Olvasó szuperhős 1. – Kalandra fel!

Miért választottam ezt a könyvet?

Nos, egyfelől imádom a meséket, és gyerekkoromban volt is ehhez hasonló mesekönyvem. Szóval kicsit nosztalgiázni akartam. Másfelől érdekelt, hogy milyen meséket írtak a magyar írótársaim, és úgy gondoltam, a könyv segíthet ráérezni arra, milyen típusú meséket várhat majd a kiadó a második pályázatra. Mivel az egyik mesémet ki is választották erre, így ebből a szempontból is hasznosnak bizonyult elolvasni ezt a mesekönyvet.

 

Véleményem a könyvről

Kemény borítós, nagy alakú könyvről van szó, ami nagyon emlékeztet a gyerekkori mesekönyveimre. Úgyhogy a nosztalgiaérzés teljesen megvolt már a látványtól is. Az illusztrációk aranyosak, szeretem Szimonidesz Hajnalka munkáit. Szerintem ez egy olyan mesekönyv, amit a gyerekek örömmel lapozgatnak majd. Nemcsak az olvasás miatt, hanem azért is, hogy megnézzék a könyvben lévő képeket.

A kötet elég sokszínű. Az elején verseket, verses meséket találhatunk, utána jönnek a prózai formában megírt mesék. Vannak köztük ismert mesékhez íródott történetek, mint például a Süsü-, Nózi-, Pöttöm Pötty- és Cica-mesék, de ezek is értelmezhetőek önmagukban, kerek egész kis mesék. És vannak olyanok is, amelyek nem kapcsolhatók más, már megjelent könyvekhez. Természetesen témájukat tekintve is változatos történeteket kapunk, akadnak viccesek, aranyosak, meghatóak, tanító jellegűek, és olyanok is, amik egyszerűen csak szórakoztatók.

Az alkotók odafigyeltek arra, hogy ez nemcsak mesekönyv, hanem olvasókönyv is a legkisebbek számára. Mind külsőleg, mind a tartalmat illetően igyekeztek ennek a célnak is megfelelni. És sikerrel is jártak. A betűméret, a szöveg elrendezése, a történetek hosszúsága, nyelvezete, stílusa pont olyan, ami hasznos lehet egy 6-7 éves kisgyerek számára, ha az olvasást szeretné gyakorolni. Emellett esti meseként is tökéletesek ezek a kis történetek. Ha egy kisebb gyerek még nem tud olvasni, anya, apa, vagy bárki más felhasználhatja ezt a könyvet egy kis mesélésre.

A verseket három csoportban tudnám osztani. Az egyik, ami elsősorban az olvasás gyakorlására való. Ismétlődő szavak, egyszerű mondatok, ritmusosság jellemzi ezeket. A másik, ami az olvasáson kívül is tanít valamit, például azt, hogy ki találta fel a golyóstollat, vagy hogy a felvásárlói társadalom cseppet sem tudatos vásárlóira nemcsak a gyorsan elavuló kütyüket, hanem a gyorsan elavuló ingyom-bingyomokat is könnyedén rá lehet sózni. A harmadik csoportba azok a versek kerülnek, amelyek humorosak, viccesek, aranyosak. Ilyen például a Tökös versike, amelynek főszereplője apjára a tökre ütött, de nem tökkelütött. Szerintem nagyon cuki és mosolyt csal az ember arcára.

A mesék közül azok tetszettek a legjobban, amikben volt egy kis csavar, valami, ami különlegessé teszi az adott történetet. Például az Egyszeregy, amiben a kislány direkt elraboltatja magát a sárkánnyal, csak hogy ne kelljen az iskolában felelnie az egyszeregyből. Vagy, amiben megtudhatjuk, hogy az Ö betű hogyan viszonyult a pöttyeihez. És persze a Szörnymese, amelyben megcserélődnek a szerepek, és a szörnygyerek fél attól, hogy embergyerek rejtőzik az ágya fölött.

 

„– Jöttem megvívni veled!
– Csakugyan? S milyen fegyvernemben?
– Tök mindegy, úgyis legyőzöl, nem? Aztán börtönbe zársz, és nem engedsz ki addig, amíg nem fizetnek értem váltságdíjat. Remélem, a börtönöd hideg és nyirkos!
A sárkány értetlenül nézett rá.
A kislány folytatta:
– Figyelj, nem tudom az egyszeregyet, és a héten felelés lesz. De ha legyőzöl, ráadásul a hideg börtönödben még meg is fázom, akkor simán hiányozhatok az iskolából. Ráadásul te is jól jársz, mert kérhetsz értem is váltságdíjat.”

 
De jó volt viszontlátni a régi ismerősöket is. Cicát, Nózit, Pöttöm Pöttyöt, Süsüt. Azokat a karaktereket, akikről már korábban is olvastam. A Pöttöm Pötty és az Ízek Birodalma egyébként is nagy kedvencem volt, szerintem egy aranyos, tanulságos kis mesekönyv, úgyhogy örömmel vetettem bele magam az itteni ehhez kapcsolódó mesébe is. És persze azt kaptam tőle, amit vártam.

 

Hogy tetszett a könyv?

Igényesen kivitelezett, klassz versikéket és meséket tartalmazó kötet, amely nemcsak szórakoztatja az ifjú és kevésbé ifjú olvasókat, de a gyerkőcöknek is tényleg segít az olvasás gyakorlásában. Szóval a kötet tökéletesen betölti kettős funkcióját, egyszerre mese- és olvasókönyv.

Vagyis összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

 

Kiknek ajánlom a könyvet?

Elsősorban kisgyerekeknek, akik egyfelől gyakorolhatják belőle az olvasást, másfelől esti meseként is meghallgathatják a szüleiktől a verseket, meséket. Na meg persze azoknak az írópalántáknak, akik hozzám hasonlóan szeretnének bekerülni majd a következő részekbe a meséikkel, és látni szeretnék, mik is az elvárások, mi az a szint, amit meg kell ütni ahhoz, hogy lehetőséget kapjon az ember a meséjével.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

 

 

Philip K. Dick: Űrlottó – Blogturné

Az Agave Könyvek Kiadónak köszönhetően bepillanthatunk a távoli jövőbe, amelyben bárki a naprendszer vezetőjévé válhat egy űrlottó segítségével. Philip K. Dick 1955-ben megjelent regényéről három bloggerünk véleményét olvashatjátok el a turné során. Természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Miért választottam ezt a könyvet?

Mert szeretnék kicsit többet megtudni a sci-fi világáról. A régi nagyokról, az új tehetségekről egyaránt. Most egy régi nagy következett a sorban Philip K. Dick személyében az Űrlottó című könyvvel, amely 1955-ben jelent meg először, és a szerző első regénye volt.

 

Véleményem a könyvről

Az alapötlet érdekes. Milyen lehet egy olyan világban élni, amelyet a sors irányít? Egy lottó választja ki azt, ki lesz a naprendszer vezetője (a Kvízmester), legyen jó, gonosz, okos, ostoba, teljesen mindegy, ő lesz a világ ura a szerencsének köszönhetően. Vagyis lényegében az emberek életét a kiszámíthatatlanság, a véletlen és a káosz uralja, mert sosem tudhatják, hogy mikor és kit kapnak legfőbb vezetőként a nyakukba.

Izgalmas belegondolni, vajon hogyan lehet így fenntartani és működtetni nem is csak egyetlen bolygó társadalmát, hanem egy egész naprendszerét. Valamiféle kapitalizmus és hűbéri rendszer keveréke jellemzi a történet világát. A főszereplő, Benteley emiatt utálja a munkáját, és örül, hogy megszabadult attól a hűbéri köteléktől, ami a kizsákmányoló munkáltatójához kötötte. A Kvízmesternek akar dolgozni, hogy valami jót tehessen, és a népet szolgálja. De persze rá kell jönnie, hogy az új állása sem mentes az összeesküvésektől, önzéstől, embertelenségtől.

A régi Kvízmester anyagilag kifejezetten jó életet biztosít azoknak, akik őt szolgálják, ám ezért cserébe agymosott engedelmességet és önfeláldozó hűséget vár el. Ezért lehetséges, hogy amikor a lottósorsoláson leváltják, és el kell hagynia a korábbi székhelyét, sokan követik őt. A játéknak a hatalomért ugyanis nincsen vége. A régi Kvízmesternek törvényesen van egy éve arra, hogy egy orgyilkossal megölesse a riválisát, és visszaszerezze a hatalmát.

Szóval bár nálunk nem egy lottógép dönt arról, kik lehetnek a világ vezetői, annyira nem is különbözik a mi világunk a könyvbelitől. A hatalmasok itt is, ott is gond nélkül felhasználják, és ha úgy látja kedvük, eltapossák a kisembereket. Kicsit szomorú volt belegondolni, hogy lényegében semmivel nem jobb és biztonságosabb az életünk, mint egy olyan világbeli emberiségé, akiknek egy lottógép választ vezetőt.

A fülszöveg kicsit megtévesztett. Az alapján azt hittem, hogy a régi Játékmester jó vezető volt, és egy rossz ember, egy szektavezér váltja őt, de ez nem így van. Bár nem világosak számomra az új, szektás Játékmester céljai és motivációi, őt mégis jobb embernek találtam, mint a régi Játékmestert. Az új Játékmester valami titokzatos bolygó után kutat, de sajnos az nem derül ki a történetből, hogy miért is olyan fontos az a bolygó, és miért kellett Játékmesterré válnia ahhoz, hogy a szektatagok elinduljanak megkeresni. Szóval ez egy eléggé homályos szál maradt a számomra. Erről szívesen olvastam volna egy kicsit többet, mert így kissé feleslegesnek éreztem ezt a szálat.

Ami a regény igazi erőssége, az az akciószál. A régi Kvízmester csellel akarja kiiktatni az ellenfelét úgy, hogy átveri a telepata testőrséget. Igazán izgalmas volt az ötlet, amit kitalált, és érdekelt, hogy vajon a telepaták képesek lesznek-e megállítani az orgyilkost, vagy az eléri a célját. A történet lényegében ezen a szálon fut majdnem végig, a legfontosabb kérdés, hogy az új vagy a régi Játékmester győz-e végül. Mivel nekem az új szimpatikusabb volt minden hibája ellenére, emiatt én azért drukkoltam, hogy az orgyilkos bukjon el. És persze azt reméltem, hogy ebben végül Benteley segít majd.

 

Hogy tetszett a könyv?

Az akciószálat izgalmasnak találtam, de volt némi hiányérzetem olvasás közben. Szívesen megtudtam volna még néhány részletet arról, hogyan is él a kisember egy ilyen kapitalista-hűbéri rendszerben, ahogyan arról is, hogy miért is annyira érdekes az a bolygó, amit az új Játékmester és az emberei annyira keresnek.

Szóval összességében TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik kedvelik a régimódi sci-fiket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT

 

Nyereményjáték:

Ez alkalommal híres sci-fi írókat keresünk. Minden állomáson találhattok egy rövid leírást, ki kell találnotok, hogy mely íróról szólnak, és a nevét beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)


Leírás a játékhoz:

Orosz származású amerikai író és biokémikus. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Legismertebb műve az Alapítvány-trilógia.

 

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

Blogturné Klub

08. 19. Spirit Bliss Sárga könyves út

08. 21. Nem félünk a könyvektől

08. 23. Flora the Sweaterist

 

 

 

Sara Shepard: A perfekcionisták – Blogturné

 

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában egy újabb lebilincselően izgalmas és borzongató regény érkezik a Pretty Little Liars könyvek szerzőjétől.
A Perfekcionistákról a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, és ha szerencsés vagy, a könyv egy példányát is megnyerheted.

Miért választottam ezt a könyvet?

Nos a Hazug csajok társaságát nagyon bírtam sorozatként, és a könyvváltozata is tetszik, szóval kíváncsi voltam, hogy milyen lehet Shepardtől egy teljesen új történet. Érdekelt, mennyire tud nekem újat adni az írónő.


A sztori

A középiskola menő srácát, Nolant meggyilkolják a saját otthonában, egy házibuli kellős közepén. Sokan utálták, mert nem volt túl kedves ember, de öt lány, Ava, Caitlin, Parker, Julie és Mac kerül az ügy középpontjába. Eltervezték, hogyan tehetnék el láb alól Nolant, de azt nem gondolták volna, hogy valaki felhasználja majd az ötletüket, és megpróbálja rájuk kenni a gyilkosságot.


Véleményem a könyvről

Kicsit tartottam tőle, hogy azt érzem majd, Shepard koppintotta saját magát, és túl sok lesz a hasonlóság a PLL-sorozat és az új történet között. Nem mondom, hogy nem volt semmi párhuzam, de szerencsére nem annyi, hogy az zavaró vagy unalmas legyen. Úgyhogy a félelmeim feleslegesek voltak. Az alap hasonló (egy kisvárosban titokzatos gyilkosság történik, amelybe belebonyolódik öt diáklány), de a megvalósítás teljesen eltérő.

Nyelvileg és stílusban azt kaptam, amit az írónőtől már megszoktam, bár úgy érzem, egy hajszállal jobban tetszett A perfekcionisták kivitelezése. Valahogy csiszoltabbnak tűnt, érezni rajta, hogy ez már nem az első története az írónőnek.

Ugyanezt éreztem a karakterekkel kapcsolatban is. Mindegyiküknek külön kis története van, ami jól ki lett dolgozva. A PLL-t olvasva akadt olyan karakterszál (pl.: Ariáé), ami kevésbé kötött le, itt viszont mind az öt lány életét, problémáit izgalmasnak találtam. Egyikük esetében sem éreztem azt, hogy jó, gyorsan legyünk túl a fejezetén, mert a többi lányra sokkal kíváncsibb vagyok. Itt mindenkire kíváncsi voltam.

Ez csak részben volt azért, mert ebben az esetben nem láttam a sorozatot, és semmilyen előzetes infóm nem volt a cselekményről. Nagyrészt viszont annak köszönhető, hogy a karakterek problémáit, vágyait, félelmeit át tudtam érezni.

Parker és Julie legjobb barátnők. Nincs könnyű életük, de egymásra mindig számíthatnak mindenben. Mindkettejük családja távol áll a tökéletestől. Julie anyja mániákus gyűjtögető, a lakásuk úgy néz ki, akár egy szeméttelep, Julie pedig attól fél, hogy ha ez kiderül az iskolában, ki fogják közösíteni őt. Parker apja épp börtönben van, mert az egyik dührohama közepette súlyosan bántalmazta a lányt. Az anyja pedig szóba sem áll vele, mert őt vádolja azért, hogy széthullott a család. Nagyon tetszett az az erős kötelék, ami Parker és Julie között feszült, és amit egyelőre úgy tűnik, a legnagyobb gondok sem tudnak széttépni. Ők olyanok, mint az igazán jó testvérek, még ha nem is ugyanaz a vér csorog az ereikben. Kíváncsi vagyok, hogy a pszichológusos szálból mi fog kisülni. Van valami titok a háttérben, amire nem tudtam még rájönni. Fogalmam sincs róla, kicsoda valójában Parker pszichológusa, mit akar, mit miért csinál, de valamiért úgy érzem, nem rossz ember.

Caitlin együtt jár egy sráccal, Josh-sal, de az egyetlen közös bennük az, hogy mindketten fociznak. A szüleik azt akarják hinni, hogy ők ketten összetartoznak, de Caitlin szép lassan rájön, hogy valójában Josh öccsébe szerelmes. Vele sokkal több közös pontjuk van, többek között az, hogy mindkettejüknek hiányzik Caitlin öccse, aki nemrég öngyilkos lett az őt ért iskolai bántalmazások miatt. Ebben a szálban is sok izgalmas dolog van. Egyfelől ott van az öcs szála. Hogyan lehetséges, hogy szeretünk valakit, de észre sem vesszük, hogy ilyen szinten el van keseredve? Meg lehet bocsátani annak, aki a halálba kergette egy szerettünket? Aztán persze ott van az a kérdés, hogy hogyan éljük az életünket... Feleljünk meg a szüleinknek, cselekedjünk úgy, ahogyan ők elvárják, vagy pedig az a fontos, hogy mi mitől lennénk boldogok?

Mac zseniális zenész, akárcsak a legjobb barátnőjének tartott Claire. Állandóan versengenek egymással, most éppen azon, hogy ki kerül be kettejük közül a Julliardra. Mac szerelmes Claire fiújába. Valójában ő volt az, aki először belezúgott a srácba, Claire pedig csellel és hazugsággal szerezte meg magának. Az ő történetük megmutatja, hogy mennyire meg kell válogatnunk a barátainkat. Simán megeshet, hogy valakit a barátunknak tartunk, de csak lehúz minket, átver, manipulál.

És végül ott van Ava. A lány nagyon élvezi a filmes órákat, egészen addig, míg a tanára körüli titkok felszínre nem kerülnek. Talán az ő családjáról tudtam meg a legkevesebbet. Az anyja meghalt, az apja újranősült, a nevelőanyja elég gáznak tűnik, de igazából csak egyetlen komolyabb jelenete volt, így nem vagyok biztos a motivációiban. Valamiért gyanús nekem, hogy távol akarja tartani Avát a fiújától. Mintha tudna a srácról valamit. Vagy szimplán csak szemét mostoha. Talán a második könyvből majd kiderül...

A lányok magánélete mellett persze ott van a krimiszál is, ami nagyon izgalmas. Így, hogy nem voltak előzetes infóim, igazán élveztem a lányokkal együtt folytatott nyomozást. Van egy-két gyanúsítottam, de Shepardet ismerve, aki most gyanús, arról kiderül, hogy valójában totál más titka van. A gyilkos pedig olyan lesz, akire nem is számítottam.

Ami egyébként hasonlított még a PLL-hez, hogy a rendőrök ebben a történetben is ugyanolyan ostobák és bosszantóak. Ahelyett, hogy a valós nyomokat követnék, amiket a lányok derítenek fel helyettük és tálcán nyújtják át nekik, vádaskodnak, és baromira nem csinálnak semmi értelmeset. Ha tényleg ilyen az amerikai rendőrség, akkor sok ártatlan lehet börtönben, és sok bűnös rohangálhat szabadon.

Akárcsak a PLL-lel, A perfekcionistákkal is úgy vagyok, hogy most azonnal tovább tudnám olvasni a történetet. Szóval remélem, hogy hamarosan megjelenik majd a második rész is. Biztosan el fogom olvasni, mert nagyon érdekel, ki ölte meg Nolant, és miért akarja tönkretenni a lányok életét.


Hogy tetszett a könyv?

Izgalmas, fordulatos volt. A karaktereket megkedveltem, mindegyikük szála ugyanannyira érdekelt és lekötött. És alig várom a következő részt.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Minden PLL-rajongónak, és azoknak, akik kedvelik a jól kidolgozott ifjúsági krimiket.


Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 

Nyereményjáték:

A Könyvmolyképző Kiadónál hagyományosan filmes borítókkal jelentek eddig meg Sara Shepard regényei. De ismered az eredeti borítókat is?

A mostani játékunk egyszerű: minden állomáson találsz egy borító-részletet az írónő valamelyik művéből, a feladatod, hogy beírd a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy melyik regény borítójából vágtuk ki a képet. Ne feledd, a google mindig segít ;)

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)


Kép a játékhoz:

 

a Rafflecopter giveaway

 

Állomáslista:

Blogturné

08. 07. Sorok Között

08. 08. Spirit Bliss

08. 10. Dreamworld értékelés

08. 12. Sorok Között extra állomás

08. 14. Dreamworld extra állomás

08. 16. Könyv és más

 

 

 

20 rendkívüli elme, aki megváltoztatta a világot – Blogturné

A Manó Könyveknek köszönhetően nemrég megjelent a 20 rendkívüli elme, aki megváltoztatta a világot című könyv. Ahogy a cím is mutatja, 20 olyan tudóst, művészt, feltalálót, uralkodót és egyéb hírességet találhattok a kötetben, aki valamiért nagy hatással volt az emberiségre. Megismerhetjük a gyerekkorukat, fiatalkorukat, megtudhatjuk, hogyan éltek, miként találtak rá a hivatásukra, és persze azt is, hogy minek köszönhető, hogy mindenki megismerte a nevüket. A turné során öt bloggerünk mondja el a véleményét a könyvről, és természetesen ti is nyerhettek egy példányt belőle.

Miért választottam ezt a könyvet?

Érdekelnek a szépen kivitelezett, fiataloknak szóló tudományos könyvek. Mindig kíváncsi vagyok, vajon sikerült-e úgy összerakni az adott kötetet, hogy az felkeltse egy gyerek kíváncsiságát, jól szórakozzon rajta, de közben tanuljon is valamit.


Első gondolatok

Amikor megkaptam a könyvet, elsőre meglepődtem azon, hogy milyen nagy méretű. Kisebbre számítottam. De a kivitelezése egyszerűen gyönyörű. A borítója, a belső illusztrációk, a szöveg elrendezése, betűtípusa, az iniciálék, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy már lapozgatni is jó érzés legyen a kötetet.


Gondolatok a könyvről

Nos, ahogy a cím is mutatja, a könyvben húsz tudósról, művészről, uralkodóról, feltalálóról olvashatunk. Mindegyikük négy oldalt kapott, ebből kettő szövegoldal, kettő pedig nagy méretű illusztráció. A szövegek fiataloknak való stílusban íródtak, E/1-ben, mintha a hírességek maguk mesélnének az életükről, fiatalkorukról, tudományos tevékenységeikről. A rendkívüli elmék között hat nőt és tizennégy férfit találhatunk. Időben is eloszlik, hogy ezek a személyek mikor éltek és alkottak, időszámításunk előttől egészen napjainkig. A könyv végén található idővonal segít abban, hogy átláthassuk, melyikük mikor született.

A rendkívüli elméket igen változatosan választották ki. Nemcsak szakmájukat tekintve, hanem például vannak köztük olyan személyek, akiket mindenki jól ismer (pl.: Arisztotelész, Shakespeare, Einstein, Leonardo da Vinci), és olyanok is, akikről kevesebbet tudhatunk, vagy én legalábbis keveset tudtam eddig róluk (pl.: Lise Meitner, Rita Levi-Montalcini, Antoni Gaudí).

Az is tetszett, hogy még az általam ismert emberekről is megtudhattam olyan érdekességeket, amelyeket a tanórákon nem mondtak el nekünk, és máshol sem hallottam eddig ezekről. Szóval a könyvből sok új információt megtudhattam, ami szerintem, klassz. Szeretem, ha egy könyv ismert dologról ír, mégis tud valami újat mondani nekem.

A szövegek közvetlenek, beleláthatunk általuk a hírességek gyerekkorába, lelki világába, gondolataiba. Persze azért tényekből sincs hiány, sőt, csak éppen nem száraz és unalmas módon vannak közölve, hanem úgy, hogy az olvasó szinte fel se fogja, hogy most éppen tanult valamit.

A könyv motiváló is a fiatalok számára. Egyfelől láthatják, hogy sokszor egy rossz környezetből származó vagy valamilyen okból hátrányból induló ember is elérheti a céljait, csak ész, kitartás, tehetség, elszántság kell hozzá, és az, hogy soha ne adjuk fel. Másfelől megismerhetnek a kötetből egy csomó érdekes tudományterületet és művészeti ágat. Építészet, kémia, fizika, matematika, neurológia, filozófia, zene, írás, politika, számítástechnika. Megeshet, hogy megtetszik nekik az egyik, és elkezdenek többet foglalkozni vele, mert látják, mennyi mindent el lehet érni általa, mennyit lehet változtatni a világon, segíteni az embereknek ezekkel.

A könyv végén nagyon tetszik az az oldal, ahol a könyv alkotói mutatkoznak be. Ezek a kis szövegek is nagyon személyesek és érdekesek. Jókat mosolyogtam egy-egy bemutatkozómondaton.

„Már gyerekként kritikusan gondolkodtam.

„Ma Sábesz van, Lise” – mondta egy szombat reggel a nagymamám. „Mi, zsidók ilyenkor követjük a teljes nyugalomra vonatkozó előírást. Ne varrj, különben leszakadnak a mennyek az égből.”

Rögtön az ablakhoz siettem varrásommal, beleszúrtam a tűt a vászonba, és az égre néztem: semmi sem történt. Apró öltésekkel folytattam, és újra felnéztem. A nap még mindig sütött, úgyhogy megállapítottam: „Nos, a mennyország hagyja, hogy varrjak.” És varrtam.”

Leginkább a női alakokról szóló fejezetek tetszettek, mert rá kellett jönnöm, hogy nagyrészt róluk tudtam eddig sajnos a legkevesebbet. Ami szomorú. Ez is mutatja, mennyire szükség van arra, hogy minél több olyan könyv szülessen, ami teret enged a nőknek is. Egyfelől, hogy több információnk legyen ezekről a nagyszerű és okos nőkről, másfelől, hogy a lányoknak legyenek női példaképeik, akiket követhetnek az úton.


Hogy tetszett a könyv?

Gyönyörű a kivitelezése, egyszerűen jó lapozgatni és nézegetni. Ezenkívül változatosan lettek kiválasztva az oldalakra kerülő híres emberek, valamint rengeteg új információhoz jutottam, még olyanokról is, akikről egyébként korábban is sokat hallottam már.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

A fiataloknak mindenképpen, jó szórakozás lesz számukra, és észrevétlenül tanulhatnak belőle. Sőt, példaképeket szerezhetnek maguknak. De a felnőttek is nyugodtan kézbe vehetik, számukra sem lesz unalmas, sőt! Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek tud újat mondani ez a kötet.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT

Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban minden állomáson elrejtettünk egy rendkívüli elmét. A feladatotok az, hogy megtaláljátok őt, és beírjátok a nevét a rafflecopter doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

Blogturné Klub

08. 06. Spirit Bliss Sárga könyves út

08. 07. Dreamworld

08. 08. Veronika’s Reader Feeder

08. 10. Sorok között

08. 12. Csak olvass!

Dacia Maraini: Rabolt szerelem – Blogturné

Dacia Maraini megrázó kötetében nyolc rövid történetet oszt meg az olvasókkal, melyek középpontjában a bántalmazás áll. Ezek a történetek se nem túl elrugaszkodottak, se nem túl extrémek, olyanok, melyek bármelyik országban, bármilyen nővel megtörténhetnek, és sajnos sokszor meg is történnek, éppen ezért nem lehet elég aktuális az, hogy foglalkozunk a témával. Tartsatok bloggereinkkel a hat állomáson keresztül, és nyerjétek meg a Jaffa Kiadó által felajánlott példányt!

Miért választottam ezt a könyvet?

Mert érdekelnek a női sorsok és az emberi, főképp a női jogok. Igyekszem minden olyan könyvet elolvasni, ami ebben a témában íródott, legyen tudományos kötet, regény vagy novelláskötet. Az ilyen könyvektől egyfelől azt remélem, hogy segítenek felkelteni az emberek figyelmét a problémákra, másfelől azt, hogy érzékenyítik őket, megtanítják nekik, hogyan nem szabad bánni az áldozatokkal, és hogyan lehet ténylegesen segíteni nekik.


Véleményem a könyvről

A kötet nyolc novellát tartalmaz, amelyek közös pontja, hogy a lányok, nők elleni erőszakról (lelki, fizika és szexuális) szólnak. A történetekben előkerül minden tipikus alapsztori, amiről az ember valaha már hallott vagy olvasott az újságok oldalain. Épp ezért a történetek nem meglepőek, nincsenek bennük nagy csavarok. És talán pont ezért fáj az olvasásuk. Mert realisták. Tökéletesen visszaadják azt, hogy hogyan szoktak borzalmak történni a nőkkel, és milyen reakciókat kapnak másoktól (orvostól, rendőrtől, szomszédoktól, szociális munkástól stb.) ezekre sok esetben. Aki belekezd ezekbe a történetekbe, számítson rá, hogy egy kicsit összetörik majd a lelke, egy kicsit (vagy nagyon) dühös lesz, és esetenként felfordul majd a gyomra. Nem is feltétlenül az erőszaktól, hanem az azokra adott reakcióktól.

Szerintem sokat tanulhatunk ezekből a novellákból. Egyfelől azt, hogy miért úgy reagálnak az áldozatok az adott helyzetben, ahogy. Ha ezt megértjük, talán kevesebb lesz az áldozathibáztatás. Másfelől azt, hogy milyen veszélyeket rejt egy lány/nő számára a világ. És veszély alatt nemcsak a bántalmazást, nemi erőszakot értem, hanem azt is, hogy mennyire nem jól működnek a törvények, mennyire nincsenek felkészítve az ilyen helyzetek lereagálására az orvosok, rendőrök, szociális munkások. Vagyis láthatjuk, hogy milyen sok dolgunk van még, mennyi mindenen változtatni kéne ahhoz, hogy a nők biztonságban érezhessék magukat. Hogy biztosra vehessék, ha bajba kerülnek, a jog, az illetékes hatóságok és szakemberek mellettük állnak majd, megvédik őket.

Marina elesett a lépcsőn

A történet egy fiatal nőről, Marináról szól, aki állandóan különböző sérülésekkel jelenik meg az orvosnál. Azt mondja, csak ügyetlen és balesetek érik, de az orvos gyanítja, hogy valaki bántalmazza a nőt. Két nagyon tipikus reakció jelenik meg ebben a sztoriban. Az egyik az orvosé, aki bár szánja Marinát, mégsem a megfelelő módon viselkedik vele. Szerintem nyilvánvaló és logikus, hogy ha valakinek vádló, értetlen a magatartása az áldozattal szemben, akkor az áldozat nem fog bízni benne. Akkor sem, ha valójában megvan az adott emberben a segítségnyújtás szándéka. Az áldozatokhoz megértéssel kell hozzáállni. Ha nem is feltétlenül tiszta számunkra, miért védik a bántalmazójukat, miért mennek vissza hozzá, akkor sem szabad lekezelően viselkedni velük. Nem éreztethetjük még mi is azt egy ilyen áldozattal, hogy benne van a hiba.

A másik tipikus reakciót a szociális munkás mutatja, aki végül kimegy Marina otthonába, és találkozik a bántalmazó férjjel. A férfi jól öltözött, udvarias, logikusan meg tudja magyarázni azt, hogyan sérült meg a felesége (állítja, hogy a nő epilepsziás), és néhány perc beszélgetés során elbűvöli a szociális munkást. Aki a saját vonzódása és pozitív előítéletei miatt hagyja megvezetni magát, és ezzel cserbenhagyja az áldozatot.

A novella szépen bemutatja, mennyire nincsenek felkészítve sem az orvosok, sem a szociális munkások arra, hogyan bánjanak egy áldozattal, hogyan reagáljanak egy ilyen kényes helyzetben. Ahogyan a bántalmazó kapcsolat mechanizmusát is megismerhetjük a történetből. Azt, miképpen tudja a bántalmazó az ujja köré csavarni a környezetét, és hogyan éri el, hogy a bántalmazott se legyen képes elhagyni őt.

A kislány, akit Velencének hívtak

Egy házaspárnak hosszas próbálkozás után kislánya születik. Az apa elkezdi szépségversenyekre vinni a kislányt annak ellenére, hogy az anya ellenezi ezt. Velence elveszti a gyermekségét, minifelnőtté változik. Sminkelik, szexis ruhákat hord, és felnőtt nőket utánzó gesztusai vannak. Egy nap a kislány nyomtalanul eltűnik, és bár csak a novella végén derül ki ténylegesen, mi történt vele, az olvasó számára mindvégig nyilvánvaló, hogy egy pedofil csapott le rá.

A történet lényege számomra az, hogy a szülők ne a gyerekükön éljék ki a saját elveszett lehetőségeiket, ne fosszák meg a kicsiket attól, hogy gyerekek lehessenek. Egyfelől, úgyis hamar felnőnek, minek kell sietettetni ezt? Másfelől, a torzlelkű emberek számára visszaélésre adhatunk lehetőséget. Természetesen a visszaélés akkor is megtörténhet, ha a szülők mindent jól csinálnak, de akkor is mindent meg kell tennünk a gyerekek védelmében. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy ami egy normális ember számára csak játéknak, szórakozásnak tűnhet, az egy pedofilnak nemcsak a fantáziáját, hanem a tetteit is beindíthatja.


Az előzékeny erőszaktevő

Egy nő, Giorgia lekési a vonatát, amivel a férjéhez menne éppen. Mikor egy a vasúttársaság egyenruháját viselő férfi felajánlja neki, hogy autóval elviszi a következő állomásig, ahol még elkaphatja a vonatot, elfogadja a segítséget. Hamar rájön, hogy kár volt bíznia a férfiban.

A novella egyfelől rávilágít arra, hogy vannak olyan körülmények, amikor naivan azt gondoljuk: nem eshet bajunk. Egy egyenruha megnyugtathat minket, holott valójában nem jelent semmit, ha valaki rendőr, katona, vagy éppen a vasút munkatársa. A ruha vagy az adott szakma nem biztosíték arra, hogy az illető valóban megbízható. Még az sem garancia semmire, ha valakit évek óta ismerünk, a munkatársunk, iskolatársunk, jó ismerősünk.

Hányszor hallhattuk már azt az áldozathibáztatást, hogy: miért ült be a férfi mellé a kocsiba? Nos, azért, mert valamilyen okból kifolyólag bízott az adott férfiban. Nem lehet félelemben élni, miért is gondolna egy nő azonnal arra, hogy meg fogják erőszakolni, ha ismeri a másikat, vagy valami más miatt úgy hiszi, megbízhat benne... Ez naivság, felelőtlenség? Lehet. De a felelőtlenség és a naivság nem bűn. A nemi erőszak viszont az. Úgyhogy bár ezerszer el kell mondanunk a lányainknak, hogy ne üljenek be idegen autóba, mert meg kell próbálnunk megvédeni őket, ha mégis baj történik, az csak és kizárólag az erőszak-elkövető hibája.

Nagyon realista volt, ahogyan a rendőrség reagált a nemi erőszak bejelentésére. Nem hittek Giorgiának, elbagatellizálták a vele történteket. Míg végül megtört, és feladta a reményt arra nézve, hogy igazságot szolgáltatnak számára.


Egy csoportos nemi erőszak krónikája

A novella egy kislányról, Francescáról szól, akit csoportosan megerőszakol néhány iskolatársa. A történet stílusa egyedi: újsághírekből és az elkövetők, tanúk, rokonok és ismerősök vallomásaiból rakhatjuk össze, mi is történt valójában. Ez csak még hihetőbbé, valóságosabbá teszi az eseményeket, mintha az ember igazi újságcikkeket és vallomásokat olvasna éppen.

Ez is egy tipikus történet. A kislány élete örökre tönkrement, olyan lelki traumát élt át, amelyet sosem fog kiheverni, a fiúk viszont simán megússzák a tettüket. Jó családból származnak, és szép jövő vár rájuk. Hát nehogy már egy a szóbeszédek szerint "ledér" lány tönkretegye szegény fiúk életét.

Azt hiszem, ez a novella háborított fel a leginkább. Az, ahogyan az emberek képesek igazolni egy borzalmas bűnt, átírni a valóságot, és megvédeni mocskos erőszaktevőket. Mindezt pusztán azért, mert kedves fiúknak látszanak. Egyszerűen kiborító az ilyen viselkedés és gondolkodásmód. Én az ilyen kedves fiúkat, akikre nagy jövő vár, bezárnám egy cellába, aztán lehúznám a klotyón a kulcsot. Ha elég felnőttek és szörnyetegek voltak azt tenni a kislánnyal, amit, akkor megérdemlik, hogy a rácsok mögött rohadjanak meg. A szomorú az, hogy hány, de hány hasonló cikket olvastam már a neten. Ahol a fehér, jól szituált, jó iskolába járó fiúk megúszták a nemi erőszakot, és szinte ők lettek áldozatként feltüntetve, akit a megerőszakolt lány tönkre akar tenni. Azt hiszem, erről a témáról nem is írok többet, mert csak megint felhúztam magam... Arra azért számítson mindenki, hogy ezt a történetet olvasva tehetetlen dühöt fog érezni.


Ale és a meg nem született gyermek

Egy lányt megerőszakolnak, teherbe esik, és illegális abortuszra megy. Az orvosnál történő dolgok annyira ridegek, embertelenek, hogy rossz volt olvasni róluk. Konkrétan belefájdult a hasam. De talán ennek a novellának volt a legpozitívabb végkifejlete végül. Mert a megerőszakolt, abortuszon átment lány rájön, hogy nem ő a bűnös, és végül rászánja magát, hogy beszéljen a szeretteivel a vele történtekről. Mert úgy érzi, így őrizheti csak meg a méltóságát.

Ez egy szép tanulság, amit minden lánynak el kéne mondanunk. Nem te vagy a hibás, ha bántanak! Mindig a bántalmazó a bűnös! Ne szégyelld magad azért, ami más bűne!


A titkos feleség

Ez is egy olyan novella, ami a való életben is milliószor megtörtént már. A nő hozzámegy egy férfihoz, holott alig ismeri őt. Beengedi a férfit az otthonába, a kislányai életébe, aztán pedig homokba dugja a fejét, amikor a "nevelőapa" szexuálisan bántalmazni kezdi a lányokat.

Az, ahogy az anya először nem hisz a nagyobbik lányának, amikor az mindent elmesél neki, egyenesen elkeserítő és borzalmasan dühítő. A kislánynak titokban fel kell vennie mindazt, amit a nevelőapja mond, hogy végre felnyissa az anyja szemét. Holott egy anyának bizonyíték nélkül is mindig hinnie kéne a gyerekének ilyen témában. Mindig! Elsőre! Akkor is, ha szerelmes a bántalmazóba. Egy anyának sosem lehet fontosabb egy férfi, mint a saját gyerekei.

A történet bemutatja azt is, milyen szörnyű következményei lesznek annak, ha egy gyereknek ilyesmit kell átélnie. Ez olyan lelki törést okoz, ami begyógyíthatatlan.


A féltékenység éjszakája

Egy nő beleszeret egy férfiba, akiről szép lassan kiderül, hogy mégsem a herceg fehér lovon, hanem egy szörnyeteg. A sztori részletesen bemutatja, hogyan tudja a bántalmazó beédesgetni magát egy szerelemre vágyó nő életébe, aztán elszigetelni, megfélemlíteni őt. Végül azt is láthatjuk, hogyan reagál, amikor az áldozat mégis szembeszáll vele, és megpróbál kiszabadulni a börtönéből.

Ez volt a második olyan novella a könyvben, amelynek valamilyen szinten pozitív felhangja volt. Lévén a főszereplő nő barátai mindennek ellenére segítenek és támogatják a nőt, hogy kiszabadulhasson a bántalmazó kapcsolatából. Sajnos a legtöbb ilyen nőről végleg leszakadnak azok a barátok, rokonok ismerősök, akik segíthetnének neki, és így ténylegesen egyedül marad a bántalmazójával.


Anna és a Mór

Egy apa végignézi, ahogy a szabad, életvidám és tervekkel teli lánya egy férfi miatt feladja az álmait, a jövőjét, és végül az életét is. A történet legérdekesebb pontja, hogy ebben az esetben megvan a szeretet apa és lánya között, valahogy mégsem találják a szavakat, az utat egymáshoz, amelynek köszönhetően talán megmenthető lett volna a lány. Nem tudom, hogy az apa tehetett-e volna valamit még időben, vagy sem. Talán a lánya hallgatott volna rá, talán ugyanúgy ment volna a saját feje után. Ez már sosem derül ki...


Hogy tetszett a könyv?

Nem voltak a novellákban meglepő dolgok, de érzelmileg nagyon hatottak rám. Dühös voltam, és szomorú. Undort éreztem. Valamint felébredt bennem az együttérzés is, és esetenként a büszkeség. Mindegyik történt a valóságról szólt, és így könnyen át lehetett érezni.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Minden lánynak, nőnek, fiúnak, férfinak, aki meg akarja érteni, milyen nőként egy férfiak uralta világban élni, és el szeretne gondolkozni azon, vajon hogyan lehetne egyenlőbbé és biztonságosabbá tenni mindent számunkra.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT

Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban olyan regényeket keresünk, melyekben szintén központi szerepet játszik a bántalmazás témája. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Idézet a játékhoz:

“Néha megkönnyebbül az ember, ha a testi fájdalom rövid időre fölébe kerekedik lelki szenvedéseinek.”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

Blogturné Klub

08. 03. Könyv és más

08. 05. Spirit Bliss Sárga könyves út

08. 07. Csak olvass!

08. 09. Pandalány olvas

08. 11. Fanni's Library

08. 13. Utószó