Bloggereink kitalálták, hogy kipróbálják az ázsiai konyhát, és a méltán híres Funky Pho elnevezésű étterem tulajdonosai által kiadott Ázsiai ízek (korábbi nevén: Fánki Főö) című szakácskönyvvel vágtak bele a nagy kalandba. Tartsatok velük, hogy megtudjátok hogyan született meg a Fánki Főö étterem, és megismerjétek a legkedveltebb japán, kínai, illetve vietnámi fogásokat. A BOOOK kiadó jóvoltából a turné végén egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti a könyvet!
Bár egyelőre nem vagyok otthon az ázsiai ízekben, mégis érdekel a keleti gasztronómia. Épp ezért szúrtam ki magamnak Szabolcs András és Szabolcs-Gyuris Éva Ázsiai ízek – receptek és történetek a Funky Pho étteremtől című könyvét.
Ami tetszett
1. 2 in 1 – Bemutatkozás, kalandok, érdekességek
Ez a korábban bemutatott receptkönyvekkel ellentétben nem csak egy receptkönyv. Egy étterem és az ott dolgozó emberek történetei önmagukról, a gasztronómiai-utazási tapasztalataikról és arról, hogyan is született meg a saját étterem ötlete, és lett az ötletből valóság.
Andrást elsősorban üzletként érdekli a Funky Pho étterem, míg Évát a főzés része izgatja, és hogy megmutassa az embereknek, a világ más tájaink miféle finomságokat esznek mások. Mielőtt belevágtak a saját étterembe, sok időt töltöttek külföldön, ha jól emlékszem, akkor 50 országban jártak összesen. Felfedezték a világot, kalandoztak, dolgoztak, tapasztalatokat szereztek és kapcsolatokat építettek. Az előzményekhez tartozik egy főzős tévéműsor is, amely hozzásegítette őket az álmaik megvalósításához, és összeismertetette őket Chef Tibivel, a Funky Pho séfjével. A könyvből őt és az étterem többi szakácsát és alkalmazottját is megismerhetjük.
Nekem bejött ez a személyes vonal. Bár először féltem tőle, hogy nem fog érdekelni vadidegen emberek élete, bemutatkozása, élményei, gondolatai, és nagyon elmegyünk direkt marketing irányba, de annyira családias, jó hangulatú volt az egész könyv, hogy már az első oldalakkal bevonzott.
2. 2 in 1 – Receptek
Persze a fentiek mellett kapunk egy csomó izgalmas, érdekes és finomnak tűnő ázsiai receptet is, de ezeket sem a megszokott módon. Először is, jön egy kis történet vagy néhány gondolat, ami az adott ételhez kapcsolódik valamilyen módon. Egy utazgatás során történt érdekes sztori, egy éttermi vagy családi történet, vagy az adott ételhez kapcsolódó privát érzések.
Aztán megkapjuk a hozzávalókat és a receptet. Az alapanyagok között van olyan, amit nehéz nálunk beszerezni, de mivel keleti konyháról van szó, ez nem meglepő. A receptek, ahogy olvastam őket, érthetőnek és pontosnak tűntek. És mellettük jelezve van, hogy az adott étel mennyire egyszerű vagy bonyolult, időigényes vagy épp gyors, és elég-e hozzá egy kezdő tudása vagy bonyolultabb szaktudást, kitartást is igényel-e.
Ezután következik néhány megjegyzés, amelyben tippeket adnak az adott recepthez, hogyan lehet könnyebben, másképp, egyéb ízesítésben vagy alternatív alapanyagokkal elkészíteni, és hasonlók.
3. Fotók
Azt már megszokhattuk, hogy a receptek mellé dukál az ételekről fotó is. Ez ebben a könyvben is megvan. Ínycsiklandó, finomnak tűnő ételek képeit kapjuk, amik miatt nagyon szeretnék egyszer eljutni majd a Funky Phóba, hogy megkóstoljam őket.
Ezen kívül viszont kapunk másféle fotókat is. Képeket az étterem tulajdonosairól, dolgozóiról. Képeket az életükből, az utazásaikról, a családjukról, privát főzőcskézéseikről. Ezek által még személyesebbé válik ez a könyv, mert nemcsak szavakkal, hanem vizuális módon is beengednek egy kicsikét az életükbe.
4. Plusz segítség
A könyv végén plusz segítséget is kapunk ahhoz, hogy esetleg még inkább megismerhessük itthon a keleti konyhát. Van egy szakácskönyvlista és egy linklista, amely abban segít, hogy hozzáértő emberektől tanulhassunk, elleshessük a konyhai titkaikat. Megtudhatjuk, hogy milyen felszerelésre és alapanyagokra van szükségünk ahhoz, hogy mélyebben beleáshassuk magunkat az ázsiai gasztronómiába. Ezen kívül, a pestiek még pontos listát is kapnak arról, hol tudják beszerezni ezeket a különleges hozzávalókat. Sajnos a vidékieknek ez nem segít, nekünk csak annyi marad, hogy ha egyszer pesten járunk, akkor egyfelől elmehetünk felfedezni a Funky Pho éttermet, másfelől gyorsan körbejárhatjuk az ajánlott üzleteket, és megvehetünk egy-két alapanyagot.
Amin elgondolkoztam…
Vajon miért nem lát senki üzletet abban, hogy vidéken is megnyisson egy bő kínálattal rendelkező, megfizethető áru ázsiai alapanyagokat áruló boltot? Ha körülnézek, sok ismerősöm van, aki szívesen vásárolna ott, és én is örömmel látogatnám. Persze, lehet, hogy üzletileg nem lenne fenntartható, nem tudom, de kár, hogy nálunk a legtöbb alapanyag nem beszerezhető, vagy ha mégis, akkor nagyon drágán.
Amit kipróbáltam…
Az okonomiyakit, vagyis a japán tócsnit választottam, amit én is inkább palacsintához hasonlítanék, mint tócsnihoz. Ez egy hagymás, káposztás, baconös keverék, leöntve egy palacsintatészta-szerű tésztával. Miután megsült mindkét oldala, ketchuppal, majonézzel és újhagymával díszítjük.
A káposztás,baconös keveréket könnyű volt elkészíteni, csak mindent meg kellett pirítani, azután összeönteni. A palacsintatészta kikeverésével sem volt gond, lévén ezerszer csináltam már életem során, még ha kicsit másképp is. Ami egy kis nehézséget okozott, hogy mikor a palacsintasütőbe tettem egy adag káposztás keveréket, és ráöntöttem a tésztát, nagyon nehéz volt úgy megfordítani, hogy ne essen szét az egész. Az elsőt el is rontottam kicsit, de után egyre inkább belejöttem, és végül egész szép japán tócsnikat készítettem már. A díszítésem kicsit béna lett, mert a ketchupos és majonézes flakonok nem akarták úgy és olyan formában adagolni a dolgokat, ahogyan azt én szerettem volna.
Összességében finom lett az étel, bár anyunak és nekem furcsa volt benne a káposzta kicsit. Azon gondolkozunk, milyen általunk jobban szeretett zöldséggel lehetne helyettesíteni, mert úgy alapjában véve jó ötlet ez a zöldséges-baconos keverék leöntése palacsintatésztával, csak kicsit a saját szájízünkre kell igazítani.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Azoknak, akik szeretnék jobban megismerni a keleti konyhát úgy, hogy közben betekintést kapnak egy kis igazi és éttermi család életébe, mindennapjaiba, munkájába, terveibe és kalandjaiba.
Értékelés: NAGYON TETSZETT.
Ami tetszett
1. 2 in 1 – Bemutatkozás, kalandok, érdekességek
Ez a korábban bemutatott receptkönyvekkel ellentétben nem csak egy receptkönyv. Egy étterem és az ott dolgozó emberek történetei önmagukról, a gasztronómiai-utazási tapasztalataikról és arról, hogyan is született meg a saját étterem ötlete, és lett az ötletből valóság.
Andrást elsősorban üzletként érdekli a Funky Pho étterem, míg Évát a főzés része izgatja, és hogy megmutassa az embereknek, a világ más tájaink miféle finomságokat esznek mások. Mielőtt belevágtak a saját étterembe, sok időt töltöttek külföldön, ha jól emlékszem, akkor 50 országban jártak összesen. Felfedezték a világot, kalandoztak, dolgoztak, tapasztalatokat szereztek és kapcsolatokat építettek. Az előzményekhez tartozik egy főzős tévéműsor is, amely hozzásegítette őket az álmaik megvalósításához, és összeismertetette őket Chef Tibivel, a Funky Pho séfjével. A könyvből őt és az étterem többi szakácsát és alkalmazottját is megismerhetjük.
Nekem bejött ez a személyes vonal. Bár először féltem tőle, hogy nem fog érdekelni vadidegen emberek élete, bemutatkozása, élményei, gondolatai, és nagyon elmegyünk direkt marketing irányba, de annyira családias, jó hangulatú volt az egész könyv, hogy már az első oldalakkal bevonzott.
2. 2 in 1 – Receptek
Persze a fentiek mellett kapunk egy csomó izgalmas, érdekes és finomnak tűnő ázsiai receptet is, de ezeket sem a megszokott módon. Először is, jön egy kis történet vagy néhány gondolat, ami az adott ételhez kapcsolódik valamilyen módon. Egy utazgatás során történt érdekes sztori, egy éttermi vagy családi történet, vagy az adott ételhez kapcsolódó privát érzések.
Aztán megkapjuk a hozzávalókat és a receptet. Az alapanyagok között van olyan, amit nehéz nálunk beszerezni, de mivel keleti konyháról van szó, ez nem meglepő. A receptek, ahogy olvastam őket, érthetőnek és pontosnak tűntek. És mellettük jelezve van, hogy az adott étel mennyire egyszerű vagy bonyolult, időigényes vagy épp gyors, és elég-e hozzá egy kezdő tudása vagy bonyolultabb szaktudást, kitartást is igényel-e.
Ezután következik néhány megjegyzés, amelyben tippeket adnak az adott recepthez, hogyan lehet könnyebben, másképp, egyéb ízesítésben vagy alternatív alapanyagokkal elkészíteni, és hasonlók.
3. Fotók
Azt már megszokhattuk, hogy a receptek mellé dukál az ételekről fotó is. Ez ebben a könyvben is megvan. Ínycsiklandó, finomnak tűnő ételek képeit kapjuk, amik miatt nagyon szeretnék egyszer eljutni majd a Funky Phóba, hogy megkóstoljam őket.
Ezen kívül viszont kapunk másféle fotókat is. Képeket az étterem tulajdonosairól, dolgozóiról. Képeket az életükből, az utazásaikról, a családjukról, privát főzőcskézéseikről. Ezek által még személyesebbé válik ez a könyv, mert nemcsak szavakkal, hanem vizuális módon is beengednek egy kicsikét az életükbe.
4. Plusz segítség
A könyv végén plusz segítséget is kapunk ahhoz, hogy esetleg még inkább megismerhessük itthon a keleti konyhát. Van egy szakácskönyvlista és egy linklista, amely abban segít, hogy hozzáértő emberektől tanulhassunk, elleshessük a konyhai titkaikat. Megtudhatjuk, hogy milyen felszerelésre és alapanyagokra van szükségünk ahhoz, hogy mélyebben beleáshassuk magunkat az ázsiai gasztronómiába. Ezen kívül, a pestiek még pontos listát is kapnak arról, hol tudják beszerezni ezeket a különleges hozzávalókat. Sajnos a vidékieknek ez nem segít, nekünk csak annyi marad, hogy ha egyszer pesten járunk, akkor egyfelől elmehetünk felfedezni a Funky Pho éttermet, másfelől gyorsan körbejárhatjuk az ajánlott üzleteket, és megvehetünk egy-két alapanyagot.
Amin elgondolkoztam…
Vajon miért nem lát senki üzletet abban, hogy vidéken is megnyisson egy bő kínálattal rendelkező, megfizethető áru ázsiai alapanyagokat áruló boltot? Ha körülnézek, sok ismerősöm van, aki szívesen vásárolna ott, és én is örömmel látogatnám. Persze, lehet, hogy üzletileg nem lenne fenntartható, nem tudom, de kár, hogy nálunk a legtöbb alapanyag nem beszerezhető, vagy ha mégis, akkor nagyon drágán.
Amit kipróbáltam…
Az okonomiyakit, vagyis a japán tócsnit választottam, amit én is inkább palacsintához hasonlítanék, mint tócsnihoz. Ez egy hagymás, káposztás, baconös keverék, leöntve egy palacsintatészta-szerű tésztával. Miután megsült mindkét oldala, ketchuppal, majonézzel és újhagymával díszítjük.
A káposztás,baconös keveréket könnyű volt elkészíteni, csak mindent meg kellett pirítani, azután összeönteni. A palacsintatészta kikeverésével sem volt gond, lévén ezerszer csináltam már életem során, még ha kicsit másképp is. Ami egy kis nehézséget okozott, hogy mikor a palacsintasütőbe tettem egy adag káposztás keveréket, és ráöntöttem a tésztát, nagyon nehéz volt úgy megfordítani, hogy ne essen szét az egész. Az elsőt el is rontottam kicsit, de után egyre inkább belejöttem, és végül egész szép japán tócsnikat készítettem már. A díszítésem kicsit béna lett, mert a ketchupos és majonézes flakonok nem akarták úgy és olyan formában adagolni a dolgokat, ahogyan azt én szerettem volna.
Összességében finom lett az étel, bár anyunak és nekem furcsa volt benne a káposzta kicsit. Azon gondolkozunk, milyen általunk jobban szeretett zöldséggel lehetne helyettesíteni, mert úgy alapjában véve jó ötlet ez a zöldséges-baconos keverék leöntése palacsintatésztával, csak kicsit a saját szájízünkre kell igazítani.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Azoknak, akik szeretnék jobban megismerni a keleti konyhát úgy, hogy közben betekintést kapnak egy kis igazi és éttermi család életébe, mindennapjaiba, munkájába, terveibe és kalandjaiba.
Értékelés: NAGYON TETSZETT.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT
Nyereményjáték:
Bár az Ázsiai ízek című könyv nem csupán egy átlagos receptkönyv, hiszen kalandos élettörténeteket is tartalmaz, most mégis az a feladatotok, hogy rájöjjetek, melyik a receptkönyvben is megtalálható ételre gondoltunk! Segítségképpen nem csak egy képet kaptok a keresett ételről, de a bejegyzéseinkben el is rejtjük a nevét! Keressétek meg a kiemelt betűket, és a helyes megfejtést írjátok be a megfelelő rubrikába a rafflecopterben.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kép a játékhoz:
Bár az Ázsiai ízek című könyv nem csupán egy átlagos receptkönyv, hiszen kalandos élettörténeteket is tartalmaz, most mégis az a feladatotok, hogy rájöjjetek, melyik a receptkönyvben is megtalálható ételre gondoltunk! Segítségképpen nem csak egy képet kaptok a keresett ételről, de a bejegyzéseinkben el is rejtjük a nevét! Keressétek meg a kiemelt betűket, és a helyes megfejtést írjátok be a megfelelő rubrikába a rafflecopterben.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kép a játékhoz:
Állomáslista:
03. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út
03. 27. Hagyjatok! Olvasok!
03. 29. Ambivalentina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése