Sokunk örömére, nem kellett hosszan várnunk Alex Donovici cuki pacsirtájának újabb meséjére. Csudi legújabb kalandjai – sorban immár a sorozat harmadik kötete – eddig nem tapasztalt nehézségekkel szembesítik az erdő lakóit. Mi történik, ha a számítógépes játékok és a burgonyaszirom veszi át az uralmat kedvenceink felett, s mit tehet ez ellen Csudi? Tartsatok a Blogturné Klub négy bloggerével, és lessük meg együtt, ki rejtőzik a rejtély mögött! A turné végén pedig megnyerhettek egy példányt a könyvből a Móra Könyvkiadó jóvoltából.
Miért választottam ezt a könyvet?
A Csudiról szóló sorozat előző két részét nagyon aranyosnak találtam, ezért úgy gondoltam, hogy ez a rész is biztosan megfelel majd számomra kikapcsolódásnak.
Véleményem a könyvről
Csudinak, a szárnyak nélkül született pacsirtalánynak ezúttal a barátait kell megmentenie az egészségtelen életmódtól és a számítógépesjáték-függőségtől, mielőtt túl késő lenne. Ám ez egyáltalán nem könnyű teljesen egyedül úgy, hogy közben egy egész szöcskehadsereggel kell szembenéznie.
Ezúttal is olyan probléma került elő a mesében, ami nagyon aktuális és fontos, mégpedig az egészségtelen életmód és a számítógép-függőség, aminek súlyos egészségügyi következményei lehetnek, konkrétan tönkreteheti az ember életét, sőt, bele is halhat. Ez túlzásnak tűnhet elsőre, pedig nem az. Ha sok egészségtelen dolgot eszel, és állandóan a számítógép előtt ülsz, akár mélyvénás trombózisod vagy más súlyos betegséged is lehet, ami a legrosszabb esetben halálhoz is vezethet.
Ahogyan az állatok a mesében, úgy az emberek a valóságban sem ismerik a mértéket sem az evés, sem a számítógéphasználat terén. Pedig a mértéktartóan fogyasztott, egészséges étel és a modern technika önmagában nem rossz dolog, sőt, előbbire szükségünk van az egészséghez és az életben maradáshoz, utóbbi pedig nagyon hasznos tud lenni sok téren, például segíthet tanulni, fejlődni. De csak akkor, ha nem visszük túlzásba, és okosan használjuk.
Nos, az állatok az erdőben nem így tesznek. Szöcske Boss teljesen átmossa az agyukat, és rászoktatja őket mind a csipszzabálásra, mind a számítógépes játékokra, csak hogy meggazdagodjon a gyengeségükből.
Csudi próbálja kirángatni ebből az állapotból a barátait, de a mese azt is szépen bemutatja, hogy egy függőnek (legyen az alkohol, drog, étel, szerencsejáték, számítógép vagy bármi más) nehéz logikusan gondolkozni, és sokszor még a családját, a barátait is bántja, elhanyagolja, csak hogy a függőségének élhessen. Őszintén bevallom, rossz volt látni, ahogy Csudi barátai viselkedtek önmagukkal és Csudival is. Hiszen a korábbi részekben mindig összefogtak, és vált vállnak vetve küzdöttek egymásért, az erdőért. Most viszont Csudi sokáig magára maradt, és a magányos harc akkor sem könnyű, ha valaki szamurájpacsirta.
Csudit viszont imádtam, még mindig annyira kedves, gondoskodó, bátor karakter. És kitartó. Hiába vették semmibe a barátai, ő nem adta fel, hanem tovább küzdött értük.
Egyetlen jelenet volt, amivel nem tudtam mit kezdeni, amikor György pulyka és Villámgyors úr Hópehely súlyán és gömbölyded kinézetén gúnyolódott. Barátok nem csinálnak ilyet soha, semmilyen helyzetben. Ez a jelenet szerintem nem illett bele a mesébe. Természetesen a barátok is jelezhetik, hogy igen, gond lehet a másik egészségével a súlya miatt (persze ebben az esetben bagoly mondta verébnek), és nem ártana odafigyelnie magára, de egy barát mindezt támogatva és együttérezve teszi, nem gúnyosan.
Viszont amilyen rossz volt látni, ahogyan szétesett a baráti csapat, annyira jó volt, amikor végre magukhoz tértek, és összefogtak megint. És a könyv végén még egy tanulság várt ránk. Ahogyan az emberek, úgy az állatok sem születnek gonosznak. Az őket ért bántások, a szeretethiány, a nélkülözés és egyéb szenvedések teszik őket rosszá. És megesik, hogy ha kapnak még egy esélyt, ha végre megkapják azt a szeretetet, amire mindenkinek szüksége van, akkor képesek megváltozni. Nem mindenki, de igen, hiszek abban, hogy egy második esély majdnem mindenkinek jár (harmadik már nem).
Örülök, hogy végül oda futott ki a történet, ahová, és láthattuk, hogy maga az étel és a modern technika önmagában nem rossz dolgok, csak nekünk kell megtanulnunk jól használni őket.
Hogy tetszett ez a könyv?
Nekem eddig ez a rész tetszett valamiért a legjobban. Talán, mert át tudtam érezni ezeket a függőségeket úgy, hogy gyerekkorom óta evési rendellenességem van, valamint bár próbálom visszafogni magam, de a munkám és a szórakozás is a gép elé köt. És így pontosan tudom, mennyire nehéz ezektől a függőségektől szabadulni, még egy barát segítségével is. Csudit még mindig imádtam, és a könyvbeli tanulságok is tetszettek, valamint nagyon fontosnak találom őket.
Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Azoknak, akik egy tanulságos, aranyos állatos mesét szeretnének olvasni.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
Nyereményjáték:
Csudi legújabb történetében egy kis nyomozásra hívunk titeket! Minden állomáson találtok egy-egy kérdést, melyet a könyv beleolvasójába lapozva tudtok megválaszolni. A beleolvasót ezen a linken találjátok: https://mora.hu/content/2024/7/Product/csudi_es_az_elnemult_erdo_beleolvaso.pdf
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Kérdés a játékhoz:
Melyik két szót ismételgeti Villámgyors úr az első fejezetben?
Állomáslista:
10. 17. Csak olvass!
10. 20. Könyv és más
10. 22. Szembetűnő
10. 23. Spirit Bliss Sárga könyves út
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése