~ Sárga könyves út ~

2020. augusztus 5., szerda

Dacia Maraini: Rabolt szerelem – Blogturné


Dacia Maraini megrázó kötetében nyolc rövid történetet oszt meg az olvasókkal, melyek középpontjában a bántalmazás áll. Ezek a történetek se nem túl elrugaszkodottak, se nem túl extrémek, olyanok, melyek bármelyik országban, bármilyen nővel megtörténhetnek, és sajnos sokszor meg is történnek, éppen ezért nem lehet elég aktuális az, hogy foglalkozunk a témával. Tartsatok bloggereinkkel a hat állomáson keresztül, és nyerjétek meg a Jaffa Kiadó által felajánlott példányt!


Miért választottam ezt a könyvet?

Mert érdekelnek a női sorsok és az emberi, főképp a női jogok. Igyekszem minden olyan könyvet elolvasni, ami ebben a témában íródott, legyen tudományos kötet, regény vagy novelláskötet. Az ilyen könyvektől egyfelől azt remélem, hogy segítenek felkelteni az emberek figyelmét a problémákra, másfelől azt, hogy érzékenyítik őket, megtanítják nekik, hogyan nem szabad bánni az áldozatokkal, és hogyan lehet ténylegesen segíteni nekik.


Véleményem a könyvről

A kötet nyolc novellát tartalmaz, amelyek közös pontja, hogy a lányok, nők elleni erőszakról (lelki, fizika és szexuális) szólnak. A történetekben előkerül minden tipikus alapsztori, amiről az ember valaha már hallott vagy olvasott az újságok oldalain. Épp ezért a történetek nem meglepőek, nincsenek bennük nagy csavarok. És talán pont ezért fáj az olvasásuk. Mert realisták. Tökéletesen visszaadják azt, hogy hogyan szoktak borzalmak történni a nőkkel, és milyen reakciókat kapnak másoktól (orvostól, rendőrtől, szomszédoktól, szociális munkástól stb.) ezekre sok esetben. Aki belekezd ezekbe a történetekbe, számítson rá, hogy egy kicsit összetörik majd a lelke, egy kicsit (vagy nagyon) dühös lesz, és esetenként felfordul majd a gyomra. Nem is feltétlenül az erőszaktól, hanem az azokra adott reakcióktól.

Szerintem sokat tanulhatunk ezekből a novellákból. Egyfelől azt, hogy miért úgy reagálnak az áldozatok az adott helyzetben, ahogy. Ha ezt megértjük, talán kevesebb lesz az áldozathibáztatás. Másfelől azt, hogy milyen veszélyeket rejt egy lány/nő számára a világ. És veszély alatt nemcsak a bántalmazást, nemi erőszakot értem, hanem azt is, hogy mennyire nem jól működnek a törvények, mennyire nincsenek felkészítve az ilyen helyzetek lereagálására az orvosok, rendőrök, szociális munkások. Vagyis láthatjuk, hogy milyen sok dolgunk van még, mennyi mindenen változtatni kéne ahhoz, hogy a nők biztonságban érezhessék magukat. Hogy biztosra vehessék, ha bajba kerülnek, a jog, az illetékes hatóságok és szakemberek mellettük állnak majd, megvédik őket.

Marina elesett a lépcsőn

A történet egy fiatal nőről, Marináról szól, aki állandóan különböző sérülésekkel jelenik meg az orvosnál. Azt mondja, csak ügyetlen és balesetek érik, de az orvos gyanítja, hogy valaki bántalmazza a nőt. Két nagyon tipikus reakció jelenik meg ebben a sztoriban. Az egyik az orvosé, aki bár szánja Marinát, mégsem a megfelelő módon viselkedik vele. Szerintem nyilvánvaló és logikus, hogy ha valakinek vádló, értetlen a magatartása az áldozattal szemben, akkor az áldozat nem fog bízni benne. Akkor sem, ha valójában megvan az adott emberben a segítségnyújtás szándéka. Az áldozatokhoz megértéssel kell hozzáállni. Ha nem is feltétlenül tiszta számunkra, miért védik a bántalmazójukat, miért mennek vissza hozzá, akkor sem szabad lekezelően viselkedni velük. Nem éreztethetjük még mi is azt egy ilyen áldozattal, hogy benne van a hiba.

A másik tipikus reakciót a szociális munkás mutatja, aki végül kimegy Marina otthonába, és találkozik a bántalmazó férjjel. A férfi jól öltözött, udvarias, logikusan meg tudja magyarázni azt, hogyan sérült meg a felesége (állítja, hogy a nő epilepsziás), és néhány perc beszélgetés során elbűvöli a szociális munkást. Aki a saját vonzódása és pozitív előítéletei miatt hagyja megvezetni magát, és ezzel cserbenhagyja az áldozatot.

A novella szépen bemutatja, mennyire nincsenek felkészítve sem az orvosok, sem a szociális munkások arra, hogyan bánjanak egy áldozattal, hogyan reagáljanak egy ilyen kényes helyzetben. Ahogyan a bántalmazó kapcsolat mechanizmusát is megismerhetjük a történetből. Azt, miképpen tudja a bántalmazó az ujja köré csavarni a környezetét, és hogyan éri el, hogy a bántalmazott se legyen képes elhagyni őt.


A kislány, akit Velencének hívtak

Egy házaspárnak hosszas próbálkozás után kislánya születik. Az apa elkezdi szépségversenyekre vinni a kislányt annak ellenére, hogy az anya ellenezi ezt. Velence elveszti a gyermekségét, minifelnőtté változik. Sminkelik, szexis ruhákat hord, és felnőtt nőket utánzó gesztusai vannak. Egy nap a kislány nyomtalanul eltűnik, és bár csak a novella végén derül ki ténylegesen, mi történt vele, az olvasó számára mindvégig nyilvánvaló, hogy egy pedofil csapott le rá.

A történet lényege számomra az, hogy a szülők ne a gyerekükön éljék ki a saját elveszett lehetőségeiket, ne fosszák meg a kicsiket attól, hogy gyerekek lehessenek. Egyfelől, úgyis hamar felnőnek, minek kell sietettetni ezt? Másfelől, a torzlelkű emberek számára visszaélésre adhatunk lehetőséget. Természetesen a visszaélés akkor is megtörténhet, ha a szülők mindent jól csinálnak, de akkor is mindent meg kell tennünk a gyerekek védelmében. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy ami egy normális ember számára csak játéknak, szórakozásnak tűnhet, az egy pedofilnak nemcsak a fantáziáját, hanem a tetteit is beindíthatja.


Az előzékeny erőszaktevő

Egy nő, Giorgia lekési a vonatát, amivel a férjéhez menne éppen. Mikor egy a vasúttársaság egyenruháját viselő férfi felajánlja neki, hogy autóval elviszi a következő állomásig, ahol még elkaphatja a vonatot, elfogadja a segítséget. Hamar rájön, hogy kár volt bíznia a férfiban.

A novella egyfelől rávilágít arra, hogy vannak olyan körülmények, amikor naivan azt gondoljuk: nem eshet bajunk. Egy egyenruha megnyugtathat minket, holott valójában nem jelent semmit, ha valaki rendőr, katona, vagy éppen a vasút munkatársa. A ruha vagy az adott szakma nem biztosíték arra, hogy az illető valóban megbízható. Még az sem garancia semmire, ha valakit évek óta ismerünk, a munkatársunk, iskolatársunk, jó ismerősünk.

Hányszor hallhattuk már azt az áldozathibáztatást, hogy: miért ült be a férfi mellé a kocsiba? Nos, azért, mert valamilyen okból kifolyólag bízott az adott férfiban. Nem lehet félelemben élni, miért is gondolna egy nő azonnal arra, hogy meg fogják erőszakolni, ha ismeri a másikat, vagy valami más miatt úgy hiszi, megbízhat benne... Ez naivság, felelőtlenség? Lehet. De a felelőtlenség és a naivság nem bűn. A nemi erőszak viszont az. Úgyhogy bár ezerszer el kell mondanunk a lányainknak, hogy ne üljenek be idegen autóba, mert meg kell próbálnunk megvédeni őket, ha mégis baj történik, az csak és kizárólag az erőszak-elkövető hibája.

Nagyon realista volt, ahogyan a rendőrség reagált a nemi erőszak bejelentésére. Nem hittek Giorgiának, elbagatellizálták a vele történteket. Míg végül megtört, és feladta a reményt arra nézve, hogy igazságot szolgáltatnak számára.


Egy csoportos nemi erőszak krónikája

A novella egy kislányról, Francescáról szól, akit csoportosan megerőszakol néhány iskolatársa. A történet stílusa egyedi: újsághírekből és az elkövetők, tanúk, rokonok és ismerősök vallomásaiból rakhatjuk össze, mi is történt valójában. Ez csak még hihetőbbé, valóságosabbá teszi az eseményeket, mintha az ember igazi újságcikkeket és vallomásokat olvasna éppen.

Ez is egy tipikus történet. A kislány élete örökre tönkrement, olyan lelki traumát élt át, amelyet sosem fog kiheverni, a fiúk viszont simán megússzák a tettüket. Jó családból származnak, és szép jövő vár rájuk. Hát nehogy már egy a szóbeszédek szerint "ledér" lány tönkretegye szegény fiúk életét.

Azt hiszem, ez a novella háborított fel a leginkább. Az, ahogyan az emberek képesek igazolni egy borzalmas bűnt, átírni a valóságot, és megvédeni mocskos erőszaktevőket. Mindezt pusztán azért, mert kedves fiúknak látszanak. Egyszerűen kiborító az ilyen viselkedés és gondolkodásmód. Én az ilyen kedves fiúkat, akikre nagy jövő vár, bezárnám egy cellába, aztán lehúznám a klotyón a kulcsot. Ha elég felnőttek és szörnyetegek voltak azt tenni a kislánnyal, amit, akkor megérdemlik, hogy a rácsok mögött rohadjanak meg. A szomorú az, hogy hány, de hány hasonló cikket olvastam már a neten. Ahol a fehér, jól szituált, jó iskolába járó fiúk megúszták a nemi erőszakot, és szinte ők lettek áldozatként feltüntetve, akit a megerőszakolt lány tönkre akar tenni. Azt hiszem, erről a témáról nem is írok többet, mert csak megint felhúztam magam... Arra azért számítson mindenki, hogy ezt a történetet olvasva tehetetlen dühöt fog érezni.


Ale és a meg nem született gyermek

Egy lányt megerőszakolnak, teherbe esik, és illegális abortuszra megy. Az orvosnál történő dolgok annyira ridegek, embertelenek, hogy rossz volt olvasni róluk. Konkrétan belefájdult a hasam. De talán ennek a novellának volt a legpozitívabb végkifejlete végül. Mert a megerőszakolt, abortuszon átment lány rájön, hogy nem ő a bűnös, és végül rászánja magát, hogy beszéljen a szeretteivel a vele történtekről. Mert úgy érzi, így őrizheti csak meg a méltóságát.

Ez egy szép tanulság, amit minden lánynak el kéne mondanunk. Nem te vagy a hibás, ha bántanak! Mindig a bántalmazó a bűnös! Ne szégyelld magad azért, ami más bűne!


A titkos feleség

Ez is egy olyan novella, ami a való életben is milliószor megtörtént már. A nő hozzámegy egy férfihoz, holott alig ismeri őt. Beengedi a férfit az otthonába, a kislányai életébe, aztán pedig homokba dugja a fejét, amikor a "nevelőapa" szexuálisan bántalmazni kezdi a lányokat.

Az, ahogy az anya először nem hisz a nagyobbik lányának, amikor az mindent elmesél neki, egyenesen elkeserítő és borzalmasan dühítő. A kislánynak titokban fel kell vennie mindazt, amit a nevelőapja mond, hogy végre felnyissa az anyja szemét. Holott egy anyának bizonyíték nélkül is mindig hinnie kéne a gyerekének ilyen témában. Mindig! Elsőre! Akkor is, ha szerelmes a bántalmazóba. Egy anyának sosem lehet fontosabb egy férfi, mint a saját gyerekei.

A történet bemutatja azt is, milyen szörnyű következményei lesznek annak, ha egy gyereknek ilyesmit kell átélnie. Ez olyan lelki törést okoz, ami begyógyíthatatlan.


A féltékenység éjszakája

Egy nő beleszeret egy férfiba, akiről szép lassan kiderül, hogy mégsem a herceg fehér lovon, hanem egy szörnyeteg. A sztori részletesen bemutatja, hogyan tudja a bántalmazó beédesgetni magát egy szerelemre vágyó nő életébe, aztán elszigetelni, megfélemlíteni őt. Végül azt is láthatjuk, hogyan reagál, amikor az áldozat mégis szembeszáll vele, és megpróbál kiszabadulni a börtönéből.

Ez volt a második olyan novella a könyvben, amelynek valamilyen szinten pozitív felhangja volt. Lévén a főszereplő nő barátai mindennek ellenére segítenek és támogatják a nőt, hogy kiszabadulhasson a bántalmazó kapcsolatából. Sajnos a legtöbb ilyen nőről végleg leszakadnak azok a barátok, rokonok ismerősök, akik segíthetnének neki, és így ténylegesen egyedül marad a bántalmazójával.


Anna és a Mór

Egy apa végignézi, ahogy a szabad, életvidám és tervekkel teli lánya egy férfi miatt feladja az álmait, a jövőjét, és végül az életét is. A történet legérdekesebb pontja, hogy ebben az esetben megvan a szeretet apa és lánya között, valahogy mégsem találják a szavakat, az utat egymáshoz, amelynek köszönhetően talán megmenthető lett volna a lány. Nem tudom, hogy az apa tehetett-e volna valamit még időben, vagy sem. Talán a lánya hallgatott volna rá, talán ugyanúgy ment volna a saját feje után. Ez már sosem derül ki...


Hogy tetszett a könyv?

Nem voltak a novellákban meglepő dolgok, de érzelmileg nagyon hatottak rám. Dühös voltam, és szomorú. Undort éreztem. Valamint felébredt bennem az együttérzés is, és esetenként a büszkeség. Mindegyik történt a valóságról szólt, és így könnyen át lehetett érezni.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Minden lánynak, nőnek, fiúnak, férfinak, aki meg akarja érteni, milyen nőként egy férfiak uralta világban élni, és el szeretne gondolkozni azon, vajon hogyan lehetne egyenlőbbé és biztonságosabbá tenni mindent számunkra.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT



Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban olyan regényeket keresünk, melyekben szintén központi szerepet játszik a bántalmazás témája. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Idézet a játékhoz:

“Néha megkönnyebbül az ember, ha a testi fájdalom rövid időre fölébe kerekedik lelki szenvedéseinek.”


Állomáslista:

Blogturné Klub

08. 03. Könyv és más

08. 05. Spirit Bliss Sárga könyves út

08. 07. Csak olvass!

08. 09. Pandalány olvas

08. 11. Fanni's Library

08. 13. Utószó


Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése