Ide pakolgatom fel a könyvajánlóimat, novelláimat, a saját könyveimmel kapcsolatos híreket és minden egyebet, amihez hirtelen kedvem támad. :)




2021. február 25., csütörtök

Ecsédi Orsolya: Meleg a helyzet! (Pokkernapló 1.) – Blogturné



Ecsédi Orsolya egy újabb vidám, szerethető és remek nyelvi játékokkal megbolondított történettel jelentkezett! A Meleg a helyzet!-ről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, tarts te is velünk!


Miért választottam ezt a könyvet?

Ecsédi Orsolyától olvastam már három korábbi mesekönyvet, és mivel mindegyik egyedi, érdekes, humoros volt, ezért úgy gondoltam, nem lehet rossz ötlet ezt is elolvasni. Nem tévedtem. Nagyon is jó ötlet volt!


Véleményem a könyvről

Először is néhány szó az illusztrációkról, amik nagyon tetszenek. Kicsit sajnálom ezúttal is, hogy nem színesek, hanem fekete-fehérek, de ettől függetlenül viccesek, édesek, és tökéletesen passzolnak a történethez. Szabó-Nyulász Melinda is bekerült a kedvenc mesekönyv-illusztrátoraim sorába.

A történet egy Goni nevű ördögfiúról szól, akinek az apja a pokol fejedelme. Hogy Goni gyakorlatban is megtanulhassa, hogyan kell kísértésbe vinni az embereket, az apja furcsa ötletet eszel ki. Felköltöznek az emberek világába, hogy ők maguk is embernek adják ki magukat. Gonit beíratja az apja egy iskolába, ahol a saját osztálytársain próbálhatja ki a kísértés különböző módjait. A probléma csak az, hogy Goni megkedveli az embereket, és nem igazán fűlik a foga ahhoz, hogy bajba vigye őket.

A mese egy napló, méghozzá Goni naplója. Ő írja le napról napra, hogy mi is történt vele a költözés során, az iskolában, a barátainál, otthon. Vagyis az ő szemén át láthatunk és élhetünk át mindent. Ez közvetlenebbé teszi a történetet, segít, hogy gyorsan megkedvelje az olvasó Gonit.

A történet alapja lényegében teljesen átlagos. Egy fiú új iskolába kerül, és ugyanolyan beilleszkedési gondokkal, félelmekkel, problémákkal kell megküzdenie, mint akármelyik gyereknek. Az, hogy ez a fiú az ördög fia, csak egy plusz, ami érdekesebbé és egyedibbé teszi a történetet. Mivel Goni olyasmiken megy át, amiken az olvasó fiatalok is általában, ezért könnyű megszeretni őt és átérezni a gondjait. Valamint úgy érezhetik az olvasók, hogy nincsenek egyedül a félelmeikkel, láthatják, hogy nem csak ők kerülhetnek cikisnek érzett helyzetbe a nevük, külsejük és egyéb dolgok miatt. És azt is láthatják, hogy ezeket a helyzeteket túl lehet élni, meg lehet oldani.

Az ördögi szál arra is jó volt, hogy humort csempésszen a sztoriba. A legtöbb poén ugyanis ezzel kapcsolatos. Olvasás közben nagyon jókat kuncogtam ezeken. Külön tetszett a nevekkel való játék. Mind Goni nevével, mind az osztálytársak, az iskola nevében található "gonosz" szavakkal (pl.: GyöngyVÉR, JuHAR AGáta, TomPA TAmás általános stb.).

Goni alapvetően tényleg átlagos srác (a pokoli származást leszámítva). Meg akar felelni az apjának, de mégsem arra az útra való, amire a pokol ura szánta őt. Goni túl kedves, jó ahhoz, hogy tényleg bűnbe akarjon vinni másokat. Vagy hogy ő maga lelkifurdalás nélkül bűnt kövessen el. Ez a különcség és a szülőknek való megfelelési vágy sok fiatal életének a része. Épp ezért kíváncsi leszek, hogy hová fut ki a történetben majd a sorozat végére ez a szál. Vajon Goni elnyerheti-e úgy az apja megbecsülését és szeretetét, hogy közben a maga különc módján jó kisördög marad?

A mese kicsit váratlanul ért véget az egyik nap közepén, de lehet, hogy csak azért érzem így, mert boldogan olvastam volna még tovább Goni naplóját. Remélem, hogy hamarosan megtehetem majd ezt a folytatásban.


Hogy tetszett a könyv?

Tetszett, hogy bár a pokoldologgal egyedivé vált a történet, Goni mégis átlagos fiú, akinek átlagos gondjai vannak. Így a fiatal olvasók, akik hasonló helyzetekkel küzdenek (új iskola, szülőknek való megfelelés), rokonlélekre lelnek benne. A sztori humoros, aranyos, nagyon kellemes kikapcsolódás olvasni.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Akik jót akarnak szórakozni egy egyedi, mégis az átlagfiatalokhoz szóló történeten.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Ecsédi Orsolya napló stílusban megírt könyve hamar belopja magát az ember szívébe. A nyereményjátékunk során olyan gyerekkönyvek fülszövegéből találtok részletet, amik hasonló stílusban íródtak. A feladatotok, hogy beírjátok a Rafflecopter-doboz megfelelő sorába az adott könyv címét.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)


Fülszövegrészlet a játékhoz:

Egy napon híres leszek, de egyelőre itt dekkolok a felső tagozatban egy csapat idióta társaságában. Gyereknek lenni tényleg gáz. Senki nem tudhatja ezt jobban Greg Heffleynél, hiszen a felső tagozatban rohad, ahol méreten aluli nebáncsvirágok teremnek az olyan izompacsirták között, akik már rég borotválkoznak. A "vézna srác" szerzője és rajzolója, Jeff Kinney bemutatja nekünk szenzációs hősét.


Állomáslista:

02. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

2021. február 24., szerda

Stephenie Meyer: Midnight Sun – Blogturné extra



A Könyvmolyképző Kiadónak hála, hazánkban is megjelent a Midnight Sun, melyre világszerte olvasók milliói vártak. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere bemutatja a Twilight felejthetetlen történetét Edward szemszögéből. 
Ha kíváncsi vagy, hogyan is élte meg a Cullen fiú ezt az elsöprő erejű szerelmet, esetleg bepillantanál a múltjába, tarts velünk!


Aki ismer, tudja, hogy anno mennyire odavoltam a Twiligth-sorozatért, és azt is, hogy mennyi mindent adott nekem ez a történet. Többek között barátokat, olvasókat, kalandokat és azt, hogy megjelenhettek a saját könyveim is. Szóval kíváncsi voltam, hogy a Midnight Sun vajon milyen érzéseket vált ki belőlem, mennyiben lesz hasonló, vagy éppen más az eredeti történethez képest. Most összeszedtem nektek azt, hogy mi minden pluszt adott hozzá ez a könyv az eredeti sorozathoz.


1. Bella Edward szemén át

Nos, valljuk be, az eredeti sztoriban Bella egy esetlen, bénácska, teljesen átlagos, nem túl értékes lánykának gondolja önmagát, és ezért mi, olvasók is nagyjából így látjuk őt. Bár az eredeti sztoriban is megkedveltem valamennyire Bellát, mégsem értettem soha, hogy Edward miért szeretett pont belé. Na meg, hogy miért rajongta körbe az iskola többi sráca is, valamit Jacob. Most viszont megszemlélhettem őt Edward szemén, gondolatain keresztül.

Edward belelát mások gondolataiba, és a legtöbb ember gondolatai, valljuk be, sokszor önzők, egoisták, kicsinyeskedők, gonoszkodók. Edward pedig belefáradt az emberek negatív oldalába. Bella gondolatait nem hallja, de ahogy szép lassan kiismeri őt, gondolatolvasás nélkül is rájön, hogy Bella jóságos és önzetlen másokkal. Sokszor saját magának tesz rosszat, csak hogy másnak jó legyen. Vagyis Bella mentes az olyan negatív, romboló, gonosz gondolatoktól, amik az emberek többségét jellemzik. Bella különlegesen jó lélek, és ez az, ami Edwardot vonzza.


2. Edward a saját szemén át

Bella az eredeti sztoriban tökéletesnek írja le Edwardot. Kissé elfogultan látja őt, és ezért mi is csak így láthatjuk. Emellett, mivel Bella sem lát Edward fejébe, számunkra is érthetetlen marad Edward néhány reakciója, tette, mondata. Ezért is lehet az, hogy az eredeti Twilightot olvasva felmerülhetett néhány emberben az, hogy Edward egy irányításmániás bántalmazó valójában, nem pedig hősszerelmes. Nos, a Midnight Sun bizonyította számomra, hogy ez tévedés, hiszen ebben az esetben Edward a gondolataival mindent megmagyarázott számomra.

Egyfelől ott van Edward "végzet"-elmélete. Vagyis, hogy Bellát a halál kiszúrta magának, ezért küldte Edward közelébe. Ám mivel Edward szembeszállt a végezettel, és nem volt hajlandó megölni Bellát, ezért a végzet újabb és újabb bajt küldött Bellára, mert az a sorsa, hogy meghaljon. Lásd autóbaleset, a rá támadó férfiak, James és Viktória stb. Vagyis Edward nem azért követi Bellát és lesi minden lépését, mert egy bántalmazó pszichopata, hanem mert őszintén hisz abban, hogy meg kell mentenie Bella életét, mivel a lány szó szerint vonzza a halált. És így azért eléggé más színezetet kapnak Edward tettei.

Volt néhány furcsa, parancsoló megszólalása is Edwardnak, amit az eredeti könyvekben túl erőszakosnak és irányítónak lehetett érezni. Nos, ezekről is kiderült, hogy csak Edward színjátékához tartoznak. Edward ugyanis tudatosan emberi srácként akart viselkedni Bella előtt, olyasmiket mondott és olyan stílusban, amit és ahogy szerinte egy embersrác mondana a 21. században. Persze, hogy valóban így beszélne-e egy embersrác, az lehet vita kérdése, az viszont tény, hogy az adott mondatok nem Edward valódi személyiségét tükrözték, hanem csak egy színjáték részei voltak. Nem mellesleg a történet elején direkt el is akarta ijeszteni magától Bellát, ezért rátett egy lapáttal arra, hogy minél ijesztőbb legyen.

A Bellával kapcsolatos gondolatai viszont tisztán mutatják, hogy szerelmes Bellába, olyannyira, hogy bár belehalna, kérdés nélkül elengedné őt. Edward a fontossági listán maga elé helyezi Bellát, márpedig egy bántalmazó sosem tenne ilyet.


3. Cullenék

Edward az eredeti sorozatban is mesél Bellának a családjáról, ám a Midnight Sunban mégis összetettebb képet kaphatunk a Cullen család tagjairól. Edwardon keresztül beleláthatunk a családtagok gondolataiba, tetteinek miértjébe, a valódi személyiségükbe. Számomra például pozitív meglepetés volt Rosalie-t, Emmettet, Alice-t és Jaspert is kicsit jobban megismerni. Alice-t és Jaspert az eredeti sztoriban is szerettem (itt viszont még inkább a szívembe zártam őket), de Rose-t és Emmettet felszínesnek találtam. Egy gyönyörű nő és egy szépfiú, akik belül üresek. A Midnight Sun bizonyította számomra, hogy mekkorát tévedek. Rose hiába szép, borzalmasan szenved attól, amit levesztett, és ami már sosem lehet az övé. Erre az eredeti sztori is célzott, itt viszont sokkal mélyebben átérezhetjük ezt. Emmett pedig egy jóindulatú nagy mackó. Igazán jó testvér, és sokkal érzelmesebb, védelmezőbb, gyengédebb, mint azt elsőre gondolná az ember.


4. A múlt

Amellett, hogy jobban beleláthatunk Cullenék lelkébe, újabb, az eredeti sztoriban nem olvasható múltbeli történeteket is kapunk. Edward ugyanis egy csomó dologra visszaemlékszik. Az első karácsonyára, amikor Carlisle-lal még csak kettesben voltak. Arra a találkozásra, amely miatt végül elvált egy kis időre a családjától, és embereket ölt. Arra az egyetlen "ártatlan" bűnösre, akivel végzett. Arra, hogyan fogadta vissza a családja. Egy fontos beszélgetésre Rose-zal. És hasonlók. Ezek a visszaemlékezések egyfelől érdekesek, másfelől szintén hozzátesznek valami pluszt Cullenék személyiségéhez.


5. Hibák, amik nem is hibák

Az eredeti kötetben voltak olyan apró, logikátlannak tűnő dolgok, amikről az ember azt gondolta, hogy írói hibák, nem gondolta át az adott kérdést rendesen Meyer. Nos, örömmel közölhetem, hogy amiket az eredeti történetben logikai hibának véltünk, azokra a Midnight Sunban logikus válaszokat kapunk.

Például ott van Alice képessége. Sok esetben nem értettem, miért nem látott előre dolgokat, veszélyeket. A Midnight Sunban viszont konkrétan láthatjuk, hogyan is működnek Alice látomásai, milyen gyorsan változnak bizonyos dolgok hatására, és mennyire bizonytalan az, hogy valójában mi is fog történni végül a sok lehetséges változat közül.

Vagy ott van a legnagyobb "hiba". Miért csak fáziskéséssel jött rá James, Victoria és Laurent a baseballmeccsen, hogy Bella ember? Vámpírok, tökéletes hallásuk, szaglásuk, látásuk van, és mégsem tudták azonnal. Nos, amikor eljutottam ehhez a részhez a Midnight Sunban, hangosan felkiáltottam örömömben a megvilágosodástól. Nem árulom el a titkok, mindenkit érjen olvasás közben akkora "Bakker, hát, tényleg!"-élmény, mint engem. Annyit mondok, hogy lényegében minden az egyik Cullennek köszönhető (Edward csak egy apróságban segített be). És teljesen, totálisan logikus!


6. Charlie

Charlie mindig is szimpatikus karakter volt számomra, már az eredeti történetben is. De így, hogy Edwardon keresztül láthattam őt, még jobban megszerettem. Egyfelől érdekes, hogy hogyan működik az ő agya is, kiderül ugyanis a Midnight Sunból, hogy Bella tőle örökölhette a pajzsképességet. Másfelől még inkább megérthetjük, hogy mennyire szereti Bellát.


7. A vámpírok képességeinek működése

Nemcsak Cullenékkal, hanem úgy alapjában véve a vámpírokkal kapcsolatosan is sok mindent megtudhatunk a Midnight Sunból. Mekkora a testi erejük, mennyire éles a látásuk, hallásuk, milyen gyorsak, mennyire átverhetők és sebezhetők... Például kiderül, hogy bár kicsi az esély rá, egy vámpír is szenvedhetne autóbalesetet, miközben vezet. Persze, túlélné (hacsak nem robban fel az autó), de van a képességeinek határa. Ezer dologra tud egyszerre koncentrálni, mégis van olyan helyzet, amiben elterelődhet a figyelme. Át lehet verni a hallását, hacsak rövidke időre is (Edward lábdobogása). És a képességeinek ereje és pontossága függ attól, hogy hozzá közelállókon használja-e vagy olyanokon, akiket alig ismer, esetleg egyáltalán nem ismer.


Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek a Cullen család tagjait. 
Minden állomáson találtok egy névjegykártyát, ami tartalmazza az adott karakter főbb ismertetőjegyeit, nektek pedig nincs más dolgotok, mint megfejteni, kiről lehet szó. De vigyázat, egy kakukktojás is megbújt a családban!

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Névjegykártya a játékhoz:


Állomáslista:

02. 24. Spirit Bliss Sárga könyves út – extra
02. 25. Dreamworld
02. 26. Fanni's Library
02. 27. Sorok Között
02. 28. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

2021. február 23., kedd

Max Brallier: Az utolsó srácok a földön és a zombiparádé – Blogturné



Már magyarul is megjelent Az utolsó srácok a Földön második része, amiből a Netflix készített TV-sorozatot.
Kövesd velünk a blogturnét, ismerd meg a könyvet és ha szerencsés vagy, meg is nyerheted egy példányát.


Miért választottam ezt a könyvet?

Az első részt nagyon humorosnak, kalandosnak találtam. Szórakoztatott, és tetszettek a könyvben található vicces illusztrációk is. Szóval mindenképpen jó kikapcsolódásra számítottam a második résztől is.


Véleményem a könyvről

A történet ott folytatódik, ahol félbemaradt. A zombik és egyéb szörnyek megszállták a bolygót. Az emberek nagy része meghalt vagy elmenekült. Wakefieldben is csak egy Jack Sullivan nevű fiú és még néhány gyerek maradt életben. Ők próbálják izgalmas kalandjátékként felfogni a történteket, hogy ne őrüljenek bele. Ezért szörnyekre vadásznak, hogy egy bestiáriumot állíthassanak össze. Ám szörnyvadászat közben rájönnek, hogy talán nem is minden szörny annyira szörnyű... Ahogyan arra is, hogy vannak viszont olyan mélységesen gonosz szörnyek, akik a bolygó egész létét veszélyeztetik. És csak Jackék tudják megállítani a pusztítást.

A történet rövid összefoglalása arra utal, hogy egy veszélyekkel teli kalandregényt tartunk a kezünkben, de ez csak részben igaz. Bár a könyvben tényleg valódi veszély les a főszereplőkre (szó szerint odaveszhet az életük bármikor), és a cselekmény igazán kalandos, a szöveg stílusa és a mindent átható humor mégis teljesen feloldja a feszültséget. Vagyis a könyv a témája ellenére valóban egy fiataloknak való regény.

A képregényszerű illusztrációk nagyon jól kiegészítik a történetet, és a szöveggel együtt mosolygásra, nevetésre késztetik az embert. Míg más könyveknél a rajzokon azt láthatjuk viszont, amiről már olvashattunk, addig itt a rajz és képregényszöveg teljesen beleolvad a történetbe. Pl., a szövegben mond valaki valamit, és az illusztráció szövege reagál rá. 

– Nem tudtam lefényképezni! – kiáltok fel.
– FOTÓS BUKTA! – állapítja meg Quint.
– Ne beszélj így, Quint! – vonom fel a szemöldököm. – Nem illik hozzád.
– A fotografikus elképzeléseid meghiúsulása, cimbora.
– Így már jobb – veregetem hátba a legjobb barátomat.

Jackék a helyzet ellenére tipikus fiatalok, szeretnek videójátékokkal játszani, egészségtelen nasikat enni, szerelmesek lesznek, buliznak, és hasonlók. Emellett azonban olyan érzésekkel, eseményekkel is meg kell küzdeniük, amikkel normális esetben egy korukbelinek nem kell. Például azzal a gondolattal, hogy bármikor meghalhatnak, vagy ami rosszabb, bármikor meghalhatnak a szeretteik. Jack is ezzel az érzéssel küzd. Nagyon félti a barátait, meg akarja védeni őket mindentől, de szembetalálja magát azzal a problémával, hogy nem zárhatja be őket és nem mondhatja meg nekik, mit tehetnek és mit nem.

Azt hiszem, Jack problémája tökéletesen reflektál a mostani covidos világra – még ha talán nem is direkt. Éppen ezt éljük át sokan a valóságban is, csak szörnyek helyett a vírus miatt. Féltjük a szeretteinket, próbáljuk védeni őket, de bele kell törődnünk, hogy nem zárhatjuk be őket egy buborékba. Az élet veszélyes, és sajnos bármikor ott az esély arra, hogy elveszítjük azt, akit szeretünk. Ha nem a szörnyek vagy egy vírus miatt, akkor mert a fejére esik egy virágcserép, elüti egy autó, vagy egyszerűen csak ok nélkül elalszik este és már soha többé nem ébred fel. Megtörténhet, bármikor bárkivel. Épp ezért rettegés helyett inkább ki kell használnunk az időt. Azt az időt is, amit egymással tölthetünk, és azt is, amit olyasmivel, ami boldoggá tesz minket. Persze ezt nehéz megtanulni, Jacknek sem megy egyik percről a másikra. De a történet szépen levezeti, hogyan lehet feldolgozni ezt a félelmet.

A kalandok izgalmasak, és ezúttal olyan csavarok is vannak a történetben, amelyeknek sikerült meglepni. Vagyis úgy érzem, ez a második rész már sokkal összetettebbre sikeredett, mint az első. Már csak azért is, mert ebből végre megtudhattuk, mi is történt, hogyan kerültek a szörnyek ide, a mi világunkba. A szörnyeket is már összetettebben mutatja be a történet. Míg korábban csak Roverről láthattuk, hogy kedves szörny, olyan, mint egy kutyaszerű háziállat, addig most többféle szörny is felbukkan a sztoriban, és még árnyaltabb lesz a kép.

A karakterek szerethetőek, Jack és a barátai bátrak, okosak, és ami a legfontosabb, összetartanak, vigyáznak egymásra. Jó példák arra, milyen az igaz barátság, ami valóban jóban-rosszban kitart.


Hogy tetszett a könyv?

Az előző részt is szerettem, de ezt egy hajszállal még inkább. Sokkal összetettebb, izgalmasabb volt a cselekmény, és a háttérvilágról is többet megtudhattam.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki szeretne egy humoros, kalandos, komoly témákat is felvető, klasszul illusztrált ifjúsági regényt olvasni.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

A könyv története szerint már hónapok óta dúl az apokalipszis, a főhőseink pedig lassan kezdik unni a gyorskajákat és a nasikat. Dirk például elkezd kertészkedni.
A mostani játékunk során minden állomáson egy zöldség vagy gyümölcs képét látjátok, a feladatotok, hogy beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő sorába a nevét.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)


Kép a játékhoz:



Állomáslista:

02. 21. Sorok Között extra állomás
02. 23. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

2021. február 22., hétfő

Kate Nolan: Panni és Samu esti tündérmeséi – Blogturné



Az Animus Kiadó gondozásában jelent meg a Panni és Samu esti tündérmeséi című könyv, melyben 5 perces, rövid történeteket találhatunk esti mesének, vagy csak a közös olvasás kedvéért. Tartsatok bloggereinkkel, ismerjétek meg ezt a kedves kis könyvet és ha mellétek áll a szerencse meg is nyerhetitek a kiadó által felajánlott példányt.


Miért választottam ezt a könyvet?

Esténként, amikor már fáradt vagyok, szeretek magamnak rövidke, aranyos meséket olvasni. Ezek megnyugtatnak, feldobnak, tökéletes kikapcsolódást nyújtanak számomra úgy, hogy közben nem túl megterhelők.


Véleményem a könyvről

Amikor elkezdtem olvasni a meséket, kicsit meglepődtem, mert a cím alapján azt hittem, hogy Panni és Samu is részesei lesznek a történeteknek. Pedig nem. Ők csak azok a gyerkőcök, akiknek a kedvenc meséit összeszedték egy kötetbe. Ez persze benne volt a fülszövegben, amit én ezúttal csak utólag néztem meg.

Ekkor láttam, azt is, hogy a mesék mellett egy kis játékra is meginvitálják az olvasót. Ugyanis minden második oldalon az illusztrációkban elrejtettek egy sárga kacsát, amit az olvasó olvasás közben megkereshet. Hozzáteszem, most már biztos, hogy én egy nagy gyerek vagyok, mert élvezettel kezdtem kacsakeresésbe. Volt olyan oldal, amire csak ránéztem, és azonnal láttam a sárga rejtőzködőt, de olyan is, amit tüzetesen át kellett fürkésznem, hogy megtaláljam.

A kötetben tizenhét mese van. Ezek közül volt olyan, amit korábban már máshol is hallottam (nem ugyanabban a kivitelezésben, mint a könyvben van, de a történet lényegében ugyanaz volt), de akadtak számomra teljesen új történetek is. Mindegyik mese más és más gyerkőcről, felnőttről vagy mágikus lényről szól (kivéve Sutácska esetében, ő két mesét is kapott), aki különböző kalandokba keveredik. Ezek a kalandok mind mágikusak, van bennük egy varázslatos lény, manó, tündér, kobold, sellő stb., aki vagy bajt kever a mágiájával, vagy éppen kisegíti a bajból a főszereplőt, vagy ő maga a főszereplő, aki bajba keveredik.

A mesék nemcsak nagyon aranyosak, de tanulságosak is. A gyerekek olyan alapvető emberi értékekről olvashatnak, mint az eszesség, bátorság, humorérzék, segítőkészség, szófogadás. Megismerhetnek negatív tulajdonságokat is, kapzsiság, érzéketlenség, hiúság, ám ezekkel kapcsolatban azt is megtudhatják, hogy míg a jó elnyeri a méltó jutalmát, a rossz büntetést kap a tetteiért. Ez a büntetés általában valami vicces, agyafúrt dolog, amiből az illető tanulhat. Ez különösen tetszik, mert nem hiszek a kegyetlen büntetésekben, bántalmazással való nevelésben. Inkább hiszem, hogy ha furfangosan büntetünk, ésszel, akkor abból valóban tanulhat az, aki rosszat tett. Ezek a mesék is alátámasztják ezt.

Tetszett, hogy fiú és lány főszereplők és mellékszereplők is voltak a mesékben. A lányok pedig ugyanúgy benne voltak a kalandokban és csínyekben, mint a fiúk. Az is tetszett, hogy az illusztrációk a cukiság mellett odafigyeltek a diverzitásra is, ugyanis a fehér bőrű szereplők mellett találhatunk sötét bőrrel rendelkezőket is.

Azok a mesék tetszettek a legjobban, amelyekben főszerepet kapott az ész és volt bennük valami fricska, csavar is. Ilyen például A kapzsi kobold, amiben Gergő gazda többször is túljár a címszereplő eszén. De nagyon tetszett a Szipogi is, amelyben Szipogit átveri egy kobold, ő mégis előnyt kovácsol a történtekből, és az utolsó mondatból még az is kiderült róla, hogy mennyire jó férj. Az ecetesüveg lakója című mesét pedig azért szerettem, mert emlékeztetett arra, hogy értékeljem azt, amim van.


Hogy tetszett a könyv?

Nagyon aranyos, tanulságos mesék voltak a kötetben. Ezek nagy részében fontos szerepet játszott az ész, fifika. Az illusztrációk aranyosak és sokszínűek voltak, és a lányok is ugyanolyan fontos szerepet kaptak a történetekben, mint a fiúk. A kacsás játék pedig elszórakoztatott.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak a gyerkőcöknek és felnőtteknek, akik szeretik a tanulságos, agymozgató meséket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

A mesekönyvben minden második elbújt egy kiskacsa, melyet az olvasás közben a gyermekek megkereshetnek, így közös mese még szórakoztatóbbá válik. Ebben a játékban arra gondoltunk, hogy megtartjuk ezt a kedves ötletet és minden bejegyzésben elrejtünk mi is egy-egy kacsát. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy melyik szó alá bújt el a kacsa.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Állomáslista:

02. 22. Spirit Bliss Sárga könyves út
02. 24. Nem félünk a könyvektől
02. 26. Könyv és más
02. 28. Csak olvass!

a Rafflecopter giveaway


2021. február 20., szombat

Gail Carriger: Soulless – Lélektelen (Napernyő protektorátus 1.)



Miért választottam ezt a könyvet?

Sok évvel ezelőtt hallottam először erről a sorozatról, és már akkor is érdekelt, tudtam, hogy egyszer majd el szeretném olvasni. Fogalmam sincs róla, miért maradt el egészen mostanáig, de jobb későn, mint soha alapon végre belekezdtem a sorozatba.


Véleményem a könyvről

Alexia Tarabotti a viktoriánus Anglia szülötte. Egy olyan alternatív Angliáé, amelyben bár Viktória királynő uralkodik, az emberek együtt élnek a vámpírokkal, farkasemberekkel, szellemekkel és természeten túliakkal egyfajta törékeny, de tartós békében. Egy újszülött vámpír azonban rátámad Alexiára, aki kénytelen megölni őt. Az ügyben Lord Maccon, a NYIHA vezetője kezd nyomozni, aki nem mellesleg farkasember és a csapata alfája. És aki bár állandóan "morog" Alexiára, teljesen oda van érte. 

Először is, a regény tökéletesen visszaadja a viktoriánus kor hangulatát, a 19. századi regények stílusát. Ahogy elkezdtem olvasni, az jutott eszembe, hogy ha nem lennének a történetben mágikus teremtmények, akkor simán elhinném, hogy például Jane Austen egyik kortársától olvasok éppen valamit. A leírások, ruhák, a párbeszédek nyelvezete, a karakterek gondolkodásmódja visszarepített az időben.

A történet maga egy fantasyvilágban játszódó, krimiszállal vegyített, romantikus kalandregény. Alexia és Lord Maccon rájönnek, hogy furcsaságok történnek országszerte. Egyfelől eltünedeznek a magányosan élő vámpírok és farkasemberek, másfelől újszülött vámpírok tűnnek fel, akik zavarodottak és fogalmuk sincs a vámpírok és emberek között köttetett szabályokról, ezért veszélyesek (egy ilyen támadt rá Alexiára is).

A cselekmény kalandos volt, élveztem, hogy Alexiával szinte mindig történik valami. Amikor pedig esetleg mégsem, akkor a humor, ironikus szópárbajok (főképp Lord Macconnal) és családi kötekedések szórakoztattak. A kíváncsiságot is sikerült felébreszteni bennem. Érdekelt, hogy vajon ki áll az eltűnések és új vámpírok teremtése mögött, mi a célja ezzel az egésszel, és miért választották ki célpontnak Alexiát.

– Ne feleseljen velem hölgyem, különben bemegyek a bálterembe, megkeresem az anyát és idehozom!
Alexia felhúzta az orrát.
– Na, ezt már nevezem! Ez aligha tisztességes játszma. De ennyire azért felesleges keménykednie – dorgálta meg a grófot.

Már persze azon kívül, amit tudunk róla, hogy ő nem egyszerű ember, hanem természeten túli. Vagyis a könyv szerint nincs lelke. Ez egyébként érdekes, mert a könyvben úgy van, hogy az embereknek van lelkük, egyeseknek még kicsit több is, mint másoknak, és ezeket a túlcsorduló lelkű embereket lehet csak vámpírrá vagy farkasemberré változtatni. A szimpla mennyiségű lélekkel rendelkezők belehalnának az átváltozásba. Ott vannak azonban a természeten túliak, akikben semmi lélek nincsen. Ebbe furcsa belegondolni, mert elsőre az ember azt gondolná, hogy akiben nincs lélek, az gonosz, szeretni képtelen valaki. De Alexia nem gonosz és a szeretetre is képes. Csak nagyon logikusan gondolkozik, túlságosan kielemez mindent még az érzelmileg heves helyzetekben is. De ugyanúgy vannak érzései, mint másoknak. Viszont annyiban különleges, hogy ha megérint egy vámpírt vagy farkasembert, az visszaváltozik azonnal emberré, egészen addig amíg el nem ereszti őt.

A könyvben fontos szerepet játszik egyébként az, hogy vajon mi is a lélek, hogyan működik, és miképpen hatnak a természeten túliak a vámpírokra, farkasemberekre. Pontos választ viszont egyelőre nem kaptam, csak izgalmas feltevéseket, elméleteket. Kíváncsi leszek, hogy a folytatásban kapunk-e fix válaszokat a kérdésekre.

Alexia bár a múlt szülötte, mégis azt mondanám rá, hogy feminista nézetek szerint él és cselekszik. Imád olvasni, tanulni, szereti a tudományokat, képzi magát. Nem érdekli a pletykálkodás és felszínes fecsegés, viszont imád komoly dolgokról beszélgetni, filozofálni. Határozott, tudja, mit akar. És bátor is. Amikor bajba kerül, nem veszti el a fejét (kivéve, ha Lord Maccon épp túl közel fekszik hozzá...), hanem azonnal harcra kész. Ahogy a könyvben is mondják, bár nem farkasember, ő egy női alfa.

Lord Maccon igazi skót. Nagydarab, marcona, káromkodik, állandóan vitázik Alexiával. De közben tiszteli és csodálja őt. Lord Maccon nagybetűs férfi, aki nem ijed meg egy erős nőtől, hanem élvezi a társaságát. Épp ezért nagyon bírtam a karakterét.

Egyetlen apróság volt, ami kicsit zavart a könyvben, ezek pedig az erotikus jelenetek. Amik amúgy nagyon klasszul és tényleg izgatóan voltak megírva, csak épp rossz helyre szerkesztette be őket az író véleményem szerint. Mindig olyan helyzetben gerjedt egymásra Alexia és Lord Maccon, amikor az teljesen logikátlan volt szerintem. A lány otthonának szalonjában, miközben az egész családja odakint van, és bármikor bejöhetnek, vagy épp életveszélyes helyzetekben, amikor azzal kéne foglalkozni, hogyan lehetne túlélni a dolgokat... Értem én, hogy bizonyos olvasóknak kellenek ezek a jelenetek egy romantikus könyvbe (én mondjuk nem hiányolom őket akkor sem, ha nincsenek), de kicsit nyugisabb szituációkba kellett volna beleágyazni ezeket véleményem szerint.

A könyv tele van érdekes mellékszereplőkkel is. Ott van például Lyall professzor, aki szintén farkasember, és egyben Lord Maccon bétája (jobbkeze). Ő azért érdekes, mert bár farkasember, mégis sokkal lágyabb, intellektuálisabb személyiség, mint az alfája.

Lord Akeldamát is megkedveltem a "ficsúrjaival" együtt. Ő egy idős vámpír, akinek öltözködés és lakberendezés terén elég különc az ízlése, és az utalásokból ítélve valószínűleg homoszexuális, legalábbis a körülötte lévő fiatal férfidolgozókkal való szoros érzelmi kapcsolata erre utal számomra. Őt és a körülötte lévő fiatal srácokat azért kedveltem meg, mert tökéletes bizonyítékai annak, hogy az ember ne a külső alapján ítéljen. Elsőre ugyanis bohém, link, csak a szórakozással foglalkozó személyeknek tűnnek, olyan igazi üres fejű, felszínes szépfiúknak, aztán az ember rájön, hogy sokkal eszesebbek, talpraesettebbek, képzettebbek, mint azt bárki gondolná.

A könyv végén extraként találhatunk egy interjút is az írónővel, ami igazán érdekes volt számomra. Szeretem, amikor külön meglepetést kapunk egy könyvben, valami pluszt, ami által azt érezhetjük, hogy az író és a kiadó számára fontosak az olvasók. Az interjú által megismerhettem az író gondolatait az írással, a mű alternatív világával és a karakterekkel kapcsolatban.


Hogy tetszett a könyv?

Az erotikus jelenetek logikátlan helyzetekbe való beszúrásától eltekintve teljesen odavagyok ezért a történetért. A stílusa, a karakterek, az izgalmas kalandok és rejtélyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez egy kiemelkedően szórakoztató regény legyen. Hamarosan neki is állok a második résznek, mert ez egy isteni sorozat.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik kedvelik a Jane Austen-stílusban megírt fantasytörténeteket, a titkokat, kalandokat, klassz karaktereket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2021. február 19., péntek

Ecsédi Orsolya: Meleg a helyzet (Pokkernapló 1.) – Blogturné Extra



Ecsédi Orsolya egy újabb vidám, szerethető és remek nyelvi játékokkal megbolondított történettel jelentkezett! A Meleg a helyzetről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, tarts te is velünk!

Hoztam nektek néhány klassz idézetet ebből a humoros, egyedi és "ördögi" kis meséből. :)


1. 

Apja mindenkinek van.
Nem mondom, hogy mindegyik főnyeremény.
Van köztük, aki sosincs otthon. Van, aki lusta elmenni a gyereke meccseire. Sőt, olyan is van, aki egyáltalán nem is kíváncsi a gyerekére. És van olyan is, aki túrja az orrát a szülői értekezleten. Az első sorban.
Az enyém viszont a pokol fejedelme.
Szerinted?
Aha. Szerintem is.



2.

Papi azt mondta, elmegy beíratni, és ne parázzak, nem fog lebukni.
Nagyon-nagyon aggódom.



3.

– Véletlenül kicsúszott a számon, hogy Goni, és onnan már nem volt visszaút. Amikor megkérdezték, hogy minek a becézése, csak nem árulhattam el nekik az igazságot. Hogy a gonosznak. Helyette kimondtam az első nevet, ami eszembe jutott. Muszáj volt! Érted?! Ott volt ez a szörnyű nő a szörnyű kérdéseivel... Ő lesz az osztályfőnököd amúgy.
Egyre jobb. Csak félve kérdeztem meg, hogyha már Egon, akkor milyen Egon. Papi nem nézett a szemembe, úgy válaszolt.
– Eördögh. Ők kérdezték, hogy így írják-e, én csak hagytam magam meggyőzni. Szerintem menő.
Eördögh Egon. Pokker!
Létezik ennél bénább név a világon?



4.

Erről jut eszembe, nekem is sürgősen kell egy kutya. Hátha Papi megengedi. Végül is tuti azért emlegetik az emberek a sátán kutyáját, mert minden sátánnak jár egy kutya. A gyereksátánoknak meg pláne.



5.

Nem is a családom a gond. Hanem az, hogy ma suli után elmentünk Ágóékhoz.
Ott még sose jártam, és Gyöngy sem. Már a hely gyanús volt, mert templom mellé épült a házuk. De a valódi borzalmak csak akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy Ágó papája lelkész.
Pokker! Nagyon durva volt!
Nem mertem hozzáérni semmihez, mert féltem, hogy elfüstölök.
Csak ültem, mint a jó gyerek, és meg sem szólaltam. Vacsit se kértem. Mert ki tudja, mi van benne. Egy pohár vizet sem mertem elfogadni. Mert ki tudja, lehet, hogy szentelt.



6.

Ma megint kísértettem. Nem úgy, hogy hú-hú, hanem rendesen.
A lustaságot vettem sorra.
Na, hát ez sem volt valami nagy meló.
Krizsa néni nyilvánvalóan megőrült. Úgy adott fel szorgalmit egy lyukasórára, hogy nem ígért cserébe semmit. Nyilván nem hagyhattam ki a lehetőséget, és azonnal sugalmazni kezdtem szanaszét, mint egy bűnre csábító rádióadó. Hogy mennyivel jobb lenne csak úgy dögleni és dumálni, nem pedig jókodni ész nélkül.
Hát mit mondjak, MINDENKIBEN azonnal szárba szökkent a gondolat.
Csak Lipiben nem. Ő megírta.
A hülyéje!



7.

Valami szörnyűség készülődik. A szarvam hegyén érzem.
Pontosabban a szarvam helyének a hegyén.



8.

Elmeséltem Papinak az első sikeres megkísértésemet. Nem volt elragadtatva. Azt mondta, komolyabb bűnökben gondolkodjak, a falánkság ovisoknak való.
Kösz! Pedig már úgy örültem.



9.

Én odahaza is a legcsököttebb és legbozontosabb kisördögnek számítottam. Most is az vagyok. csak éppen szarv és pata nélkül. Döglött pulival a fejemen.
Nincs igazság. A Földön sem.



10.

A beiratkozás tragikusan sikerült. Persze nem Papinak, hanem nekem.
Minden jól ment, míg meg nem kérdezték, hogy mi a gyerek neve. Azaz az enyém.
Akkor Papi bepánikolt, mert ennyire furfangos kérdésekre nem készült.



Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:



Nyereményjáték:

Ecsédi Orsolya napló stílusban megírt könyve hamar belopja magát az ember szívébe. A nyereményjátékunk során olyan gyerekkönyvek fülszövegéből találtok részletet, amik hasonló stílusban íródtak. A feladatotok, hogy beírjátok a Rafflecopter-doboz megfelelő sorába az adott könyv címét.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)


Idézet a játékhoz:

SZIA ÉN ROWLEY JEFFERSON VAGYOK, ÉS EZT A KÖNYVET ÉN ÍRTAM. MOST MÁR NEKEM IS VAN NAPLÓM, NEM CSAK GREGNEK, A LEGJOBB BARÁTOMNAK.
– EMLÉKIRAT, NEM NAPLÓ!
– AZÉRT AZ A CÍME, HOGY EGY BITANG JÓ FEJ SRÁC NAPLÓJA”, MERT APUKÁM MINDIG EZT MONDJA RÓLAM.
– ROWLEY, TE TÉNYLEG EGY BITANG JÓ FEJ SRÁC VAGY!


Állomáslista:

02. 19. Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra
02. 22. Hagyjatok! Olvasok! Blog
02. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2021. február 13., szombat

Jenny Han: Örökkön örökké: Lara Jean (A fiúknak, akiket valaha szerettem 3.)



Miért választottam ezt a könyvet?

Az első két részt is nagyon kellemes olvasmánynak találtam. Ez egy igazi romantikus ifjúsági regény, amely visszarepíti egy kicsit az olvasót is az időben, újra átélheti, milyen kamasznak lenni, milyen az első szerelem, az iskola és az ezekkel együtt járó gondok és örömök. Tudni akartam, hogy vajon mi lesz Lara Jean sorsa, együtt marad-e Peterrel, vagy más utat választ.


Véleményem a könyvről

A három rész közül ez az első, amiben valódi, komoly, az egész életére kiható felnőttproblémákkal szembesül Lara Jean és általa mi, olvasók is. Lara Jean épp végzős a gimiben, egyetemet kell választania, eldöntenie, mit is akar kezdeni az életével. Eredetileg ugyanarra az egyetemre akar menni, mint Peter, ám a sors közbeszól, nem veszik fel őt oda. Vagyis mindent újra kell tervezni, és nem biztos, hogy Lara Jean jövőképében ott szerepelhet majd Peter is.

A gimiből kilépni a nagyvilágba és meghozni az első olyan önálló döntéseket, amiknek életre szóló következményei vannak, nem kis teher. Előre senki nem tudhatja, hogy vajon jól dönt-e, vagy elszúr mindent. Nem csoda, hogy Lara Jean és Peter is félnek, igaz különböző dolgokról. Lara Jean attól tart, hogy ha Peterrel marad, nem tudja majd úgy megélni az egyetemet, az álmait, ahogyan azt kéne. Peter pedig attól fél, hogy elveszíti végül Lara Jeant.

Az olvasó mindkettejüket teljesen megérti, mert jogosak a félelmeik, a vágyaik. Olvasás közben épp ezért én magam sem tudtam eldönteni igazán, hogy vajon milyen befejezésre is vágyom.

Egyfelől azt akartam, hogy Lara Jean önmaga maradhasson. Átélhessen mindent az egyetemen, amitől több, jobb lesz. Megvalósíthassa az álmait, és önmagára találhasson. Mert ez fontos ahhoz, hogy az ember a kapcsolatában is boldog lehessen végül. Ha azt érzed, a másik visszahúzott, miatta nem tapasztalhattál meg egy csomó mindent, akkor az belerondít a kötelékbe. Senki nem akarja azzal tölteni az életét, hogy a másik fejéhez vagdossa, miatta maradt le jó dolgokról.

Másfelől azt akartam, hogy Peter boldog legyen. Mert látni, érezni, hogy valóban szerelmes. Lara Jean többször is azzal poénkodik, hogy Peter még csak fiú, nem férfi, ezért annyira magabiztos az érzéseit illetően. De én ezt pont fordítva láttam. Peter szerintem nagyon is felnőtt, nagyon is tudja, mit akar, milyen jövőre vágyik. Ő már döntött, Lara Jeannel akar lenni egy életen át. Lara Jean az, aki egyelőre még bizonytalan, nem tudja, milyen jövőt szeretne magának. Ő az, akinek még fel kell nőnie.

Nagyon tetszett, hogy bár Peter teljesen magabiztos az érzéseit, vágyait illetően, nem akaszkodik rá mégsem Lara Jeanre. Amikor az kell, képes hátralépni. Akkor is, ha közben belehal. Ez a valódi szerelem, és ilyen egy igazi férfi. A korábbi részekben bizonytalan voltam Peterrel kapcsolatban, de erre a könyvre megért annyira, hogy kétségek nélkül szeretni tudjam a karakterét.

Az egyetemi és szívzűrök mellett egy családi ügy is a középpontba kerül. Lara Jeanék édesapjának komolyra fordul a kapcsolata a szomszédnővel, így a lányoknak meg kell szokniuk, hogy kiegészül a családjuk. Ez nem egyszerű helyzet a nagyobbak számára, főképp Margot-nak, aki a legidősebb testvér, és így még igazán emlékszik az édesanyjukra.

Lara Jean családjánál egyébként még mindig olyan kellemes érzés tartózkodni olvasóként is. Bár megvannak a gondjaik, ha családi jelenet van, abból árad a szeretet. Nem mellesleg a humor is áthatja ezeket a részeket, Kitty morbid, kicsit gonoszkodó beszólásait például továbbra is nagyon imádom. Ó, és még mindig nagyon tetszik, ahogyan Peter Kittyvel viselkedik. Szerintem Peter nagyon-nagyon jó apa lesz egyszer. Az is tetszik, hogy meg akarja tanulni Kittytől, hogyan kell befonni Lara Jean haját. Vagyis megtanul egy "lányosnak" mondott dolgot csak azért, hogy örömet okozzon a lánynak, akit szeret. Na, ez olyan ahhhhhh-dolog egy sráctól.

– Ő az álompasim – közli Kitty kisajátító hangon.
– Hát, már elég idős – mondom, de közben nem veszem le a tekintetem a tévéről. – Gyakorlatilag annyi idős, mint apu. – Mégis...
– Várjunk csak! Azt hittem, én vagyok az álompasid – szól közbe Peter. Nem nekem, hanem Kittynek. Tudja, hogy nekem nem ő az álompasi. hanem Gilbert Blythe az Anne otthonra találból. Jóképű, hűséges, jó tanuló.
– Fúj! – feleli Kitty. – Olyan, mintha a bátyám lennél.

A lezárással elégedett vagyok. Nem igazán volt jobb ötletem nekem sem, hogyan másképp lehetne befejezni Lara Jean történetét. Na meg persze Peterét.


Hogy tetszett a könyv?

Ez egy klassz kis trilógia volt. Nem csavaros, izgalmas vagy akciódús. De annál érzelmesebb, kellemes, romantikus, léleksimogató. Jólesett olvasni, jólesett egy kicsit átélni azokat a tinidolgokat, amikből én kimaradtam anno, és nosztalgiázni azokon, amiket én is átéltem. A könyv által az olvasó érzelmileg Lara Jean családjának részévé válhatott.

Vagyis összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik kedvelik a kellemes, romantikus regényeket, amelyek nem kalandosak, de annál jobban felmelegítik az ember lelkét.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2021. február 10., szerda

Jamie Littler: Zúzmaraszív – Blogturné



Jamie Littler regényében egy Ash nevű kisfiút kísérhetünk el kalandos útjára, amely során a végtelen jéggel borított világ, szörnyek, varázslat és számtalan kaland és veszély vár rá. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott példányt a könyvből!


Miért választottam ezt a könyvet?

A borítója tetszett meg elsőként. Azt gondoltam, egy Az utolsó srácok a földönhöz hasonló könnyed, kalandos, humoros, mesés, illusztrált tinisztorit kapok majd. Nos, az illusztrációk megvoltak, de A Zúzmaraszív egy sokkal komolyabb, összetettebb, jobban kidolgozott regény, mint azt előzetesen hittem.


Véleményem a könyvről

Először is, imádom a könyvben található illusztrációkat. Mint fentebb említettem, a borító volt az, ami elsőként megfogott, pedig én ritkán adok a külcsínre. A rajzok nagyon emlékeztetnek engem a japán animékre, amiket gyerekkorom óta kedvelek, nagyon passzolnak a történethez és adnak valami plusz kellemes érzést olvasás közben.

A történet egy szintén animeszerű világban játszódik. Az adott világ tele van a hó alatt megbúvó szörnyekkel, amelyek elől az emberek kis elzárt településeken bújnak meg. Ash is az egyik ilyen elzárt városkában, de a népe között is kitaszítottként él. Nem kedvelik őt, mivel dalszövő. A dalszövők az énekükkel képesek kommunikálni a szörnyekkel, az emberek pedig ezt nem pozitívumként fogják fel, hanem attól tartanak, hogy a dalszövő befolyásolhatóvá válik így a szörnyek által, és pusztulást hoz az emberekre. Ash persze nem gonosz, ő csak jót akar tenni az énekével, de ez sosem sül el jól számára. Ash egyébként árvának mondható, mivel a szülei évekkel ezelőtt eltűntek odakint a hómezőkön, és csak egy dalocskát hagytak rá örökül. Mikor Ash rájön, hogy a dal egy titkos üzenet, egy kis csapattal, a Zúzmaraszív nevű hójáró szán legénységével elindul felkutatni a szüleit.

A történet nagyrészt a kalandokon és rejtélyeken alapul. Mindig történik valami. Jön egy új veszedelem, amit meg kell úszni élve, vagy egy rejtvény, amit meg kell fejteni a továbbhaladáshoz. Olvasóként egyetlen percre sem unatkoztam olvasás közben, a cselekmény sodort magával, akár egy lavina (csak kellemesebb módon). A leírások, mágikus események is az animék világát idézték fel számomra, szinte láttam olvasás közben magam előtt animemeseként a történetet.

Nagyon bejött a rejtvényfejtés is Ash-sel. Az egész a szülei által ráhagyott dallal kezdődik, de aztán több nyom is akad, amelyet Ash és Luna követni kezdenek, és érdekelt (vagyis még most is érdekel, mert a következő részben folytatódik majd a kutatás), hol lyukadnak ki végül.

Ash karaktere együttérzést váltott ki belőlem, és emiatt azonnal megkedveltem őt. Ő csak egy gyerek, aki semmi másra nem vágyik, mint hogy befogadják és megvédhesse a népét. Nincs benne gonoszság, nem akarja rosszra használni a dalszövő erejét, mégsem bíznak benne. Persze, tudom, megvan erre a múltbeli okuk, mert ahogy megtudhattuk, éltek a múltban olyan dalszövők, akik a szörnyek mellé álltak (állítólag a szörnyek beférkőztek az elméjükbe és megőrjítették őket) és az emberek életére törtek. Ennek ellenére eléggé szomorú az a gyűlölködés, ami Ash-re zúdul a saját népétől, csak mert valamiben más. Nem lehet valakiről automatikusan azt feltételezni, hogy gonosz, veszélyes, csak mert egy olyan tulajdonsággal bíró csoporthoz tartozik, amelynek néhány tagja rossz útra tévedt.

A mellékszereplők is szimpatikusak és/vagy érdekesek. Nagyon megkedveltem Tobut, Ash nevelőjét, akire váratlanul és kényszerből szakadt rá egy gyerek (Ash) iránti felelősség, ő mégis azonnal vállalta, és mindent megtesz azért, hogy jól gondoskodjon Ash-ről. Egyfajta apa, mentor és védelmező szerep az övé, ami azért érdekes és aranyos, mert ő egy nagy, morcosnak tűnő jeti, akinek aranyszíve van.

A másik kedvencem Luna. Egy belevaló, klassz csaj a Zúzmaraszívről, aki azonnal Ash barátjává válik. Külön tetszik, hogy egyáltalán nem éreztem köztük a szikrát, vagyis nem ment el a könyv egy sablonos szerelmi szál felé. Ash és Luna igazi jó barátok, és kész.

A harmadik kedvenc karakterem, Szilánk, mert titokzatos, összetett karakter, aki beindítja az olvasó agytekervényeit. Már az elején érezni lehet, hogy furcsa, talán sötét aura lengi körbe, nem mond el dolgokat, és mivel nem tudni, miért is van ez, önkéntelenül érdeklődni kezdtem a karaktere iránt.

Hasonló okból bírtam Varjú karakterét is, aki talán még titokzatosabb, mint Szilánk. Majdhogynem semmit nem tudunk róla, de az a majdnem semmi, igazán izgalmasnak tűnik. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi derül majd ki róla a folytatásból.


Hogy tetszett a könyv?

Animeszerű történet volt, ami nekem nagyon bejön. Kalandos, izgalmas, fordulatos a története, a karakterei pedig vagy szerethetőek, vagy annyira rejtélyesek, hogy az beindítja az ember agyát. Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.

Vagyis összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki bírja az animeszerűen megírt kalandregényeket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Mostani játékunk során olyan animációs filmeket gyűjtöttünk össze, amelyek a Zúzmaraszívhez hasonlóan számos kalandot, izgalmat és varázslatot tartalmaznak. A feladat az, hogy a Rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok az adott blogon található mese címét. Tartsatok velünk, és nyerjétek meg a Könyvmolyképző Könyvkiadó által felajánlott példány a könyvből!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kép a játékhoz:


Állomáslista:

02. 01. Utószó
02. 03. Csak olvass!
02. 05. Spirit Bliss Sárga könyves út
02. 11. Veronika’s Reader Feeder

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz