Turnénk kezdetével egy időben jelent meg Rácz-Stefán Tibor legújabb romantikus, erotikus regénye, amely Kristóf és Csongor megható és elgondolkodtató történetét meséli el! A turné végén Könyvmolyképző kiadó jóvoltából egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti a Nincs hozzád hasonló egy példányát! Tartsatok velünk!
Miért választottam ezt a könyvet?
Tibitől több regényt is olvastam már, de eddig csak ifjúsági kategóriában, és olyanokat, amikben bár voltak meleg karakterek, mégsem csak az ő szerelmi életükről szólt az adott regény. Kíváncsi voltam, hogy miképpen ír Tibi fiatal felnőtteknek, felnőtteknek való konkrét LMBTQ-regényt.
Véleményem a könyvről
A történet két szemszögből (Csongor és Kristóf) mutatja be az eseményeket, én mégis úgy érzem, hogy a főszereplő valójában Csongor. A fiatal férfi erős elhízással küzd, ami már veszélyezteti az egészségét, sőt, az életét is. Éppen a változás küszöbén áll, végre elszánta magát, hogy orvosi segítséget kér és életmódot vált, amikor találkozik Kristóffal, egy külsőleg nagyon helyes pasival, akinek az elhízott férfiak a fétisei. Csongor számára új és jóleső érzés, hogy valaki kifejezetten vonzónak találja őt, és nemcsak kalandra vágyik és kíváncsi, hanem komoly kapcsolatot szeretne tőle. A probléma csak az, hogy ha lefogy, elveszíti Kristófot, ha viszont elhízott marad, az életét veszítheti el.
Az alapszituáció számomra ismerős volt, nagyon át tudtam érezni Csongor érzéseit, lévén én is tinédzserkorom óta küzdök a kilókkal. Volt, hogy átszaladtam a 100 kilón is, az étellel jutalmaztam magam, ettem, ha szomorú voltam, márpedig egy kövér fiatal sokszor szomorú, és ettem, ha boldog voltam. Vagy szimplán, ha csak unatkoztam. És persze, hogy a legegészségtelenebb dolgokat imádtam a legjobban. Ami meg egészséges volt, azt kerültem. Az agyam tudta, hogy rosszat teszek magamnak, de senkire nem hallgattam. Aztán volt egy nagy fordulópont a Covid felbukkanásakor. Egyfelől addigra elfogadtam magam olyannak, amilyen vagyok, vagyis már egyáltalán nem érdekelt a külsőm. Másfelől viszont a Covid miatt rájöttem, hogy nagyon nem akarok még meghalni, ehhez viszont az egészségemmel igenis törődnöm kell. Szerintem azért sikerült lefogynom majdnem 30 kilót, mert nem a kinézetem miatt tettem, hanem fontos belső motivációm lett: élni akartam, méghozzá jó sokáig.
Épp ezért találtam Csongor motivációját, az ő fordulópontját is hitelesnek. Mert nem azért akart fogyni, hogy másoknak tetsszen, sőt, Kristófnak pont hogy kövéren jött be. Hanem azért, mert nem akarta úgy végezni, mint a nagybátyja (cukorbetegség miatt megvakult, lényegében mozgásképtelenné vált, gondozásra szorult, végül meghalt). Szerintem, csak és kizárólag úgy lehet lefogyni és hosszú távon, életünk végéig fenntartani az új súlyunkat, ha az élni akarásra való rádöbbenés miatt határozzuk el, hogy változtatunk. Nem diétázunk, nem éheztetjük magunkat, hanem életmódot váltunk!
Nagyon drukkoltam Csongornak, hogy tartson ki az elhatározása mellett, mert az életünket nem éri meg feláldozni valakiért, aki elsősorban a külsőnk miatt "szeret".
Kristóffal ugyanis szerintem ez a helyzet. Nem tartom rossz embernek, de valami szerintem nem igazán stimmel vele lelkileg. Nem azért, mert bejönnek neki a túlsúlyos férfiak. Hanem azért, mert csak és kizárólag a túlsúlyosak jönnek be neki, és az sem zavarja őt, hogy akit állítólag szeret, annak rosszat tesz azzal, ha hizlalja. Bármilyen kövér párja volt, van és lesz, annak az egészsége biztos, hogy nem a legjobb. És ha ez Kristófot nem izgatja, az szerintem gáz. Értem én, hogy ez a testtípus izgatja fel, de az ember nem a testbe szeret bele. Az nem szerelem. Az ő hozzáállása semmivel nem jobb, mint azoké, akik csak azért vannak a másikkal, mert az jóképű vagy csinibaba. Az ilyen emberek tárgyként tekintenek a párjukra.
És talán pont ezért nem tudtam Kristófra főszereplőként tekinteni, mert annak ellenére, hogy voltak a szemszögéből megírt fejezetek a könyvben és nem tartom őt gonosznak, csak sérültnek, mégsem találtam szimpatikusnak. De úgy hiszem, Tibi pont így akarta megformálni a karakterét a regény végét elnézve. Ami nekem egyébként nagyon bejött. Szeretem, ha egy író elég bátor nehéz és rizikós döntéseket hozni, és kiállni a logikus cselekményvezetés mellett.
A történetben más fontos témák is előkerülnek a túlsúly veszélyei mellett. Csongornak két lánybarátja is van, Lia és Rebeka. Lia egy nála idősebb férfival él, aki a saját önbizalomhiányát a lányra vetíti ki. Féltékenykedik, irányítja a lányt és bántalmazza. Vagyis a bántalmazó kapcsolat témája is szerepet kap a regényben. Lia cselekményszála bár a háttérben fut, mégis nagyon szépen bemutatja az ilyen párkapcsolatok dinamikáját, a bántalmazó személyiségét és azt, hogy a bántalmazott miért nem tud időben kilépni.
Rebeka pedig az anyaság nehézségeit mutatja meg nekünk egy olyan társadalomban, ahol a férfi nem vagy alig szokott részt venni a házimunkában és a gyereknevelésben. Rebeka férje nem rossz ember, csak szimplán rossz társadalomban szocializálódott. Észre sem veszi, hogy a feleségére túl sok teher került, ahogyan az sem tudatosul benne, hogy egy normális családban az apa is arányosan kiveszi a részét az otthoni feladatokból. Nem besegít, hanem egyszerűen ez is közös feladat.
Mivel sok nő szenved hasonló élethelyzettől, mint Lia és Rebeka, klassz, hogy a regény megmutatja nekik, nincsenek egyedül. A történet, ha nem is menti meg őket, erőt adhat ahhoz, hogy átértékeljék az életüket és talán megfelelő döntéseket hozzanak.
Nagyon tetszett, hogy Tibi korábbi regényeinek karakterei is felbukkantak itt-ott a történetben. Szeretem az ilyen átfedéseket, egyfelől, mert kíváncsian várom mindig, ki lesz a következő régi arc, aki előkerül, másfelől, mert olyan érzés, mintha az ember régi barátokkal találkozna.
Őszintén bevallom, nem igazán vagyok oda az erotikus regényekért és jelenetekért úgy alapjában véve, mert számomra sokkal izgatóbb egy virágnyelven megfogalmazott mondat vagy néhány gyengéd érintés, mint maga a szex. Ebben a könyvben sem igazán kötöttek le az erotikus párbeszédek és jelenetek.
De, és ez nagyon fontos: ezúttal úgy éreztem, nem öncélú sem a szexről való beszéd, sem a szexjelenetek. Az, hogy Csongor és Kristóf lényegében azonnal a szexről beszélnek egymással, és nem mismásolva, hanem esetenként megdöbbentően nyíltan, és az, ahogyan egymásnak esnek alig néhány napi ismeretség után, nekem azt jelezte, hogy ha a fiúk szerelmeseknek is hiszik magukat és egymást, elsősorban egymás testét és a szexet szeretik. Szerintem, ha valaki valóban a másik lelkét akarja megszeretni, nem a szexről szól a második mondata ismerkedés közben. Szóval bár nem igazán van szükségem olvasóként az erotikus jelenetekre ahhoz, hogy egy könyv lekössön, sőt, legtöbbször egyenesen nem örülök az ilyen részeknek, mert ritkán sikerülnek jól és sokszor öncélúak, itt azt hiszem, szükség volt a szexre ahhoz, hogy éreztetni lehessen a srácok egymáshoz és a kapcsolatokhoz való hozzáállását.
Hogy tetszett a könyv?
Őszintén szólva Tibi ifjúsági regényei közelebb állnak a szívemhez, de Csongor problémájával nagyon tudtam azonosulni, ahogyan Lia és Rebeka gondjaival is. Három olyan nagyon fontos témát dolgoz fel a regény, amiről mindenképpen beszélni kell, minél többet. És úgy gondolom, Tibi és a története segíthet abban, hogy a fiatalok jobban megérthessék önmagukat és az adott szituációt, amiből talán nem ártana kiszakadniuk.
Vagyis összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Azoknak, akik szeretnek komoly témákról könnyedebb formában olvasni, és kedvelik a romantikus-erotikus LMBTQ-sztorikat.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
Nyereményjáték:
A regény főszereplője, Csongor túlsúlyos, de nem ő az egyetlen, akinek a Könyvmolyképzőnél megjelent regények közül feleslege van. Minden állomáson találtok egy súllyal kapcsolatos idézetet, és az a feladatotok, hogy kitaláljátok, mely regényből származik! Jó keresgélést!
(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)
Idézet a játékhoz:
És talán ez a helyzet a súllyal kapcsolatban, bár fáj, amikor úgy érezzük, pluszteherként nehezedik az életünkre, mégis erősebbé válunk általa a végén.
Állomáslista:
12. 17. Veronika’s Reader Feeder
12. 21. Hagyjatok! Olvasok!
12. 23. Spirit Bliss Sárga könyves út
12. 27. Spirit Bliss Sárga könyves út (Interjú)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése