cindy és a mostohatesói a műsor producerének lányai, sem azt, hogy Cindy a lányok testvére. A kisfilmben színész játszotta el Cindy mostohaanyját és hasonlók. Ami így a 21. században elég irreálisnak tűnik. Mármint... Egy kezdő újságíró is pikk-pakk ki tudná deríteni néhány óra alatt a családi viszonyokat. Csak meg kell néznie a lányok Instáját, internetes jelenlétét, biztos, hogy vannak régi fotók a családjukról, és hasonló nyomok. Úgyhogy a történet ezen részén jót derültem. Ha az 1990-es években játszódott volna a sztori, még elhittem volna, hogy ezt meg lehet oldani, de nem, a 21. században már nem.
A történet igazán szórakoztató része maga a show volt. Kíváncsian vártam, mi lesz a következő program, kivel lesz a következő randi, ki fog kiesni, pont úgy, ahogyan egy tévébeli műsor esetében szokta az ember. Persze a legjobban arra voltam kíváncsi, amikor Cindy és Henry kerültek össze valamiféle szituációban.
A párnacsatás jelenet tetszett egyébként a legjobban, mert talán az volt az, amiben a leginkább előjött, hogy mennyire nehéz magabiztosnak lennie egy duci nőnek egy nem túl szexi ruhában és egy nem túl szexi helyzetben. Ezzel a jelenettel tudtam talán a leginkább azonosulni, még úgy is, hogy én valószínűleg nem kezeltem volna ennyire magabiztosan.
Hogy tetszett ez a könyv?
Egy kellemes kis szerelmi történet volt, egy molett főszereplővel, akire magabiztosság és divatérzék terén szeretnék egy kicsit jobban hasonlítani... Kikapcsolódásnak tökéletes volt.
Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Azoknak, akik szeretik a könnyed, romantikus történeteket.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:
Nyereményjáték:
Az Én, a cipő meg a nagy Ő című történet bizonyos tekintetben egy igazi Hamupipőke-történet. Mindannyian jól ismerjük a mesét, Hamupipőke, amikor éjfélt üt az óra, elrohan, mielőtt megtörik a varázs. A cipője azonban a lépcsőnél marad. Ebben a játékban a hercegnek kell segítenetek megtalálni a cipellőt, de vigyázzatok, a gonosz mostoha csapdákat rejtett el. Nektek nincs más dolgotok, mint a megfelelő szót beírni a Rafflecopter megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomáslista:
11. 10. Csak olvass!
11. 12. Utószó
11. 14. Hagyjatok! Olvasok!
11. 16. Szembetűnő
11. 18. Sorok között
11. 20. Spirit Bliss Sárga könyves út
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése