Rácz-Stefán Tibor legújabb szívmelengető karácsonyi regényében egy fiatal lány szívét egy Budapestre érkezett francia író dobogtatja meg. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott példányt a könyvből!
1. Az éld át a pillanatot! című új regényed egy külföldi íróról és egy könyvkiadónál dolgozó magyar lányról szól. Adja magát a kérdés, mennyit vittél bele a történetbe a saját tapasztalataidból?
Inkább az írós dolgaimból emeltem át elég sokat Bastien személyiségéhez, például sokáig nekem is gondot okozott, hogy miként zárjam le a Szállj a dallal! duológiát, és nem is volt egyszerű elengednem a karakterek kezét a történet vége után. Az írás kapcsán sok olyan dolog van még, ami saját tapasztalat, például az, hogy milyen érzés fáradtan dedikálni és akkor a legerősebbnek lenni, amikor az utolsó sorban állók érkeznek meg hozzád, hiszen ők vártak rád a legtöbbet, és még sorolhatnám. :)
De persze rengeteg a fikció is az írós és a kiadós történetszálban is, a saját élmények inkább egy erős alapot szolgáltattak, amit kiszíneztem a karakterek kedvéért. Nekem például be nem áll a szám, én mindig előre jelzem az aggályaim a főnökeimnek a munka során, míg szegény Panka ezt nem merte megtenni a történet elején.
2. Úgy hallottam, eredetileg más lett volna a regény címe. Esetleg elárulod nekünk, miért változtattatok Éld át a pillanatot!-ra?
A könyv címének a megváltoztatása a kiadóvezető javaslata volt, amikor megérkezett a nyomdai fájl a kiterített borítóval. Jó érveket hozott fel az új cím mellett, én pedig elfogadtam. Úgy érzem ez a cím is jól lefedi a történetet, így nincs panaszom. :)
3. Nagy (pozitív) meglepetés volt számomra, hogy két régi szereplőd is felbukkant mellékszereplőként a történetben, Hanna és Máté. Miért döntöttél úgy, hogy a két történet világát „összemosod”, nem pedig egy teljesen újat írsz?
Valójában 4 + 1 visszatérő szereplő van a kötetben. Hanna és Máté a Szállj a dallal! duológiából, Edina és Gabi az Élni akarok!-ból, a végén pedig a Bastiennel interjút készítő Papp Annamária a Fogadj el!-ben volt egy kisebb mellékszereplő.
Én olvasóként imádom, amikor egy-egy író visszahozza a történeteiben a régebbi szereplőit, mert mindig jó a régi ismerősökkel találkozni. Ez igazából nekem is öröm, mert például Hannáékról külön regényt már nem szeretnék írni, de olyan jó érzés volt ezt a pár jelenetet megalkotni velük, vagy éppen Edináékkal, és persze megmutatni, hogy milyen érzés feldolgozni Lilla halálát, és mi történt velük, mióta legutóbb láttuk őket.
Persze, írhatnék új szereplőket is, egy szerkesztő ismerősöm is ezt javasolta nekem pár éve, hogy ne nagyon csináljak ilyen karakter-visszatéréseket. A javaslat miatt egy ilyen visszatérést végül át is variáltam anno. (Eredetileg Hunor munkatársa a kifőzdében Dorina lett volna a Túl szépből.) De végül pont ezután megfontoltam a dolgot, és úgy döntöttem, itt most nem értek egyet a szerkesztői javaslattal.
Szerencsére nemcsak nekem, hanem az olvasóknak is nagy öröm, ha viszontlátnak egy régi ismerőst a történeteimben, szóval lehet majd még erre számítani a továbbiakban is, de csak akkor, ha az adott regény története megengedi ezt. Például az egyik új kéziratomban, a Nincs hozzád hasonló!-ban nincsenek visszatérő szereplők, mert csak az újakkal tudott működni a történet, nem volt egy olyan „kiadó hely” sem, aminél ezt meg tudtam volna oldani. Most viszont egy olyan kéziraton dolgozom, ahol már be is jelentkezett pár régebbi karakter, mert tökéletesen passzolnak a történetbe. :)
4. Mindkét főszereplőd igen komoly lelki sebeket hordoz magán. Panka édesanyja meghalt, amikor ő megszületett, az apja emiatt egész életében gyűlölte. Az egyetlen személy, aki szerette, a nagymamája is meghalt, ő pedig egy otthonban nőtt fel. Bastien autóbalesetet szenvedett az anyjával, amputálni kellett az egyik lábát, és még a szülei válását is át kellett élnie. Valamint azt, hogy az anyja új, boldogabb családot alapított. Melyikük problémáit tudtad jobban átérezni?
Igazság szerint nem tudnék választani, hiszen mindkét szereplőm átél olyan nehézségeket az életében, amivel tudok azonosulni. Hogy mondjak egy-egy példát, Pankához hasonlóan én is tudom milyen nehéz például egyensúlyozni az iskola és a munka között, milyen nehéz döntéseket szül ez, és mennyire pokolian nehéz mindenhol helytállni. Bastiennél is teljesen átéreztem például azt, hogy milyen érzés, ha a saját tested „ellened fordul”, és nem tudod könnyedén megcsinálni azt, amit régen igen.
Szerintem fontos, hogy íróként mindegyik nézőpontkarakterünkkel tudjunk azonosulni, át tudjuk érezni a problémáikat, az örömeiket, mert ez vissza fog tükröződni a regényben is.
5. Pankát örökbe fogadja egy leszbikus pár, vagyis két anyukája lesz. Mostanában ez eléggé aktuális téma. Te mit gondolsz a szivárványcsaládokról?
Igazából Edina és Gabi nevelőszülők lesznek, ilyenkor tulajdonképpen az állam fizet a nevelőszülőknek egy havi összeget, hogy gondoskodjanak a gyerekről. Ennek az állapotnak a nehézsége az, hogy a nevelőszülőség nem minősül örökbefogadásnak, a gyereket bármikor kiragadhatják a családból, tulajdonképpen bármilyen indokkal, például azzal, hogy örökbe lett fogadva a gyerek. A nevelőszülőknél az állam szerencsére rendszeresen ellenőrzi a körülményeket, szociális munkás jár ki beszélgetésre a szülőkhöz, a gyerekhez, figyelemmel kísérik az iskolai előmenetelt is. (Legalábbis ez lenne a feladatuk, de sajnos sok olyan interjú alanyom volt, aki azt mondta, hogy nem igazán figyelnek oda kellően a szociális munkások sem. :( Sajnos ők is túl vannak terhelve.)
És mit gondolok a szivárványcsaládokról? Én úgy érzem a családot a szeretet teszi családdá, és teljesen mindegy, hogy egy gyereknek két anyukája, két apukája van, netán „csak” egy szülő neveli, a lényeg a szeretet. Panka élete is azért válhatott boldoggá a történet során, mert bekerülhetett egy szerető, gondoskodó családba. És úgy érzem pont ez a lényeg, minden gyerek többet érdemel az árvaháznál. Szomorú, hogy a Fidesz ezt másként gondolja...
6. A történetben felmerül a téma, hogy a nagy szerelmi vallomás két emberre tartozik csak, vagy romantikusabb a nagy nyilvánosság előtt. Te melyiknek örülnél jobban? Ha a szerelmed négyszemközt vallaná meg neked az érzéseit, vagy ha valami hatalmas, filmbe illő gesztussal, mindenki előtt nyilvánítaná ki, mit érez?
Ki ne álmodozna egy ilyen hatalmas filmes gesztusról, hiszen annyi ilyet láttunk már a filmekben, és naná, hogy vigyorgunk, amikor a pasi fut a repülőtérre a lány után. Viszont a valóságban sokkal inkább érzem azt, hogy a nagy vallomások két emberre tartoznak, a hírét pedig majd megosztják, ha akarják. De persze mindenki maga dönti el, hogy számára hogyan kényelmes, én viszont nem tudnék őszintén örülni, ha tudnám, hogy annyi ember bámul minket.
7. Miről fogsz legközelebb írni? Van már valami ötleted, kaphatunk egy kis információmorzsát, amivel kielégítheted az olvasóid kíváncsiságát (és persze, az enyém is)?
A kiadónál már ott van egy LMBT kéziratom, a Nincs hozzád hasonló!, ami egy New Adult történet, ezúttal egy túlsúlyos srác a főszereplő, aki rátalál a szerelemre, de nem sokkal utána egy kemény dilemmával kell szembesülnie. A szerkesztés már megvolt, remélem, 2021-ben megjelenhet a regény.
Nemrég pedig elkezdtem dolgozni egy új Young Adult kéziraton. Bővebben nem mesélnék most még róla, egyelőre az írás fázisánál tartok, tulajdonképpen még alakulhat itt bármi. :)
8. A vírushelyzet miatt sajnos ebben az évben elmaradtak a könyves események, könyvbemutatók, és nem tudjuk még, mit hoz a következő év (bár reméljük, 2021 jobb lesz). Mivel készülsz az olvasóidnak online módon? Feltehetik valahol a kérdéseiket neked az új regényed kapcsán?
Nagyon bízom benne, 2021 második felében már személyesen is tudok találkozni az olvasókkal. Hiányoznak ezek az élmények, élőben mindig más szót váltani valakivel. És hát, a könyves forgatagokba is boldogan visszatérnék. Ha bárki írni szeretne a Facebookon vagy Instán, igyekszem hamar válaszolni, a napokban pedig tervezek egy élő bejelentkezést az Fb-oldalamon. :)
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT
1. Az éld át a pillanatot! című új regényed egy külföldi íróról és egy könyvkiadónál dolgozó magyar lányról szól. Adja magát a kérdés, mennyit vittél bele a történetbe a saját tapasztalataidból?
Inkább az írós dolgaimból emeltem át elég sokat Bastien személyiségéhez, például sokáig nekem is gondot okozott, hogy miként zárjam le a Szállj a dallal! duológiát, és nem is volt egyszerű elengednem a karakterek kezét a történet vége után. Az írás kapcsán sok olyan dolog van még, ami saját tapasztalat, például az, hogy milyen érzés fáradtan dedikálni és akkor a legerősebbnek lenni, amikor az utolsó sorban állók érkeznek meg hozzád, hiszen ők vártak rád a legtöbbet, és még sorolhatnám. :)
De persze rengeteg a fikció is az írós és a kiadós történetszálban is, a saját élmények inkább egy erős alapot szolgáltattak, amit kiszíneztem a karakterek kedvéért. Nekem például be nem áll a szám, én mindig előre jelzem az aggályaim a főnökeimnek a munka során, míg szegény Panka ezt nem merte megtenni a történet elején.
2. Úgy hallottam, eredetileg más lett volna a regény címe. Esetleg elárulod nekünk, miért változtattatok Éld át a pillanatot!-ra?
A könyv címének a megváltoztatása a kiadóvezető javaslata volt, amikor megérkezett a nyomdai fájl a kiterített borítóval. Jó érveket hozott fel az új cím mellett, én pedig elfogadtam. Úgy érzem ez a cím is jól lefedi a történetet, így nincs panaszom. :)
3. Nagy (pozitív) meglepetés volt számomra, hogy két régi szereplőd is felbukkant mellékszereplőként a történetben, Hanna és Máté. Miért döntöttél úgy, hogy a két történet világát „összemosod”, nem pedig egy teljesen újat írsz?
Valójában 4 + 1 visszatérő szereplő van a kötetben. Hanna és Máté a Szállj a dallal! duológiából, Edina és Gabi az Élni akarok!-ból, a végén pedig a Bastiennel interjút készítő Papp Annamária a Fogadj el!-ben volt egy kisebb mellékszereplő.
Én olvasóként imádom, amikor egy-egy író visszahozza a történeteiben a régebbi szereplőit, mert mindig jó a régi ismerősökkel találkozni. Ez igazából nekem is öröm, mert például Hannáékról külön regényt már nem szeretnék írni, de olyan jó érzés volt ezt a pár jelenetet megalkotni velük, vagy éppen Edináékkal, és persze megmutatni, hogy milyen érzés feldolgozni Lilla halálát, és mi történt velük, mióta legutóbb láttuk őket.
Persze, írhatnék új szereplőket is, egy szerkesztő ismerősöm is ezt javasolta nekem pár éve, hogy ne nagyon csináljak ilyen karakter-visszatéréseket. A javaslat miatt egy ilyen visszatérést végül át is variáltam anno. (Eredetileg Hunor munkatársa a kifőzdében Dorina lett volna a Túl szépből.) De végül pont ezután megfontoltam a dolgot, és úgy döntöttem, itt most nem értek egyet a szerkesztői javaslattal.
Szerencsére nemcsak nekem, hanem az olvasóknak is nagy öröm, ha viszontlátnak egy régi ismerőst a történeteimben, szóval lehet majd még erre számítani a továbbiakban is, de csak akkor, ha az adott regény története megengedi ezt. Például az egyik új kéziratomban, a Nincs hozzád hasonló!-ban nincsenek visszatérő szereplők, mert csak az újakkal tudott működni a történet, nem volt egy olyan „kiadó hely” sem, aminél ezt meg tudtam volna oldani. Most viszont egy olyan kéziraton dolgozom, ahol már be is jelentkezett pár régebbi karakter, mert tökéletesen passzolnak a történetbe. :)
4. Mindkét főszereplőd igen komoly lelki sebeket hordoz magán. Panka édesanyja meghalt, amikor ő megszületett, az apja emiatt egész életében gyűlölte. Az egyetlen személy, aki szerette, a nagymamája is meghalt, ő pedig egy otthonban nőtt fel. Bastien autóbalesetet szenvedett az anyjával, amputálni kellett az egyik lábát, és még a szülei válását is át kellett élnie. Valamint azt, hogy az anyja új, boldogabb családot alapított. Melyikük problémáit tudtad jobban átérezni?
Igazság szerint nem tudnék választani, hiszen mindkét szereplőm átél olyan nehézségeket az életében, amivel tudok azonosulni. Hogy mondjak egy-egy példát, Pankához hasonlóan én is tudom milyen nehéz például egyensúlyozni az iskola és a munka között, milyen nehéz döntéseket szül ez, és mennyire pokolian nehéz mindenhol helytállni. Bastiennél is teljesen átéreztem például azt, hogy milyen érzés, ha a saját tested „ellened fordul”, és nem tudod könnyedén megcsinálni azt, amit régen igen.
Szerintem fontos, hogy íróként mindegyik nézőpontkarakterünkkel tudjunk azonosulni, át tudjuk érezni a problémáikat, az örömeiket, mert ez vissza fog tükröződni a regényben is.
5. Pankát örökbe fogadja egy leszbikus pár, vagyis két anyukája lesz. Mostanában ez eléggé aktuális téma. Te mit gondolsz a szivárványcsaládokról?
Igazából Edina és Gabi nevelőszülők lesznek, ilyenkor tulajdonképpen az állam fizet a nevelőszülőknek egy havi összeget, hogy gondoskodjanak a gyerekről. Ennek az állapotnak a nehézsége az, hogy a nevelőszülőség nem minősül örökbefogadásnak, a gyereket bármikor kiragadhatják a családból, tulajdonképpen bármilyen indokkal, például azzal, hogy örökbe lett fogadva a gyerek. A nevelőszülőknél az állam szerencsére rendszeresen ellenőrzi a körülményeket, szociális munkás jár ki beszélgetésre a szülőkhöz, a gyerekhez, figyelemmel kísérik az iskolai előmenetelt is. (Legalábbis ez lenne a feladatuk, de sajnos sok olyan interjú alanyom volt, aki azt mondta, hogy nem igazán figyelnek oda kellően a szociális munkások sem. :( Sajnos ők is túl vannak terhelve.)
És mit gondolok a szivárványcsaládokról? Én úgy érzem a családot a szeretet teszi családdá, és teljesen mindegy, hogy egy gyereknek két anyukája, két apukája van, netán „csak” egy szülő neveli, a lényeg a szeretet. Panka élete is azért válhatott boldoggá a történet során, mert bekerülhetett egy szerető, gondoskodó családba. És úgy érzem pont ez a lényeg, minden gyerek többet érdemel az árvaháznál. Szomorú, hogy a Fidesz ezt másként gondolja...
6. A történetben felmerül a téma, hogy a nagy szerelmi vallomás két emberre tartozik csak, vagy romantikusabb a nagy nyilvánosság előtt. Te melyiknek örülnél jobban? Ha a szerelmed négyszemközt vallaná meg neked az érzéseit, vagy ha valami hatalmas, filmbe illő gesztussal, mindenki előtt nyilvánítaná ki, mit érez?
Ki ne álmodozna egy ilyen hatalmas filmes gesztusról, hiszen annyi ilyet láttunk már a filmekben, és naná, hogy vigyorgunk, amikor a pasi fut a repülőtérre a lány után. Viszont a valóságban sokkal inkább érzem azt, hogy a nagy vallomások két emberre tartoznak, a hírét pedig majd megosztják, ha akarják. De persze mindenki maga dönti el, hogy számára hogyan kényelmes, én viszont nem tudnék őszintén örülni, ha tudnám, hogy annyi ember bámul minket.
7. Miről fogsz legközelebb írni? Van már valami ötleted, kaphatunk egy kis információmorzsát, amivel kielégítheted az olvasóid kíváncsiságát (és persze, az enyém is)?
A kiadónál már ott van egy LMBT kéziratom, a Nincs hozzád hasonló!, ami egy New Adult történet, ezúttal egy túlsúlyos srác a főszereplő, aki rátalál a szerelemre, de nem sokkal utána egy kemény dilemmával kell szembesülnie. A szerkesztés már megvolt, remélem, 2021-ben megjelenhet a regény.
Nemrég pedig elkezdtem dolgozni egy új Young Adult kéziraton. Bővebben nem mesélnék most még róla, egyelőre az írás fázisánál tartok, tulajdonképpen még alakulhat itt bármi. :)
8. A vírushelyzet miatt sajnos ebben az évben elmaradtak a könyves események, könyvbemutatók, és nem tudjuk még, mit hoz a következő év (bár reméljük, 2021 jobb lesz). Mivel készülsz az olvasóidnak online módon? Feltehetik valahol a kérdéseiket neked az új regényed kapcsán?
Nagyon bízom benne, 2021 második felében már személyesen is tudok találkozni az olvasókkal. Hiányoznak ezek az élmények, élőben mindig más szót váltani valakivel. És hát, a könyves forgatagokba is boldogan visszatérnék. Ha bárki írni szeretne a Facebookon vagy Instán, igyekszem hamar válaszolni, a napokban pedig tervezek egy élő bejelentkezést az Fb-oldalamon. :)
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT
Nyereményjáték:
Mostani játékunk során fejest ugrunk a karácsonyi romantikába. Az állomásokon olyan könyvekből találhattok idézeteket, amelyek akárcsak az Éld át a pillanatot!, szintén karácsony idején játszódnak. A feladat az, hogy a Rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok az adott blogon található könyv címét. Tartsatok velünk, és nyerjétek meg a Könyvmolyképző Könyvkiadó által felajánlott példány a könyvből!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Idézet a játékhoz:
– Azt mondják, mindenkinek megvan a maga regénye.
Állomáslista:
Blogturné
12. 07. Veronika’s Reader Feeder
12. 09. Könyvvilág
12. 11. Spirit Bliss Sárga könyves út
12. 13. Utószó
12. 15. Hagyjatok! Olvasok! (extra)
12. 17. Könyv és más
12. 19. Fanni's Library
12. 21. Hagyjatok! Olvasok!
12. 23. Spirit Bliss Sárga könyves út (extra)
Mostani játékunk során fejest ugrunk a karácsonyi romantikába. Az állomásokon olyan könyvekből találhattok idézeteket, amelyek akárcsak az Éld át a pillanatot!, szintén karácsony idején játszódnak. A feladat az, hogy a Rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok az adott blogon található könyv címét. Tartsatok velünk, és nyerjétek meg a Könyvmolyképző Könyvkiadó által felajánlott példány a könyvből!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Idézet a játékhoz:
– Azt mondják, mindenkinek megvan a maga regénye.
Állomáslista:
Blogturné
12. 07. Veronika’s Reader Feeder
12. 09. Könyvvilág
12. 11. Spirit Bliss Sárga könyves út
12. 13. Utószó
12. 15. Hagyjatok! Olvasok! (extra)
12. 17. Könyv és más
12. 19. Fanni's Library
12. 21. Hagyjatok! Olvasok!
12. 23. Spirit Bliss Sárga könyves út (extra)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése