Ide pakolgatom fel a könyvajánlóimat, novelláimat, a saját könyveimmel kapcsolatos híreket és minden egyebet, amihez hirtelen kedvem támad. :)




2020. január 30., csütörtök

Rácz-Stefán Tibor: Pokolba a jópasikkal! – Blogturné Extra


Nemrég jelent meg Rácz-Stefán Tibor legújabb, Pokolba a jó pasikkal! című regénye, amelyben egy 18 éves, érettségi előtt álló fiúnak nem csak a jövőjét illetően kell nagy döntéseket hoznia, de ezalatt a szívét is kockára kell tennie. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott három könyvpéldány egyikét! 

Rácz-Stefán Tibi Pokolba a jópasikkal! című regénye tele van poénos és elgondolkoztató idézetekkel, ezért extraként most a kedvenceimet hoztam el nektek. :)

1. 

„– Most már elengedhetsz – motyogom Koppány mellkasába. – Büdös vagy.
– Te kis gyökér.
A bátyám már éppen megborzolná a tökéletesre beállított frizurám, de a kezére csapok.”


2.

„ – Szóval, Mátyás király - néz fel rám Karina. Szív alakú arcán ott ül a remény, hogy valamit csak tudok ebből a tételből.
– Fekete sereg, ő járt le az emberekhez álruhában. Meg Mátyás az igazságos - felelem, miközben a mozsárban összeaprítom a fűszereket.
(...)
– Ennyi? – Karina hangjából kihallani a csalódottságot.”


3.
„– Apa volt az első, aki megkóstolta, amit főztem. Anyával sokáig dolgoztak, Koppány meg éhes volt és hisztis. Én is kajás voltam, így nyolcévesen szétnéztem a konyhában, és sajtból, sonkából, hagymából és persze tojásból csináltam rántottát. Kicsit odaégett, de mire hazaértek, kész lett. Az a legszebb emlékem apáról, ahogy akkor evés közben rám nézett, boldogsággal, büszkeséggel a szemében.”


4.

Szeretlek. De magamat jobban kell szeretnem...


5.

„– (...) Szerintem három út van – mondja komolyan Gergő. – Az első, amit ő választott. Megpróbálja elfojtani azt, aki, hogy beleolvadjon a társadalomba. De hogy lehet így valaki kerek egész?
(...)
– A második út a társadalom megváltoztatása. Becsülöm, aki emellett kötelezi el magát. Igazi harcosok, miattuk lehet egy nap a pokolból paradicsom, de én élni akarok, méghozzá most! Így a harmadik az én utam. Olyan helyen lakni, ahol békében önmagam lehetek. Ahol élelem nélkül kapaszkodhatok úgy a villamoson, hogy közben a páromat is megóvom az eleséstől. Ahol nyugodtan megcsókolhatom az édes srácot a piknikünk során, és nem kell fosni az anyák sipító kánonjától.”


6.

„– Ha még egyszer lecsittelsz, szétlocsolok egy üveg mézet a tűzhelyen – fenyeget anyám.”


7.

„– Szerintem nem szabad lebecsülni a magyarokat – mondom Gergőnek, a hangom pedig remélem, hogy magabiztosan cseng. – Nem gondolhatjuk azt, hogy meg akarnának verni csak azért, mert mások vagyunk. Azért Pesten is vannak meleg bárok, és ha visszagondolsz a múltkori villamosozásra, ott volt az a bácsi meg a lányok. Őket nem zavarta...
– Nekem sem tűnik mindenki sátánnak, egyszerűen csak itt nem érezném magam biztonságban, túl sok rémsztorit hallottam már ahhoz.
– De ha mindig meglapulunk, ha sose mutatjuk ki az érzéseinket, ha szégyelljük azt, akik vagyunk, mégis hogy érhetnénk el változást?”


Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 


Nyereményjáték:

A könyvben központi szerepet kap a főzés. A turné állomásain egy-egy főzési alapanyag leírását találjátok meg, a feladat pedig az, hogy a rafflecopter dobozba beírjátok az adott blogon található hozzávaló nevét. A játék végén a Könyvmolyképző Kiadó felajánlásának köszönhetően három példányt sorsolunk ki a könyvből.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Leírás a játékhoz:


Sok saláta és pikáns szósz alapvető adaléka. Az egyik legismertebb és leghíresebb csilipaprika a Capsicum annuum fajból. Mexikóban összesen 160 négyzetkilométeres területen terem, főleg a Papaloapan folyó medencéjében.


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

01. 20. Könyvvilág
01. 22. Csak olvass!
01. 30. Spirit Bliss Sárga könyves út (Extra)
02. 01. Spirit Bliss Sárga könyves út


Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Csin Jung: A felbontott kötelék (A sasíjász legendája 2.) – Blogturné


Csin Jung A Sasíjász legendája-sorozatát a "kínai Gyűrűk Urának" nevezik. Az első rész után megérkezett Magyarországra a folytatás is, melynek címe A felbontott kötelék. Négy bloggerünkkel követhetitek végig Kuo Csing és barátai kalandjait, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből. 

Miért választottam ezt a könyvet?

Olvastam a Sasíjász legendája-sorozat 1. részét, ami bár teljesen más stílusú regény volt, mint amihez hozzá vagyok szokva, és ismerkednünk, küzdenünk kellett egymással, mégis valahogy megfogott, és érdekelni kezdett a folytatás is.


Első gondolatok

Amikor belekezdtem a második könyvbe, pozitív meglepetésként ért, hogy már sikerült megszoknom az egyedi stílusát. Azok a dolgok, amik az első részben furcsán hatottak számomra (lassú, animeszerűen bizarr harcjelenetek, vontatott cselekmény stb.), mostanra ismerőssé váltak. Sokkal könnyebben és gyorsabban bevonzott a történet, mint az első könyv esetében.


Történet

A sztori pontosan ott folytatódik, ahol az első könyv véget ért. Kuo Csing és Lótusz éppen szökésben van Jang Kang nevelőapjának a palotájából, ám nem tudnak olyan könnyen meglógni, ahogyan azt várnánk. Konkrétan 90 oldalon keresztül tart az első harcjelenet, aminek ezúttal furcsa módon sikerült lekötnie.

Már csak azért is érdekesnek találtam, mert a harc közben kicsit jobban beleláthatunk Ciklon Mej életébe és lelkébe, akit gonosz karakterként ismerhettünk meg az első könyvben. A férjével együtt, valami pokoli teremtményként, sorozatgyilkosként írta őt le a többi karakter. Ám a róla szóló visszaemlékezésből megtudhatjuk, hogy azért ez a leírás nem teljesen igaz. Én kicsit meg is sajnáltam őt, mert eredetileg nem volt gonosz lélek, csak olyan körülmények között nőtt fel, olyasmik történtek vele, amik miatt rákényszerült erre az útra. Most már persze, hajtja a bosszú, hiszen az előző könyvben megölték a szerelmét, de mások tehetnek arról, hogy így alakult a sorsa.

A hosszadalmas kifejtés nemcsak az első harcjelenetre vonatkozik, utána is minden egyes történésnek legalább ennyi oldalt szentelt az író.

Szóval ez egy lassú, vontatott történet. Még ahol harc, izgalom, kaland van, ott is számíthatunk erre a csigalassúságra. Ez vagy bejön valakinek, vagy nem. Esetemben változó volt, mit éreztem épp. Hangulattól függően volt, hogy nagyon élveztem ezt a számomra újszerű történetvezetést, volt, hogy szívesen felpörgettem volna inkább a dolgokat. De összességében sokkal jobban élveztem most az olvasást, mint az első könyv esetében.


Karakterek

Kuo Csing olyan kis kedves, mamlasz jófiú továbbra is. Nehezen tanul, nem túl okos, de lelkes, jószívű, becsületes és hűséges. Nagyon bírtam, hogy kettejük közül Lótusz az, aki irányítja a dolgokat. Ésszel, cselesen, de ő dönti el, hogy mikor mi legyen. Ő az, akinek köszönhetően Kuo Csing harcművészként is fejlődhet, és olyan tudást kaphat, amelynek köszönhetően valódi ellenféllé válhat más képzett harcosokkal, mesterekkel szemben.

Jang Kang karaktere is érdekes. Az előző könyv végén fény derült a származására. Megtudta, hogy akit eddig az apjának tartott, az valójában a valódi apja és valódi népe ellensége. A kérdés csak az volt, hogy vajon érdekli-e ez. Képes-e a változásra... Mert az előző könyvben elég önző, beképzelt, egoista alaknak tűnt, és ebben a második könyvben is bizonytalan volt számomra, milyen jellem is valójában. Ahogyan az is, hogy tényleg képes-e beleszeretni Könyörület Múba, vagy csak testi vágyat érez, és mikor úgy adódik, kihasználja, cserben hagyja majd a lányt.



„– Nekem nem számít, koldus-e vagy herceg, kedves vagy kegyetlen, az én szívem már mindörökre az övé…”

A mellékszereplők közül úgy igazán Ciklon Mej volt az, akit érdekesnek találtam. A múltja, a kettős személyisége miatt valahol sajnáltam őt annak ellenére, hogy volt pár kegyetlen és eszement tette.

A többi mellékszereplő viszont annyira nem fogott meg. Annyi név, annyi mester és harcos bukkant fel a sztoriban, és annyira nehéz volt megjegyezni ezeket a furcsa kínai neveket, hogy sokszor azt sem tudtam, kiről van éppen szó. Igazából ez nem zavarta az olvasást, mert sokszor mindegy is volt, épp kivel harcolnak, melyik mesternél vannak, kitől tanulnak, kivel beszélnek Kuo Csingék. Csak a velük és Jang Kanggal meg Könyörülettel kapcsolatos szálak és történések érdekeltek, viszont az ő szálaik nagyon. Az hajtott az olvasás során, hogy megtudjam, mi történik majd ezzel a négyessel végül.


Hogy tetszett a könyv?

Egy nagyon nehéz olvasmányról van szó, amely olyan stílusban íródott, amihez mi, európai olvasók nem vagyunk hozzászokva. Ennek ellenére találtam olyat a történetben, ami miatt tovább akartam olvasni.

Szóval összességében TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Azoknak, akik elég türelmesek beleszokni egy olyan stílusba, amely lassan csobogó patakként meséli el a történetét, és szeretik a kihívásokat.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 


Nyereményjáték:

A történetben nagy szerepet játszik a harcművészet. A játék során minden állomáson találhatok egy képet, amely egy harcművészettel foglalkozó filmből van. A feladatotok annyi, hogy a rafflecopter megfelelő rublikájába beírjátok a film címét.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Kép a játékhoz:


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

01. 30. Spirit Bliss Sárga könyves út
01. 31. Könyv és más
02. 02. Nem félünk a könyvektől
02. 04. Ambivalentina

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

 

2020. január 21., kedd

Karen M. McManus: Tartsd meg a titkot – Blogturné


Karen M. Mcmanus, a nagy sikerű Lehull a lepel írónője új ifjúsági thrillerrel érkezett, mely szintén a Maxim Kiadó gondozásában jelent meg. A Tartsd meg a titkot középpontjában egy rejtélyes kisváros áll, ahol évekkel ezelőtt titokzatos körülmények között gyilkoltak meg egy fiatal lányt. Amikor a tinédzser ikerpár, Ellery és Ezra ideköltöznek, a titkok nyomába erednek, hogy felderítsék azokat, mielőtt a múlt árnyai újból lecsapnának. Tartsatok hét bloggerünkkel, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott három példány egyikét! 

Miért választottam ezt a könyvet?

Korábban olvastam már Karen M. McManustól a Lehull a lepel című regényt, amely nagyon tetszett, igazi jó ifjúsági krimi volt, ezért azt reméltem, hogy ez a regény is hasonlóan kellemes olvasmány lesz számomra.


Első gondolatok


A regény nyelvezete, stílusa pontosan azt adta számomra az első perctől, amit elvártam tőle. Rögtön beindult a titkokkal és rejtélyekkel teleszőtt krimiszál, amely bekapcsolta az agyamat, és arra késztetett, hogy amikor csak van egy kis szabadidőm, továbbolvassam a történetet.


Kicsit féltem attól, hogy az írónő elköveti azt a hibát, amit sok krimiíró, és ugyanazon sablon alapján építi fel a történetét, mint az előzőt, valamint ugyanazt a poént lövi el a végén, amelyet abban is, és azonnal rá fogok jönni arra, ezúttal ki a tettes. Agatha Christie-vel vagyok így, szeretem a könyveit, de sosem olvasok el két A. C. könyvet egymás után, mert ha az elsővel ráéreztem újra az írónő észjárására, akkor a másodikban már simán rájövök a legelején, hogy ki a tettes. Szerencsére itt nem ez volt a helyzet. McManusnak sikerült egy teljesen más helyzetet felállítani, totál más karakterekkel és csavarral, mint az előző könyvében.


Történet

Ellery és az ikertestvére, Ezra Echo Ridge kisvárosába érkezik a nagymamájukhoz, mivel az édesanyjuk elvonóra került. Az anya lelkileg szét van esve már régóta, mivel neki is volt egy ikertestvére, de még tinédzserkorukban nyoma veszett, a család pedig úgy gondolja, meggyilkolták. Ugyanis az eset után néhány évvel egy másik lány is eltűnt, de az ő holttestét megtalálták, valaki megfojtotta.

Alighogy Ellery és Ezra megérkeznek, a nagyi házához vezető úton máris egy holttest fogadja őket. Valaki újra emberekre kezd vadászni, fenyegető üzeneteket hagy, és rettegésben tartja az egész kisvárost. Konkrétan Elleryt is megfenyegeti az egyik üzenetében.

A megfojtott lány megölésével anno meggyanúsították az exfiúját, de nem tudták rábizonyítani a bűncselekményt. Az új gyilkosságok azt a látszatot keltik, hogy ezúttal az exfiú öccse, Malcolm a tettes, azonban Ellerynek tetszik a srác, és bár nem bízik benne teljesen, nem akaródzik elhinnie, hogy ő gyilkolja az embereket.

A történéseket két szemszögből követhetjük végig. Az egyik szemszög természetesen Elleryé. A másik pedig a meggyanúsított Malcolmé. Mindkettejük szála nagyon érdekes, főképp azért, mert mindkét karakternek erős családi motivációik vannak, mégis mindketten másképp állnak a gyilkosságokhoz. Ellery az őt ért fenyegetések miatt egyfelől fél, másfelől imádja a krimiket, igazi nyomozóként jár az agya, így izgatja is őt, ki lehet a tettes. Nem mellesleg mindig is frusztrálta, hogy nem tudja, mi történhetett anno a nagynénjével, és nem tudja, hogyan segíthetne a testvére elvesztése miatt lelkileg szétesett anyján. Ezzel szemben Malcolm legszívesebben kimaradna az egészből, mert pontosan látta, hogyan gyanúsítják, vallatják, fenyegetik, közösítik ki a bátyját, amikor évekkel ezelőtt rá vetült a gyanú. Fél attól, hogy a családja élete ismét pokollá válik, hogy megint kitaszítja őket a közösség. Ám mivel nem tud kimaradni a történésekből, mert valaki mindig úgy alakítja a szálakat, hogy pont a közepükben legyen, muszáj kiderítenie, ki akarhatta korábban bemártani a bátyját, és ki akarja most őt rácsok mögött látni.

Sok lehetséges gyanúsított van a könyvben, sok olyan is, akik bár nem gyilkosok, bőven van vaj a fejükön vagy valami titkuk, amit nem akarnak napvilágra hozni. Szóval mindenki gyanús, és az ember szinte a történet végéig nem tudja biztosan, hogy ki a gyilkos, és kinek van más oka arra, hogy rejtélyesen viselkedjen.

Egy rejtélyt sikerült kitalálnom, ez Elleryvel és Ezrával kapcsolatos volt. A többinek viszont sikerült meglepnie. A gyanúsítottjaim között volt az is, aki a főkolompos, de annyi gyanúsítottam volt, hogy lényegében nehezen maradhatott volna ki közülük.


Szóval ez egy klassz krimi volt, sok gyanúsítottat felvonultatott, akiknek sikerült megmozgatni az agyamat, végül nem sikerült konkrétan kitalálnom a tettes személyét, mégis logikusan volt felépítve az egész sztori.


Karakterek

Ellery érdekes főszereplő karakter volt. Okos lány, akit érdekelnek a bűnügyek, logikusan gondolkozik, ám mivel érzelmileg befolyásolt többféle szempontból is, ezért sokszor téves következtetéseket von le. Tetszett a szerelmi szála Malcolmmal, olyan kis kedves, romantikus, aranyos jeleneteik voltak, pont ifjúsági regénybe illők.

Malcolm karakterét is megkedveltem. Teljesen együtt tudtam érezni vele. Borzalmas lehet, amikor megvádolnak valamivel, és hiába tudod, hogy nem igaz, a többség nem hisz neked, úgy néznek rád, mint egy véres rongyra. Az ilyesmivel majdnem ugyanúgy tönkre lehet tenni egy ember életét, mint azzal, hogy meggyilkolják egy szerettét.

A többi karakter igazából gyanúsított mellékszereplő. Voltak köztük szimpatikus emberkék, és olyanok is, akiket a valóságban is simán elkerülnék, mert irritálnának vagy megijesztenének. Akadtak köztük kissé klisés karakterek, pl. az iskola menő csajai, vagy a meleg legjobb barát és hasonlók, de voltak izgalmasabb, egyedibb szereplők is, pl. Malcolm bátyja.

Az egyetlen, amit talán kicsit hiányoltam a karakterkidolgozás terén, hogy Ezra több szerepet kaphasson. Végig ott volt Ellery mellett, de inkább csak úgy, mint egy bútordarab, egy árnyék. Nem igazán láttam, hogy külön személyisége lenne, vagy legalábbis nem részletesen kidolgozott személyisége. Én belőle kicsit többre vágytam volna.

De úgy egyébként elégedett voltam a karakterekkel, főképp, hogy tényleg annyi titkot rejtegettek, és így izgalmassá tették a sztorit.


Hogy tetszett a könyv?

Izgalmas, pörgős, jól felépített krimi volt klassz karakterekkel. Nagyon szórakoztató, agymozgató olvasmány.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Azoknak, akik kedvelik a jól összerakott krimiket tinédzser karakterekkel vegyítve, és az ő egyéni drámáikkal, gondjaikkal, örömeikkel megfűszerezve.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 


Nyereményjáték:

A regény főhősei ikrek, így mi is további könyves ikerpárok nyomába eredünk. Minden állomáson találtok egy könyvet, a feladatotok pedig, hogy beírjátok az ikerpár tagjainak keresztneveit a rafflecopter doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Könyv a játékhoz: Böszörményi Gyula: Az időkút


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

01. 08. Olvasónapló
01. 12. Könyvvilág
01. 14. Csak olvass!
01. 16. Readinspo
01. 18. Spirit Bliss Sárga könyves út


Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2020. január 20., hétfő

Benjamin Read–Laura Trinder: Éjféli óra – Blogturné


Lehetséges, hogy az angol főváros nem is olyan hétköznapi hely, amilyennek első pillantásra tűnik? Benjamin Read és Laura Trinder (avagy Trindles & Read) könyvében biztosan nem. A szerzőpáros London sötét, Viktória-korabeli dimenzióját teremti meg, mely a mágia és a szörnyek otthona. Vajon sikerülhet-e Emilynek helytállnia az Éji Népség városában? Tartsatok bloggereinkkel az Éjféli Óra titkos világába, és megtudhatjátok! Ha pedig velünk játszotok, akár a Kossuth Kiadó által felajánlott példányt is megnyerhetitek. 

Miért választottam ezt a könyvet?

Egy ismerős azt mondta, hogy kiemelten odavan ezért a könyvért, úgyhogy emiatt vált érdekessé számomra. Emellett izgalmasnak tűnt, hogy a regénynek két szerzője van. Azok a könyvek, amelyeket többen írtak, mindig rizikósak, mert nem biztos, hogy a két szerző ugyanazon a minőségi szinten áll, nem biztos, hogy jól egymásra tudnak hangolódni. Szerintem akkor jó egy ilyen könyv, ha az ember észre sem veszi, nem egy írótól olvas éppen.


Első gondolatok

Ahogy belekezdtem a regénybe, azonnal beszippantott a világa. Mostanában több olyan ifjúsági fantasyt is olvastam, ami majdnem annyira elvarázsolt, mint anno a Harry Potter-sorozat. Ez is ilyen volt. Emily karaktere szerethető, a körülötte lévő titkok és rejtélyek azonnal felkeltik az ember kíváncsiságát. Az is segít ebben, hogy Emily pont olyan tudatlan, mint az olvasó. Ő csak egy egyszerű lánynak hiszi magát unalmas szülőkkel és hétköznapi élettel. Szóval vele együtt tiszta lappal csöppenünk be az Éjféli óra világába, és közösen fedezhetjük fel a furcsa lényeket, számunkra idegen környezetet.


A történet

Emily egy átlagos kislánynak tűnik, aki a postás apját a világ legunalmasabb emberének tartja, az anyját pedig egy hebrencs különcnek, aki valamiért sosem beszél a családjáról (szüleiről, testvéreiről, egyéb rokonairól). Aztán egyik éjszaka kihallgatja a szülei beszélgetését, amelyet sehogy sem ért, másnap pedig az édesanyjának nyoma veszik. Eltelik néhány nap, és az apja bemegy dolgozni az éjjeli postára, ám ő sem jön haza többé. Viszont több érdekes és rémisztő látogató is bekukkant Emilyékhez, akik halálra rémisztik a kislányt.

Emily úgy gondolja, nincs más választása, mint felkutatni a szüleit, így elmegy arra a helyre, ahol az apja utoljára tartózkodott: az Éjjeli Postára. Csakhogy rá kell jönnie, hogy a valódi posták éjszaka már zárva vannak, az Éjjeli Posta pedig nem is az emberi világhoz tartozik.

Amikor Emily szülei eltűntek, én is legalább annyira kíváncsian indultam a keresésükre, akárcsak a saját lányuk. Nagyon érdekelt, miféle titkokat rejtegetnek, és az is, hová lehettek. Elrabolta őket valaki, bajuk esett, vagy saját akaratukból mentek el valahová, ahonnan nem tudnak visszatérni és nem tudják értesíteni Emilyt?

Ugyancsak izgalmasnak találtam az Éjjeli Posta bejáratán túl található világot, az Éji Népség világát. Annyi érdekes lénnyel ismerkedhetünk meg, és az ajtón túli világ létrejötte, célja és működése is igazán izgalmas. Az éjszakai lények, értsd misztikus lények (vámpírok, farkasemberek, szellemek és egyebek) lényegében bezárták magukat London egy alternatív dimenziójába, ahol megállt az idő, és mindig éjfél van. Ezt a legtöbb lény nem bánja, de persze vannak olyanok, akik nem örülnek annak, hogy nem szívhatják az emberek vérét, életerejét, nem rémisztgethetik őket kedvükre.

Emily a szülei felkutatása közben rádöbben, hogy nemcsak az anyja és az apja van veszélyben, hanem lényegében az egész emberi és éji világ is. Valaki ugyanis meg akarja babrálni az alternatív Big Bent, ami misztikus módon elzárja egymástól a két dimenziót. Ha pedig ez megtörténik, akkor az emberi világra rázúdulnak a veszélyesebbnél veszélyesebb misztikus lények. A kevésbé vagy egyáltalán nem ártó lényekre pedig az emberi félelem és harag lehet akár halálos is. Szóval mindkét oldal számára a túlélést jelentheti az, hogy Emilynek sikerül-e rájönnie, ki akarja ismét egyesíteni a két dimenziót, és képes-e megállítani az illetőt.



„A kabátzsebébe dugta a másik kezét, mire Süni jólesően meleg súlya a tenyerébe csoszogott. Kihúzta, és a szeme elé emelte kis utasát.
– Sünikém, meg kell mondanom, majd összepisilem itt magam. Remélem, helyesen cselekszem.
A tüskés jószág lassan, de nagyon határozottan, tagadólag ingatta ide-oda a fejét.
– Ez meg mit jelentsen? – sziszegte Emily.”

Nemcsak a történet varázslatos világa bűvölt el olvasás közben, hanem az is, hogy egyetlen másodpercre sem unatkoztam. Mindig történt valami izgalmas, mindig jött egy újabb rejtély, amely fenntartotta a figyelmemet. Rengeteg olyan apróság is megjelenik, amely mögött valami kisebb vagy nagyobb titkot lehet sejteni (pl. süni, pénzérmenyaklánc, furcsa szellemszerű gyerekek, bélyegek, szerencsétlenség, virágillat stb.). Szóval ez egy igazán pörgős, kalandos kis ifjúsági sztori, amely méltó arra, hogy a Harry Potter- és a Nevermoor-sorozatokkal említsék egy lapon.

Ami pedig a társszerzőséget illeti. Itt tökéletesen működött. Ha nem tudom, hogy két író írta a könyvet, valószínűleg eszembe sem jut, hogy nem egyetlen ember műve. Meg nem tudnám mondani, hol voltak a váltások, fejezetenként, nagyobb egységenként? Fogalmam sincs róla. Read és Trinder tökéletesen ráhangolódtak egymásra, és ugyanazt a stílust és minőségi szintet hozták mindvégig.


Karakterek

Emily bátor, belevaló kislány. Harryt is kedveltem anno Rowling sztorijában, de kiemelten örülök, hogy a legújabb ifjúsági fantasyk főszereplői lányok (pl. Nevermoor-sorozat), így az Éjféli óráé is. Annak pedig még jobban örülök, hogy Emily belevaló, okos, értelmes lányka (mert hát valljuk be, Harry bátor volt, de ész terén nem állt túl jól...), és így tökéletes példakép lehet a fiatal lányolvasóknak, de a fiúolvasók is megkedvelhetik.

Emilyt végig nagyon kedveltem, teljesen megértettem a motivációit, a félelmeit. Azt, hogy ő elsősorban nem egy hős, hanem csak egy kislány, akinek az a legfontosabb, hogy megtalálja a szüleit, de amikor szükséges, mégis hősiessé tud válni.

A könyv végén volt egy nagyon klassz ötlete, csak annyit mondok: csomag. Ez a fifikásság az, ami a lányok, nők előnye a férfierővel szemben, és ez az, amit szerintem mindenképpen meg kell mutatni az ilyen regényekben. Imádtam!

Bár Emily szülei keveset szerepelnek ténylegesen a regényben, mégis nagyon érdekesnek tűnnek. Rengeteg titok van körülöttük, és tökéletes példák arra, hogy még a közeli rokonoknak is csak bizonyos oldalait ismerhetjük, és a saját szemszögünkből nézve talán teljesen másnak látjuk őket, mint amilyenek valójában. Emily is az apját a világ legunalmasabb emberének tartja, az anyjáról pedig azt gondolja, hogy egy kicsit bolond hippi, aki sokszor kellemetlen helyzetbe hozza őt, aztán rá kell döbbennie, hogy a szülei valójában sokkal menőbbek, mint azt ő hitte.

Tarkus is érdekes karakter. Ő amolyan újonc rendőrféle az Éjféli óra világában, aki nagyon lelkes, nagyon becsületes, de túlságosan meg akarja mutatni, hogy jó rendőr, és emiatt túl mereven ragaszkodik a szabályokhoz. Emilyt is hol akadályozza, hol segíti, nem mellesleg közben van valami "virágillatú" titka is, ami kíváncsivá teszi az embert. Tetszett, hogy nem alkottak azonnal tökéletes nyomozópárost Emilyvel, hanem meg és ki kellett ismerniük egymást, össze kellett csiszolódniuk. 



„A Könyvtár úgy folytatta, mintha a fiú meg se szólalt volna.
– Egy másik erő is közrejátszik, amely mindannyiunkat fenyeget.
Emily szemhéja rángatózni kezdett.
– Micsoda? Komolyan el kell magyaráznod végre, mi folyik itt, különben én… én… összehajtom az összes könyvlapodat, és… máshová rakom a könyvjelzőidet, vagy ilyesmi.”

A háttérben van három érdekes karakter még, akik közül kettő kap szerepet ebben az első könyvben. Egyikük Könyvtár, másikuk Noktürn. A nevükből nagyjából sejthető, hogy mely művészeti ágakhoz kapcsolódnak. Nekik van a leghatalmasabb mágikus erejük, ám az Éji Népség világában elsatnyulnak, mivel nem juthatnak hozzá az emberi világ legújabb történeteihez és zenéihez, a régi művek pedig nem adnak számukra elég táplálékot.

Én teljesen megértem a szenvedésüket. Néha jó dolog egy-egy klassz könyvet újraolvasni és ezerszer meghallgatni ugyanazt a zenét, ám ha bezárnának egy szobába, ahol összesen x számú könyv és y számú zene lenne, én pedig örökéletű lennék, akkor egy idő után baromira unnám a rendelkezésemre álló könyveket és zenéket, és nagyon vágynék valami újra. Ha pedig nem kaphatnám meg, tuti depresszióssá válnék.


Hogy tetszett a könyv?
A főszereplő egy belevaló, fiatal lány, a történet világa varázslatos, tele van titkokkal és rejtélyekkel, valamint izgalmas, pörgős a cselekménye. Vagyis megvan benne minden, amit egy igazán jó ifjúsági regényben keresni szoktam.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Mindenkinek, aki kedveli a Harry Potter- és Nevermoor-sorozatokat, vagyis a varázslatos, kalandos ifjúsági fantasyket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 


Nyereményjáték:
A blogjainkon ezúttal egy-egy részletet találhattok különféle gyermek- és ifjúsági regények borítóiból. A feladatotok annyi lenne, hogy a Rafflecopter megfelelő helyére beírjátok annak a könyvnek a címét, amelynek a borítójáról a részlet származik. A helyesen válaszolók között az Éjféli óra egy példánya kerül majd kisorsolásra.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Kép a játékhoz:


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

01. 20. Spirit Bliss Sárga könyves út
01. 23. Olvasónapló
01. 26. Könyv és más
01. 29. Hagyjatok! Olvasok!


Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz