Csudi immár három mesekönyvben is bizonyította számunkra, hogy a lehetetlen csak egy szó. A Hol bujkálsz, Remény? ismét két nagyobb, mégis összefüggő meseláncokból összeálló történetben meséli el Csudi és barátai első napjait az iskolában. Tartsatok a Blogturné Klub négy bloggerével és a turné végén meg is nyerhetitek Alex Donovici könyvének egy példányát a Móra Könyvkiadó felajánlásában.
Miért választottam ezt a könyvet?
Csudi, a szárny nélkül született madárlány történetei mindig nagyon aranyosak és tanulságosak, ezért kíváncsi voltam, hogy ezúttal vajon mit tanulhatunk az új kötetből.
Külcsín és kivitelezés
A kötet kemény borítós, a belső lapok is vastagabbak, ezért nyugodtan lehet gyerekek kezében adni, kicsi az esély rá, hogy elszakítják vagy összegyűrik.
A borítón a narancssárga szín dominál, ami tökéletesen passzol az őszhöz és az iskolakezdés időszakához. A régi karakterek és egy új is megjelenik a borítóillusztráción, néhányuk iskolatáskát visel, ezzel jelezve, hogy a történet középpontjában is az iskola lesz ezúttal. Szerintem cukik a karakterrajzok belül is, nekem bejön ez a fajta stílus, és tökéletesen passzol egy mesekönyvbe. Tetszik, hogy vannak kétoldalas illusztrációk is a kötetben, mert így a gyerekek időnként megpihenhetnek olvasás közben.
5-ből 5 pontot adok.
Alapötlet
Csudiék ezúttal megtanítanak minket arra, hogy a repüléshez nem feltétlenül kellenek saját szárnyak, hogy mindig van remény, és hogy légy az, aki vagy, és nyugodtan mutasd is ki ezt (akár az öltözködéseddel is). Ezek mellett még egy kicsit a globális felmelegedés is terítékre kerül, felbukkan az iskolai bántalmazás témája, valamint az, hogy a szülők milyen példát mutatnak a gyerekeiknek, és hogy ez milyen kihatással lehet a rájuk. Mindez aranyos mesébe szőve, a sok téma ellenére egyáltalán nem túlterhelve az olvasókat, és nem is szájbarágósan. A tanulságokat tökéletesen belesimulnak a cselekménybe.
Szóval 5-ből 5 pont.
Cselekmény
Csudi és a többi állatgyerkőc iskolába megy, hogy még okosabbak legyenek. Alig várják az új élményeket, ám a suliban felbukkan egy beképzelt, gonoszkodó páva tanárnő, valamint a hasonlóan viselkedő lánya. Egy új állatkölyök is akad, aki most költözött Csudiék erdejébe, Hope, vagyis Remény a jegesmedve. Remény azért költözött ide, mert az emberek okozta globális felmelegedésnek köszönhetően az otthona, vagyis a jégtáblák megolvadtak, és ezért új otthont kellett keresnie a szüleivel együtt. A pávalány szinte azonnal rászáll Reményre, azt gondolja, hogy azáltal lehet menő, ha kiszúr valakit, akivel gonoszkodhat, és a többi állatgyereket maga mellé állítja ebben. Csudinak és a barátainak persze ez nem tetszik, és megpróbálnak kiállni Remény mellett.
A mese nekünk, felnőtteknek kiszámítható, nincsenek benne nagy fordulatok vagy titkok, de a gyerekeknek biztosan izgalmas lehet. A történet kedvessége viszont a felnőtt olvasót is elbűvöli, nekem is jólesett elolvasni ezt a kis mesét, mert Csudiék jósága, összetartása, bátorsága megsimogatta a lelkemet.
Egy dolog volt kicsit kidolgozatlan a történetben. A legvégén Csudiék találnak egy levelet, aminek az írója nagy változáson ment keresztül. Csak épp mi, olvasók nem láthattuk, miképpen, ugyanis a változás egyik pillanatról a másikra, mindenféle előzmény nélkül történt meg.
Szóval a cselekményre 5-ből 4 pontot adok.
Karakterek
Csudi tökéletes karakter egy meséhez. Kedves, bátor, kiáll a gyengébbek és a barátai mellett, és sosem adja fel. Nagyon könnyű őt megszeretni. És így, a negyedik könyvre nagyon jó volt látni, hogy végre valóra vált élete legnagyobb álma egy új barátnak köszönhetően.
Az új karakterek is érdekesek voltak. A pulykaanya és a lánya persze nem voltak szimpatikusak, de pont annyira gonoszkodóak, hogy jólesett nem szeretni őket, és kíváncsian várni, vajon képesek-e megváltozni a mese végére. Ez a változás viszont számomra nagyon váratlanul történt, nem volt jól levezetve, bemutatva.
Remény, vagyis Hope, a kis jegesmedvekölyök aranyos karakter volt. Azt mondjuk nem értem, miért kellett a nevét Hope-ból Reményre változtatni, amikor a mese elején Hope-ként mutatják be az osztálytársainak, és egy mondatban el is magyarázzák, hogy ez magyarul Reményt jelent. De attól még, hogy azt jelenti, nem változik meg a neve, attól még Hope marad. Szerintem vagy rögtön Reményként kellett volna bemutatni, és egyáltalán nem előhozni a Hope-ot és a jelentését, vagy Hope-nak nevezni végig, de benne hagyni azt a mondatot, ami megmagyarázza, hogy a neve jelentése remény.
Ettől függetlenül a kis Hope története nagyon átérezhető. Ő az a kis „bevándorló”, aki elvesztette az otthonát, és egy teljesen új környezetbe került, ahová bár nagyon szeretne beilleszkedni, mégis kilóg a többiek közül. A gúnyolódás nem hagyja hidegen, képtelen megvédeni magát, és annak ellenére el van keseredve, hogy néhányan, mint pl. Csudi is, kiállnak mellette.
És van egy új felnőtt karakterünk is, Magnus, a sas, akinek évekkel korábban meglőtték a szárnyát, és bár azóta a sérülése helyrejött, a trauma miatt mégis képtelen repülni, pedig nagyon vágyik rá. Ő az, akitől Csudi valami csodás ajándékot kap, cserébe viszont Csudi is megtanítja valamire Magnust, és ezzel megváltoztatják egymás életét. Magnus karaktere azokat az embereket idézi, akik valamiféle traumát éltek át, bántalmazták őket, és képtelenek ezt feldolgozni, elfelejteni. Bár a testük meggyógyult, mégis félnek, bizalmatlanok, elzárkóznak a világtól és benne mindenkitől, csak hogy ne érje őket újabb trauma. Ezzel viszont nemcsak a veszélyektől zárják el magukat, hanem az élettől is.
György, a pulyka bár a korábbi részekben is szerepelt, ezúttal egészen új oldalát mutatta meg a mesében. Korábban mindig csak a külseje érdekelte, a szépség, igazi egoista karakternek tűnt, most azonban kiderült, hogy van egy nagyon is kedves, támogató oldala. Valamint az is, hogy számára a külsőségek azért olyan fontosak, mert önmagának akarja érezni magát, de ez nehéz, ha úgy érzed magad önmagadnak, hogy az másoknak fura, és emiatt megszólnak. György viszont megmutatja, hogy nem szabad mások véleményével törődni. Ha fiúként szoknyában akarsz iskolába menni, mert abban érzed magad szépnek és jól, akkor hajrá!
A karakterekre 5-ből 4 pontot adok.
Lezárás
A történet ismét fontos témákat vet fel, és nagyon klassz tanulságokkal zárul, gyerekként és felnőttként is egy csomó mindent tanulhatunk olvasás közben.
5-ből 5 pont.
Hogy tetszett ez a könyv?
Aranyos kis mese volt, sok-sok tanulsággal, de egyáltalán nem szájbarágósan vagy túlzsúfolva. A karakterek aranyosak voltak, együtt lehetett érezni velük, a gonoszkodó karaktereket pedig jó volt nem szeretni.
Szóval összességében 5-ből 4,5 pontot adok erre a könyvre.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Azoknak, akik szeretik az aranyos, tanulságokkal teli meséket és a gyönyörű illusztrációkat.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:
Nyereményjáték:
Kedvcsinálóként a mostani játékban a könyv beleolvasójából teszünk fel nektek kérdéseket. A feladatotok, hogy a Rafflecopter megfelelő sorába beírjátok a helyes választ. A beleolvasót ezen a linken éritek el: https://mora.hu/content/2025/8/Product/csudi4_hol_bujkalsz_remeny_beleolvaso.pdf
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Kérdés a játékhoz:
Mit visel György, a pulyka?
Állomáslista:
09. 18. Szembetűnő
09. 20. Csak olvass!
09. 22. Spirit Bliss Sárga könyves út
09. 24. Könyv és más
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése