~ Sárga könyves út ~

2021. augusztus 1., vasárnap

On Sai: Szürke szobák (Szivárgó sötétség 2,5)



Miért választottam ezt a könyvet?

A sorozat első két része nagyon bejött, ezért úgy gondoltam, elolvasom a második regény után játszódó köztes kisregényeket is, hogy semmi ne maradjon ki számomra a történetből.


Véleményem a könyvről

A történet Scar szexvizsgája után játszódik, amelyen megbukott. Ennek köszönhetően a Szürke szobákba, vagyis egy furcsa börtönbe kerül, ahol a kegyetlenség mindennapi vendég. Nemcsak a többi rabbal kell Scarnak megküzdenie a túlélésért, hanem a Gonosszal és a saját lelkiismeretével is.

Kicsit féltem attól, hogy mit lehet átadni egy ilyen rövidke (117 oldalas) történettel, de On Sai profizmusa nem csak a regényekre terjed ki. Bár a történet nem hosszú, annál tartalmasabb. A cselekmény izgalmas, tele van morális, vallási, filozófiai témákkal, kérdésekkel a történet, a mellékkarakterek is jól kidolgozottak. Szóval egyáltalán nem kellett csalódnom. Vagyis de. Csak éppen nagyon pozitívan.

A Szürke szobák börtön felépítése, működése annak ellenére nagyon érdekes, hogy az élet ott brutális. Vannak bent igazi gonoszok, és olyanok is, akik bár valami miatt elbuktak, nem érzem úgy, hogy ilyesféle börtönbe valók lennének. Az biztos, hogy Scar nem oda való volt, de úgy vélem, ez is hozzátartozott az útjához. Ő is sok mindent tanult önmagáról és másokról odabent, és mások is tanulhattak tőle (önmagukról, a hitről, Istenről és a Gonoszról).

Megvoltak a börtönvilághoz tartozó tipikus karakterek, az állati szinten mozgó, kegyetlen bűnöző, akit az éltet, hogy másokat öljön, kínozzon és erőszakoljon. A női rab, aki megpróbál a szerinte legerősebbhez dörgölőzni, mert tudja, hogy testileg gyengébb és másképp nem élheti túl. A "csicskák", akiknek nincs más választásuk, mint tűrni.

Ám volt egy kiemelkedő, igazán érdekes és összetett karakter is, méghozzá Késes. Kegyetlennek tűnik, olyannak, aki ha elárulva érzi magát, azt a "barátan" is megbosszulja. Mégis látni benne valamit... Az olvasó érzi, hogy Késesben több van, mint amit megmutat, sőt, több, mint amit önmagáról hisz. Nagyon remélem, hogy a sorozat fő regényeiben előkerül még az ő karaktere, mert szerintem sokat ki lehetne hozni belőle.

Mi az, ami Istenhez visz?
Talán csak az őszinteség.

A könyvben megjelenő hitet, vallást, Isten megbocsát még a bűnösöknek is (és ez alatt most a valóban kegyetlen, gonosz, másoknak rengeteg fájdalmat okozó embereket értem) dolgot még mindig nem teljesen értem. Vagyis sok mindent értek belőle, csak nem mindennel értek egyet, mert igazságtalannak érzem. Attól még, hogy esetleg valaki megbánja a bűneit, vagy hogy meghal, még nem törlődik el az áldozatai fájdalma. Attól ők még átélték a borzalmakat, és ezen már semmi nem változtathat. Szóval vannak bizonyos bűnök, amik esetében egyszerűen nem hiszek a megbocsátásban. A bosszúban sem, de a méltó és egyensúlyban lévő büntetésben igen. Ettől függetlenül nagyon érdekesnek találom ezt a vonalat a történetben, imádom On Sai és a karakterei szemén át szemlélni a vallási kérdéseket.


Hogy tetszett a könyv?

Bár ez egy kisregény volt, mégis igazán mély, tartalmas, jól kidolgozott és kerek egész történetet kaptam. Nagyon örülök, hogy nem hagytam ki ezt a mellékágat.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Mindenkinek, aki már olvasta a sorozat első két részét. Zseniális ez a regénysorozat, úgyhogy nagyon érdemes elolvasni hozzá ezt a mellékkötetet is.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése