~ Sárga könyves út ~

2022. június 29., szerda

Holden Rose: A lapátos fickó – Blogturné



Holden Rose ezúttal egy szellemes-parázós ifjúsági regénnyel jelentkezik a Móra Kiadónak köszönhetően. Borzongj együtt három blogturnésunkkal, és a turné végén nyerj te is egy példányt a könyvből.


Miért választottam ezt a könyvet?

Olvastam az írótól a Nyomozás a Pipacs utcában című sorozat első két részét, és nagyon tetszik a stílusa, a humora, az, ahogyan gyerekeknek, fiataloknak való történeteket ír. Szóval úgy gondoltam, ez a története is jó szórakozást nyújt majd.


Véleményem a könyvről

A történet egy Timo nevű fiúról szól, aki éli a gyerekek mindennapi életét, iskolába jár, imádja a kvízversenyeket, és a húga éjszakánként hozzá szökik be, ha fél valamitől. Elsőre ez átlagosan hangzik, ám Timóék bejárati ajtaja előtt egy lapátos férfi szelleme ácsorog éjszakánként. Valóban létezik, vagy Timo csak képzeli őt, és mi történik, ha már nemcsak látja a szellemet, hanem az beszél is hozzá, ő pedig válaszol neki?

Először is, stílusra, humor tekintetében pont azt kaptam, amit Holden Rose-tól elvártam. Nagyon jól szórakoztam olvasás közben, jókat kuncogtam Timo ironikus-vicces gondolatain. Együttéreztem vele, mikor rájött, hogy a legjobb barátja, valójában nem is olyan jó barát, akkor is, amikor az egész iskola rajta nevetett és gúnyolódott. Bár nem szellemek miatt, de pontosan tudom, milyen kitaszítottá válni, szóval drukkoltam neki, hogy valamiképpen sikerüljön kitörnie ebből a helyzetből.

Ekkor jelent meg Owen a szétvigyorgott arcával.
– Csak nem szellemet látsz most is?
Nem tudtam mit mondani erre. Piszkosul sértett, ahogy viselkedett, közben meg igen, éppen egy szellemet láttam. Ott állt Owen mellett, és őt nézte.
– Semmi közöd hozzá – böktem oda, mert nem akartam, hogy megint találjon valami fogást rajtam.
– De most nincs harag, ugye? – kérdezte, én meg éreztem, hogy elvörösödik az arcom. Hát már attól is én érezzem kínosan magam, ha sérteget, és ez rosszulesik?
– Nincs harag – válaszoltam. Erre megvonta a vállát, és sarkon fordult.
– Ha majd megint szellemet látsz, azért szólj, én is kíváncsi lennék rá!
– Éppen most gyalogoltál át rajta – szóltam utána, mire megtorpant. Egy pillanatra félelmet láttam a szemében. Hiába próbált közömbös meg flegma lenni, láttam, amikor beleborzongott.
– Ne ne szívass! – mondta, de a vigyora már nem volt az igazi. Gyors léptekkel menekült az osztály után.
– Ezt megérdemelted – suttogtam, és végre rajtam volt a sor, hogy nevessek.

Az író tökéletesen eltalálta azt, hogy miként kell gyerekeknek ijesztőbb történetet írni. Nem lépte át azt a határt, ami már egy gyereknek sok lenne, de pont annyira borzongató volt a sztori, hogy azt mind a fiatal, mind a felnőtt olvasók élvezhessék.

Tetszett, hogy nemcsak a paráztatáson volt a hangsúly, hanem volt a történetben nyomozás, előkerültek olyan problémák, amiket akármelyik átlagos fiatal átélhet, valamint az első szerelem témája is felderengett. Vagyis mindenből került a történetbe, amitől egy ifjúsági történet kalandos, izgalmas és klassz lehet.

Kioko karakterét nagyon bírtam, belevaló, kemény lány, aki hasonlókon megy keresztül, mint Timo, ezért ő az egyetlen, aki megérti őt. Ketten összefognak, hogy rájöjjenek, miként szabadulhatnának meg a szellemüktől, aki nem is annyira békés, mint azt elsőre hitték. Tetszett, hogy bár ifjúsági sztoriról van szó, valódi tétje van Timo és Kioko döntéseinek, konkrétan az életük múlik azon, sikerrel járnak-e.

Mivel mindig is szerettem használni az agyamat, bírtam a rejtélyeket, ezért imádtam, hogy Kioko rejtvényekkel teszi próbára Timót. Szeretem az okos karaktereket, az okos lány karaktereket pedig még annál is jobban.

Timo és Kioko nagyon klassz kis csapattá váltak, élveztem a nyomozásukat, tetszett, hogy bár alig ismerték egymást, szinte azonnal össze tudtak hangolódni, és tökéletesen együtt tudtak dolgozni.

Nem tudom, lesz-e folytatása ennek a történetnek, de én szívesen olvasnám. Meg persze bármit szívesen olvasok Holden Rose-tól, mert ő is azon magyar írók közé tartozik, akikről tudom, hogy mindig hozzák az általam elvárt minőséget.


Hogy tetszett a könyv?

Számomra nagyon klassz szórakozás volt. Mindent megtaláltam benne, ami szerintem egy jó, borzongató ifjúsági regényhez szükséges.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki szereti a kalandos, izgalmas, misztikus, fiataloknak (és fiatal lelkűeknek) való történeteket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

A könyv főszereplője, Timo szellemet lát, ezért a játék során nektek is szellemeket kell keresnetek. Minden állomáson elrejtettünk egy-egy filmbeli szellemet, keressétek meg őket, és írjátok be az adott film címét a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)


Állomáslista:

06. 29. Spirit Bliss Sárga könyves út
07. 01. Könyv és más

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2022. június 25., szombat

Alice Oseman: Fülig beléd zúgtam 2. – Blogturné Extra



A nagysikerű Heartstopper - Fülig beléd zúgtam című képregény folytatása szinte azonnal követte a nemrég kiadott első részt, hiszen a magyar közönség azonnal a szívébe fogadta Nick-et and Charlie-t. Bloggereink alig várták, hogy ismét elmerülhessenek Alice Oseman bájos, romantikus képregényében, hát tartsatok velük legújabb blogturnénkon!
Ne felejtsetek el játszani se, ugyanis a turné végén megnyerhetitek a Könyvmolyképző kiadó által felajánlott nyereménypéldányt is!


Miért néztem meg ezt a filmet?

Nos, az első három rész után nyilvánvaló volt, hogy nem hagyom félbe a sorozatot, mert annyi pozitív érzést adott számomra, hogy arról képtelen lettem volna lemondani.


A film története röviden

Charlie és Nick végre bevallották egymásnak az egymás iránti vonzalmukat és érzelmeiket, és bár vannak döccenők a kapcsolatukban, együtt megpróbálják legyőzni ezeket. Közben Tao és Elle között is alakulgatnak a gyengéd érzelmek, Tarának és Darcynak pedig a felvállalt kapcsolatuk miatt a homofóbiával kell megküzdenie.


Véleményem a filmről

A második képregény lényegében lefedi a sorozat első évadát a negyediktől a nyolcadik részig. Igaz, hogy a képregényből sok minden kimaradt, de ugyanúgy a tengerparti jelenettel, valamint a Nick és az édesanyja közötti beszélgetéssel zárul a képregény és a sorozat is. Vagyis ezúttal a teljes első évadról elmondhatom nektek a véleményemet, és remélem, hogy mire kijön a 3. képregény, a sorozat 2. évadával is elkészülnek, mert már bezsongva várom mindkettőt.

A teljes sorozat alatt imádtam a színészeket, végig nagyon jól hozták a karaktereket. Talán ez az a sorozat, amiben minden egyes színésszel száz százalékig elégedett vagyok. A többi filmben, sorozatban mindig volt olyan emberke, aki szerintem nem passzolt a karakterhez, én másképp képzeltem el, itt viszont mindkét főszereplő és minden egyes pozitív és negatív mellékszereplő tökéletes volt. Mindegyikük külseje, mimikája, játéka pontosan azt hozta, amit elvártam. Szóval hatalmas ölelés azoknak, akik kiválogatták a színészeket, mert ez esetben tökéletes munkát végeztek. Egyetlen percig sem éreztem azt, hogy a sorozat végére bármelyik szereplő belefáradt volna a játékba, érezni lehetett, hogy mindegyikük imádja az adott helyzetet és élvezi a forgatást.


Nick... Nos a harmadik rész után csinál butaságokat, de alapvetően ő a legjobblelkűbb srác, akivel valaha filmekben találkoztam. Mindig próbál helyesen dönteni, ha pedig hibázott, vállalja, bocsánatot kér, és tökéletesen javítja a hibát. Nem fél kimutatni az érzéseit (még úgy sem, hogy nyíltan nem vállalja egyelőre a biszexualitását) sem Charlie iránt, sem úgy egyébként. Ha valami gond van, akkor nem elmenekül előle, hanem megbeszéli az adott karakterrel a dolgokat (lásd többszöri beszélgetés Taóval, a randi lemondása miatti magyarázat Imogennek és végül a beszélgetés az anyukájával is). Vagyis tökéletes ellentéte az elvárt férfiideálnak, akinek keménynek kell lennie, sosem félhet, sosem sírhat, sosem mutathatja ki az érzéseit és hasonlók, és mégis... számomra ő a Tökéletes Srác, akiből néhány év múlva a Tökéletes Férfi lesz. Istenem, bár tele lenne a világ Nick Nelsonokkal, mi, nők (és persze a meleg srácok) tökéletesen boldogan élhetnénk a földi mennyországban.

Charlie még mindig egy ölelgetni való cukorfalat. Valahányszor boldog és tele szájjal vigyorog, nekem is vigyorognom kell, és valahányszor szomorú vagy önmarcangol, legszívesebben megölelgetném, és elmondanám neki, hogy ő úgy tökéletes, ahogy van, a világ idióta, ami ezt nem látja. Végig nagyon drukkoltam neki, hogy minden rendben menjen, találja meg azt Nickkel, amire vágyik. 

Persze Charlie-t és Nicket nem csak külön-külön kell nézni. Számomra ők a Tökéletes Pár. Szeretik egymást, és ezt nem félnek kimutatni egymás előtt. Nem szégyellik a gyengeségeiket, a bennük lévő gyengédséget, és úgy alapvetően az érzéseiket. A férfiak, sőt, állítom, hogy a nők többsége sem képes ennyire őszintén önmaga lenni egy kapcsolatban, pedig ennek így kéne működnie. Én mindig azt mondom, hogy inkább vagyok egyedül, mint rossz társaságban, és igen, a sorozatot nézve tudatosult bennem, hogy én ILYEN kapcsolatot akarok magamnak. Amiben a párommal mindketten ennyire önmagunk lehetünk egymás mellett. Amiben nem ijesztő, hanem felszabadító kimutatni a gyengeségeinket is. Amiben építjük, jobbá tesszük a másikat és a másik életét. Ha pedig ez nem jön össze, akkor jobb egyedül, mint egy ennél rosszabb kapcsolatban élni valakivel. Lehet, hogy örökre egyedül maradok, de én ennél nem adom alább, mert számomra nem érné meg.


Sosem hittem volna, hogy egy tinikről szóló sorozat képes lesz bemutatni a tökéletes párkapcsolatot, de bármilyen egyszerűnek is tűnik Charlie és Nick története, ebből látszik, hogy mégis mennyire mély, sokrétű, tartalmas az egész sztori.

A sorozatban több olyan konfliktus is előkerült, ami a képregényben nem, szóval annak ellenére, hogy a képregényt már olvastam, volt min izgulnom, rágnom magam a sorozat nézése közben is. Bennel kapcsolatosan is voltak olyan részek, amik a képregényből kimaradtak, pedig nagyon szépen előhozták a belső konfliktust Charlie-ban. Ezek miatt összeszorulhatott a gyomrunk, de közben izgalmas is volt, mert kérdésessé vált, miként jutunk el a boldogságig, ha Charlie nem teszi helyre a lelkét és az önmagával szembeni kétségeit. Valamint a mellékszereplők is olyan helyzetekbe keveredtek, ami adott valami pluszt és újdonságot a képregényhez képest.

Imádtam, ahogyan Nick szép lassan eljutott addig a pontig, míg elszállt a félelme, és képessé vált elengedni az ostoba, korlátolt emberek véleményét, hogy szabadon együtt lehessen Charlie-val.

Nagyon klassz volt az is, ahogyan Charlie végül megerősödött lelkileg. Az, ahogyan az utolsó részben beszélt Bennel, egyszerűen tökéletes volt. Őszintén szólva, én nagyon kíváncsi vagyok a folytatásban Benre. Nagyon szemét módon viselkedett többször is, és erre nincs mentsége, mégsem tudom utálni őt, csak sajnálni. Mert szerintem ő nem gonosz alapvetően, csak lelkileg nagyon sérült. Szívből remélem, hogy Charlie hatására végül hajlandó lesz leásni önmagába, rájönni, hogy ki is ő valójában, felvállalni a valódi énjét, és ezáltal meggyógyítani a haraggal teli lelkét. Szerintem az ő karakteréből ki lehetne hozni még valami jót, meg lehetne mutatni általa, hogy önmagunk elfojtása mekkora károkat okoz a lelkünkben, de ha képesek vagyunk változtatni, bátorrá válni, akkor megszabadulhatunk a dühünktől, és jobb, boldogabb emberré válhatunk.


Darcy és Tara kapcsolatában is előjöttek a problémák, de ezek nem egymás között alakultak ki, hanem Tara és a külvilág között. Online és a valóságban is eljutnak Tarához olyan homofób reakciók, amelyek rosszulesnek neki, és az a nagy szerencse, hogy Darcyval ezt nagyon jól kezelik, támogatják egymást, amikor fáj.

A sorozat nézése közben, után rájöttem, hogy ezek a fiatalok a sorozatban segítenek abban, hogy az őket nézők is egyre erősebbé váljanak. Mert amikor legközelebb valami homofób vagy egyéb bántalmazó beszólást, viccet hallunk, azonnal Charlie, Tara, Nick és a többiek fájdalmas, csalódott arckifejezése ugrik be, és jobban át tudjuk érezni azt, vajon miként eshetnek a mondottak valakinek, aki érintett. "Vicces", de a sorozat óta bizonyos helyzetekben megkérdezem magamtól, vajon mit tenne most Nick Nelson? És próbálok helyesen dönteni. Nem mondom, hogy mindig sikerül, de vannak már apróbb sikerélményeim.

Elle és Tao között is tovább alakulgatnak a dolgok, nagyon kíváncsian vártam, hogy vajon a sorozat végére elcsattan-e az első csók, és végül szerintem pont úgy zárták le az ő szálukat egyelőre, ahogyan kell. Azt hiszem, nehezebb helyzetben vannak, mint Charlie és Nick vagy Tara és Darcy, szóval nekik több idő kell ahhoz, hogy végül minden tökéletesen menjen.

Még mindig imádom Charlie nővérét, Torit, az a jelenet, ahol Charlie kiborul, mert úgy érzi, mindenki életét csak elrontja, Tori pedig megvigasztalja őt, szívfacsaróan szép. Ahogy megcsillan a könnycsepp a szemében, mert fáj hallania, hogy Charlie szenved... Ha Nick a Tökéletes Férfi, akkor Tori a Tökéletes Testvér.

És persze Nick anyukája a Tökéletes Anya. Ahogyan Nick vallomására reagál, az hibátlan. Nem mond vagy tesz sokat, de amit igen, azt pont a megfelelő módon. Minden egyes szava és reakciója maga a tökély. Mindenki ilyen elfogadó, nyitott, valóban feltétel nélkül szerető anyát érdemelne, és akkor tele lenne boldog, egészséges lelkű emberekkel a világ.


Történet: 5
A képregényhez képest tökéletesen kibővítették a cselekményt, behoztak olyan szálakat, amik kifejezetten jót tettek a sztorinak, mert mélyebb, izgalmasabb, érdekesebb lett tőlük.


Színészek: 5*
Ez az a film, amiben az összes színészt tökéletesen választották ki, mind hiba nélkül hozzák a karaktereiket az elsőtől az utolsó filmkockáig, ami elképesztő.


Kivitelezés: 5
A képregénystílus még mindig bejön, és szerintem az összes háttérben dolgozó ember zseniálisan profi.


Ez a sorozat számomra minden konfliktusával együtt maga a színtiszta boldogság. Az én lelkemnek nagyon jót tett, és alig várom a folytatást. Azt hallottam, hogy már a 2. és 3. évadra is rábólintott a Netflix, remélem, hogy tényleg így van, mert kell nekem az az érzés, amit Nick, Charlie és a barátaik története ad.

Addig is, míg újabb adagot kapunk a boldogságból, nézzétek végig az első évadot a Netflixen, valamint szerezzétek be a második részét a képregénynek itt:


Nyereményjáték:

Az első rész kapcsán LMBTQ kötetek idézeteit kutattuk, ezúttal viszont fel kell ismernetek, hogy mely LMBTQ filmekből származó képek szerepelnek az egyes állomásokon! Jó keresgélést!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)


Kép a játékhoz:


Állomáslista:

06. 21. Csak olvass!
06. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út (extra)
06. 27. Könyv és más
06. 29. Utószó
07. 01. Dreamworld
07. 03. Dreamworld (extra)
07. 05. Deszy könyvajánlója
07. 07. Ambivalentina

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2022. június 24., péntek

Bear Grylls: Sose add fel! Életem kalandja – Blogturné



Bear Grylls, a világhírű túlélőművész előző könyvének a sikerén felbuzdulva, folytatást készített a Tűzön-vizen át!-nak. A Sose add fel! tulajdonképpen egy önéletrajz, melyben Bear az átélt kalandjait részletezi, és melyet a Jaffa kiadó hozott el számunkra magyar nyelven. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a könyvről!


Miért választottam ezt a könyvet?

Őszintén szólva soha egy részt sem láttam Bear Grylls műsoraiból, egyetlen dolog maradt meg bennem a pasival kapcsolatban, hogy évekkel ezelőtt arról olvastam egy cikket, valójában nem is olyan zord körülmények között töltik az időt a forgatásokon, hanem mikor leáll a kamera, máris viszik őket a hotelbe meg egyéb stikliket csinálnak. Szóval, hogy csak színjáték az egész műsor. Fogalmam sincs róla, hogy ez igaz-e, vagy sem. A könyvet azért akartam elolvasni, mert ha kamu is sok minden a műsorból, akkor is érdekes lehet arról olvasni, hogy milyen egzotikus helyeken jártak más emberek. Szeretek bepillantást nyerni abba, hogy milyen is máshol a világ.


Véleményem a könyvről

A könyvben 85 fejezet van, mindegyik néhány oldalas, aminek igazán örültem, mert így könnyebb volt a mindennapi feladatok között olvasni, nem kellett félbeszakítani egy-egy sztorit, hanem könnyedén egy fejezet végére érhettem, mielőtt másba kellett volna kezdenem. Szóval ez a könyv rohanós időszakokra tökéletes kikapcsolódást nyújt.

Bear Grylls nagyon személyes hangvételben mesél nekünk, olvasóknak a kalandjairól, beavat minket a vicces, gusztustalan, életveszélyes, ilyen-vagy olyan módon szélsőséges forgatási eseményekbe, valamint bepillantást nyerhetünk a családi életébe, a lelkébe és a gondolataiba is.

Bár egyetlen részt sem láttam Bear Grylls sorozataiból, tetszett, hogy nemcsak arról beszélt, mi történt akkor, amikor a kamerák forogtak, hanem arról is, mi volt a leállásuk előtt, után. Nekem minden új volt, de így azok számára is akad érdekes újdonság a könyvben, akik nézték a tévében ezeket a kalandokat.

Ahogy fejezetről fejezetre haladtam, egyre többet törtem a fejem azon, hogy vajon felnőtt férfiak, akik nem vágynak a halálra, miért vállalnak ilyesféle kockázatokat önként és dalolva. Érdekes volt olvasni ezekről a kalandokról, de nincs az a pénz, hogy hasonló dolgokat tegyek, eközben a műsor készítői és Bear Grylls, ha valóban nincs csalás a műsorban, tényleg maguktól mentek a legveszélyesebb helyekre, sőt, volt, hogy direkt veszélyes helyzeteket kreáltak, mert az passzolt a műsorba.

Persze Bear Grylls többször is leírja, hogy mindig igyekeztek nagyon odafigyelni a biztonságra, de valljuk be őszintén, a világtól elzárva, vad környezetekben százszázalékos biztonság nincsen. És hát, azért volt olyan helyzet is, amikor egyszerűen megfeledkeztek magukról ezek a férfiak, és tudták, hogy hülyeséget csinálnak, amiből akár baj is lehet, mégis megtették. Hála az égnek, szerencséjük volt.

A veszélyes dolgok mellett pedig ott vannak a gusztustalanok is. Szintén nem igazán értem, hogy miért keveredik valaki önként olyan helyzetbe, hogy a saját vizeletét kelljen meginnia, vagy egy élő kígyó fejét leharapni és hasonlók. Nem éreztem úgy, hogy Bear Gryllst a nézettség vonzaná és exhibicionista lenne, legalábbis a szavaiból nem ez jött le, inkább az, hogy valamiért élvezi ezeket a helyzeteket, főképp ha uralni is tudja őket. Talán adrenalinfüggő. Meg csapatfüggő. Mert azt is éreztem mindvégig, hogy szeret a megszokott kis csapatával és más emberekkel együtt lenni, szereti azt, hogy össze kell tartaniuk, ha túl akarják élni a veszélyeket.

Mindketten reszkettünk, és két régi gyapjúszövet skótszoknyát tekertünk szorosan a nyakunk köré. A ruhadarabokat a hidroplán hátuljából kaptuk fel, amely az utolsó napon a kimentésünkre jött.
De alatta Ben arcán fülig érő mosolyt is láttam, és a szeme csillogott a büszkeségtől. Ez a vadon módszere, hogy összekovácsolja az embereket. Nehéz nem önmagunkat adni, amikor rettenetes körülmények között küzdünk a helyen – és az ember valódi arca mindig sokkal vonzóbb, mint a polírozottabb változat, amit olykor-olykor magunkra öltünk.

Annak ellenére, hogy fel nem foghatom, miért vállal valaki ilyesmiket, érdekes volt elemezgetni Bear Gryllst és a munkatársait, azon gondolkozni a szavait olvasva (megpróbálva mögéjük látni), mi vezérelheti valójában. Ahogyan a kalandok is érdekesek voltak a veszélyességük és/vagy undorítóságuk ellenére is. Nem mellesleg olvasás közben olyan helyeken "járhattam", ahová a valóságban biztosan nem fogok eljutni (teszem hozzá ebben az esetben, hála az égnek!), sok mindent megtudhattam ezekről a helyekről, az ottani emberekről, állatokról. Kicsit olyan volt az egész, mintha egy bizarr természetfilm leírását olvastam volna.


Hogy tetszett a könyv?

Megnézni valószínűleg nem fogom Bear Grylls műsorait, mert látni nem igazán szeretném a veszélyes és undorító dolgokat, de olvasni a kalandjait tényleg érdekes volt. Még úgy is, hogy egyébként nem vagyok a rajongója és korábban majdhogynem semmit nem tudtam róla. Elgondolkoztatott ez a könyv, szórakoztatott, és még tanultam is belőle más országokról, messzi tájakról, a valóságban sosem látott állatokról és más szokások szerint élő emberekről.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik kicsit őrültek, vagy ha nem azok, szeretnek érdekes őrültségekről olvasni.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

A turnéhoz tartozó nyereményjátékban ezúttal az a feladatotok, hogy megválaszoljátok az állomásokon feltett kérdéseket, melyek Bear Grylls életével kapcsolatosak.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kérdés a játékhoz:

Mi Bear Grylls valódi neve?


Állomáslista:

04.24. Spirit Bliss Sárga könyves út
04.26. Könyv és más
04.28. Readinspo

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2022. június 21., kedd

Bauer Barbara: A szív szabadságharcosai – Blogturné



Bauer Barbara a legújabb romantikus regényében az 1800-as évekbe repít minket, a magyar forradalom és szabadságharc éveibe. Itt ismerhetjük meg a lázadó lelkű Lilit, aki ugyan családja vidéki birtokán távol van a forradalmi eseményektől, de neki magának is meg kell vívnia a saját szabadságharcát. Tarts bloggereinkkel, és ismerd meg ezt a csodás történetet, ha pedig játszol, tiéd lehet a kötet egy példánya is!


Miért választottam ezt a könyvet?

Sokszor hallottam már Bauer Barbara nevét, de ez volt az első könyv, amit elolvastam tőle. Kíváncsi voltam, hogy vajon hogyan, mikről ír, érdemes-e más könyveit is beszereznem.


Véleményem a könyvről

A történet az 1848-as szabadságharc idején játszódik Magyarországon. Szomolay Lili az apja birtokán él az édesanyjával és két nővérével. Nem bírja a kor által ráaggatott láncokat, szabad szeretne lenni, és segíteni a forradalomban. Lili egyik nővérének a férje, Bálint részt vesz a szabadságharc előkészületeiben, eseményeiben, Lili ezért hozzá fordul, segítsen neki, hogy ő is tehessen valamit az ügy érdekében. Az események közben Lili beleszeret a sógorába, ami nem marad viszonzatlan, viszont ez egy olyasféle szerelem, ami igazi tabunak számít.

Először is, Bauer Barbara stílusa nagyon tetszik. A nyelvezet jól visszaadja a kor szellemét, szépirodalmi színvonalú, mégis egy 21. századi olvasó számára is érthető és élvezhető. Ennek köszönhető, hogy amint belekezdtem a könyvbe, azonnal élvezni is kezdtem a történetet.

Lili szabadságvágyával tökéletesen együtt tudtam érezni. Hálát érzek, amiért én már a 20. századba születtem és a 21. században élhetek, mert szerintem beleőrültem volna azokba a szabályokba, kötöttségekbe, amik abban az időben megláncolták a nőket. Bálint is megérti Lilit, sokkal nyitottabban és egyenlőbben bánik a nőkkel, mint más férfiak, bár ő sem tud teljesen kiszakadni abból a viselkedésből, amit az adott társadalom keretein belül tanult születése óta. Amikor félti Lilit valamitől, megpróbálja irányítani. Mentségére szóljon, hogy Lili sokszor szembemegy az észérvekkel, ha úgy érzi, valaki meg akarja mondani neki, mit tehet, vagy mit nem. De hát, ilyen a szabad akarat, tanácsot adhatunk, de parancsokkal nem akadályozhatjuk meg, hogy valaki hülyeséget csináljon.

– A lelke mélyén, a szívében, a gondolataiban lehet igazán önmaga, Lili. Ott nem tartozik elszámolással senkinek. Ott lehet a legőszintébb, ahol nincs szégyenérzet, nincs számonkérés, megfelelés. És így is csak akkor lehet szabad, ha elfogadja, amit ott talál.
– A rosszat is?
– Mi a rossz? – kérdezett vissza. – Ha elégedetlen azzal, amit lát, hát változtasson, önmagáért. A szabad akarat miatt. De ne küzdjön az ellen, ami ellen nem lehet.

Nagyon érdekes volt egyébként az a kontraszt, amit Lilivel szemben az anyja és a nővérei alkottak. Az anyja látszólag nagyon mereven követi a nőkre vonatkozó elvárásokat, de csak azért, mert a múltjában olyan titok van, ami miatt kompenzálni akar. Lili testvérei már nem annyira merevek, de még mindig belesimulnak az elvárt női szerepekbe feleségként, anyaként. Az ő hozzáállásuk csak még inkább kiemeli Lili eltérő gondolkodásmódját, személyiségét.

Sokáig gondolkoztam azon, hogy vajon milyen zsánerbe is sorolnám ezt a könyvet? Történelmi regény, romantikus regény, történelmi romantikus? Végül arra jutottam, hogy ez inkább egy fejlődésregény. Lili lázadó fiatal lányból a tiltott szerelem és a szabadságharc eseményei hatására erős elvekkel bíró, fiatal felnőtt nő lesz. Még mindig törekszik a szabadságára, de ésszel, úgy, hogy megtanulja felmérni a veszélyeket, és nem megy fejjel a falnak dacból.

A regényben előkerül a Szent Korona ellopásának és elrejtésének a motívuma. Az író valós történelmi eseményeket mesél el nekünk, vagyis nemcsak szórakoztat minket a történet, hanem indirekt módon tanulhatunk is belőle a saját múltunkról.

Ezenkívül előkerül még a gondolat, hogy vajon számít-e a vérségi kötelék. Lili ugyanis gyerekkora óta azt gyanítja, hogy valójában nem a szülei gyereke. Ez nagyon felzaklatja őt, mindenképpen fényt akar deríteni a titokra, hogy megértse önmagát, rájöjjön, ki is ő valójában.

A történet vége nem a megszokott, romantikus regénybe illő, mégis szerintem csak és kizárólag így lehetett lezárni ezt a regényt. Másképp nem lett volna logikus. Szóval én teljesen elégedett vagyok azzal, ahogyan a könyv befejeződött.


Hogy tetszett a könyv?

Megkedveltem az író stílusát, ha lesz rá lehetőségem, fogok még olvasni tőle. Lili karakterét is bírtam, feministaként nagyon átéreztem az egyenlőség, szabadság iránti vágyát. Őszintén bevallom, a szerelmi szál számomra másodlagos volt ebben a történetben, sokkal jobban érdekelt, hogy Lili miként válik érett gondolkodású, szabad szellemű, fiatal felnőtt nővé.

Vagyis összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki egy szép nyelvezetű, jó stílusban megírt kicsit történelmi, kicsit romantikus fejlődésregényre vágyik, amelyben egy fiatal lány felnőtt nővé érik.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Az 1848. március 15-i eseményeket mindenki ismeri, de vajon te tisztában vagy a részletekkel is? Blogturnénk minden állomásán egy-egy kérdést találsz a mácius 15-i eseményekkel kapcsolatban, ha pedig a helyes választ beírod a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, esélyed nyílik rá, hogy megnyerd A szív szabadságharcosai egy példányát.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kérdés a játékhoz:

Ki volt Magyarország törvényes uralkodója 1848. március 15-én?


Állomáslista:

06.19. Utószó
06. 21. Spirit Bliss Sárga könyves út
06. 23. Csak olvass!

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz