~ Sárga könyves út ~

2022. november 25., péntek

Ayana Gray: Indul a vadászat – Blogturné



Ayana Gray nemrég megjelent fantasy YA-regényében Lkossába kalandozunk, a városba, ahonnan kiveszett a mágia. Főszereplőink az elit harcossá válni vágyó ifjú, Ekon és a családja adósságát törlesztő tizenhat éves lány, Koffi. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, miként keresztezik egymást útjaik, és vajon sikerül-e legyőzniük a vérszomjas bestiát, a shetanit. A Cartaphilus kiadó jóvoltából egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti Beasts ​of Prey – Indul a vadászat egy példányát! Játsszatok velünk!


Miért választottam ezt a könyvet?

Mivel a történet a fekete kontinensen, általam kevéssé ismert környezetben játszódik olyan mítoszokat és legendákat felhasználva, amikről szintén keveset hallhattam eddig, úgy gondoltam, hogy ez nemcsak egy izgalmas fantasyregény lesz, hanem valami különlegeset, többet is ad majd számomra.


Véleményem a könyvről

A világból kiveszett a mágia, miután valamiféle Szakadásnak nevezett esemény következett be a múltban. Hogy miképpen, azt senki nem tudja. A történet két szálon fut. A múltbeli szálban megismerhetjük Adiah-t, a fiatal lányt, akit mindennél jobban vonz a káprázat. Ám a mágia nemcsak jóra képes, hanem veszélyes is lehet, főképp, ha egy szerelmes, lázadó tinédzserlány uralja.

A másik szál a jelenben játszódik, és két karakter nézőpontjából is bemutatja az eseményeket. Egyikük Koffi, aki az édesanyjával adósrabszolgaként dolgozik az Éjszakai Állatkertben, mígnem egy baleset során Koffi lehetőséget kap a szabadságra. Ám ezért nagy árat kell fizetnie. El kell fognia az évtizedek óta a közelben gyilkolászó szörnyet, a shetanit, hogy a vadállat legyen az állatkert új szenzációja.

A másik karakter Ekon, aki ugyanúgy a Hatok Fiai elit harcoscsapat tagja akar lenni, mint az elhunyt édesapja és a bátyja. Azonban egy hiba miatt száműzik őt, és csak egyetlen módon teheti jóvá a ballépését, ha megöli a shetanit. Koffinak és Ekonnak más a célja, mégis összefognak, hogy rábukkanjanak a Nagy Dzsungelben élő szörnyetegre.

– Senki nem tudja, mi okozta a Szakadást – folytatta az idős asszony –, de utána minden megváltozott Lkossában. Az emberek többé már nem segítségként, hanem fenyegetésként tekintettek a darajákra. Kiközösítették őket, vadásztak rájuk...
– Mint az állatokra – fejezte be Koffi. – Hát így veszett el a varázslat.
– Nem veszett el – csillant meg az öregasszony szeme. – Elrejtőzött.

A történet mitológiai alapja tényleg egyedi és egzotikus, ahogyan a környezet is az, amiben a sztori játszódik. Adiah karakterét először nem igazán tudtam hová tenni, csak a sokadik fejezete után jöttem rá, hogy az ő története a múltbeli eseményeket meséli el. Viszont amikor ez kitisztult előttem, onnantól kezdve pontosan tudtam, miként is kapcsolódik ő a jelenhez, mi történt vele. És klassz érzés volt erre rájönni, mintha a helyére tehettem volna egy kirakó utolsó darabját.

Koffi karaktere igazán szimpatikus volt, nagyon együtt tudtam érezni vele. Önhibáján kívül, az apja döntései miatt lesz már gyerekkorától kezdve rabszolga, lényegében az állatkert területén nő fel, még a szülővárosát, Lkossát sem ismeri, nemhogy a világ többi részét. Az anyjával különleges kapcsolata van, igazán szoros kötelék az övék. Koffi bátor lány, aki nem adja fel a legnehezebb helyzetekben sem.

Ekon is szerethető karakter volt annak ellenére, hogy őt nem lehet tökéletesnek nevezni. Megvannak a maga tévedései, időnként olyan döntéseket hoz, amik miatt az ember szeretné jól megrázni őt, hogy észhez térítse. De alapvetően jó ember. És ha hibázik is, mindig megpróbálja jóvá tenni. A Koffi és közte kialakuló kapcsolat igazán aranyos, remélem, hogy a folytatásban még tovább bontakozik majd.

A könyv lényegében egy kalandregény. Koffi és Ekon elindul a Nagy Dzsungelbe felkutatni a shetanit, eközben pedig ezernyi veszélyes, mágikus kalandot élnek át. Ezen kalandok során persze jobban megismerhetik önmagukat, az erősségeiket, gyengeségeiket, félelmeiket, valamint jobban megismerhetik egymást is. A dzsungelbeli mágikus szörnyek, állatok igazán érdekesek voltak. Kicsit morbid kinézetűek, de pont ettől egyediek. Igazán kalandosnak, fordulatosnak, izgalmasnak találtam ezt a vándorlást a dzsungelen át.

A könyv vége felé több titok is kiderül, több fordulat is történik. Megtudhatjuk, ki a gonosz, ki a jó, és azt is megtanulhatjuk, hogy a látszat néha csal. A történet vége pedig olyan függővég, hogy alig várom a második rész megjelenését.


Hogy tetszett a könyv?

Igazán izgalmas, fordulatos fantasy kalandregény volt, amely egy különleges kulturális közegben játszódott. Megkedveltem a főbb karaktereket, és bár néhány titokra magamtól rájöttem, tudott meglepetést is okozni számomra a történet.

Vagyis összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki szereti az izgalmas, különleges környezetben játszódó, kalandos fantasyregényeket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Egyik főszereplőnk egy végzetes éjszakán szembekerül a shetanival, a vérszomjas fenevaddal, aki közel egy évszázada vadászik Lkossa város lakóira. Csupán a szerencsén múlik, hogy túléli a találkozást, de akadnak más veszélyes bestiák is. Minden állomáson találtok egy szörnyet, és a képek alapján ki kell találnotok, hogy melyik filmben/fandomban találhatóak!

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)


Kép a játékhoz:


Állomáslista:

11. 24. Spirit Bliss Sárga könyves út
11. 27. Kelly és Lupi olvas
12. 01. Hagyjatok! Olvasok!

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Angeline Boulley: A Tűzőrző lánya – Blogturné



Amerikában a november az őslakos indiánok kulturális örökségének hónapja. Ennek tiszteletére még novemberben megszerveztük az indián származású szerző, Angeline Boulley debütáló regényének turnéját. A Tűzőrző lánya egy talpraesett, ravasz, ojibwe törzsbeli leányzóról, Daunisról szól, akinek a városában szörnyű tragédiák történnek. Tartsatok velünk, ha érdekel, mit gondolunk a könyvről!


Miért választottam ezt a könyvet?

Szeretek más kultúrákról olvasni, és érdekesnek tűnt, hogy bepillantást nyerhetek egy indián törzs életébe, abba, miképpen élnek most, a 21. században. Milyen szokásaik vannak, milyen gondokkal küzdenek, miképpen gondolkoznak a világról.


Véleményem a könyvről

A történet egy Daunis Fontaine nevű lányról szól, akinek az édesanyja fehér bőrű, gazdag családból származik, az apja viszont az indiánrezervátumban élt. A kettős származása miatt sem a fehérek, sem az indiánok között nem érzi, hogy teljesen elfogadnák. A közösségében gyilkosság történik, a tragédia pedig felnyitja Daunis szemét. Rá kell jönnie, ki terjeszt egy veszélyes, hallucinogén drogot a városban, mielőtt még több szerette kerülne veszélybe vagy halna meg.

Az első oldal izgalmasra sikerült annak ellenére, hogy kicsit homályos volt, mi is történik éppen a jelenetben. De pont ezért keltette fel a kíváncsiságomat, tudni akartam, ki és miért akarja megölni Daunist. Épp ezért, egy kicsikét csalódott voltam, amikor az első száz oldalon nem történt semmi érdekes. Egyszerűen csak megismerhettük Daunist, a családja két oldalát, a családtagjait, barátait és a várost. Először kicsit furcsa volt, hogy a szövegben úgy használta az író az indián kifejezéseket, mintha mindenkinek tudnia kéne, mit is jelentenek. Egy idő után persze összeállt, hogy miről is van szó, de eleinte zavart, hogy nem értem a számomra idegen szavakat, kifejezéseket, szokásokat. Kívülállónak éreztem magam ettől, olyannak, aki nem jut be a szövegbe, a történetbe, csak messziről figyel, és próbálja megérteni a dolgokat.

Szóval őszintén bevallom, az első száz oldal egyáltalán nem fogott meg. Ennek ellenére szerencse, hogy nem tettem félre a könyvet. Mert a századik oldal körül eljött az a jelenet, aminek egy részletét már a könyv elején is olvashattam. Megtudhattam, mi is történt a legelső oldalon. És innentől kezdve végre beindult a krimiszál, ami igazán érdekes, izgalmas volt.

Daunis a hatóságoknak titokban segítve nyomozni kezd a saját ismerősei, családtagjai után, hogy megtudja, ki áll az új drog készítésének és terjesztésének, valamint a gyilkosságoknak a hátterében. Tetszett, hogy bár Daunis kemény lány, jó sportoló, kiemelkedően okos, mégis csak egy fiatal tinédzser, nem pedig profi nyomozó. Akadnak nehézségei a bizonyítékok kutatása során, veszélyes helyzetekbe kerül, néha butaságot csinál, vagy épp nem veszi észre a szeme előtt lévő bizonyítékokat, mert érzelmileg túlságosan közel áll a gyanúsítható személyekhez. Szóval az egész olyan, mintha akár mi magunk kezdenénk nyomozásba. Amennyire kívülállónak éreztem magam az első száz oldalon, annyira bevonzott magába a sztori az ezt követő körülbelül 400 oldalon.

– Ide figyelj, senki sem beszélhet tiszteletlenül a nővéremről!
– De a pasik gyakran mondanak ilyeneket a lányokról. Te is így beszélsz a lányokról. – A döbbenet végre gondolatokká kristályosodik bennem. – Ha téged ennyire felbőszít, amikor rám tesznek megjegyzéseket... talán el kéne gondolkodnod, amikor te és a barátaid tesztek megjegyzéseket bármelyik lányra.
Levi döbbenten bámul rám. Fél percbe is beletelik, mire az öcsémnél bekövetkezik a LÁMPA FEL pillanat.
– Én még sosem gondoltam erre így – mondja. Amikor újra megölel, eltölt a reménység. Hiszen ő nem egy erőszakos gazember; ő az öcsém. Nem tökéletes, de képes a fejlődésre. Viszonzom az ölelését, ezúttal még szorosabban.

Krimiszálak esetében mindig rettegek attól, hogy ne szúrja el az író. Sokszor nagyon izgi a nyomozás, aztán a végén olyan megoldást kapunk, ami teljesen logikátlan. Na itt nem így történt. A nyomozás is nagyon izgalmas volt, és a végkifejlet is logikus és izgalmas lett. És nagyon realista. Mármint például azzal kapcsolatban, hogy a törvények mennyire védik a nőket. Vagy épp egy bűnöző miként tudja kijátszani a törvényeket. Szóval a krimiszál nagyon bejött, teljesen elégedett vagyok vele.

A romantikus szál sem okozott csalódást, ami esetemben nagy szó. Nem vagyok egy túl romantikus fajta, nem is olvasok általában olyan könyveket, amik csak a romantikáról, szerelemről szólnak. De itt kifejezetten tetszett ez a szál. Érdekes felhangot adott neki az, hogy minden egy hazugságra, álcára épült. Jamie karakterét is megkedveltem, tetszett a háttértörténete, és az is, ahogyan az egész szál végül lezárult. Na meg, pont jó arányban kaptuk a krimit és a romantikát, egyik sem nyomta el a másikat.

Rámutatok a nish hagyományőrző táncosnők élén álló June nagyira. – Ő Lily dédnagymamája. Törzsi Tanácsnak nevezte el a kutyáját, csak hogy parancsolgathasson neki: "Hozd ide a papucsomat, Tanács! Nem, Tanács! Rossz Törzsi Tanács!" – utánozom Nagyit.

Az indián szokásokat is érdekes volt megismerni. A vallási, szellemvilággal és természettel kapcsolatos szokásaik nagyon bejöttek, de a Törzsi Tanács már annyira nem volt szimpatikus (nekem körülbelül olyanoknak tűntek, mint a mi világunkban a konzervatív, szemellenzős, hatalommal bíró és visszaélő vén, begyöpösödött agyú férfipolitikusok).

Örültem, hogy külön a törzsbeli nők életébe is bepillantást nyerhettem, bár az elszomorított, hogy mennyire nehéz a helyzetük. Kiderült, hogy az indián nők többségét már zaklatták, bántalmazták, megerőszakolták legalább egyszer életük során. Az indián nők rettegnek attól, hogy ha lányuk születik, mi vár majd rá. A fehér ember és a saját törvényeik sem védik rendesen őket. Hogy valamiféle igazságot szolgáltassanak maguknak és egymásnak, egyetlen dolgot tehetnek, összefognak, és maguk állnak bosszút. A pokrócparti neve olyan, mintha valami szórakozás lenne, valójában azonban, ha egy indián nőt bántalmaz egy férfi, a törzs női összegyűlnek, elrabolják a férfit, pokrócba csavarják, és elverik. Ez az egyetlen mód, hogy legalább egy kicsit úgy érezzék, képesek megvédeni egymást és önmagukat. Az összetartásuk csodálatos és példamutató. Az pedig, hogy ilyesmiken mennek át, mélységesen szomorú.


Hogy tetszett a könyv?

Az első száz oldal annyira nem jött be, utána viszont teljesen beszippantott a történet. Elégedett voltam a krimiszállal és a romantikus szállal is, és örülök, hogy bepillantást nyerhettem egy számomra eddig alig ismert kultúrába egy olyan író által, aki maga is ennek a kultúrának a része.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik szeretik az olyan izgalmas krimiket, amik egy általunk kevéssé ismert kultúrában játszódnak.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

A Tűzőrző lányában fontos szerepet játszanak az ojibwe törzs kultúrájának részét képező gyógynövények. Ezért játékunk a magyar népi gyógyászatról szól. Feladatotok, hogy írjatok egy példát a Rafi-dobozba, mire használhatók az állomásokon említett gyógynövények.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Gyógynövény a játékhoz:
orbáncfű


Állomáslista:

11. 24. Readinspo
11. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út
11. 27. Könyv és más
11. 29. Hagyjatok! Olvasok!

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2022. november 19., szombat

Tavi Kata: Nincs több titok – Blogturné Extra



Nincs több titok címmel jelent meg Tavi Kata legújabb könyve a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. Az írónő ismét az ifjúsági romantikus műfajban írta meg történetét, amelyben a főszereplő Helga egy megrázkódtató élmény után kialakult félelmét igyekszik legyőzni, ebben pedig olyasvalakitől kapja a legtöbb segítséget, akitől egyáltalán nem várta volna. Ha szeretnétek megnyerni a könyvet, tartsatok velünk és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért.


Extraként ezúttal egy rapid, feleletválasztós interjút készítettem az íróval, Tavi Katával legújabb könyve, a Nincs több titok kapcsán. Köszönöm neki a válaszokat, nektek pedig jó szórakozást az interjúhoz! :)


– Egy trauma után: bezárkózás vagy azonnal visszaülni a lóra?

– Ez abszolút személyiségfüggő, hiszen mindenki másképp birkózik meg a traumákkal. Van, akinek kell egy kis idő gondolkodni, visszavonulni, míg mások azonnal képesek felállni és továbbmenni. Regényíróként számomra érdekesebb volt az a folyamat, ahol először bezárkózik a karakter, majd megpróbál ebből kilépni.


– Hercegkisasszonyként a megmentőre várni, vagy megtanulni megvédeni önmagad?

– Nem lehet mindenki harcos típus, a világban vannak hercegnők is, akik másban jók, és nem tudják megvédeni magukat. Mindkét típusnak megvan a maga létjogosultsága. A regény azzal foglalkozik, hogy ha eredendően harcosok vagyunk, akkor ne akarjunk gyávaságból hercegkisasszonyok lenni.


– Régi barátságok vagy új barátságok?

– Bármelyik, csak az ember önmaga lehessen a barátai mellett, és ne kelljen megalkudnia.


– Család, barátság vagy szerelem?

– Optimális esetben mindhárom egy pillért jelent a kiegyensúlyozott élethez.


– A félelmek elkendőzése és elnyomása vagy a félelmekkel való szembenézés?

– Nyilván a szembenézés lenne a lényeg, ez visz minket előre az utunkon, de sokszor inkább elnyomjuk magunkban ezeket az érzelmeket. Nagyon erősnek kell lenni ahhoz, hogy legyőzzük a félelmeinket, ehhez pedig sokszor idő kell. Senkit nem lehet megítélni azért, ha egy időre félreteszi a félelmeit magában, mert még nem képes megbirkózni velük.


– Hazugság, részigazságok vagy igazság?

– Elsőre talán az a jó válasz, hogy kizárólag az igazság a lényeg, de az igazságnak is ezer arca van. Óvatosan kell használni, mert ha nem a megfelelő helyen és időben hangzik el, akkor árthatunk is vele.


– A Griffendél vagy hazatoloncolás a Roxfort Expresszel?

– A regény elején hazatoloncolták volna a főhősömet (nyilván, ha csak a bátorság lenne a szempont), de hogy az út végén eljut-e a Griffendélbe, ahhoz el kell olvasni a regényt. :)


Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Mostani játékunk során Tavi Kata korábban megjelent könyveiből fogunk idézni minden állomáson. A feladat, hogy kitaláljátok az írónő melyik könyvéből származik az idézet és beírjátok a megfejtést a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Idézet a játékhoz:

[…] a barátság olyan, mint egy hatalmas pókháló. Minden belekeveredett illető megérzi, ha egy másik megmozdul benne.


Állomáslista:

11. 15. Könyvvilág
11. 19. Spirit Bliss Sárga könyves út – extra állomás
11. 21. Könyv és más

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Tamzin Merchant: A Térképészek (A Kalaposok 2.)



Nagy örömünkre a Manó Könyvek kiadónál nemrég megjelent a tavalyi év nagy sikerének, A Kalaposoknak a folytatása! Tamzin Merchant fiataloknak szóló fantasyje Londonban játszódik, ahol a Kalapos család legifjabb tagja, Kordélia esténként az utcákat járja, hogy titokzatos módon eltűnt édesapja nyomára bukkanjon. Helyette a Térképészek titkos társaságára lel rá.
Tartsatok bloggereinkkel, kalandozzunk együtt Kordéliával, és ne felejtsetek el velünk játszani, ugyanis a turnénk végén egy szerencsés olvasónk meg fogja nyerni A Térképészek című könyvet!


Miért választottam ezt a könyvet?

Szeretem a fiataloknak szóló fantasyregényeket, mert kicsit visszahozzák a fiatalkori Harry Potter-érzést számomra. Ennek a történetnek pedig kifejezetten egyedi lett az első része, úgyhogy kíváncsi voltam, vajon Kordélia megtalálja-e végül az édesapját.


Véleményem a könyvről

A történet ott folytatódik, ahol az első könyv befejeződött. Kordélia rátalált az apja által küldött térképre, amelynek tintája csak csillagfényben látszik. A térkép segítségével éjszakánként elkezd kutatni utána, ám mikor Aszat megszökik a kivégzéséről, fontosabbá válik, hogy megmentse tőle a világot és a varázslatot. A barátaival mindent megtesznek, hogy legyőzzék Aszatot, ám hogy ez sikerüljön, egyesíteniük kell a hosszú idő óta egymással ellenségeskedő Mestereket.

Kordélia és a barátai egyszerűen tökéletes karakterek egy ilyen ifjúsági fantasybe. Szerethetőek, bátrak, viccesek és cukik. Nagyon szerettem Sam karakterét. Most már nem olyan titokzatos, mint az első könyvben, hiszen kiderültek a titkai, de nagyon hűséges fogadott testvére Kordéliának. De imádtam Pupákot is, aki bár egy ellenséges házhoz tartozik, mégis szembeszáll az anyjával, és tovább barátkozik Kordéliával és Sammel. Pupák állandóan mindentől fél, de igazán bátor, hiszen a barátai kedvéért a szükséges pillanatokban mindig képes felülemelkedni önmagán. Az Órások között is akadt két nagyon cuki gyerkőc, Tiktak és Szöcske, akiken jókat mosolyogtam.

– Megértettem – jelentette ki Pupák ünnepélyesen. – És mindenben segítek, amiben csak tudok... még akkor is, ha félelmetes lesz.

Persze nem mindegyik gyerek ilyen barátságos a Mesterek leszáramazottai közül. A szülőktől nagyon könnyű eltanulni a gyűlölködést, akkor is, ha igazából nincs is semmi oka. A könyvből gyönyörűen látszik, miképpen működik például a valóságban is a rasszizmus, homofóbia és egyéb gyűlölködések. A Mesterek családjai különböző ijesztő hazugságokat találnak ki a többi családról, rémmeseként továbbadják ezt a gyerekeiknek, akik félelemből, tudatlanságból elkezdik ugyanúgy gyűlölni a többi családot, mint a szüleik. Ezt a gyűlöletet nagyon nehéz felülírni, Kordélia mégis megpróbálja. Mert tudja, hogy a felnőtteket már nehéz nevelni, de a gyerekeknél talán még elérhető a változás. És ha ők változnak, talán mégis képesek lesznek hatással lenni a családjaikra, és a jó cél érdekében egyesíteni az erejüket. Ez szintén így van a valóságban is. Az idősebb generációkat már nagyon nehéz nyitottságra, elfogadásra rávenni, ha egész életükben pont az ellenkezőjére nevelték őket. Ám a fiatalabb generációkban ott van a remény, hogy az új hozzáállással létrehozhatnak egy boldogabb, békésebb, a szeretetet előtérbe helyező világot. A fiatalabb generációk a könyvben és a valóságban is a világ és az emberiség túlélésének zálogai.

Nagyon izgalmas és fordulatos volt Kordélia nyomozása. Kíváncsian vártam, miféle titkok derülnek majd ki az apjáról, a Térképészekről, arról, hogy vajon ki lehet az a furcsa nő, aki olyan kalapot rendel magának a Kalaposoktól, amiben könnyen elrejtőzhet, és az is érdekelt, hogy vajon mi is Aszat terve, mi motiválja őt.

A könyv végére szépen összeállt minden, szerencsére logikusan zárult a történet. Mivel a szálakat az író elvarrta, csak remélni tudom, hogy Kordélia kalandjai nem fejeződtek be, és lesz még a történetnek folytatása.


Hogy tetszett a könyv?

Szerintem ez egy nagyon szórakoztató, fordulatos, kalandos ifjúsági fantasy, én igazán élveztem. A gyerekszereplőket pedig kifejezetten megszerettem, mindegyikük imádnivaló a maga módján. Még azok is, akik az elején gonosznak tűntek.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Minden fiatalnak és gyereklelkű felnőttnek, aki szereti a mágikus kalandokat.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Történetünk Londonban játszódik, ezért úgy gondoltuk, hogy minden állomáson elrejtünk nektek egy-egy random szó alá egy londoni látványosságot. A feladatotok nem csupán megtalálni a képet, de ki is kell találnotok, hogy mi szerepel rajta és beírni a megfejtést a megfelelő helyre.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Állomáslista:

11. 19. Spirit Bliss Sárga könyves út
11. 25. Hagyjatok! Olvasok!
11. 30. Könyv és más 

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz