Szabó Magda: Csigaház

Miért választottam ezt a könyvet?

Több könyvét is olvastam már Szabó Magdának, és eddig mindegyik tetszett, szép lassan majd szeretném az összes könyvét sorra venni, és most ezt volt lehetőségem elolvasni. Azért is voltam különösen kíváncsi erre, mert ez a legkorábbi regénye, amiről jelen pillanatban tudomásunk van, és ezt is csak alig hét éve találták meg két iskolai kockás füzetben. Érdekelt, hogy Szabó Magda vajon hogyan írt a húszas évei végén, milyen lehetett az első hosszabb története.

Véleményem a könyvről

A történet egy Csigaház nevű panzióban játszódik, és az ott lakó emberek életének egy-egy fontosabb momentumát, eseményét mutatja be. Többek között Júliáét, a fiatal lányét, aki azért menekült a panzióba, mert rajtakapta a mostohaanyját a férfival, aki látszólag neki udvarolt. Edmundét, akinek épp most halt meg egy rokona, de az örökség körül nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan szerette volna, és ezért nem tudja anyagilag megadni azt a nőnek, akit el akarna venni feleségül, amit az adott nő elvárna. Wachtlét, aki egy titokzatos barátját várja a panzióba, és valamiféle politikai összeesküvés részese. Valamint Antonét, a sofőrét, aki szerelmes a Csigaház cselédlányába, Trudiba.

Először is, nagyon tetszik ez az új kiadás. Egyfelől, mert szépnek találom ezzel a rövidebb méretű külső borítóval, ami egy nagyobb belső borítót takar, másfelől, mert igazán praktikus a kivitelezése. Mivel sokat buszozok (és a buszon olvasok), fontos, hogy a könyv, amit olvasok, ne legyen túl nehéz, és ne terhelje meg a csuklómat, ne essen szét, ha rendesen kinyitom az oldalakat, és mindenféle fényviszonyban olvasható legyen benne a szöveg, vagyis megfelelő legyen a betűméret, a sorok távolsága és hasonlók. Ez a könyv tökéletesen megfelelt ezeknek a kitételeknek.

Az is tetszett, hogy a történet szövegébe be-be lett illesztve egy-egy oldal az eredeti kéziratból, vagyis megnézhettem, milyen volt Szabó Magda kézírása. Nos, el kell mondanom, hogy nem túl olvasható... Jó ideig bogarászni kell a szöveget, hogy az ember össze tudjon rakni egy-egy mondatot. De ennek ellenére tényleg érdekes volt látni ezeket az oldalakat, és adott egyfajta pluszt a könyvhöz.

De térjünk rá a történetre... Nos, igen, látszik, hogy ez a kisregény egy első vagy legalábbis nagyon korai próbálkozás. A regény elején sorra bukkantak fel a szereplők anélkül, hogy meg lett volna magyarázva, ki kicsoda. Úgyhogy idő kellett, mire összeraktam, éppen kiről is van szó, és az illető hogyan kapcsolódik a Csigaházhoz vagy épp a többi karakterhez.

Az élet minden pillanatban bevégződhet, és jobb, ha az ember eléri a célját, aztán csalódik benne, mint ha el sem éri, s holtáig azt képzeli: sokat vesztett.

A különböző szálak sem mindig voltak teljesen kidolgozva. Úgy tűnik, volt, ami az írót jobban érdekelte, ezért sokat foglalkozott vele, és részletesebben kifejtette, míg más szálakat épphogy csak felszínesen érintett. Több szál igazából le sincs zárva a történet végén, amiről nem tudom eldönteni, hogy direkt van-e így, és az író az olvasó képzeletére akarta bízni, hogy mi is történik az adott karakterekkel, vagy pedig egyszerűen nem fejezte be ténylegesen a füzetkéjében ezt a kisregényt. Esetleg egy másik füzetben megtette ezt, csak az nem került elő...

A legjobban kidolgozott szál Júliáé a kisregényben, az ő problémáját több szemszögből is megszemlélhetjük. Egyfelől a saját szemén át, aztán az apja, a mostohaanyja, a szerető és a mostohaanya testvére szemén át is. Kiderül, hogy a mostohaanya, Dolly jóval fiatalabb a férjénél, és bár a férje nagyon rendes, mégsem tudja azt adni Dollynak a kora miatt, amire a nőnek szüksége lenne a boldogsághoz. Nem igazán tudtam eldönteni, hogy Dolly szerelmes lett-e Dornerbe, a szeretőjébe, vagy csak pillanatnyi fellángolás tört rá, és a szál lezárása sem árulja el ezt úgy igazán. Mintha Dolly elbizonytalanodott volna a döntéseit illetően, és most egyszerűen egy ideig parkolópályára helyezné Dornert.

Az biztos, hogy Dolly nem egy gonosz nő, nem is rossz erkölcsű, szimplán csak esendő. A férje orvos, sokat dolgozik, és jóval idősebb is nála, így az életük, a személyiségük fejlettsége valószínűleg nincs párhuzamban. Ennek ellenére én a helyében a férjét választottam volna, mert tökéletesen úgy kezelte a megcsalást, ahogyan azt egy a feleségét szerető és megértő, értelmes, becsületes, rendes férfinak kezelnie kéne minden esetben. Feminista szemmel nagyon elégedett voltam vele ebből szempontból.

– (...) Mérlegelted az eseményeket, és mint úriember arra a meggyőződésre jutottál, hogy miután úgyis mindent tudok, a legbecsületesebb dolog lesz eljönni ide, és helytállni mindenért. Quasi. Így lehetne a legpontosabban fogalmazni. Eljöttél ide, megkérni a feleségem kezét.

Mindennek ellenére tökéletesen megértettem Júlia dühét, csalódottságát és fájdalmát is. Dolly nemcsak a férjét, hanem a nevelt lányát is becsapta és elárulta. Én kívülállóként láttam, hogy alapvetően nem rossz ember, de ettől még sem a férjének, sem Júliának nem lesz könnyebb.

Trudi szerelmi sztorija bár korántsem volt ennyire kifejtve mégis aranyosra sikeredett. Azt hiszem, ebben a könyvben, bár vannak másféle szálak is, mégis a szerelmi szálakra lett több hangsúly fektetve, azok lehettek fontosabbak az írónak.

A politikai szál, őszintén bevallom, számomra körülbelül teljesen értelmezhetetlen volt. Vagy azért, mert nem ismerem a pontos történelmi hátteret, vagy mert valóban nem volt rendesen kifejtve, nem tudom. Értelmezésem szerint Wacht és a barátai a nácik ellen próbáltak valahogy szövetkezni, de hogy mi volt a pontos terv, kik voltak ők, számomra elég homályos maradt.

Hogy tetszett ez a könyv?

Nem ez volt a legjobb könyv, amit eddig Szabó Magdától olvastam, de mint első ismert kisregénye, érdekes volt. Júliáék szála szépen ki volt fejtve, a többi szál viszont kicsit kezdetleges és lezáratlan maradt. Megvoltak a kezdők hibái ebben a történetben, mégis élveztem.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.

Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Akik még soha nem olvastak semmit Szabó Magdától, azok ne ezzel a könyvvel kezdjék szerintem. Vagyis inkább azoknak ajánlom, akik már tudják, hogyan ír a felnőtt, ténylegesen írónak nevezhető Szabó Magda, mert egyfajta visszatekintésnek nagyon érdekes ez a kisregény, hiszen látni, hogy hogyan írt régen, aztán pedig mennyit fejlődött.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:

KATT