Mi baj lehet abból, ha egy szót helytelenül írunk le? Semmi. A magyar nyelvtan tanár összeráncolja a szemöldökét, aláhúzza a hibát, és megpróbálja belénk nevelni a helyes verziót! Ám Kófic és Lilla az Alfabéta Mágustanodában tanul, ahol tilos írni az alsósoknak, mert a rosszul leírt szavak életre kelnek, és megkergetik őket!
Tartsatok bloggereinkkel, és derítsétek ki velük együtt, hogy vajon mi történik Lillával, aki a neve helytelen leírása miatt véletlenül lilává változik! Ne feledjétek, a turné végén három szerencsés olvasó meg is nyerheti a könyvet a Könyvmolyképző kiadó jóvoltából!
1. Írtál már korábban felnőtteknek és tinédzsereknek is. Most viszont új terepre merészkedtél, ugyanis a kisgyerekeket vetted célba Segítség, támadnak a betűk! című mesekönyveddel. Honnan jött az ötlet, hogy a mesék terén is kipróbáld magad?
Alapvetően felnőtteknek írok, de a szóbeli mesélésnek hatalmas hagyománya van a családomban. Mikor gyerek voltam, én meséltem az öcsémnek, mikor pedig anya lettem, hatalmas esti mesélésekkel zárultak a napok. Életem első pályázatát egy olyan mesével nyertem, amit a gyerekeimnek mondtam el. Anna lányom 16 éves volt, amikor megírtam az Apa, randizhatok egy lovaggal? kötetet. Peti fiam kötete még várat magára, ez egy sci-fi krimi lesz cyberbűnözéssel. A legkisebb fiamnak, Botondnak született a Segítség, támadnak a betűk! Másodikos volt, amikor tollat fogtam.
2. Milyen élmény volt a meseírás?
Ez valójában nem mesekönyv, hanem első olvasókönyv olyan gyerekeknek, akiknek problémás az olvasás. Botondnak enyhe diszlexiája volt, és anyaként tehetetlenül álltam előtte. A két nagyobbik könnyen olvasott, ráadásul már általános végén elég gyorsan is. Míg a kicsinek maga az olvasás formai része is problémát okozott. Nem találtam olyan könyveket, melyek nem dedós sztorik, mégis egyszerű nyelvezetűek. Ha egy gyereknek az összetett mondatok átlátása, vagy egy szóban a mássalhangzók torlódása probléma, akkor megutálja az olvasást, mire fejlesztéssel behozza a többieket. Mikor másodikos volt, fél oldal után letett minden gyerekkönyvet, hiába érdekelte a téma. A Segítség, támadnak a betűk! egy konkrét problémára adott válasz.
3. Mi volt benne könnyebb és mi nehezebb, mint egy regény megírásában?
Regényt jóval könnyebb írni, ott nem kell figyelnem a befogadóra, csak kis mértékben. A gyerekkönyveknél viszont nagyon képben kell lenni, hogyan gondolkoznak az adott életkorban az alsósok. Itt még megvan az a naivitás, és éretlen gondolkozásmód, amit felnőttként nem mindig érteni.
Meg persze még soha nem írtam úgy, hogy elővettem a gyerek nyelvtan füzetét, és megnéztem, hol vét rendszeresen helyesírási hibát. Első ilyen az L vagy LL problémakör volt. Nagyon sokat törtem a fejem, hogyan lehet élvezetes sztori belőle. Annyi nyelvtani gyakorlókönyv van, felesleges még egyet írni. Olyan kell, ami megszeretteti a helyesírást, mert értelmet ad neki. És legyen izgalmas is. „Tiltsd meg, és csinálni fogja.” Nekem ez a gyereknevelésben többször bevált. Így alakult, hogy az iskolában tilos írni, és a rossz helyesírással bajt lehet keverni.
4. A mesekönyv írása előtt, alatt vagy után végeztél kutatásokat a gyerekek körében? Mi érdekli őket, miről olvasnak szívesen, mire vágynak? Ha igen, volt olyasmi a mesédben, amin az ő gondolataik alapján javítottál, csiszoltál?
Nekem egyszerűbb, mint sok meseírónak, mert rengeteg gyerek van a környezetemben. Az anyai ágam generációk óta nagycsaládos, én is az vagyok, nővéremnek is három fia van, így rengeteg különböző korú gyerekkel volt dolgom. A gyerekeim barátai is szerettek nálunk lébecolni. De nyaraláskor is bármikor leülök egy táborban gyerekek közé, és mondok egy történetet. A könyvet amúgy nemcsak gyerekek látták, hanem felnőttekkel is sokat beszélgettünk róla. Eredetileg a sztorit a szomszéd lánynak diktálja Kófic, és a lány írja le, aki nem mágus. Nagy dilemma volt ez a szerkezet, és az időbeni ugrálás, mert kilóg a korcsoportból. Katona Ildikó, a kiadóvezető szerkesztette a könyvet, végül kivettük ezt az elemet belőle, és néhol a csibészséget is tompítottuk.
5. A mesekönyv főszereplője Kovács Kófic, aki harmadik osztályos diák az Alfabéta Mágustanodában. Kófic a fantáziád szüleménye teljes mértékben, vagy egy létező fiúról (esetleg a fiadról) mintáztad a személyiségét?
Nem szoktam valós személyekről mintázni semmit, ez zavarna írás közben. Sokkal könnyebb kitalált szereplőkkel dolgozni. Kófic vagány, nagyszájú kiskölyök, aki előbb cselekszik, és csak utána gondolkozik, pont ezért jó főhős.
6. A Kófic név igazán egyedi. Hogyan választottad ezt a nevet a főszereplődnek, miért pont ezt a nevet kapta?
Valami kicsit mesés nevet akartam. Próbálkoztam sokféle hangzással, játékos szóösszetételekkel is, de olyasmi kellett, ami könnyen kiolvasható, így ez maradt. Én is nagyon szeretem.
7. Az Alfabéta Mágustanoda különleges varázserővel bíró gyerekekkel van tele, de az, ahogy magát az iskolát ábrázoltad (pl. magyar szokás szerint évnyitó van, a valódi iskolákban megszokott óráik vannak a diákoknak, ofő irányítja az osztályt stb.) a gyerekeket a saját iskolájukra emlékeztetheti. Miért döntöttél úgy, hogy a magyar gyerekek valódi iskolaélményeit vegyíted egy mágustanoda varázslatos világával?
Az ő világukhoz ez áll közel. A bonyolultabb háttér több magyarázatot igényelne, ami nemcsak terjedelemben lenne hosszabb, hanem egyes gyerekeket ki is szűrne. A gyerekek között hatalmas különbség van fantázia terén. Van, aki egyszerűen nem tud elképzelni egy fantasy világot. Ez a könyv nem egy Harry Potter, komplex világépítéssel, hanem egy jóval egyszerűbb olvasókönyv. László Maya, az illusztrátor fantáziájára bíztam, milyen képi világgal kíséri a történetet.
8. A kis máguspalánták csak ötödik osztálytól írhatnak, mert a leírt szavak bajt hozhatnak azok fejére, akik még nem tudják kezelni a varázserejüket és nem tudnak helyesen írni. Vagyis a szavaknak a könyvedben valódi hatalmuk van. Miért pont ezt a tanulságot választottad az Alfabéta Mágustanoda könyvsorozat első részéhez?
Érdekes dolog, hogy csak a felnőttek számára jön le ilyen tanulság, a gyerekeknek ez egy izgalmas játék. Ha tollbamondás után megnézik a hibákat, azon viccelődnek, hogy mi lenne, ha a „muszály” megkergetné őket. Álmodoznak, beleszövik ezt a világot, és a nyelvtant, így legközelebb emlékezni fognak a helyes alakra akaratlanul is. De maga az a gondolat, hogy a szavaknak hatalma van, nem láttam, hogy alsósban felmerült volna. Őket az fogja meg, hogy tilos írni.
9. Kófic kap egy társat is maga mellé a kalandokban, Lillát, az osztálytársát, aki hatalmas kalamajkába keveredik, mert rosszul ír egy szót. A gondjuk megoldásában egy különleges, háromlábú papagáj segít nekik, aki titokzatos versekkel tereli őket a megfelelő irányba. Mellettük még megjelennek a történetben iskola- és osztálytársak, tanárok és szülők, valamint egy pókszellem is. Melyik mellékszereplőt kedveled a legjobban a meséből?
A tanárokat mind szeretem, de különösen Kalamajkát, a szórakozott osztályfőnököt, és Csönd Ödönt, a morcos gondnokot. Fő kedvenc a papagáj, hiszen belőle indult ki a történet.
10. Legközelebb is mesére számíthatunk tőled vagy visszatérsz a regényekhez?
A regények és gyerekkönyvek két külön terület, egymástól függetlenül jelennek meg. Most két regényen dolgozom, de mellette két újabb Alfabéta Mágustanoda történet is várható. Ha lesz igény sorozatra, szívesen írok folytatásokat, de akad más gyerektörténet is a tarsolyomban. A jövőn nem szoktam gondolkozni, majd meglátjuk, hogyan alakul. Lélekben mindig felnőtteknek író regényíró maradok, ezek inkább játékok és kalandok más területen. Az olvasók nagyon örülnek, hogy „családi író” lettem, apu, anyu, gyerekek megtalálják a saját kedvenceiket.
11. Mikor és hol találkozhatnak veled legközelebb az olvasóid?
Április 27-én, szombaton 11 órakor dedikálok a Könyvmolyképző standjánál.
Köszönöm a kérdéseket.
Alapvetően felnőtteknek írok, de a szóbeli mesélésnek hatalmas hagyománya van a családomban. Mikor gyerek voltam, én meséltem az öcsémnek, mikor pedig anya lettem, hatalmas esti mesélésekkel zárultak a napok. Életem első pályázatát egy olyan mesével nyertem, amit a gyerekeimnek mondtam el. Anna lányom 16 éves volt, amikor megírtam az Apa, randizhatok egy lovaggal? kötetet. Peti fiam kötete még várat magára, ez egy sci-fi krimi lesz cyberbűnözéssel. A legkisebb fiamnak, Botondnak született a Segítség, támadnak a betűk! Másodikos volt, amikor tollat fogtam.
2. Milyen élmény volt a meseírás?
Ez valójában nem mesekönyv, hanem első olvasókönyv olyan gyerekeknek, akiknek problémás az olvasás. Botondnak enyhe diszlexiája volt, és anyaként tehetetlenül álltam előtte. A két nagyobbik könnyen olvasott, ráadásul már általános végén elég gyorsan is. Míg a kicsinek maga az olvasás formai része is problémát okozott. Nem találtam olyan könyveket, melyek nem dedós sztorik, mégis egyszerű nyelvezetűek. Ha egy gyereknek az összetett mondatok átlátása, vagy egy szóban a mássalhangzók torlódása probléma, akkor megutálja az olvasást, mire fejlesztéssel behozza a többieket. Mikor másodikos volt, fél oldal után letett minden gyerekkönyvet, hiába érdekelte a téma. A Segítség, támadnak a betűk! egy konkrét problémára adott válasz.
3. Mi volt benne könnyebb és mi nehezebb, mint egy regény megírásában?
Regényt jóval könnyebb írni, ott nem kell figyelnem a befogadóra, csak kis mértékben. A gyerekkönyveknél viszont nagyon képben kell lenni, hogyan gondolkoznak az adott életkorban az alsósok. Itt még megvan az a naivitás, és éretlen gondolkozásmód, amit felnőttként nem mindig érteni.
Meg persze még soha nem írtam úgy, hogy elővettem a gyerek nyelvtan füzetét, és megnéztem, hol vét rendszeresen helyesírási hibát. Első ilyen az L vagy LL problémakör volt. Nagyon sokat törtem a fejem, hogyan lehet élvezetes sztori belőle. Annyi nyelvtani gyakorlókönyv van, felesleges még egyet írni. Olyan kell, ami megszeretteti a helyesírást, mert értelmet ad neki. És legyen izgalmas is. „Tiltsd meg, és csinálni fogja.” Nekem ez a gyereknevelésben többször bevált. Így alakult, hogy az iskolában tilos írni, és a rossz helyesírással bajt lehet keverni.
4. A mesekönyv írása előtt, alatt vagy után végeztél kutatásokat a gyerekek körében? Mi érdekli őket, miről olvasnak szívesen, mire vágynak? Ha igen, volt olyasmi a mesédben, amin az ő gondolataik alapján javítottál, csiszoltál?
Nekem egyszerűbb, mint sok meseírónak, mert rengeteg gyerek van a környezetemben. Az anyai ágam generációk óta nagycsaládos, én is az vagyok, nővéremnek is három fia van, így rengeteg különböző korú gyerekkel volt dolgom. A gyerekeim barátai is szerettek nálunk lébecolni. De nyaraláskor is bármikor leülök egy táborban gyerekek közé, és mondok egy történetet. A könyvet amúgy nemcsak gyerekek látták, hanem felnőttekkel is sokat beszélgettünk róla. Eredetileg a sztorit a szomszéd lánynak diktálja Kófic, és a lány írja le, aki nem mágus. Nagy dilemma volt ez a szerkezet, és az időbeni ugrálás, mert kilóg a korcsoportból. Katona Ildikó, a kiadóvezető szerkesztette a könyvet, végül kivettük ezt az elemet belőle, és néhol a csibészséget is tompítottuk.
5. A mesekönyv főszereplője Kovács Kófic, aki harmadik osztályos diák az Alfabéta Mágustanodában. Kófic a fantáziád szüleménye teljes mértékben, vagy egy létező fiúról (esetleg a fiadról) mintáztad a személyiségét?
Nem szoktam valós személyekről mintázni semmit, ez zavarna írás közben. Sokkal könnyebb kitalált szereplőkkel dolgozni. Kófic vagány, nagyszájú kiskölyök, aki előbb cselekszik, és csak utána gondolkozik, pont ezért jó főhős.
6. A Kófic név igazán egyedi. Hogyan választottad ezt a nevet a főszereplődnek, miért pont ezt a nevet kapta?
Valami kicsit mesés nevet akartam. Próbálkoztam sokféle hangzással, játékos szóösszetételekkel is, de olyasmi kellett, ami könnyen kiolvasható, így ez maradt. Én is nagyon szeretem.
7. Az Alfabéta Mágustanoda különleges varázserővel bíró gyerekekkel van tele, de az, ahogy magát az iskolát ábrázoltad (pl. magyar szokás szerint évnyitó van, a valódi iskolákban megszokott óráik vannak a diákoknak, ofő irányítja az osztályt stb.) a gyerekeket a saját iskolájukra emlékeztetheti. Miért döntöttél úgy, hogy a magyar gyerekek valódi iskolaélményeit vegyíted egy mágustanoda varázslatos világával?
Az ő világukhoz ez áll közel. A bonyolultabb háttér több magyarázatot igényelne, ami nemcsak terjedelemben lenne hosszabb, hanem egyes gyerekeket ki is szűrne. A gyerekek között hatalmas különbség van fantázia terén. Van, aki egyszerűen nem tud elképzelni egy fantasy világot. Ez a könyv nem egy Harry Potter, komplex világépítéssel, hanem egy jóval egyszerűbb olvasókönyv. László Maya, az illusztrátor fantáziájára bíztam, milyen képi világgal kíséri a történetet.
8. A kis máguspalánták csak ötödik osztálytól írhatnak, mert a leírt szavak bajt hozhatnak azok fejére, akik még nem tudják kezelni a varázserejüket és nem tudnak helyesen írni. Vagyis a szavaknak a könyvedben valódi hatalmuk van. Miért pont ezt a tanulságot választottad az Alfabéta Mágustanoda könyvsorozat első részéhez?
Érdekes dolog, hogy csak a felnőttek számára jön le ilyen tanulság, a gyerekeknek ez egy izgalmas játék. Ha tollbamondás után megnézik a hibákat, azon viccelődnek, hogy mi lenne, ha a „muszály” megkergetné őket. Álmodoznak, beleszövik ezt a világot, és a nyelvtant, így legközelebb emlékezni fognak a helyes alakra akaratlanul is. De maga az a gondolat, hogy a szavaknak hatalma van, nem láttam, hogy alsósban felmerült volna. Őket az fogja meg, hogy tilos írni.
9. Kófic kap egy társat is maga mellé a kalandokban, Lillát, az osztálytársát, aki hatalmas kalamajkába keveredik, mert rosszul ír egy szót. A gondjuk megoldásában egy különleges, háromlábú papagáj segít nekik, aki titokzatos versekkel tereli őket a megfelelő irányba. Mellettük még megjelennek a történetben iskola- és osztálytársak, tanárok és szülők, valamint egy pókszellem is. Melyik mellékszereplőt kedveled a legjobban a meséből?
A tanárokat mind szeretem, de különösen Kalamajkát, a szórakozott osztályfőnököt, és Csönd Ödönt, a morcos gondnokot. Fő kedvenc a papagáj, hiszen belőle indult ki a történet.
10. Legközelebb is mesére számíthatunk tőled vagy visszatérsz a regényekhez?
A regények és gyerekkönyvek két külön terület, egymástól függetlenül jelennek meg. Most két regényen dolgozom, de mellette két újabb Alfabéta Mágustanoda történet is várható. Ha lesz igény sorozatra, szívesen írok folytatásokat, de akad más gyerektörténet is a tarsolyomban. A jövőn nem szoktam gondolkozni, majd meglátjuk, hogyan alakul. Lélekben mindig felnőtteknek író regényíró maradok, ezek inkább játékok és kalandok más területen. Az olvasók nagyon örülnek, hogy „családi író” lettem, apu, anyu, gyerekek megtalálják a saját kedvenceiket.
11. Mikor és hol találkozhatnak veled legközelebb az olvasóid?
Április 27-én, szombaton 11 órakor dedikálok a Könyvmolyképző standjánál.
Köszönöm a kérdéseket.
Én köszönöm a válaszokat.
Nyereményjáték:
Ehhez a humoros és izgalmas történethez László Maya készítette az illusztrációkat, ám nem ez az első olyan magyarul kiadott könyv, amihez ő rajzolta a képeket! A mai feladatotok, hogy kitaláljátok, melyik könyvekre gondoltunk, de nektek nem a rajzaiból, hanem idézetekből kell rájönnötök a könyvek CÍMÉRE! A megfelelő könyvcímet pedig írjátok be a megfelelő helyre a rafflecopterben.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Idézet a játékhoz:
„Mikor Bi-Shui mester visszatért, mindannyian ujjongtunk. De hamar elfogott mindenkit a szégyenkezés is, mert tudtuk, hogy a kolostor tisztaságán át is látja lelkeink koszát.”
Ehhez a humoros és izgalmas történethez László Maya készítette az illusztrációkat, ám nem ez az első olyan magyarul kiadott könyv, amihez ő rajzolta a képeket! A mai feladatotok, hogy kitaláljátok, melyik könyvekre gondoltunk, de nektek nem a rajzaiból, hanem idézetekből kell rájönnötök a könyvek CÍMÉRE! A megfelelő könyvcímet pedig írjátok be a megfelelő helyre a rafflecopterben.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Idézet a játékhoz:
„Mikor Bi-Shui mester visszatért, mindannyian ujjongtunk. De hamar elfogott mindenkit a szégyenkezés is, mert tudtuk, hogy a kolostor tisztaságán át is látja lelkeink koszát.”
Állomáslista:
03. 02. Hagyjatok! Olvasok!
03. 05. Hagyjatok! Olvasok! – Extra
03. 07. Spirit Bliss Sárga könyves út
03. 09. Deszy könyvajánlója
03. 11. Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra
03. 13. Sorok között
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése