Ide pakolgatom fel a könyvajánlóimat, novelláimat, a saját könyveimmel kapcsolatos híreket és minden egyebet, amihez hirtelen kedvem támad. :)




2021. március 3., szerda

Polgár Judit: Legyél te is bajnok!



Miért választottam ezt a könyvet?

Mindig is szerettem sakkozni, csak épp sosem tudtam igazán. Mármint tisztában vagyok azzal, hogy melyik bábu hogyan léphet, mi a játék célja, és az alapszabályokat is ismerem, de egy-két lépésnél többet sosem tudtam előre átlátni, fogalmam sem volt a stratégiákról, "trükkökről". Arról, hogy melyik bábuval hová éri meg lépni, melyik mezőről tudja az adott bábu a leginkább uralni a táblát és hasonlók... Ezeket eddig sosem mondta el nekem senki, én magam pedig nem kezdtem el gondolkozni rajta. Az előre megtervezett lépésekkel kapcsolatban pedig úgy voltam, hogy béna vagyok ehhez, egyszerűen az agyam nem tud ennyi lépést előre átlátni, és kész. Szóval belenyugodtam, hogy bár a sakk klassz játék, sosem fogok fejlődni benne.

Ezt a könyvet is azért akartam csak elolvasni, mert azt reméltem, érdekes lesz. Nem gondoltam volna, hogy ténylegesen tanulhatok belőle olyasmiket, amik fejleszteni fogják a sakktudásomat. Hát, nagyon tévedtem.


Véleményem a könyvről

A könyv fejezetei lényegében három részből állnak: elmélet, feladatok és Polgár Judit életéből egy-egy érdekes történet (természetesen a sakkal kapcsolatos). Elvileg (legalábbis a fülszöveg szerint) a kötet a gyerekeknek szól, és ezt alá is támasztja a szövegek stílusa, ám úgy gondolom, sakkozni vágyó felnőttek számára is ugyanannyira hasznos és szórakoztató.

Az elméleti részben az tetszik, hogy nem száraz tényeket kapunk, hanem érdekesen megírt, életszerű példákkal elmagyarázott személyes hangvételű szövegeket. Meg akarod érteni, hogyan alakítsd ki a stratégiádat? Akkor képzeld el, hogy biciklizés közben leeresztett a kereked. A mattadás érdekel? Akkor képzelj el egy jó ételreceptet. El akarod sajátítani a megnyitási módokat? Gondolkodj el az épülő hidak és házak alapjairól. Polgár Judit a lapokon úgy magyaráz nekünk, mintha a barátunk lenne, mellettünk ülne éppen, és beszélgetve tanítana minket. Mindig is kedveltem az ilyen stílusú tanárokat, mert én kedvesség, dicséret, lelkesítés által tudok tanulni, nem szankciók, ledorongolás és hergelés által.

A kötet az alapoktól kezdi: megismerkedhetünk a bábukkal és a sakktáblával. Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, először el is szontyolodtam, mert azt gondoltam, én ezt már tudom. A feladatok is feleslegesnek tűntek. Miért kéne a sakkozáshoz csukott szemmel is tudnom, hogy mely mezők sötétek, melyek világosak? Nem értettem... Ettől függetlenül becsülettel elkezdtem végezni a könyvben megadott feladatokat, mert ha már belekezdtem a könyvbe, akkor csináljam rendesen, hogy valós véleményt tudjak mondani nektek a kötetről. És tudjátok, mi történt?

Az első néhány fejezet után leültem játszani azzal a sakkprogrammal, amit korábban 100 esetből talán egyszer tudtam megverni, és az sem tudatos lépésekkel sikerült, hanem véletlenül, és 1:14 alatt megvertem. Aztán, csak hogy lássam, ez nem véletlen volt, azonnal újabb játékot kezdtem, és a második menetet is megnyertem 5:42 alatt. És most már nem véletlen lépésekkel, hanem azokat az információkat és módszereket felhasználva, amelyeket a könyvben olvastam. Persze nem lettem profi sakkozó, a gép azóta is egy csomószor legyőz engem, de már sokkal jobb arányokat produkálok, és sokkal jobban átlátom a lépéseket. Még ha vesztek is, akkor is nagyjából tudom, hol néztem be az adott meccset.

Vagyis azt kell mondanom, hogy bár a Polgár Judit által adott feladatoknak először nem láttam értelmét, utólag kiderült, hogy mindegyik nagyon-nagyon hasznos és fejlesztő volt számomra. Polgár Judit pontosan tudja, átlátja, hogy mit kell tudni ahhoz, hogy az ember tényleg megtanuljon sakkozni. És azzal is tisztában van, hogy ezt a tudást milyen módszerekkel, feladatokkal lehet megszerezni.

Miután az első néhány fejezetnek köszönhetően javítottam a számítógéppel szembeni arányaimon, még lelkesebben vetettem bele magam az összes feladatba. Innentől kezdve nem kérdőjeleztem meg azt, hogy melyiknek van értelme, hanem csak szép szorgalmasan elvégeztem őket. Voltak kicsit unalmasnak tűnő gyakorlatok (amiket NEM! szabad kihagyni, mert azokra is szükség van a fejlődéshez!), és voltak nagyon izgalmas feladatok is, amiken örömmel törtem az agyam. Ha sikerült megoldanom őket, boldog voltam, ha nem, akkor megnéztem hátul a megoldást, és ebből is tanultam.

Nagyon klassz, hogy a könyvet egyszerűen csak feldobó illusztrációk mellett (amik amúgy tényleg színessé, szebbé teszik az oldalakat, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember élvezettel nézegesse, lapozgassa a könyvet) az elmélet megértéséhez és a feladatokhoz is kapunk ábrákat. Ezek általában a sakktáblát, bábukat jelenítik meg, hogy amit olvasunk, azonnal át is láthassuk. Sokszor be vannak rajzolva a lépések, jelezve van, mire is kell éppen figyelnünk. Számomra ez nagy segítség volt, mert sajnos fogalmam sincs, hová lett gyerekkorom sakk-készlete, mostanság csak online szoktam sakkozni, viszont a megértéshez szükségem volt arra, hogy olvasás közben lássak egy sakktáblát rajta a bábukkal.

A Polgár Judit életével kapcsolatos kis sztorik Az én történetem címet viselik. Ezek kapcsolódnak a sakkhoz, de közben egy kis bepillantást engednek Polgár Judit életébe, családjába, lelkébe, gondolkodásmódjába is. Számomra ösztönzően hatottak. Sokszor lenézték, semmibe vették sakkozóként Polgár Juditot, főképp a férfiak, de ő nem adta fel. Tanult, gyakorolt, versenyzett, ment előre, és jól megvert mindenkit, aki lebecsülte csak mert lány, nő. Azt hiszem, ő az egyik legjobb magyar női példakép a kislányok és a nők számára, mert az eszével, tudásával, kitartásával érte el a céljait, és közben kitaposta az utat nekünk, a nőtársainak is. Hogy minket már ne becsüljenek úgy le, ha észről, tudásról, tanulásról van szó. Mert érünk annyit, tudunk annyit, mint a férfiak, csak hinnünk kell magunkban, nem feladni, tanulni, gyakorolni.

Ez a könyv is olyan számomra, hogy bár végigolvastam, nem teszem még a polcomra. Továbbra is lapozgatni fogom, gyakorlom a feladatokat, hogy ha leülök sakkozni akár egy géppel, akár egy élő emberrel, jobb arányokkal nyerjek, és ha vesztek is, értsem, hogy hol rontottam el.




Hogy tetszett a könyv?

Számomra sokkal több tudást adott, mint azt olvasás előtt gondoltam volna. Nagyon élveztem a feladatokat, nagyon motivált az a stílus, ahogyan Polgár Judit "hozzám szólt" az oldalakról, ahogyan magyarázott, és persze a saját történetei is ösztönzően hatottak rám.

Vagyis összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Minden gyereknek és felnőttnek, akit érdekel a sakk, szeret játszani, és tudatosabban akar leülni a sakktábla elé, nem pedig csak úgy ösztönből, gondolkodás nélkül ide-oda lépegetni.

Ha kíváncsi lettél, innen megvásárolhatod a könyvet:

2021. március 1., hétfő

Stephenie Meyer: Midnight Sun – Blogturné



A Könyvmolyképző Kiadónak hála, hazánkban is megjelent a Midnight Sun, melyre világszerte olvasók milliói vártak. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere bemutatja a Twilight felejthetetlen történetét Edward szemszögéből. 
Ha kíváncsi vagy, hogyan is élte meg a Cullen fiú ezt az elsöprő erejű szerelmet, esetleg bepillantanál a múltjába, tarts velünk! 


Miért választottam ezt a könyvet?

Nos, aki ismer, tudja, hogy a Twilight-sorozat nagyon fontos része volt az életemnek. Nemcsak azért, mert beszippantott a történet, hanem mert ennek köszönhetően elkezdtem írni a blogos ficemet, ami sok kedves olvasót, jó ismerőst és barátot vonzott körém. Ennek köszönhetően rengeteg klassz élményt élhettem át, valamint eljutottam odáig, hogy megjelenhetett az első regényem, az Árnyékvilág. Amit nem mellesleg Robert Pattinson élete ihletett. Szóval a Twilightnak köszönhetően minden szál szépen összefutott az életemben, és arra az útra terelt, ahová mindig is lépni akartam.

A rajongásom az évek alatt persze csökkent, de a történet mindig szép emlékeket ébreszt bennem, jólesik nosztalgiázni általa. Nem mellesleg, évekkel ezelőtt elolvastam a Midnight Sun első fejezeteit, amik nem túl szép módon felkerültek a netre, és már akkor is imádtam Edward szemszögét. Sokáig reménykedtem is, hogy Meyer mégis befejezi a regényt, aztán elvesztettem a reményt. Épp ezért volt kellemes meglepetés számomra, hogy évekkel később mégis megjelenhetett a Midnight Sun. És kérdés sem volt, hogy mindenképpen el akarom olvasni.


Véleményem a könyvről

Először is, nagyon kíváncsi voltam rá, hogy vajon ennyi év és az eredeti sztori iránti lelkesedés elhalványulása után mennyire tud beszippantani az Edward-szemszög. Nos, örömmel közölhetem, hogy amint elkezdtem olvasni a történetet, abban a pillanatban azzá a huszonéves lánnyá változtam, aki anno oda meg vissza volt a Twilightért és Edwardért. Ismét "beleszerettem" a történetbe és Edwardba is. Sőt, ki kell mondjam, a Midnight Sun sokkal jobban tetszik, mint az eredeti Bella-szemszög!

Szóval igen, a Midnight Sun Edward szemszögéből mutatja be a Twilightot. Féltem tőle, hogy vajon nem fogok-e unatkozni olvasás közben, de egyfelől már sok-sok éve olvastam utoljára a Twilightot, így a részletekre, apróbb beszélgetésekre, néhány történésre már nem is emlékeztem, vagyis úgy olvastam újra őket Edward szemszögéből, hogy az teljesen újnak tűnt, másfelől annyi valóban új részletet, jelenetet is tartalmazott a regény, hogy egyetlen percig sem unatkoztam. Faltam az oldalakat.

És hogy miért is tetszett jobban az Edward szemszög? Először is, kedvelem Bellát, de sosem voltam oda érte. Nem véletlen, hogy a ficemben sem ő, hanem az unokája kapta a főszerepet Edward mellett. Bella egy totál átlagos lány, akinek totál átlagos gondolatai vannak, és ennyi. Ezzel szemben Edward egy idős vámpír, aki sokat megélt, rengeteg tapasztalata van, vagyis a gondolatai összetettek, érdekesek. Sokszor filozofál az életről, halálról, vámpírlétről, szerelemről, családról, márpedig én imádok az élet dolgairól gondolkozni, és imádom az élet dolgairól meghallgatni más, kifejezetten intelligens és művelt emberek gondolatait.

Edward gondolatainak köszönhetően jobban megérthetjük azt, milyen vámpírnak lenni. Ezen belül pedig azt is, hogy milyen Edward számára vámpírnak lenni. Több vámpírképesség működésére is magyarázatot kapunk. Mennyire gyorsak, erősek, meddig terjednek ki a pluszképességeik, és hasonlók.

A Cullen család tagjait is sokkal mélyebben megismerhetjük. Bella nem látott bele a gondolataikba és ezáltal a lelkükbe, így csak felszínes képet festett róluk, főképp azokról, akikhez nem állt annyira közel. Edwardnak köszönhetően viszont mi is hallhatjuk Cullenék gondolatait. Valamint a pluszban kapott visszaemlékezések is sokat hozzátesznek a személyiségükhöz. Nagyon tetszett például, hogy Alice-ben mennyi szeretet lakozik. Egyfelől az első találkozása Edwarddal szörnyen édes, másfelől az is nagyon aranyos, hogy mennyire ragaszkodik Bellához pusztán a látomásai alapján már a legelejétől kezdve. Még egy szót sem válthattak egymással, máris a legjobb barátjaként tekint rá, és szó szerint szereti őt.

Jasper esetében az tetszett, hogy neki a mindene Alice. Mindent megtesz érte, olyasmiket is, amikre az eredeti történet alapján nem is gondolnánk. Minden gondolata az, hogy őt védje bármi áron.

Emmettet mindig is egy üres, felszínes szépfiúnak tartottam, mert Bella által semmi többet nem tudhattam meg róla. Edwardnak köszönhetően viszont már tudom, hogy egyfelől nagyon jó testvér, másfelől ott van benne az az igazi védelmezőösztön, ami csak a legjobb emberekben ébredhet fel. Amikor Bella veszélyben van, képes félretenni a harcvágyát, és ahelyett, hogy azt akarná minden áron kielégíteni, csak arra koncentrál, hogy Bellát megvédje. Nagyon megkedveltem őt.

Rose-zal ugyanígy vagyok. Mivel Bella szemén át láttam korábban, csak a felszínessége és a Bellával kapcsolatos ellenérzései alapján tudtam megítélni. Edward szemén át nézve viszont sokkal jobban megértem őt. A reakcióit, a Bellával szembeni ellenérzéseit, az érzéseit és vágyait. Őt is sikerült megkedvelnem.

Carlisle-t és Esmét mindig is kedveltem, de csak most, Edward emlékei és gondolatai miatt tudatosult bennem úgy igazán, hogy mindketten mennyire jó lelkek, főképp Carlisle. Nem véletlen, hogy a családja szinte szentként tekint rá.

Az Edward-szemszög abban is sokat segített, hogy egy kicsit jobban meg tudjam kedvelni Bellát. Az eredeti sztoriban sem utáltam, csak nem voltam oda érte. De itt, Edward szemén át látva őt, sokkal több értéket láthattam meg benne, mint amit ő mutatott magából a Twilightban.

Odavoltam azért, hogy a Twilightban kissé logikátlannak tűnő dolgok a Midnight Sunnak köszönhetően értelmet nyertek, kitisztultak. Engem például nagyon zavart az eredeti sztoriban, hogy nem értettem, miért nem tűnt fel Jameséknek az első pillanattól, hogy Bella ember. Vagy hogy miért is nem küzdöttek meg ott, a baseballpályán Cullenék Jamesékkel ahelyett, hogy menekülőre fogták volna, hiszen túlerőben voltak, győzhettek volna... Örülök neki, hogy ha utólag is, de Meyer megmagyarázott nekem mindent.

A visszaemlékezések is simogatták a kis lelkemet. Nagyon jó volt látni Edward és a többi Cullen múltját.

Korábban sokszor felmerült témaként könyves és női egyenjogúsággal foglalkozó oldalakon, hogy Edward elnyomó személyiség, és Bella egy bántalmazó kapcsolatba került bele. A Twilight esetében láttam ennek halovány nyomát, de a Midnight Sunban Edward gondolatait olvasva teljesen elvetettem ezt a gondolatot.

Igen, volt, amikor ijesztően vagy bunkón viselkedett Bellával. De csak mikor ténylegesen el akarta ijeszteni Bellát magától, vagy éppen magára öltötte egy 21. századi tinédzserfiú jellemét, és próbált úgy viselkedni, ahogyan azt maga körül tapasztalta. Ez nem Edwardról mond el mindent, hanem a körülötte lévő emberi fiúkról.

Igen, követte Bellát, bemászott az ablakán, megfigyelte őt, ami elsőre parának tűnik. De a végzettel kapcsolatos gondolata, vagyis hogy Bellát szó szerint üldözi a halál, ezt mind logikussá és szükségessé tette. Persze a szükségesség sokszor Edward belső félelméből, bizonytalanságából fakadt, de ő maga abban a pillanatban hitt benne, hogy ha nincs Bella közelében, akkor a lánynak baja esik. Vagyis nem perverz okok vezették, és nem is az a vágy, hogy uralkodjon Bella felett.

Igen, volt, hogy meg akarta mondani Bellának, mit tegyen. Mindig olyankor, amikor a lány életéről volt szó. És tegyük hozzá azt is, hogy néhány mély lélegzet után végül mindig Bella döntött. Minden egyes esetben. Edward végül sosem kényszerítette rá az akaratát.

Ami külön tetszett, hogy bár Bella sokszor önmagát ostorozza egy csomó minden miatt, Edward sosem nyomja át rá a felelősséget. Nem ejt ki olyan bántalmazó mondatokat a száján, amivel azt éreztetné Bellával, hogy ő a gyenge, béna, buta, és az ő hibája, ha Edward számára nehéz vámpírként, férfiként valami. Vagyis nem használja fel a "te hibád volt, megérdemelted" verbális bántalmazást, amit adott helyzetekben egy valódi bántalmazó könnyedén és örömmel megtenne.

– Nem, úgy értettem, hogy mit csináltam rosszul? – A hangja elszánt volt, komolyan beszélt. – Tudod, szeretnék résen lenni, úgyhogy legjobb, ha minél előbb megtanulom, mit nem szabad tennem. Ezzel például – az ujjbegyével lassan végigsimított a kezemen, egészen a csuklómig, fájdalom nélküli perzselés nyomát hagyva maga után –, úgy látom, nincs semmi baj.
Mennyire jellemző, hogy ennek a felelősségét is magára akarja vállalni.
– Semmit nem csináltál rosszul, Bella. Az egész az én hibám volt.

Nagyon érzékeny vagyok a nők elnyomásával és bántalmazásával kapcsolatos témákra, és nem szokott megtéveszteni egy helyes pasi külseje vagy megjátszottan kedves viselkedése, vagyis nem tartom magam könnyen manipulálhatónak, de Edward esetében nem kapcsolt be nálam a vészriasztás a tetteit, szavait, döntéseit megfigyelve. Mindegyikre találtam logikus, nem bántalmazói magyarázatot.

Hogy tetszett a könyv?

Az eredeti sztorit is szeretem, de Edward szemszöge sokkal jobban tetszett. Sokkal többet megtudhattam neki köszönhetően a vámpírokról, Cullenékről, új szemszögből láthattam Bellát, az apját, az iskolába járó diákokat. Látszik, hogy Edward nem egy tinisrác, a gondolatai sokkal mélyebbek, összetettebbek, és épp ezért izgalmasabbak is.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak mindenképpen, akik anno szerették a Twilight-sorozatot. És azoknak sem árt egy próbát tenni vele, akik Bella szemszögéért anno nem voltak oda, mert Edward sokkal érettebb, érdekesebb szemszöget képvisel.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek a Cullen család tagjait. 
Minden állomáson találtok egy névjegykártyát, ami tartalmazza az adott karakter főbb ismertetőjegyeit, nektek pedig nincs más dolgotok, mint megfejteni, kiről lehet szó. De vigyázat, egy kakukktojás is megbújt a családban!

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Névjegy a játékhoz:


Állomáslista:

02. 25. Dreamworld
02. 28. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway


2021. február 25., csütörtök

Ecsédi Orsolya: Meleg a helyzet! (Pokkernapló 1.) – Blogturné



Ecsédi Orsolya egy újabb vidám, szerethető és remek nyelvi játékokkal megbolondított történettel jelentkezett! A Meleg a helyzet!-ről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, tarts te is velünk!


Miért választottam ezt a könyvet?

Ecsédi Orsolyától olvastam már három korábbi mesekönyvet, és mivel mindegyik egyedi, érdekes, humoros volt, ezért úgy gondoltam, nem lehet rossz ötlet ezt is elolvasni. Nem tévedtem. Nagyon is jó ötlet volt!


Véleményem a könyvről

Először is néhány szó az illusztrációkról, amik nagyon tetszenek. Kicsit sajnálom ezúttal is, hogy nem színesek, hanem fekete-fehérek, de ettől függetlenül viccesek, édesek, és tökéletesen passzolnak a történethez. Szabó-Nyulász Melinda is bekerült a kedvenc mesekönyv-illusztrátoraim sorába.

A történet egy Goni nevű ördögfiúról szól, akinek az apja a pokol fejedelme. Hogy Goni gyakorlatban is megtanulhassa, hogyan kell kísértésbe vinni az embereket, az apja furcsa ötletet eszel ki. Felköltöznek az emberek világába, hogy ők maguk is embernek adják ki magukat. Gonit beíratja az apja egy iskolába, ahol a saját osztálytársain próbálhatja ki a kísértés különböző módjait. A probléma csak az, hogy Goni megkedveli az embereket, és nem igazán fűlik a foga ahhoz, hogy bajba vigye őket.

A mese egy napló, méghozzá Goni naplója. Ő írja le napról napra, hogy mi is történt vele a költözés során, az iskolában, a barátainál, otthon. Vagyis az ő szemén át láthatunk és élhetünk át mindent. Ez közvetlenebbé teszi a történetet, segít, hogy gyorsan megkedvelje az olvasó Gonit.

A történet alapja lényegében teljesen átlagos. Egy fiú új iskolába kerül, és ugyanolyan beilleszkedési gondokkal, félelmekkel, problémákkal kell megküzdenie, mint akármelyik gyereknek. Az, hogy ez a fiú az ördög fia, csak egy plusz, ami érdekesebbé és egyedibbé teszi a történetet. Mivel Goni olyasmiken megy át, amiken az olvasó fiatalok is általában, ezért könnyű megszeretni őt és átérezni a gondjait. Valamint úgy érezhetik az olvasók, hogy nincsenek egyedül a félelmeikkel, láthatják, hogy nem csak ők kerülhetnek cikisnek érzett helyzetbe a nevük, külsejük és egyéb dolgok miatt. És azt is láthatják, hogy ezeket a helyzeteket túl lehet élni, meg lehet oldani.

Az ördögi szál arra is jó volt, hogy humort csempésszen a sztoriba. A legtöbb poén ugyanis ezzel kapcsolatos. Olvasás közben nagyon jókat kuncogtam ezeken. Külön tetszett a nevekkel való játék. Mind Goni nevével, mind az osztálytársak, az iskola nevében található "gonosz" szavakkal (pl.: GyöngyVÉR, JuHAR AGáta, TomPA TAmás általános stb.).

Goni alapvetően tényleg átlagos srác (a pokoli származást leszámítva). Meg akar felelni az apjának, de mégsem arra az útra való, amire a pokol ura szánta őt. Goni túl kedves, jó ahhoz, hogy tényleg bűnbe akarjon vinni másokat. Vagy hogy ő maga lelkifurdalás nélkül bűnt kövessen el. Ez a különcség és a szülőknek való megfelelési vágy sok fiatal életének a része. Épp ezért kíváncsi leszek, hogy hová fut ki a történetben majd a sorozat végére ez a szál. Vajon Goni elnyerheti-e úgy az apja megbecsülését és szeretetét, hogy közben a maga különc módján jó kisördög marad?

A mese kicsit váratlanul ért véget az egyik nap közepén, de lehet, hogy csak azért érzem így, mert boldogan olvastam volna még tovább Goni naplóját. Remélem, hogy hamarosan megtehetem majd ezt a folytatásban.


Hogy tetszett a könyv?

Tetszett, hogy bár a pokoldologgal egyedivé vált a történet, Goni mégis átlagos fiú, akinek átlagos gondjai vannak. Így a fiatal olvasók, akik hasonló helyzetekkel küzdenek (új iskola, szülőknek való megfelelés), rokonlélekre lelnek benne. A sztori humoros, aranyos, nagyon kellemes kikapcsolódás olvasni.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Akik jót akarnak szórakozni egy egyedi, mégis az átlagfiatalokhoz szóló történeten.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Ecsédi Orsolya napló stílusban megírt könyve hamar belopja magát az ember szívébe. A nyereményjátékunk során olyan gyerekkönyvek fülszövegéből találtok részletet, amik hasonló stílusban íródtak. A feladatotok, hogy beírjátok a Rafflecopter-doboz megfelelő sorába az adott könyv címét.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)


Fülszövegrészlet a játékhoz:

Egy napon híres leszek, de egyelőre itt dekkolok a felső tagozatban egy csapat idióta társaságában. Gyereknek lenni tényleg gáz. Senki nem tudhatja ezt jobban Greg Heffleynél, hiszen a felső tagozatban rohad, ahol méreten aluli nebáncsvirágok teremnek az olyan izompacsirták között, akik már rég borotválkoznak. A "vézna srác" szerzője és rajzolója, Jeff Kinney bemutatja nekünk szenzációs hősét.


Állomáslista:

02. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

2021. február 24., szerda

Stephenie Meyer: Midnight Sun – Blogturné extra



A Könyvmolyképző Kiadónak hála, hazánkban is megjelent a Midnight Sun, melyre világszerte olvasók milliói vártak. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere bemutatja a Twilight felejthetetlen történetét Edward szemszögéből. 
Ha kíváncsi vagy, hogyan is élte meg a Cullen fiú ezt az elsöprő erejű szerelmet, esetleg bepillantanál a múltjába, tarts velünk!


Aki ismer, tudja, hogy anno mennyire odavoltam a Twiligth-sorozatért, és azt is, hogy mennyi mindent adott nekem ez a történet. Többek között barátokat, olvasókat, kalandokat és azt, hogy megjelenhettek a saját könyveim is. Szóval kíváncsi voltam, hogy a Midnight Sun vajon milyen érzéseket vált ki belőlem, mennyiben lesz hasonló, vagy éppen más az eredeti történethez képest. Most összeszedtem nektek azt, hogy mi minden pluszt adott hozzá ez a könyv az eredeti sorozathoz.


1. Bella Edward szemén át

Nos, valljuk be, az eredeti sztoriban Bella egy esetlen, bénácska, teljesen átlagos, nem túl értékes lánykának gondolja önmagát, és ezért mi, olvasók is nagyjából így látjuk őt. Bár az eredeti sztoriban is megkedveltem valamennyire Bellát, mégsem értettem soha, hogy Edward miért szeretett pont belé. Na meg, hogy miért rajongta körbe az iskola többi sráca is, valamit Jacob. Most viszont megszemlélhettem őt Edward szemén, gondolatain keresztül.

Edward belelát mások gondolataiba, és a legtöbb ember gondolatai, valljuk be, sokszor önzők, egoisták, kicsinyeskedők, gonoszkodók. Edward pedig belefáradt az emberek negatív oldalába. Bella gondolatait nem hallja, de ahogy szép lassan kiismeri őt, gondolatolvasás nélkül is rájön, hogy Bella jóságos és önzetlen másokkal. Sokszor saját magának tesz rosszat, csak hogy másnak jó legyen. Vagyis Bella mentes az olyan negatív, romboló, gonosz gondolatoktól, amik az emberek többségét jellemzik. Bella különlegesen jó lélek, és ez az, ami Edwardot vonzza.


2. Edward a saját szemén át

Bella az eredeti sztoriban tökéletesnek írja le Edwardot. Kissé elfogultan látja őt, és ezért mi is csak így láthatjuk. Emellett, mivel Bella sem lát Edward fejébe, számunkra is érthetetlen marad Edward néhány reakciója, tette, mondata. Ezért is lehet az, hogy az eredeti Twilightot olvasva felmerülhetett néhány emberben az, hogy Edward egy irányításmániás bántalmazó valójában, nem pedig hősszerelmes. Nos, a Midnight Sun bizonyította számomra, hogy ez tévedés, hiszen ebben az esetben Edward a gondolataival mindent megmagyarázott számomra.

Egyfelől ott van Edward "végzet"-elmélete. Vagyis, hogy Bellát a halál kiszúrta magának, ezért küldte Edward közelébe. Ám mivel Edward szembeszállt a végezettel, és nem volt hajlandó megölni Bellát, ezért a végzet újabb és újabb bajt küldött Bellára, mert az a sorsa, hogy meghaljon. Lásd autóbaleset, a rá támadó férfiak, James és Viktória stb. Vagyis Edward nem azért követi Bellát és lesi minden lépését, mert egy bántalmazó pszichopata, hanem mert őszintén hisz abban, hogy meg kell mentenie Bella életét, mivel a lány szó szerint vonzza a halált. És így azért eléggé más színezetet kapnak Edward tettei.

Volt néhány furcsa, parancsoló megszólalása is Edwardnak, amit az eredeti könyvekben túl erőszakosnak és irányítónak lehetett érezni. Nos, ezekről is kiderült, hogy csak Edward színjátékához tartoznak. Edward ugyanis tudatosan emberi srácként akart viselkedni Bella előtt, olyasmiket mondott és olyan stílusban, amit és ahogy szerinte egy embersrác mondana a 21. században. Persze, hogy valóban így beszélne-e egy embersrác, az lehet vita kérdése, az viszont tény, hogy az adott mondatok nem Edward valódi személyiségét tükrözték, hanem csak egy színjáték részei voltak. Nem mellesleg a történet elején direkt el is akarta ijeszteni magától Bellát, ezért rátett egy lapáttal arra, hogy minél ijesztőbb legyen.

A Bellával kapcsolatos gondolatai viszont tisztán mutatják, hogy szerelmes Bellába, olyannyira, hogy bár belehalna, kérdés nélkül elengedné őt. Edward a fontossági listán maga elé helyezi Bellát, márpedig egy bántalmazó sosem tenne ilyet.


3. Cullenék

Edward az eredeti sorozatban is mesél Bellának a családjáról, ám a Midnight Sunban mégis összetettebb képet kaphatunk a Cullen család tagjairól. Edwardon keresztül beleláthatunk a családtagok gondolataiba, tetteinek miértjébe, a valódi személyiségükbe. Számomra például pozitív meglepetés volt Rosalie-t, Emmettet, Alice-t és Jaspert is kicsit jobban megismerni. Alice-t és Jaspert az eredeti sztoriban is szerettem (itt viszont még inkább a szívembe zártam őket), de Rose-t és Emmettet felszínesnek találtam. Egy gyönyörű nő és egy szépfiú, akik belül üresek. A Midnight Sun bizonyította számomra, hogy mekkorát tévedek. Rose hiába szép, borzalmasan szenved attól, amit levesztett, és ami már sosem lehet az övé. Erre az eredeti sztori is célzott, itt viszont sokkal mélyebben átérezhetjük ezt. Emmett pedig egy jóindulatú nagy mackó. Igazán jó testvér, és sokkal érzelmesebb, védelmezőbb, gyengédebb, mint azt elsőre gondolná az ember.


4. A múlt

Amellett, hogy jobban beleláthatunk Cullenék lelkébe, újabb, az eredeti sztoriban nem olvasható múltbeli történeteket is kapunk. Edward ugyanis egy csomó dologra visszaemlékszik. Az első karácsonyára, amikor Carlisle-lal még csak kettesben voltak. Arra a találkozásra, amely miatt végül elvált egy kis időre a családjától, és embereket ölt. Arra az egyetlen "ártatlan" bűnösre, akivel végzett. Arra, hogyan fogadta vissza a családja. Egy fontos beszélgetésre Rose-zal. És hasonlók. Ezek a visszaemlékezések egyfelől érdekesek, másfelől szintén hozzátesznek valami pluszt Cullenék személyiségéhez.


5. Hibák, amik nem is hibák

Az eredeti kötetben voltak olyan apró, logikátlannak tűnő dolgok, amikről az ember azt gondolta, hogy írói hibák, nem gondolta át az adott kérdést rendesen Meyer. Nos, örömmel közölhetem, hogy amiket az eredeti történetben logikai hibának véltünk, azokra a Midnight Sunban logikus válaszokat kapunk.

Például ott van Alice képessége. Sok esetben nem értettem, miért nem látott előre dolgokat, veszélyeket. A Midnight Sunban viszont konkrétan láthatjuk, hogyan is működnek Alice látomásai, milyen gyorsan változnak bizonyos dolgok hatására, és mennyire bizonytalan az, hogy valójában mi is fog történni végül a sok lehetséges változat közül.

Vagy ott van a legnagyobb "hiba". Miért csak fáziskéséssel jött rá James, Victoria és Laurent a baseballmeccsen, hogy Bella ember? Vámpírok, tökéletes hallásuk, szaglásuk, látásuk van, és mégsem tudták azonnal. Nos, amikor eljutottam ehhez a részhez a Midnight Sunban, hangosan felkiáltottam örömömben a megvilágosodástól. Nem árulom el a titkok, mindenkit érjen olvasás közben akkora "Bakker, hát, tényleg!"-élmény, mint engem. Annyit mondok, hogy lényegében minden az egyik Cullennek köszönhető (Edward csak egy apróságban segített be). És teljesen, totálisan logikus!


6. Charlie

Charlie mindig is szimpatikus karakter volt számomra, már az eredeti történetben is. De így, hogy Edwardon keresztül láthattam őt, még jobban megszerettem. Egyfelől érdekes, hogy hogyan működik az ő agya is, kiderül ugyanis a Midnight Sunból, hogy Bella tőle örökölhette a pajzsképességet. Másfelől még inkább megérthetjük, hogy mennyire szereti Bellát.


7. A vámpírok képességeinek működése

Nemcsak Cullenékkal, hanem úgy alapjában véve a vámpírokkal kapcsolatosan is sok mindent megtudhatunk a Midnight Sunból. Mekkora a testi erejük, mennyire éles a látásuk, hallásuk, milyen gyorsak, mennyire átverhetők és sebezhetők... Például kiderül, hogy bár kicsi az esély rá, egy vámpír is szenvedhetne autóbalesetet, miközben vezet. Persze, túlélné (hacsak nem robban fel az autó), de van a képességeinek határa. Ezer dologra tud egyszerre koncentrálni, mégis van olyan helyzet, amiben elterelődhet a figyelme. Át lehet verni a hallását, hacsak rövidke időre is (Edward lábdobogása). És a képességeinek ereje és pontossága függ attól, hogy hozzá közelállókon használja-e vagy olyanokon, akiket alig ismer, esetleg egyáltalán nem ismer.


Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek a Cullen család tagjait. 
Minden állomáson találtok egy névjegykártyát, ami tartalmazza az adott karakter főbb ismertetőjegyeit, nektek pedig nincs más dolgotok, mint megfejteni, kiről lehet szó. De vigyázat, egy kakukktojás is megbújt a családban!

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Névjegykártya a játékhoz:


Állomáslista:

02. 24. Spirit Bliss Sárga könyves út – extra
02. 25. Dreamworld
02. 26. Fanni's Library
02. 27. Sorok Között
02. 28. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway